Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
Nagykállói iáiás 1967 Kohári István szakolyi gazda évekkel ezelőtt amikor arról volt szó, hogy növeljék a tszcs közös alapját, azt mondogatta: — Emberek semmit se vállaljunk. Maradjunk meg mi a magunk valóságában. Kohári István jó gazda volt. Olyan gazda volt, akire hallgattak az emberek, hallgatnak ma is. De rajta kívül még másokra is hallgattak és hallgatnak. Túl a falun, a dohánypajták mégiscsak felépültek. Egy őszön amikor Madarász Istvánná, a járási tanács elnöke kint járt a dohánypajtáknál nagy meglepetésére Kohári Istvánt látta az egyik pajtában szorgoskodni. — Maga barátom mit keres itt? — kérdezte. — Hogy tetszik ezt érteni? Én is termelek dohányt. Most meg dohányt fűzök. Öt hold dohányom van és három holdra ebbe a pajtába váltottam bérletet. — Azt értem, hogy maga ide bérletet váltott, de maga ellenezte a legjobban, hogy ezek a dohánypajták felépüljenek. — Elleneztem. Már nem ellenzem. Már amellett vagyok, hogy több is kellene. MÜLT A térképen zöld folt a nagykállói járás. Miért zöld? Jobban illenék a szürkéssárga, hiszen homok az egész. A járásnak nyolc községe van. A községek körül cifra koszorú a 121 tanyai település. A tanyákon és községekben 1945-ig cselédek laktak. Vasút, kövesút, villany, telefon egyik tanyát sem kötötte össze a világgal. Nem volt fúrott kút, iskola, orvos. Cselédek voltak. A cselédek 1945-ben földet kaptak. Nyolc holdat, tizet és széthordták az uradalmi majorokat. De akik nem voltak cselédek? Bökönyben Szoták Mihály a tszcs elnöke arról beszélt: — Akik nem voltak cselédek és volt egy kis földjük, hogy gazdálkodni tudjanak, meg néha földvásárlásért is a banktól kértek hitelt. De a homokon nagyon bizonytalan volt a gazdálkodás. Mindennapos volt az árverés. Dobra került a gazdaság, a ház a jószág. Meg lehet érteni Kohári Istvánt. Azokat is meg lehet érteni, akik 1963 tavaszán, nyarán a tanyákon, Szakolyban, Kállósemjén- ben „makacskodtak”, A járáshoz százával érkeztek a kilépési nyilatkozatok. A múlt még olyan közeli. Akadt más ok is. 1960-ban mint szerte a megyében a nagykállói járásban, a tanyavilágban is változás történt. Tsz-ek és tszcs-k alakultak. Akkor alakult úgy a gazdálkodási forma, ahogyan ma van. A nagykállói járás több mint 72 ezer hold területe így tagozódott: 5700 hold állami gazdaság, 16 290 hold 11 termelőszövetkezet, 26 220 hold 17 termelőszövetkezeti csoport és 4375 hold 864 egyéni paraszt család birtokában maradt. A fennmaradó részen erdőség van, legelőtársulások birtokolják. Az arány, a szántóterület megoszlása egyedi. Ilyen az országban sehol sincs. Az összehasonlításhoz csupán egyetlen példa, hogy az ország szántóterületének 3,7 százalékán gazdálkodnak termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, különböző társulások. Az ország szántóterületének 3,1 százalékán gazdálkodnál? egyéni parasztok. A nagykállói járásban a földterület 46 százaléka az, amin termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodnak. Az egységes szocialista szövetkezeti pa- snsztosztály kialakulása, tanácselnökhelyettes asszony a következő nem Is annyira meglepő dolgot mondta: — 1963-ban 39 kilépési nyilatkozatot kaptam egyszerre, azóta egyet sem, de annál több felvételi kérelmet a pártba. Miért lépnek be az emberek a pártba: a 63 éves Veress János Görénypusztáról nekem azt mondta: „Gazdasági cseléd voltam, sokat kínlódtam, sok apró gyerekkel. Tíz hold földet kaptam 45- ben, emberibb módon akartam élni, egy darabig nem ment. Most emberibb módon élek, emberi módon kell gondolkodnom.” Torrnáspusz- táról több parasztember kérte a felvételét. Közülük Szoták János így indokolta elhatározását: „Láttam én azt, az apám házában, hogy 13 hold földdel sem tudott boldogulni. Nem tudotí magának házat építeni. Nekem van házam, most építettem.” A tanyavilágban, uz egykori cselédek között is megtartották a tanácstagi jelölő- gyűléseket. Szakolyban Tóth Miklós a Balkányi Állami Gazdaság pérttitkára tartott előadást A jelölőgyűlés után az emberek kérték maradjon még; beszélgessenek. Vagy másfél órán át tartott a spontán beszélgetés. Miről? — Az egyik ember elmondta, hogy tudom-e milyen nagy a változás. Én ne tudnám? Arról beszéltem. Az ember mégis a2t mondta, nem tudom. És elmesélte, hogy milyen volt a tanyavi- lágban egy lakodalom. Pergelt leves, paradicsomszósz, és simakaiács szerepeit az étlapon. A TERV A tszcs-k fejlesztésére, a közös gazdasági tevékenység növelésére most először készült ötéves terv. A terv szerint a termelőszövetkezeti csoportok területén 1970-re a művelési ágak megoszlásában jelentős változás történik majd. Szőlőt újabb 600 holdon, gyümölcsöst közel 400 holdon telepítenek, növelik a pillangóstakarmány termőterületét, az állattenyésztést. A jelenlegi 42 erőgéppel szemben a tszcs- nek 107 erőgépük lesz, a tiz holdas dohánypajták száma 27-re, a simító-csomozók száma tízre, a gyümölesosz- tályczók száma 24-re nő. Az összberuházások értéke megközelíti a 90 millió forintot. A termelőszövetkezeti csoportok közös vonásainak fejlesztése eltünteti majd a még meglévő ellentmondásokat. A nyolc község, a tanya- világ új arca formálódik. És nem kell megálmodni, mert már napjaink valósága is, hogy a régmúlt, a múlt, egyre halványabb. Ma még több a tehenek vontatta szekér, kevesebb a traktor. Változik majd az arány. Ma még a tanyákon, a tanyai házakban több a petróleum- lámpa, mint a villanykörte. Ez az arány is megváltozik majd. Úgy változik meg, ahogy a görénypusztaiak tudják, hiszen egy napja tinne- nepelték „a fény ünnepet.’* Hetven házban Görénypusztán villanyt gyújtottak. Az út, amit a tanyai világ emberei megtettek, hosszú volt Amit meg kell tenni az is hosszú, de ha eredményes, akkor nem fárasztó. Sárra Era/ Uj iskola Görénypusztán kialakítása ebben a járásban tehát nagyon is sajátos. Nehezítette az egészséges gazdasági élet kibontakozását, a tszcs-k gazdálkodását a kezdet kezdetén, hogy a tszcs-k megalakulásának első éveiben évente kétszer osztották fel újra a földet. — 1933 nyaráig a járási tanács tagjai meg a községi tanácstagok mást sem tettek, mint két hónapig húzták a láncot, ölessel járták a határt. Hát lehet-e csodálni, — mondta Madarász Istvánná, — hogy míg a járásban 1961-ben 1300 vagon kenyérgabona termett, 1963- ban márcsak 800—850 vagon. Ha a járásban a sokszek- toruság, a szektorok aránya komoly gondokat okozott, ez a földmérés még többet. Mert valójában a lánccal, ölessel járó tanácsembereket hogyan nézhették volna végeztek istállótrágyázást. Ettől is többet mond, hogy' a tszcs-kben 1963-ban az egy hold szántóterületre eső műtrágyafelhasználás 7 kilogramm volt, tavaly már 80 kilogramm. A termelési kedvvel, a talajerő-visszapótlással a művelés is jobb, alaposabb lett, s ennek következtében a termésátlagok is növekedtek. A változás persze nemcsak a tsz-eseket érintette, a pártbizottság, a járási tanács elsőrendű feladatának azt tartotta, hogy a termelőszövetkezeteket erősítsék, azok szolgáljanak jó példával a tszcs-k előtt 1— A tsz-ek gazdasági helyzete ma már jó, — mondta Csepelyi Tamás. — 1963-ban a 15 tsz-ből nyolc gyengén gazdálkodott öt mérleghiánnyal zárt. 1966- ban már nem volt mérleghiányos termelőszövetkezet A tsz-ek halmozatlan termelési értéke járási szinten 1962-ben 30 millió forint volt, 1966-ban ennek több mint a duplája. A tsz-ekben az egy tagra eső átlagjövedelem a tavalyi év munkája alapján meghaladta a 16 ezer forintot. EPIZÓDOK A járási tanács előadói négy évvel ezelőtt szinte mindennap azzal kopogtattak a tszcs-elnökök, tszcs-tagok ajtaján; telepítsenek gyümölcsöst. Nem és nem. Azzal sem tudtak érvelni, hogy a járás talajának 57,3 százaléka homok, abból 17,3 százalék futóhomok. Ez a homok leginkább csak gyümölcstelepítésre, szőlőnek vagy erdőnek jó. Ma a termelőszövetkezeti csoportok tulajdonában lévő földterületen 1639 hold gyümölcsös van. Termő 16 hold. Salamon Miklós a bökönyi tanácselnök és Szoták Mihály a tszcs-elnök azzal dicsekedett: — Olyan gyümölcsösünk van, hogy nemcsak a járásból, a megyéből, de a megye határán túlról is jönnek megcsodálni. Vajon mindenütt dicsekedhetnek? Kállósem jenen keresztül haladva az egyik gépkocsi utasa számolta a szalmatetős házakat: — Csak egy oldalon több mint száz szalmatetős ház van. Ugyancsak Bökönyben mondták: — A községben ma már két szalmatetős ház van, az is mutatóban. Az utóbbi négy évben Geszteréd, Bököny, Szakoly, Balkány tszcs-i váll-váll- vetve fejlődtek. Kállósem- j én ben csak annyit sikerült elérni, hogy a négy tszcs- ben összesen nyolc erőgép van. —■ Kállósemjénben, helyben nem akadt olyan ember, mint Bökönyben vagy Geszteréden, aki vállalta volna a szószólást a fejlődés mellett. Egymást figyelték a vezetők, — mondta Madarász Istvánné — és ha netán valaki igent mondott volna, gyorsan megbökték; nem kell elsietni. Nem siették el. Most telepítettek ugyan 30 hold málnát, de a többi tszcs- hez viszonyítva hol az arány? De valami miatt még meg kell említeni Kállósem- jént Ott fordul elő a legtöbb szabálysértés. Az össz- szabálysértéseknek 13 százaléka. Egy járási ügyész mondta: — A semjéniek ügye egy egész járásbíróságot foglalkoztathatna állandóan. Pedig a tsz jó, tavaly a versenyben helyezést értek el. Példa lehetne. Kállósemjén helyzete ma már nem általánosítható. SZAMOK Mondják Érpatak az utóbbi négy évben sokat fejlődött. 300 hold gyümölcsöst telepítettek, dohánypajtákat, csomozókat építettek. Számokat közöltek: 1 — A község lakosainak száma 2890 fő. 726 lakás van, négy év alatt 29 újat építettek. A villanyhálózat- bővítés évenként másfél kilométer, 165 ezer forint értékben. 380 ezer forintért, új kéttantermes óvoda épült, a kultúrház felújítására 50 ezer forintot fordítottak. Nyolc iskolai tanterem van, 441 gyermek jár iskolába. A nyolc osztályt az iskolakötelezetteknek 77,9 százaléka végzi el. Nem kell ehhez kommentár. Ahhoz sem, hogy a járásban négy év alatt 367 lakást építettek, az építtetők 40 százaléka tsz és tszcs-tag. A közös vonásra jellemző, hogy a tszcs-k vagyona 1962-ben nem érte el az egymillió forintot, ma meghaladja a 72 milliót TUDAT A gazdasági gyarapodás általános. A fejlődést azonban nemcsak a forintokkal, a megépült dohánypajtákkal, a vásárolt gépekkel, a telepített gyümölcsösökkel lehet mérni. Balkányban a Ez a kép tegnaptól már a múlté. Görénypusztán ugyanis szombaton klgyúlt a villany. Tarján Ferenccknél Erzsiké és Feri utoljára tanult a ma lomtárba került petróleumlámpánál. segítőknek a tszcs-tagok. A földmérő láncok csörgése csak a bizonytalanságot erősítette, az emberek hitét ingatta. VÁLTOZÁS Az MSZMP megyei bizottsága 1963 nyarán határozatot hozott amely szerint a tszcs-földek újrafelosztását meg kellett szüntetni. E határozat hatására megszűnt az a folyamat, hogy a tszcs-tagok tömegesen adták be kilépési kérelmüket. A határozattal egyidő- ben azonban más is történt. A járási pártbizottság, a járási tanács vb-vel brigádmunkát végzett. A brigádok felülvizsgálták a termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodását, a gazdálkodás anyagi és személyi feltételeit. A tanyákon abban az időben a késői éjszakában világoltak a petróleumlámpák. „Tanyáztak az emberek", vitatkoztak és beszélgettek. Sok sérelem, ésszerű javaslat hangzott el ezeken az esti beszélgetéseken. Csepelyi Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára órákig tud arról beszélni, mennyire sokrétű és nehéz volt a feladat, amit vállaltak. Megérte. — A tanyanapokon szinte mindenkivel beszélgettünk. Elmentünk a legkisebb településekre is. E beszélgetések alapján határoztuk meg a további feladatokat, a munkát. — A földmérés megszüntetésével növekedett a termelési kedv. Az esti beszélgetésekkel sok tévedést, téves nézetet oszlattunk el A termelési kedv bizonyítéka, hogy 1963-ban a szántó- terület 16 százalékán, 1966- ban már 23,5 százalékán A bökönyi Kossuth Tszcs-ben téli vermelésre 120 ezer sima vesszőt raktak le a tagok. Hammel József felvételei Hosszé át volt • I r • idáig
