Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
Levelak egy lottómilliomos »Tiszteit hölgyem, anyatárs, hittestvérem . . — Csak néhány ezrest! Újsághír: * toitofdawe «tényt az 52. heti húzáson őzt. Szijjártó Mártonná, köleséi tsz-nyugdíjas nyerte, aki az illetékek levonása után 1 millió 739 ezer 554 forintot kapott kézhez. A kölesdi lottómiliiomcs eddig 200-nál is több levelet kapott A posta forgalma és az oda tartozó kézbesítő munkája meghatványozódott A szomszédok nyalábszámra viszik el és úgy olvassák a leveleket, mint valami izgalmas ponyvaregényt Kitűnő szórakozás! A levédj rák nem válogatnak az eszközökben. Feltehetően abból indulnak ki, hogy az a hatvan filléres bélyeg nem a világ, és a „néni, az eivtársnő az anyatárs. az asszonyom, s tisztelt hölgyem, a hittestvérem, az érző szívű felebarátom, az embertársam, az úrnőm, a jótevőm” hátha küld néhány ezrest. Minden válogatás nélkül kiemeltünk a kosárból egy .levélcsomót. Utólag megszámoltuk, összesen huszonhat darab volt Ebből nyújtunk át olvasóinknak szemelvényeket: retet tel kívánom, hogy erőben, egészségben örömökben gazdag áldás szálljon drága idős nagymamánkra. Kedves ajándékát előre is köszönöm szépen. Isten maradjon velünk.” Az isten áldását Dámákról küldik az egyéb jókkal együtt Meg kellene keresni a térképen, hol is van ez a Damak. Ajándékozzon meg egy pár forinttal „Apukám még nem vert meg, de ezért a dologért, amit most tettem, biztosan kikapnék. Kérem Szijjártó nénit segítsen. Ha megnövök és már dolgozni fogok, vissza fogom fizetni. Ha segít, akkor apukám nevére küldje el. Én majd úgyis megmondom apunak, mert esetleg akkor csak megdorgál.” Szinte látom a kislány háta mögött a derék atyát akj ezt a levelet a lányának diktálja. „Tisztelt ismeretlen felebarátom! Ajándékozzon meg egy pár forinttal ebből az isteni ajándékból. A pénzt hálás köszönetünkkel tudnánk megpecsételni.” Nana. ez valami öreg bürokrata. Pecsételni? Az iktatás elmarad? Ha már a bürokráciánál tartunk van levélíró, aki tanácsi igazolást (!) is mellékelt: „Nevezett saját hibáján kívül adódott súlyos helyzetében a legbecsületesebben helytállt. Saját egészségének rovására nélkülözött azért..” — nincs is értelme a nyakatekert mondatot folytatni. „Én is játszok már öt éve két szelvénnyel. Ha én he- kem sikerülne egy ilyen jó szerencse, dupláján visszafizetném a szívességét” — írja egy bőkezű honpolgár Mázáról. „Szeretett kedves Szijjár- tóné elvtársnő, édes drága asszonyom! Ezen pár .soraim a legjobb egészségben találja mindnyájukat. Én nem dicsekszem egészséggel. Olvastam az újságból, hogy a jóisten megsegítette.” A szöveg, a folytatás ugyanaz: adjon. A levél írója sorait azzal fejezi be, hogy a jóisten biztos meg fogja áldani az elvtársnőt. Nehogy újságcikk legyen belőle! A jövőbe látó Tapolcáról így írt: „Kedves Száj jártó néni és kedves családja! Nagyon kérjük, mindenhogyan értesíteni szíveskedjék bennünket. Akkor is. ha a kérésünk meghallgatást nyert akkor is, ha nem. És kérem diszkréten tartani, mert most gazdag ember, és nehogy újságcikk legyen belőle, mert sok becsületes és sok potyaleső ember keresi fel önöket hasonló kérő levéllel” , Az elevenjére tapintott „Jelenleg olyan nagy bajban vagyok hogy határidőre ki kell fizetnem egy bizonyos összeget. Már nem tudom kihez forduljak, úgy gondoltam, ha meghallgatásra találna kérésem...” Sikkasztott talán? S végül idézet még egy levélből: „Mi budapesti gyermektelen házaspár vagyunk, rendszeresen lottózunk mi is, de sajnos minket mindig elkerül a szerencse. Ennek dacára mi is, szeretnénk családi házat építeni a Balatonon. Sajnos, még hiányzik egy bizonyos összeg. Arra gondoltunk a férjemmel, hogy szerencsét próbálunk a Szijjártó néninél harminc ezer forint nekünk nagyon nagy segítség lenne”. De kinek nem volna nagy segítség harmincezer forint? <Sz.) „HALUNK TÖRTÉN7" A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett írások Két falu kezetíog eregsurány, e hatszázlelkes falu fölött is elzúgott a háború vihara, s a három nagybirtok sok apró darabra pattant szét. Ragyogott a cölöpökkel, kisbalták- kal járó parasztok szeme a határban. Akárcsak tavasszal az undok hófoltok, úgy tűntek el a közös pitvarú családlakások. Csaknem 150 család kapott rendes hajlékot. A beregi ember rend- és tisz- taságszeretete átformálta a falut, ma lehomokozott udvarok, színes virágágyak fogadják az idegent. Közben az áj élet felbolygatta az évszázados mozdulatlanságot és 1949-ben Kocsis János, Zsup- kó Istpán meg a többiek megalakították a Dózsa Termelőszövetkezetet, s két év múlva két másik is született. A lakosság anyagi rétegződése szerint csoportosult a tsz-ekbe, s állandó volt a viszály, az elégedetlenség. Mindegyik a másikat irigyelte, hogy annak jobb földje van. A vezetők a tsz-ekben meg a tanácsnál állandóan változtak. Ekkor indult meg tömegesen a családfők elvándorlása a távoli munkahelyekre. 1958 szeptemberében Angalét Sándor személyében nyugtalan szellemű, nagy akaraterejű, tettre- kész ember került a tanácselnöki funkcióba, akinek tevékenysége maradandó nyomot hagyott a község arculatán. „Meddig akartok még térdig sárban járni...” — kérdezte. Nyáron elkészült minden utcában a betonjárda. Társadalmi munkában építette a falu apraja- nagyja, öröm volt látni, hát még járni rajta. Pedig de nehéz volt néha az emberekkel bánni! Legtöbb baj a termelőszövetkezettel volt, pedig ekkorára már csak egy tsz-be tömörült a falu lakossága, ez volt a „Népakarat”. Égetően szükség lett volna ebben az időben minden munkáskézre. Gépek nem voltak, az igás állatokat sokan eladták. A fiatalokat nehéz volt itthon tartani, mert bizony a tsz szűkmarkú volt. — Pénz beszél, kutya ugat! — lehetett hallani egy-egy indulatosabb választ, akik csiszoltabbak voltak így feleltek: — A lét határozza meg a tudatot, édesapám! 1964 őszén a tsz- közgyűlés ismét parázs hangulatú. Hogyne, mikor arról van szó, hogy a község tsz-e egyesül Bereg- daróccál. Voltak itt a székeken közömbösek, lelkesek, meg felháborodottak is. Akadt dolga a gyűlést levezető elnöknek. De megtörtént az egyesülés, megalakult az új tsz. A szekerek oldalára ilyen tábla került, a következő felírással: „Barátság” Tsz Beregdaróc—Beregsu- rány. A község életében nagy fordulatot jelentett a két falu parasztságának kézfogása. Igaz, hogy az első zárszámadáson elhangzottak még ilyen kijelentések: — Azért nem jut nekünk több, mert elvitték a daróciak! Pedig több jutott mint korábban. Es fokozatosan megbékéltek. Rövid idő alatt hatalmas gépparkot teremtettek, a vezetés is szilárdan áll a lábán, értik munkájukat. A tagság is belátta, hogy nem a veszekedés, hanem a lelkiismeretes munka a boldogulás záloga. Egymás után szállingóztak haza a távolban dolgozók. Belefáradtak már. Élni akarnak, állandóan a családdal élni, hiszen ma már távol sem lehet többet keresni. Este kigyúlnak a villanyok, a meleg lakásokban tompán fel- fénylenek a tv-ké- szülékek képernyői, kinyílnak a könyvek lapjai. A fiatalok a kultúrház felé tartanak. Az iskolában Kiss Sándor igazgató azt olvashatja as egyik gyerek dolgozatában: „Az én példaképem édesapám, mert jnindennap itthon dolgozik." D. Pethe István Beregsurány Mint koldus az űtszélen... „Kedves Szijjártóné Asz- szony! Jöjjön el a nyáron % szabadtéri színi előadásra Szegedébe, keressen fel, legalább lesz egy szegedi Ismerőse is. Eljöhet hamarább is, vegyen itt házat Most is tudnék jó helyen, közel a villamosmegállóhoz. Az kell már nekünk, hogy ne gyalogoljunk olyan sokat” A kis csalafinta... Eláruljuk: a lottómilliomos nem fog' Szegedre költözni, a Balaton partján óhajt villát vásárolm. „Kedves Szijjártó néni, nagyon szeretném megkérni, adjon nekem kölcsön 10 ezer foontot. A kért összeget másfél év alatt visszafizetem, nagyon kérem hogy levelemre mindenféleképpen válaszoljon. Kézcsókját küldi...” — írja „egy kecskeméti menyecske”. Roppant udvarias. Arra nézve nem szolgál felvilágosítással, hogy miért éppen 10 ezer forintra volna szüksége. „Drága idős nénikém! Mint koldus, az út szélén, kőnyörgök, amit szive diktál, vagy tetszik gondolni, vagy átérezni, a mi szomorú helyzetünket tessék valamivel segíteni. Meleg szeA CÍMBŐL IS KIDERÜL HÉT MÁR: nincs itt szó véres tragédiáról. Rómeót se Rómeónak hívják, így tehát Juliskának se kellene felsóhajtania: „Ó, Rómeó, miért vagy te Rómeó”... Meg nem is ismerik ezt a történetet még, lévén az általános iskola hallgatói mindketten, s annak sem a legfelsőbb osztályába járnak. Ám valahol a dolgok mélyén mégis a halhatatlan dráma, az öröklődött és átörökített gyűlölet motívumát lehet felfedezni apró kis történetükben. Miattuk és nem a szülők miatt kerülöm ki a neveket, még a község nevét is, s hogy papírra vetem e sorokat, annak inkább csak az a célja, hogy sok-sok néven nevezhető községünkben is élnek Capulettek és Montaguek, azaz, hogy Kovácsok, Kisek, avagy Nagyok. TÖRTÉNT, hogy I-ben iskolai előadásra készültek és nogyan is lehetne meg egy ilyen kis előadás népi tánc nélkül. A népi tánchoz pedig elengedhetetlen kellék a kis csizmás „férfi” és partnere, a „menyecske”. Ezért szólt a tanító néni a kis Pistának, azaz hogy Rómeónak és természetesen Juliskának is, hogy együtt ropják majd a táncot a közönség és a maguk örömére, s természetesen a szülők büszkeségére... — Ha megtudom, hogy azzal a kölyökkel mersz táncolni, szétverem a fejed — ezt a lány szülei közölték Juliskával, de hasonló és korántsem irodalmi megfogalmazásban intették a gyűlölet gondos ápolására az általános iskolás Rómeót is. MERT A SZÜLÖK haragosak. Gyűlölik egymást. Évek óta nem köszönnek egymásnak, ha szólnak egymásról, mondani csak rosz- szat tudnak, s ha tehetnének egymásért valamit, hát legszívesebben a házat döntenék haragosuk fejére. Hogy miért e harag, miért e HÉTFŐ HAlNALTÓLt Válaszol az illetékes Autóbuszjárat a város legtávolabbi pontjai között Hétfő hajnaltól új autó- buszjárattal gazdagodik Nyíregyháza helyi közlekedése: kaptuk a tájékoztatást az AKÖV személyforgalmi osztályától. A KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatósága két hatvanszemélyes, szupermodern IKARUSZ 630-as típusú autóbuszt adott a városi közlekedés fejlesztésére. A két új busszal olyan körjáratot biztosít az AKÖV, amely a város északi, nyugati és déli részét öleli fel, s mintegy ötezer utas szállítását biztosítja naponta. Az új járat megállóhelyei a következők lesznek: Beloiannisz tér, Uj utca, Vasgyár út, Konzervgyár, Építőanyag- ipari Ellátó Vállalat, MÁV állomás, MÁV bérház, Almatároló, Szarvas u. 82. Kígyó u, Iskola u, Beloiannisz tér, Vasvári Pál u, Öz u, Északi Körút, Hímes u. Stadion utcán keresztül, Sóstói u, Öszőlő u, V. sz. gyűlölet? Talán egy kivágott gyümölcsfáért a mezs- gyeszélen annak idején; talán annyi négyszögölért, amennyit minden ember megkaphat halála után, talán csak egy régi ostoba pletyka, szófia beszéd miatt... Talán... talán... talán... Mert most már maguk sem tudják, maguk is elfelejtették, miért e gyűlölet. A GYÜMÖLCSFA, ha miatta a harag, már csak férges gyümölcsöt teremne, a néhány négyszögölt már találni sem lehet a nagy táblákra fordított, egyre gazdagabban termő határban, ha érte gyűlölték volna meg egymást, s ha a pletyka miatt, annak terjesztője talán maga is elfelejtette, vagy meg is halt régen. DE MINDEGY: a harag tart! S nem is lenne ez még egymagában baj. Illetőleg AKÖV, Marx tér, Tavasz u, Beloiannisz tér. A nyolcas alakú járatútvonal minden érintett üzemének munkakezdését igyekezett figyelembe venni az AKÖV a menetrend szerkesztésénél. A járat teljes menetideje 28 perc lesz, ennyi idő alatt teszik meg a buszok a mintegy 10 kilométeres utat A teljes útvonal menetdíját 2 forintban állapították meg. Az új autóbuszvonalon félóránként, csúcsforgalmi időben negyedóránként közlekednek a kocsik. Az első autóbusz hétfőn reggel 4 óra 45 perckor indul, s ettől kezdve naponta ugyanebben az időben kezdi forgalmát, s az utolsó busz indulásáig, 23 óra 40 percig a nap folyamán 56 járat szállítja az utasokat, összekötve a város legtávolabbi lakónegyedeit, üzemeit s egyéb munkahelyeit. még nem is ez lenne a nagyobb baj. Utóvégre okton- di felnőtteknek joguk van szívükben gyűlöletet táplálni másokkal szemben, még ha okát sem tudják adni. De tiszta szívű kis emberekből Rómeót és Júliát nevelni, — hát ahhoz már nincs joguk. Gyermekek leikébe ültetni az oktalan és megmagyarázhatatlan gyűlölet magját — akárhogy forgatom — lélek- mérgezés. I-BEN SOKAN TUDJÁK, hogy a két gyermek szülei gyűlölik egymást, azt is, hogy emiatt nem táncolhatott együtt a „népi együttesben” a két gyerek, sőt talán még azt is tudják, hogy e harag olyan, mint a békalencse: nyálkásan úszik a víz színén, de gyökereik, azok nincsenek. Mondom, sokan tudják, de még senki sem szólt ezért, kérdezvén: miért vagytok ti egyáltalán haragosok? MOST MÉG CSAK Rómeó és Juliska. De néhány év múlva lehet, hogy Rómeó és Júlia. <Gy. G.) Tv-készülék, tej, postacsomag A napokban több, olvasóink által felvetett gondra illetve panaszra érkezett válasz az illetékesektől. Szlávik Ferenc, a GELKA kisvárdai kirendeltségének vezetője írja: „Barabás István mándoki lakos panaszára közlöm Önökkel, hogy a készüléket december 13-án megjavítottuk. A készülék jelenleg szervizünkben van, s a tulajdonost most már háromszor értesítettük, hogy vegye át. Barabás István azonban nem jelentkezett a készülékért” A csütörtöki Fórumban jelent meg munkatársunk „Selejt” című cikke, amelyben — olvasóink felvetésére — a tej minőségét kifogásolja. A cikkre Szendrei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója válaszolt „Vállalatunk vezetősége foglalkozott az üggyel, és meg kellett állapítanunk, hogy nyíregyházi üzemünkben megsértették a technológiai fegyelmet, és elsősorban ez eredményezte, hogy a kifogásolt tej forgalomba került. A technológiai fegyelmet megsértőkkel szemben a vállalatvezetés érvényesíti jogát, és őket mind anyagilag, mind erkölcsileg felelősségre vonja. Reméljük hasonló esetre nem kerül sor.” A tejipari vállalat példá» san intézkedett a panasss ügyében. Nem mondható el ugyanez egy másik cikkválaszról. Ezt dr. Szilágyi Istvántól, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium igazgatási osztályának vezetőjétől kaptuk: „Megvizsgáltuk a Nyíregyházán létesített új lakótelepre, az Északi Alközpontba címzett csomagok házhoz szállításának kérdését. Ehhez hasonló kézbesítési panasz az ország több nagyobb városában fennáll« döntően a városfejlesztés következtében. A posta megfelelő számú gépkocsi hiányában a megnövekedett csomagforgalmat —■ házhoz szállítással — lebonyolítani nem tudja. Fejlesztés címén az idén beállítható gépkocsik száma előttünk még ismeretlen, ezért a panasz megoldásának időpontjára ígéretet tenni nem tudunk. A gépkocsiigényt illetékes ügyosztályunk nyilvántartja, és adott esetben tárgyalni fogja.” A szerk. megjegyzése: As Északi Alközpontot három éve kezdték építeni. Akkor nyilvánosságra hozták, hány lakást létesítenek majd. Véleményünk szerint a csomagforgalom növekedésére már akkor számítani kellett volna, s ha ez így történik, ma nem lenne vele gond. Javították a terhes au vak & munkakörül menyeit A több mint 10 éve működő tiszalöki járási szülőotthon munkája évről évre nagyobb javulást mutat, s a csecsemőhalandóság ebben az intézményben a legkisebb a megyében. Az elmúlt évben közel 500 szülés zajlott le, s ma már az egész járásban valamennyi szülés szülőotthonban történik. Jelentősen csökkent egy év alatt a koraszülések száma, s valamennyi koraszülött életben maradt. A koraszülések számának csökkenésében a szülőotthoni jó munka mellett jelentős szerepet játszik az a tény is, hogy a tanács múlt évi határozata alapján a vállalatok és termelőszövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a terhes anyák munkakörülményeinek megjavítására. A hetenként kétszeri mozgó szakorvosi rendelés a községekben is ezt a célt szolgálja. Emellett ezeken a rendeléseken is rendszeresen végeznek rákszűrő vizsgálatokat, az elmúlt évben több mint háromezret Még ez év első negyedében megkapja a szülőotthon azt az NDK-ból vásárolt korszerű vizsgálókészüléket, amelynek segítségével a méhrák már a legkorábbi szakaszában biztosan felismerhető. Ró»máé és Juliska
