Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
HOVÁ? MERRE? Amíg a jelentkezési lapokat kitöltik „Gyári44 lakások megyénkben Fejlesztési alop a terven felüli nyereségből Több ezer szabolcsi családnál töprengenek ezekben a napokban azon, hová, merre menjen továbbtanulni az általános iskolát idén befejező gyermek. Február elsején kezdték meg szétosztani a jelentkezési lapokat, melyeken — legkésőbb március 1-ig — meg kell jelölni azt a két helyet, ahol a nyolcadikat végzett fiú, vagy lány továbbtanulni szándékozik. Az általános iskolák ezt követően továbbítják a jelentkezési lapokat a „címzetteknek", akik intézkednek a felvételi vizsgák, elbeszélgetések rendjéről, „ . . . további sorsa isruereiien ” Érthető a tanácstalanság ezekben a napokban, hiszen beiskolázás szempontjából megyénk igen nehéz helyzetben van. Nézzük az elmúlt évet: tavaly több mint 11 ezer gyermek hagyta el az általános iskolát, akik közül megyén belül és a megye határán túl összesen nyolcezer tanulónak sikerült bejutni a különböző középszakmunkás, és egyéb iskolákba. Mintegy 3 ezer maradt tehát, akinek — ahogy a kimutatásokban szerepelni szokott — a további sorsa ismeretlen. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1966-ban a különböző iskolákból másfél ezer gyermek morzsolódott le, s hogy a nyolcadikat el nem végzett, de túlkoros — tehát foglalkoztatottság szerint számításba veendő — gyermekek száma elérte a félezret, akkor a helyzet még kedvezőtlenebb. Hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy azért a sehová fel nem vett gyermekek sem marhd'iú teljesen magukra: tavaly az általánost követő továbbképző iskoláknak több mint 4300 hallgatója volt megyénkben. Igaz, ez nem ad képesítést, de a rendszeres foglalkozás hasznos felkészülést jelentett az elképzelések későbbi megvalósítására. Nem kedvezőbb a középiskolákból kikerültek helyzete. Az elmúlt évben 2,5 ezer fiatal érettségizett, közülük alig félezren jutottak be egyetemre, főiskolákra, s 274 szakmunkásképzésen folytatja tanulmányait. Megyén belül főként a technikumot és szakközépiskolát végzettek közül — 717 középiskolát [ végzett állt munkába, 118 i HA NEM MONDTA VOLNA, akkor is éreztem. Kemény fiatalság volt. Kemény a kéz szorítása is. . Százezrek sorsán osztozott. Szatmárban született, a kis és eldugott Mándon. Amire eszmélt, a szegénység. Annak is a teteje, a huszonkilences gazdasági válság. Hogy kevesebb búzakenyeret és több málé- kenyeret, tengeripuliszkát sütött az édesanyja. Harmincnégyben kijárta a hat osztályt és kapálni kellett mennie; nyáron részes aratásba és a cséplőgéphez. Tizenhét éves korában ismerkedett meg az ettől is nehezebb kenyérrel, a kubikos tarisznyával, talics- kávaL Közeli csatornákat vájtak, távoli utakat róttak a sovány napszámért. Nyáron a por, télen a befagyott jég hátán kereste a megélhetést Azt mondja, a jeges pocsolya volt a leginkább keserves, mert abba mezítláb kellett belemenni, hogy ép maradjon a lábbeli. De ez is csak addig volt rossz, amíg a lába el nem zsibbadt Ami következett, az sem csak az ő sorsa volt Katonaság, majd front és azután fogság. Negyvenhat őszén tért haza Házat szeretett családtagként tsz-ben dolgozik. A „további sorsa ismeretlen” rovatban még így is több, mint 850 fiatal szerepel. Ismeretes megyénk foglalkoztatási helyzete, mely hosszú idő óta sürgeti az erősebb iparosítást. Aránytalanság, elhamarkodott döntés Merre, hová, most? Bár még nincsenek végleges adatok, feltehetően a tavalyi létszámmal — vagy még többel — kell szembenézni a beiskolázásnál. Indokolt, hogy a megyei oktatási tanács mielőbb megvizsgálja az ipariskola tanteremigényét, mely újabb négyszáz gyermek képzéséhez nyitná meg az utat nemcsak Nyíregyházán, hanem Vásárosnaményban, vagy Fehérgyarmaton. Igaz, ennek több objektív akadálya van, de ésszerű átcsoportosítással, jobb tanteremgazdálkodással lehet enyhíteni a szakmunkásképzés egyre égetőbb gondján. Másik figyelmet érdemlő probléma a megyén belül Nyíregyháza sajátos helyzete. Míg a vidéki középiskolákban üres férőhelyek vannak százával, addig a megyeszékhely iskolái aránytalanul terheltek. A területi beiskolázás megszigorítása eredményezheti csak, hogy több nyíregyházi gyermek szülővárosában — kollégiumi, extemátusi igény nélkül — tanulhasson tovább. Időszerű arról is szólni, hogy több szülő nem veszi mindig tekintetbe gyermeke képességét, tanulmányi eredményét, s olyan iskolákba igyekszik erőszakolni fiát, A neonfeliralok, úgynevezett „játékos”, színes fényreklámok a modem város, de nem kevésbé a korszerű falu nélkülözhetetlen elemei. Szabolcs-Szatmár megye székhelyének és községeinek neonfeliratait, reklámjait gyártja a Nyíregyházi Elektromos-Thermikus és Fémmunkás Ktsz. Az idei neono-sításból csupán néhány példa: hét mévolna építeni, de telek csak az egyháznak volt. így lett titkára az Újonnan Földhöz- jutottak Országos Szövetségének Mándon. Addig gyalogoltak társaival a szálkái megyei központba, míg megkap mk a házhelyet. Negyvenhétben — most húsz éve — belépett a pártba. Pártiskola, UFOSZ gyűlések előadója az akkori Szatmár megyében — nem volt még kocsi, gyalog. NEGYVENKILENCTŐL függetlenített pártmunkás. Pártiskolák Gödöllőn, majd Pesten, pártmunka a megyei pártbizottságon, ötvennégyben azt mondták neki a pártközpontban: „A csengeri járás elég rosszul áll. Három elvtársnak javasoltuk, menjen oda. Mesz- sze van Csenger, a világ végén és nehéz a teher, nem vállalták. Maga megfelelne, ismeri a környéket, az embereket.” Tizenhárom esztendeje első titkára a csengeri járási bizottságnak. AZT HISZEM, ő az egyedüli, aki ugyanott, ugyanazon a poszton maradt tizenhárom éve. Tizenhárom küzdelmes éve. Jóban és rosszban ugyanott Sok embert ismer, őt talán minlányát, ahol eleve esélytelenül indul, vagy ha fel is veszik, később lemorzsolódik. Az ilyen kellemetlenségek elkerüléséért sokat tehetnek az iskolák igazgatói, kellő felvilágosítással. Szükséges például, hogy a mező- gazdasági szakmunkásképző iskolákba Is minél több jó képességű gyerek jelentkezzék, hogy az itt nyújtott anyagi áldozat később megtérülhessen a közösségnek. (Feltűnően sokan hagyták abba ugyanis tanulmányaikat ezekben az iskolákban korábban.) Amit a gazdasági vezetők tehetnek Kzek után érthető, hogy jelentős számban lesznek most is olyan gyermekek, akik nem jutnak el ahhoz az iskolához, ahol továbbtanulni szeretnének. Mi legyen velük? És mi legyen azokkal a középiskolásokkal, akik érettségi után nem nyernek felvételt egyetemre, főiskolára vagy szakmunkásképzésre? A most érettségizni készülő 2900 szabolcsi negyedikes közül csupán 676 lesz technikus, vagy visz magával szakmunkásbizonyítványt is. A megmaradó 2200 általános gimnáziumi érettségizett nagyobb része lány! Ahhoz, hogy akár a 14, akár a 18—19 éves fiúk, lányok ne odahaza csellengjenek, a gazdasági vezetők segítsége szükséges. Már most indokolt utána nézni: hol, hány fiatalkorú foglalkoztatására nyílik lehetőség a nyáron, rövidített munkaidőben. Jóllehet, ez csak időleges segítség, de több a tétlenségnél. (a. s.) tér magas, kétoldalas reklámfeliratot kap a nyíregyházi Bizományi Aruház. Színes neonbetűk kerülnek a bőrdíszmű szaküzlet homlokzatára és az Északi Alközpont új szolgáltató házára. „Patyolat, Gelka, Fodrász, Szabóság” — hamarosan ezek a feliratok világítanak a korszerű új lakónegyedben. Színes betűket kap a nagyecsedi áruház is. denki a járásban. Most már nem olyan nehéz, de az ötvenes évek első felében, akkor nem volt irigylésre méltó egy járási párttitkár dolga. Megérte? A válasz most, hogy igen. Szerette az embereket, a munkáját. A pártmunkás élete örökös tűz, lobogás. Voltak persze keserves napok. „Volt, hogy amit meg- mondtunk egyik héten azt meg kellett cáfolni a másikon. Pedig meggyőződésből mondtuk az elsőt is.” Talán soha nem felejti el, mennyi jelszót, idézetet ismételt. Egy ötvennégyes példa Kishódosról, aratás idejéről: „Bizony, nagyon sovány ebédeket hordtak az asszonyok. Megkérdezték a munkások, miért van ez. És én azt mondtam, azért, mert nem szabad megennünk ma azt a tyúkot, amelyik holnap aranytojást tojik.” Hitt, ebben az idézetben is. „Akkor szinte mindent leírtak. Az embernek nemigen kellett a saját fejéve! gondolkozni.” — SZERENCSE — mondja —, hogy most fordítva van. Az Is, hogy amit megmond tunk ötvenhétben, azt Megyénk iparosítási programjában számos új üzem létesítése szerepel. Nem újkeletű viszont az ezzel párhuzamosan fellépő probléma: nehéz műszaki szakembereket kapni. Márpedig egy korszerű üzem irányítása elképzelhetetlen nélkülük. A vonakodásnak rendszerint egyetlen fő oka van: az üzemek nem tudnak lakást biztosítani. Nyomós ok a visszalépésre. Szabolcs-Szatmárban az ÉM Állami Építőipari Vállalat ez évre 327 lakás átadását tervezi. A ktsz-ek elsősorban magánerős épít-" kezesekkel foglalkoznak. A IX pártkongresszuson már elhangzott olyan javaslat, hogy a vállalatok igyekezzenek saját beruházásból segíteni dolgozóik lakásgondjain. Ennek jelentősége különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése után érezhető. Ma még aligha van lehetőség arra, hogy egy kisebb vállalat saját erejéből lakásokat építsen, de 1968-ban már kevesebb akadálya lesz ennek. Ugyanis a terven felüli nyereségből fejlesztési alapot képezhetnek. melyet saját belátásuk szerint használhatnak fel. Fejleszthetik a meglévő műszaki berendezéseket, de lakásokat is építhetnek. Sokat segíthetnek ebben a vállalat dolgozói, akár tervezésről akár társadalmi munkáról legyen szó. Azonban a nagyobb, elsősorban minisztériumi vállalatoknál már most is találkozni ilyen kezdeményezéssel. A Felsőtiszávidéki Vízügyi Igazgatóságnál már évek óta építenek lakásokat, hogy ezzel is elősegít- ség a műszaki szakemberek letelepedését. Eddig Nyíregyházán öt épület készült el 37 lakással, de vidéken ennél is több lakás áll a vízügyi dolgozók rendelkezésére. Egy hónap múlva újabb lakóház kivitelezését kezdik meg a Malom utcán. Hatlakásos lesz, és előre láthatólag már év végére átadják rendeltetésének. Ennél lényegesen nagyobb arányú munka Indul meg hamarosan a KPM-dolgo- zók lakásgondjainak segítésére. A KPM Közúti Igazma sem kell szégyenlenünk. Pedig tíz év telt el. És az is, hogy semmit le nem írnak, a saját fejünkkel kell gondolkozni. Meg az is, hogy Kishódoson ma nem kell aratáskor idézetekhez folyamodni. Mi volt a legfontosabb? A gazdálkodás megváltoztatása, a villany, a kultúra. Az áram az alapja a rádiónak, a mozinak, az emberibb életnek. Már nem mondhatták, hogy sötét Szatmár, s annak is a legsötétebb sarka a csengeri járás. Szimbólum, hogy innen indult el a megyében a községfejlesztési mozgalom. KÉRDEM, hogyan lesz egy emberből kommunista? Úgy válaszol, hogy senki sem született kommunistának, mindenki síró csecsemőként jött a világra. „Mi is emberek vagyunk és már azt is tudjuk, nem vagyunk különös anyagból gyúrva. Csak hivatásunk, hogy több az életünkben a harc, a közösségért, a mások javáért. Az a feladatunk, hogy az emberben az embert lássuk.” Mások mondják, itt soha nincs zárva az ajtó, s hogy jöjjön holnap. Mindennap fogadóóra van. Tizennégy év alatt elvégezte a hetedik-nyolcadi V osztályt, a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemét, a közgazdasági egyetem iparNeonfeliratok »z új váB'osnegyedben ómbeibett enibeit gatóság, Üzemi Vállalat, AKÖV, MÁV, posta dolgozóinak 41 lakásos házat építenek tárcaberuházásból az Északi Alközpontban, pontosabban az őz utca és a Nagykörút sarkán. Az épület mintegy 7,5 millió forintba kerül és a következő évben fejezik be. Több száz milliós bővítési munka folyik a Tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárnál. Nyilvánvaló, hogy elkészülte után számos mérnökre, technikusra lesz szükség. A v ezetőség erre is gondolt, s építik a 18 lakásos házat, mely a Tisza- vasváriban letelepedni kívánóknak nyújt majd otthont. De a fentieken kívül már más nagyobb megyei beruházásnál is találkozni olyan jelenséggel, hogy a felettes hatóság ad keretet lakás- építkezésre Jövőre viszont már a kisebb tanácsi vállalatok is élhetnek a lehetőséggel. Jobb — és még jobb lesz közétkeztetésünk Mind többen kérnek választékot Kalória évszakok szerint — Bővítések, új étterem Nyíregyházán Megyénkben megközelítőleg 3D—35 ezren vesznek részt üzemi étkezésben. Nyíregyházán 12—15 ezer fogyasztó veszi igénybe a vendéglátóipari vállalat, a MÁV utasellátó, az üzemi étkeztetési vállalat és a különböző munkahelyek üzemi étkezdéit. Napi téma a menü minősége, kalóriaértéke, változatossága, nem utolsósorban az ebéd ára. A közétkeztetés színvonala az elmúlt években tovább fejlődött, egyre többen választják ezt az étkezési formát. A Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben, bisztrójában az elmúlt évben mintegy 2000—2100 dolgozó étkezett üzemi jellegű előfizetéses formában, s 600-an kértek olcsó 8,70-es háromfogásos menüt. Tapasztalat, hogy sokan kérnek üzemi jellegű étkeztetést, de egyre többen olyan ebédet, amelyben van választék, bár áruk 6-tól 25 forintig terjed. A vendégek igényesebbek, egy év alatt 1200-an fogyasztottak ilyen nem kötött menüt, lényegesen többen ebédelnek vasárnaponként éttermekben, mint korábban. A 28 féle vitamindús hidegkonyha készítmények fogyasztása is megháromszorozódott. A vendéglátóipari vállagazdaságtan tagozatát, az egyéves mezőgazdasági vezetőképzőt, egyéves orosz nyelvi tanfolyamot. Ennyivel zárja le: „Az ember nem győz eleget tanulni.” VALLJA, az elmélet kritériuma a gyakorlat. Többet tenni a jáx-ásért, az emberekért. Sorolja, miért kell most küzdeni. Az időjárás ellen, a belvíz, aszály kártevése ellen, a tárolók építéséért, a gépesítésért, az iskolázott szakemberekért és már törni kell a fejünket, ha meg akarjuk állni a helyet az új mechanizmusban. EZ AZ ö PROGRAMJA. Jók a közös gazdaságok, de jobbaknak és szilárdabbaknak kell lenniük. Gazdagabbaknak a falvaknak itt, a világ végén is. Nem tud mást mondani most sem, hogy a járás lakói képviselőjelöltnek választották. Szeretik. A jelölőgyűlés idős parasztembere ezekkel fejezte be a méltatást: „Javaslom, válasszuk meg Danes Jóska elvtársat!” MARCEL CACHIN, a francia munkásmozgalom nemrég elhunyt nagy öregje kitűnő portrékat rajzolt kommunistákról. De 5 nem ismerte, még nem ismerhette azokat, akikből mind 1 több él minélunk. Aki a hétköznapokon alkot mara- , dán dót. Kopka János i lat bevezette az etetek hónhoz szállítását is; cser» edényekkel a kívánt menüi, meleg ételt a vállalat dolgozói viszik ki. Eddig tőként az egyes élelek vezető alapanyagának kalóriatartal- mát vették figyelembe az étrend összeállításánál. a következőkben pontosabb kalóriaszámításokkal igazodnak az évszakokhoz, s gondoskodnak arról, hogy ne hiányozzanak a szükséges vitaminok sem. Jelenleg 20—30 diétás — főként cukor, gyomor és májbeteg — ebédjét is rendszeresen itt készítik el. Ha a fogyasztók kívánják, úgy külön konyhát is állítanak munkába a diétás vendegeknél«. A megyeszékhely étkeztetési gondját nagymértékben csökkenti majd a tervek szerint 1969-re megépítendő szálloda és étterem. Az új nyíregyházi étterem a megye legnagyobb ilyen létesítménye lesz, 260 férőhelyesre tervezik, konyhája 600 ételadag elkészítésére lesz alkalmas. Minőségi, változatos étrendú és kulturált kiszolgálást biztosító étterme lesz a megyének. Nem kis részt vállai a* üzemi jellegű közétkeztetésből a nyíregyházi MÁV Utasellátó Vállalat. Kend- szeresen főznek a Közúti Üzemi Vállalat dolgozóinak, akik innen szállítják el a megrendelt ebédet. Az utasellátó is végez házhoz szállítást, ezenkívül népszerű az utcán-áti étkeztető* is, ez lényegesen olcsóbb mintha az étterembe ülve fogyasztja el a vendég az ebedet. Az utasellátó jelenlegi forgalma 1,3 millió — étel, ital együtt. — A tervek szerint 1968 második felében elkészül az új étterem, amely komoly mértékben javítja majd a közétkeztetést. A város harmadik legnagyobb üzemi konyhája az Irodaházban van, 1500— 1600-an étkeznek az Alföldi Vendéglátó Vállalat 16-os üzemében, az Irodaházban, Az étkezők fele hazaviszi az ebédet. Akik itt étkezne«« ugyanannyi munkahelyi anyagi térítést kapnak, mintha munkahelyük üzemi étkezdéjében étkeznének. Az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat igen zsúfolt körülmények között dolgozik, as étkezők 7 forint 45 fillér ellenében ebédelnek, szinte 5 percre sem üres az ebédlőhelyiség. Bővítésre, fejlesztésre, itt nincs lehetőség. (P. GJ 3