Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

A 13-AS LABOR Ahol az űrlátást tanítják Amerikai lőszerraktárt robbantottak fel Folytatódnak az amerikai bombázások a VDK ellen Saigon (MTI): Szombaton hajnalban ha­talmas robbanás rázkódtat- ta meg a dél-vietnami fő­várostól mindössze huszon­egy kilométerre északra fekvő Long Binh-i amerikai lőszerraktárt. Amerikai tisz­tek feltételezik, hogy a dél­vietnami szabadságharcosok akciójáról van szó, akik a raktárt körülvevő szöges­drót akadályokon átjutva időzített bombát helyeztek ei és a sötétség leple alatt v.sszavonultak. Az elsőt újabb két óriási robbanás­sorozat követte és még tíz órával később is lángoltban állt a raktár nagy része. A robbanás erejét Saigonban is érezték. Amerikai szóvi­vő szerint az akció nem követelt emberáldozatot. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni az okozott kar méreteiről. Washington (MTI) Az idén az Egyesült Ál­lamok nem bocsát fel em­berrel a iedélzetén űrhajót a világűrbe — jelentette be George Müller, a NASA — az amerikai űrkutatási hi­vatal — űrhajózási program­jának vezetője. A körülbelül egy évi halasztást a műit pénteki súlyos szerencsétlen­ség miatt határozták el, amely mint ismeretes há­rom ember életébe került. A NASA egy héttel a Kennedy-fokon lezajlott ka­tasztrófa után közzétette a vizsgálóbizottság el#ő jelen­tését. A jelentést pénteken este ismertette Robert Sea­mans, a NASA elnökhelyet­tese. Seamans közölte, hogy Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee ha­lálát „a kabintűz következ­tében előállott füstgázmér­gezés” okozta. A szerencsét­lenség pontos okait a bi­zottság még nem derítette ki, csupán az utolsó másod­percek hiteles történetét ál­lapította meg. Az űrhajó személyzetével begyakoroltatták, hogy szük­ség esetén hogyan kell ki­nyitni a belső ajtót. A vizs­gálóbizottság megállapította, hogy Grissomék végrehajtot­ták az előírt utasításokat, de nem volt idejük befejez­ni azokat. White ült a kö­zépen, ő próbálta meg a bal válla fölött lévő fogan­tyút elérni, Grissom segí­tett neki baloldalról, Chaf- fee-nek pedig az volt a feladata, hogy segítsen, ha szükséges és fenntartsa az összeköttetést a „külvilág­gal.” ss.1:.1 . . - ...-r:■■ ■.'.i - ­PINTÉR ISTVÁN: 29. Az ezredes átfutotta a lapot, aztán halkan füty- tyentett: — Egy sor sincs a tün­tetésekről ! Talán sikerül észretéríteni az embereket. Maga hallott ezekről a dol­gokról? — Saját szememmel is láttam egyet, ezredes úr! — mondta Rowers. — Nem hiszem, hogy valamire jut­nának. Legalább is ott Iz­mirben. Csak egy maroknyi ember tüntetett. Semmi erőt nem képviselnek. A főhadnagy hallgatott róla, hogy miként futa- rnodtak meg a tüntetők elől. Az ezredes mindössze eny- nyit mondott: — Én nem vagyok olyan biztos benne, hogy minden rendben van! De reméljük. A Mekong deltavidékén Vinh Binh tartományban a szabadságharcosok heves tűz alá vettek egy a Co Chien folyón haladó ame­rikai őrhajót. Két amerikai súlyosan megsebesült, egy pedig eltűnt. Egy saigoni amerikai ka­tonai szóvivő bejelentette, hogy a múlt hét szerdán Da Nangtól 19 kilométerrel délnyugatra amerikai ten­gerészgyalogosok „tévedés­ből” tüzérségi tűzzel árasz­tottak el egy kis falut. A „tévedésnek” nyolc halálos és tizennyolc sebesült áldo­zata van. B—52-es nehézbombázók pénteken Saigontól negy­venhárom kilométerrel északra, illetve 530 kilomé­terrel északkeletre fekvő térségben bombázták a par­tizánok feltételezett állásait. Dél-vietnami és amerikai A jelentés a következők­ben rekonstruálta az utolsó másouperceket: 6 óra 31 perc 03 másod­perckor Chaffee jelezte, hogy tűz van. Egyidejűleg Whue szíve gyorsabban kezdett verni. (Csak őt szerel téK fel mérőműszerrel.) 6 óra 31 perc 05 másod­perckor kezoett emelkedm a kabin belső hőmérséklete. 6 óra 31 perc 09 másod­perckor White jelezte, hogy ég a fülke. E pillanatban kezdett emelkedni a kabin­ban a nyomás, ami arra utal, hogy az űrhajósok mo­zogtak és megkezdték a mentést. 6 óra 31 perc 12 másod­perckor, vagyis az első vészjelzés után kilenc má­sodperccel, gyorsan emel­kedni kezdett a hőmérsék­let és Chaffee jelentette a tűz súlyosságát. Néhány má­sodperccel később kétségbe­esett kiáltást lehetett hal­lani, azután semmit — a rádióösszeköttetés megsza­kadt. 6 óra 31 perc 17 másod­perckor a kabinbeli nyo­más négyzetcentiméteren­ként két kiló fölé emelke­dett és a kabin felrobbant. Ennyit tartalmaz a jelen­tés. Seamans közölte, hogy a vizsgálóbizottság folytat­ja munkáját. Tanulmányoz­ni fogják a magnetofonsza­lagra felvett és egyéb mó­don összegyűjtött értesülé­seket, a kabint vegyi elem­zésnek vetik alá, tűzveszé­lyesség szempontjából is megvizsgálják az űrhajó megépítéséhez használt anyagokat és kísérleteket hajtanak végre a tűz fész­kének megállapítására. Kellemetlen lenne másik, éppen most. amikor a NATO külügyminiszterei négy nap múlva Isztambul­ba érkeznek. Aztán az újság első ol­dalára mutatott, amelyen minden cikk a közelgő csúcstalálkozóval foglalko­zott: — És nem szerencsés, hogy mindez most törté­nik, mielőtt a négy nagy összeül. Rowers az újságra nézett. A lap washingtoni levele­zője „biztos diplomáciai forrásból” közölte, hogy Eisenhower elnök ismét fel­veti a légi ellenőrzés kér­dését. Moszkvai jelentés vi­szont arról adott hírt, hogy Hruscsov előre láthatólag ismét a teljes leszerelést állítja javaslatai és tárgya­lásai középpontjába, s bi­zonnyal ragaszkodik ahhoz egységek vesznek részt egy kombinált hadműveletben a dél-vietnami fővárostól hu- szonöt-ötven kilométerrel északnyugatra. A tiszta időt kihasználva amerikai vadászbombázók pénteken a VDK területe ellen intézett támadásaik során Hanoitól ötven kilo­méterrel északkeletre szór­ták le bombáikat a Dinh Cau-i vasúti összekötőhid­ra. Tizenöt Thunderchief típusú vadászgép bombatá­madást intézett a VDK fő­városától 56 kilométerrel északra fekvő Thai Nguyen vasúti rendezőpályaudvai ellen. A haditengerészet Skyhawk típusú gépei a VDK partvidéke mentén Thanh Hoa közelében el­süllyesztettek három halász­hajót. DJAKARTA: Sobiran dandártábornok, Észak-Szumátra katonai pa­rancsnoka — djakartai lap­jelentések szerint — bejelen­tette, hogy lövetni fog min­denkire, aki megkísérli a középületekről eltávolítani az elnök portréit. PÁRIZS: Tyge Dahlgaard dán ke­reskedelemügyi miniszter szombaton megbeszélést foly­tatott Maurice Cauve de Murville francia külügymi­niszterrel Dánia esetleges be­lépéséről a Közös Piacba. VATIKÁNVÁROS: VI. Pál pápa szombaton 35 perces kihallgatáson fogadta Robert Kennedy amerikai szenátort. Kennedy és a pápa a vietnami helyzetről folyta­tott eszmecserét. Robert Kennedy szombaton délután Rómából repülőgéppel haza­utazott New York-ba. ATHÉN: Szombaton 150 ezer álla­mi alkalmazott lépett sztrájk­ba az öt legnagyobb görög városban. Ugyancsak sztrájk­ba léptek Athénban és Pi- reustoan a pékek. A kormány katonákat irányított a pék­ségbe, ők sütötték a szom­bati kenyeret az athéniak­nak. COLOMBO: Szombaton országos ün­nepségekkel, Colombóban pe­dig katonai díszszemlével ün­nepelte Ceylon népe a füg­getlenség kikiáltásának 19. évfordulóját. a régebbi szovjet álláspont­hoz, amely elutasítja a le­szerelés nélküli légi ellen­őrzést, azzal érvelve, hogy ez nem más, mint legali­zált kémkedés. A gép Peshawarban ért földet. Ebben a pakisztáni kisvárosban is volt a 10— 10-es egységnek megfelelő repülőtere. Amikor Rowers rövid sétára indult egy hangár előtt a légierők kü­lönleges rendőrségének em­berei álljt parancsoltak neki. A főhadnagy elővette igazolványát, de a katonai rendőrök meg sem nézték. — Szigorú parancs van, hogy senkit nem engedhe­tünk a hangár közelébe! — mondták. — Forduljon vissza! Rowers engedelmeskedett Gondolta, mit őrizhetnek ilyen gondosan abban a hangárban. Adanában sem volt kevésbé szigorú az őr­ség, amely az U—2-esre ügyelt. Maguk a pilóták is csak akkor mehettek a gép­hez, ha szolgálati elfoglalt­ságuk megkövetelte. S ahogy egy-egy U—2-es re­pülőgép földet ért, máris közrefogták az Air Force Police emberei. Rowers azt Az alábbi riportsorozat szerzője Mihail Rebrov had­mérnök őrnagy, a Kraszna- ja Zvezda különtudósítója, aki nemrég a szovjet űrku­tató intézetben járt. Élmény­beszámolóját az APN sajtó- ügynökség adta közre. . /. A világűr meghódítása, a bolygóközi utazás korunk egyik legizgalmasabb mű­szaki-tudományos feladata. Ennek megoldásán dolgoz­nak azok a szovjet orvosok, mérnökök laboránsok, akik­kel az űrkutató intézet úgynevezett 13-as osztályán megismerkedtem. A 13-as ugyan szerencsétlen szám, de ebben a szakmában az­után igazán nincs helye a babonának. Szerencsés számok Különben is az osztályon azt mondják, a 13-as az űr­kutatásban éppenséggel szerencsés szám. Több fon­tos csillagászati felfedezés, történetesen a tizenharma­dik században látott napvi. lágot, a világmindenség szférája című művel egye­temben. 1781-ben éppen március 13-án fedezték fel az Uranusz-bolygót. A Vé­nusz tizenháromszor fénye­sebb, mint a Szaturnusz. Az első szovjet bolygóközi köz­lekedési társulat székhelye a Dzerzsinszkij utca 13. számú ház volt. S végül az első folyékony üzemanyagé szov­jet rakéta kódszáma szintén 13. volt. A 13-as labor munkatár­sai ma már nem azzal fog­lalkoznak, hogy egyáltalán kibírja-e az emberi szerve­zet az űrviszonyokat, tud-e majd az űrhajós dolgozni, hanem arra a kérdésre ke­resik a választ hogy meny­nyire lesz produktív az űr­munka, s milyen tényezők befolyásolják majd az űr­hajósok munkabírását. Ez azért is fontos, mert bár az űrhajózásban fontos szere­pük van az automatáknak, — az űrutazások során elő­adódhatnak helyzetek, ami­kor a gép tanácstalan, s csak az ember találhat meg­oldást. Éppen ezért az em­bernek az űrben különösen éles látásra és hallásra van szüksége. Fontos, hogy rendkívüli biztonsággal han­golja össze mozgását, reak­ciói gyorsak, beidegzedései pontosak, izmai edzettek le­gyenek. A 13-as laborban azon dolgoznak, hogy az űrhajósok meg tudjanak fe­lelni ezeknek a követelmé­nyeknek. Látásunk például jelleg­zetesen földi. Az itteni vi­szonyokat szokta meg sze­münk, de az űrben is pon­tosan kell működnie. Ez azonban nem is olyan egy­szerű. A Föld légkörén túl az űrhajós igen erős fény­is többször észrevette, hogy különböző emberek szag­lásznak utána. Dehát ez sem bántotta — természe­tes, hogy ilyen fontos be­osztásban lévő, különleges képzettségű szakembereket gondosan megbecsülnek, vi­gyáznak rájuk és ellenőrzik őket. ★ Rowers három napot töl­tött Peshawarban. Átkozot­tul unalmasnak érezte ezt a pakisztáni „porfészket”. Undorodott attól, hogy amerre járt, koldusok, ron­gyos, sebekkel tarkított emberek serege követte, vagy éppen a lábai elé ve­tette magát. A török nyo­mor fényűzésnek tűnt a pakisztáni nyomorhoz ké­pest. Az egyetlen oázis a nyo­mor, kétségbeesés és beteg­ség Szaharájában a Grand Hotel volt. Ezt a hatalmas fényűző szállodát még an­nak idején egy angol szál-t lodakonszern építette azok­nak a honfitársaknak a számára, akiket üzleti és hivatalos dolgaik Indiába szólítottak. (Folytatjuk) özönben találja magát. At­moszféránkban ugyanis a levegőrészecskék szétszórják a napsugarakat. Ezért sze­münk csak egy bizonyos fényadagot szokott meg: azt. amely az atmoszféra sok kilométeres védőpajzsán át érkezik szemünkbe. Az űrben nincsenek le­vegőrészecskék. amelyek megtörjék, szójrák a fényt. Ez természetesen bizonyos veszélyeket jelent az űrha­jós számára. Az emberi pu­pilla a napsugarak hatásá­ra összeszűkül. Az egyene­sen érkező fénysugár meg­sértheti a recehámyát, égési okozhat. Ezzel szemben amikor az űrhajó a Föld ár­nyékába ér, váratlanul vak­sötét borul utasára. Ekkor pupillája rendkívüli mér­tékben kitágul. Ilyen kö­rülmények között igen ne­héz a munka. Szemünknek megfelelő védelemre van szüksége. A természet a maga mód. ján gondoskodik is erről. Az emberi szem berendezé­se olyan, hogy ha túlságo­san vakító fény éri, szem­héjunk nyomban lezárul, el­torlaszolja a fénysugár út­ját. Csakhogy ez esetben semmit sem látunk. Ilyen­formán az űrhajós számára a természet adta védekezés nem oldja meg a problé­mát. Az űr-KRESZ színei Mi hát a teendő? Máris többféle űrhajós fényvédő szemüveg modelljét ismer­jük. Ezek lényege az, hogy birtokukban az űrhajós au­tomatikusan alkalmazkod­hat a szélsőséges fényvál­tozásokhoz. Ez azonban még mindig csak a problé­ma egyik oldala. A tudósok még többet akarnak tudni arról, hogyan változik a szem analizáló felbontó ké­pessége az űrutazás közben. Az, hogy az űrhajós lá­tása mennyire éles meny­nyire kontrasztos, mennyire tudja szeme megkülönböz­tetni a tárgyak színárnyala­tait, korántsem elvont el­méleti kérdés. Keldis aka­démikus egy alkalommal, újságírókkal beszélgetve, azt mondotta, hogy a szovjet tervezők egyszer majd olyan űrhajót készítenek, „ame­lyen ugyanúgy fognak va­sárnaponként kirándulni, mint mostanság a Moszkva- folyó vízibuszain.” Ez ugyan még messze van, de a tu­dósok már ma tudni akar­ják. hogy melyik szín a leg­jobban látható az űrben. Nyilvánvaló, hogy ennek is­meretében lehet majd ki­dolgozni az űr-KRESZ-t megállapítani milyen szí­neket használjanak az űrha­jók jelzéseire, milyenre fes­sék az űrruhát és így to­vább. Néhány gyakorlati példá­val talán szemléltetni le­het, mit tud szemünk a Földön és mit az űrben. Közismert, hogy a textil­festők a feketének mintegy száz árnyalatát tudják meg­különböztetni. Ilyen mutat­ványra a laikus természe­tesen nem képes. De vajon ugyanez a kitűnő textilfes­tő hasznosítani tudja-e ér­zékeny színlátását az űr­ben? Jevgenvij Alekszand- rovics. a laboratórium mun­katársa egy úgynevezett teszttáblát tesz elém. A táblára két színmezőt fes­tettek. Az egyik vörös, a másik a feketéből fokozato­san megy át a fehérbe. Az űrhajósnak meg kell tudnia mondani, hogy ez a két me­ző hol találkozik vagyis azt. hogy hol az a pont, ahol a vörös szint és a fe­kete-fehér átmenetet egyfor­mán intenzívnek látja. Egy másik teszttáblán fe­hér, szürke és fekete alapon karikákat látni. A karikák körvonala szaggatott. En­nek a táblának a segítségé, vei állapítják meg a látás élességét, a szem kontraszt- érzékenységét Ne feledjük: a külvilág információinak 90 százalékát szemünk köz­vetíti számunkra. Nem mindegy tehát, hogyan vi­selkedik ez a fontos érzék­szervünk a súlytalanság szo­katlan állapotában. Cooper kérdőjelei A Voszhod—2 hajónapló­jában Pavel Beljajev tollá­ból van egy bejegyzés: „5 óra 12 perckor láttam egy szputnyikot ugyanebben a magasságban”. Ugyancsak az űrhajósoktól tudjuk, hogyan fest Földünk havas hegycsúcsaival, roppant óceánjaival, kanyargó fo- lyóival. négyzetes szántó­földjeivel „kozmosz-távlat­ból”. Minden szavukat úgy fogadtuk, mint egy szent­írást. De akadt egy űrhajós akinek az állításait meg­kérdőjelezték a szakembe­rek. Ez az űrpilóta Gordon Cooper volt. Az amerikai űrhajós el­mondotta, hogy űrhajójá­nak fedélzetéről szabad szemmel ki tudott venni házakat, utakat, — de még egy repülőgépet is. Miért nem hitték ezt el neki ma­guk az amerikai szakembe­rek sem? A 13-as labor munkatársai a következő magyarázatot adták: Van egy fogalom: a látás- élesség egysége. A fizioló­giai optika nyelvén ez azt jelenti, hogy egységnyi a lá­tásélessége annak az em­bernek, aki két különböző pontot egymástól egy szög­percnyi távolságra meg tud különböztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az ille­tőnek 57 méter távolságból fel kell ismernie egy pénz­érmét. Gordon Cooper a Föld felszínétől mintegy 250 ki­lométeres magasságban ha­józott. Ebből már kiszámít­ható, hogy mekkora az a legkisebb tárgy, amelyet még felismerhetett. A szakembe­rek megállapítása szerint Cooper szemében egy 75 mé ­ter széles sáv már alig kivehető vonalként jelent­kezett. Ezekután magunk Is megítélhetjük, tévedett-e Cooper, vagy sem. Az ame­rikai űrhajós láthatott re­pülőtéri kifutópáljűka amelyek keskeny sávoknal tűntek a szemében. A „lát­ni” ige azonban nem azonos a „felismerni” igével. Ahhor. ugyanis, hogy egy tárgyai alaposan szemügyre vegyen, megkülönböztessen és felis­merjen, kevés az egy szög­perc: négy és fél, hat szeg- percre van szükség. S eh­hez még hozzátehetjük, hogy a látás élessége nem­csak a távolságtól függ, ha­nem a megvilágítástól is, a szemügyre vett tárgy alak­jától, de magának az űr­hajósnak az állapotától, szemének felépítésétől is. Az űrhajó ablakán át persze nemcsak a Földet látni. Látni a nagyszámú mesterséges holdat is. Erős fényforrásokat alighanem fel lehet használni az űrha­jók közötti jeladásra is. Ciolkovszkij erre vonatkozó elképzelései tehát gyakor­latilag kivihetőek. Valóban, a bolygóraszállástól az űr­randevún át az űrhajók összekapcsolásáig számos olyan kozmikus tevékeny­ség van, amely az ember­nek azon a készségén alap­szik, hogy fényjelzéseket tud felfogni, felismerni. Lehet­séges, hogy egyes optikai szerkezetek megfelelő meg­világítással társulva, meg­tízszerezhetik, sőt megszáz- szorozhatják látásunk éles­ségét. Az orvosok ugyanak­kor azt is elképzelhetőnek tartják, hogy szemünket megfelelően trenírozva, fo­kozzuk látóképességünket. Hiszen köztudott, hogy van­nak foglalkozások, amelyek művelői: pilóták, tengeré­szek, vadászok, élesebben és messzebbre látnak mint a többi halandó. Következik: Az áruló hangszalag. Mihail Kcbrev Az első hivatalos jelentés az űrhajós tragédiáról A UétnAZpüfö

Next

/
Thumbnails
Contents