Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

Egymilliós értékű tárgyjutalmak Nagy érdeklődés Szabolcs-Szatmárban a mezőgazdasági kiállítás iránt A jövő pártunk és népünk kölcsönös bizalmára épül Benlcei András beszéde a tiszalöki választási nagygyűlésen A tiszalöki választási nagygyűlésen Benkel András elv társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, belügyminiszter mondott beszédet. Az elnökségben helyet foglalt Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Mihály elvtárs, a Tiszalöki Járási Pártbizottság első titkára. Pénteken este Tiszalökön a zsúfolásig megtelt kul- túrházban választási nagy­gyűlést tartottak. Az elnök­ségben foglalt helyet Ben­kei András belügyminisz­ter, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabói cs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Mihály, a Tiszalöki Járási Pártbizott­ság első titkára és Csikós János, a Tiszalöki Járási Tanács elnöke. A nagygyű­lést Kiss András, a Haza­fias Népfront járási elnök­ségének tagja nyitotta meg, majd Benkei András elv- társ mondott beszédet. Bevezetőjében Benkei elvtárs elmondta, hogy ezen • napon a Szovjetunióba utazó Kádár elvtársékat Csapig kísérte. Megtudták tőle, hogy este Tiszalökön tart gyűlést. Megkérte őt Kádár elvtárs, adja át üd­vözletét a tiszalöki válasz­tóknak. A bejelentést forró tapssal fogadta a nagygyű­lés hallgatósága. Majd így folytatta beszédét Benkei elvtárs: Országunk hetek óta készülődik a választás­ra, mely egy újabb határkő politikai és gazdasági éle­tünkben. Ez részben a r számadás időszaka is, bel- és külpolitikánk van mérlegén. Az elmúlt négy esztendő nem volt könnyű időszak dolgozó népünk éle­tében. Az ország belső vi­szonyainak, fejlődésének, a nemzetközi helyzet alakulá­sának sok új kérdése je­lentkezett, közöttük bonyo­lult, nagy kérdések. Egyöntetű viszont dolgo­zó népünk véleménye ar­ról, hogy a négy esztendő alatt óriási ütemben fejlő­dött hazánk. Épült, szépült, gazdagodott Szabolcs megye is. Az eltelt évek nagysze­rű munkasikerei tették le­hetővé, hogy pártunk IX. kongresszusa a szocializmus teljes felépítéséért hívja harcra egész népünket. A Hazafias Népfront választá­si felhívásával meghirdet­te, hogy a IX. kongresszu­son elfogadott politikai irányvonalat magáévá te­szi, s az egész nép előtt képviseli. A jövő programja pár­tunk, kormányunk és né­pünk kölcsönös, szilárd együttműködésére és köl­csönös bizalmára épül. E bizalom megnyilatkozott a jelölőgyűléseken a részvé­telben és az aktivitásban. Itt, a tiszalöki járásban több mint 11 000-en jelentek meg és az 1500 felszólaló közül 800-an olyan közérdekű javaslatot tettek, ami jó útravaló lesz a megválasz­tandó képviselőknek, ta­nácstagoknak. A négyéves fejlődésről — többek között — elmondotta Benkei elvtárs, hogy az élet minden területén bebi­zonyosodott pártunk gazda­ságpolitikájának helyessége, amely biztos alapot nyújtott a második ötéves terv sike­res teljesítéséhez. Az orszá­gos adatok mellett ismertet­te Szabolcs megye fejlődé­sét, ahol csak a tanácsi be­ruházásra 861 millió forin­tot fordítottak, 64 millió fo­rinttal többet a tervezett­nél. Több ezer ember szá­mára nyílt új munkalehe­tőség a megyében. A második ötéves tervben Szabolcs megye az oktatási létesítmények egész sorával gyarapodott. A főiskolai fej­lesztések és gimnáziumi építkezések mellett 270 ál­talános iskolai tanterem lé­tesült. Ennek ellenére is­meretes előttünk, hogy Sza­bolcs megye még mindig nem érte el az országos szintet és további oktatási, óvodai létesítményekre van szüksége. A fehérgyarmati kórház megépítésével, több járási kórház bővítésével, a Nyíregyházán működésbe lépett tbc-gyógyintézettel és anyáscsecsemő otthonnal sokat javult a megye egész­ségügyi helyzete. A mezőgazdaságról el­mondta, hogy az elmúlt négy évben 10 százalékkal növekedett a terméshozam. Jelentősen erősödtek a ter­melőszövetkezetek, javult a tagság élet- és munkavi­szonya. A közös gazdasá­gok vagyona kétszeresére emelkedett A tiszalöki já­rásban 1966-ban eddig soha nem tapasztalt eredménye­ket értek el. Búzából hol­danként 13,1, kukoricából 17,5, cukorrépából 190 má­zsás átlagtermést takarítot­tak be. Az egy szövetkezeti tagra eső átlagkereset 11 500 forintra emelkedett a járásban. A megye fejlesztésére a Politikai Bizottságnak kü­lön határozata van. E hatá­rozatban a legfontosabb a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése és általában a mezőgazdaság fejlesztése. Néhány hét múlva összeül a termelőszövetkezetek kongresszusa, ahol megha­tározzák majd a szövetke­zetek gyorsabb fejlődésének útját Ez nem jelent valami új irányvonalat, továbbra is a párt gazdaságpolitikai irányelvei szerint fognak dolgozni, de önállóbban és hatékonyabban. Csak né­hány hónapja még, hogy megtartottuk pártunk IX. kongresszusát. Az ott hozott nagy jelentőségű határoza­tokból máris többet megva- lósitüttunk. Ilyen rendelke­zés a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerének és társadalombiztosításának fejlesztése. Határozat szüle­tett az anyasági segély be­vezetésére, ami kiterjed a termelőszövetkezetekben tag­ként dolgozó nőkre is. összegezve elmondhatjuk: a gazdasági és kulturális eredmények mellett társa­dalmunk egységesebb lett, mert a szocializmus építése és a béke védelme közös zászló alá szólítja a nemzet alkotó erőit. Hazánkban ma az erősödő szocialista de­mokrácia és törvényesség légkörében élhet minden törvényt tisztelő állampol­gár. Benkei elvtárs a továb­biakban beszélt a vietnami helyzetről Az imperializ­mus legdurvább megnyil­vánulási formája az ameri­kai kormány szennyes, dél­vietnami gyarmati háború­ja és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni ag­ressziója. A vietnami nép hallatlan szenvedések közepette har­col, de akaratát, ellenállá­sát, harci szellemét nem lehet megtörni. A Szovjet­unió és a többi szocialista ország, mint eddig a jövő­ben is hathatós segítséget nyújt a vietnami nép har­cához, egészen a győzelem kivívásáig. A vietnami nép segítése közvetlen érdeke és internacionalista kötelessége a Magyar Népköztársaság­nak is. Erőnkhöz mérten továbbra is minden segít­séget megadunk a vietnami népnek. Befejezésül Benkei elv­társ a következőket mond­ta: Nagy eredmények el­érése után és nagy felada­tok előtt kerül sor a vá­lasztásra. Március 19-én sza­vazatunkkal is juttassuk ki­fejezésre, hogy magunkévá tettük pártunk politikáját, célkitűzéseit, amely mind­nyájunk programja, dolgo­zó népünk felemelkedésé­nek programja. Az idén újra megrendezik Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Az augusztus 25 és szeptember 17 közötti kiál­lítás legjobbjainak jutalma­zására a mezőgazdasággal kapcsolatban álló miniszté­riumok, vállalatok csaknem 1.3 millió forint értékű tárgyjutalmat — értékes gé­peket, berendezéseket — ajánlottak fel. A kiállításon való részvé­téit nagy érdeklődés előzi meg Szabolcs-Szatmárban. A jelentkezések már megér­keztek a megyei tanács me­zőgazdasági osztályához. A szántóföldi, gyümölcs és kertészeti termények ne­vezése a tavalyi nozamok alapján történt. Többek kö­zött figyelemre méltó a mándoki Uj Élet Tsz jelent­kezése burgonyával: gülba- bából 200 holdról Í21 má zso, kisvárdai rózsából' lrti) hold területen 135 mázsa holdanként! átlagtermést ta­karított be. Az önköltség mázsánként 90,70 forintba került. A kislátai Rákóczi Tsz olyan alma termés be­mutatásával kíván szerepel­ni, amelyeből holdanként 153 mázsát szüretelt és 96 szá­zaléka volt exportképes. A kálmánházi Virágzó Tsz 19,3, a hodászi Béke Tsz 18.3 mázsa búza (bezosztá- ja), és az előbbi 22,2 mázsa őszi árpa átlagtermésből ké­szül bemutatóra. A nyírgyu­Mint ismeretes, nem meg­oldott Nyíregyháza autóbusz­közlekedése. Ennek egyik oka, hogy nincs megfelelő végállomás. Létesítésének gondolata már évekkel ez­előtt felvetődött. A több al­ternatíva közül a városren­dezési tervnek megfelelően a Jókai teret jelölték ki. A közelmúltban tárgyalták az UVATERV által elkészí­tett beruházási programot, melyet a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága is jóváha­gyott. Az új autóbusz vég­állomásán kilenc normál és három csuklós autóbuszt tudnak egyszerre fogadni, il­letve indítani. Ezenkívül négy tartalékállás is lesz. laji Petöji Tsz cukorrépával jelentkezett, amelyből 100 hold területen, holdanként átlag 231 mázsa termésered­ményt ért el, mázsánként 34 forint önköltségi áron. A tiszateleki Béke Tsz 10,2 má­zsa holdankénti átlaggal fi­zetett szabolcsi dohánnyal akar a nagy versenyen részt venni. Kertészeti termékekből különösen elismerésre szá­míthat a nagyecsedi Rá­kóczi Tsz zöldpaprikája: 30 holdon termelt területről egy holdra 141,6 mázsa át­laghozam jut. Vagy a tibor- szállási Uj Élet Tsz sárga­répája. az ópályi Kossuth Tsz málnája. Az állattenyésztési neve­zésből most sem maradiak ki a juhkiállítusori mar többször díjat nyeri nyír­meggyest, nagydobosi t sz­ék. Az Opályi Tangazda­ság most is készül bemutat­ni borzderes szarvasmarna törzstenyészete legjobbjait. A dombrádi Szőke Tisza Tsz egy hétéves magyar tarka tehénnel is nevezett — nö­vendékek mellett —, amely­nek tejtermelése 1966-ban 4200 kilogramm volt. A megyei bíráló bizottságok most végzik a nevezések fe­lülvizsgálatát, amelyek alapi­ján növénytermesztésből és kertészetből március 20-ig, állattenyésztésből április 15-ig tesznek javaslatot a kiállítási irodának. a. b. összesen tehát 16 autóbusa tartózkodhat egyszerre a Jó­kai téri végállomáson. A létesítmény teljes beru­házási összege 4,7 millió fo­rint. Rendelkezni fog minden olyan adottsággal, mely a kulturált közlekedés megte­remtéséhez szükséges. Az építkezés tervek szériát 1968. áprilisában kezdődik, azonban ezt megelőzően számos előkészítő munkát kell végezni. Biztosítják a szükséges munkaterületet; végrehajtják a szanálásokat Ha különösebb akadályozó tényező nem lép közbe, 19f?9. júniusában átadják rendel­kezésének a Jókai téri autó- buszvégállomást (bf) Jóváhagyták a beruházási programot Autóbuszállomás lesz a Jókai téren Földes Pál: Régi képviselőválasztások Ljra győzelem 5. Pesten 1905, 1906-os évek­ben olyan események zaj­lottak le, mint a 48-as for­radalmi napokat, heteket kivéve, talán még soha. Pes­ten öklét rázta a nép, a munkásság felvonulásokat, tüntetéseket rendezett. Kialakult bennem a dara­bont-kormány jóvoltából, országgyűlési munkanélküli képviselőben, az a munka- program, melyet a választó- kerület gondjai eliminálása és fejlődése biztosítása érde­kében végre kellett hajtani. Először tovább is százával vándoroltak ki a parasztok Amerikába, mert nem volt miből megélni és ugyanak­kor rohadt a sok burgonya, mert nem tudták elszállíta­ni, vagy feldolgozni. Vasút és iparfejlesztés volt a leg­fontosabb feladat, Valamint középiskola-építés. A legfontosabb az volt, hogy mivel teremtsünk munkát a kivándorlás meg­akadályozására. — Az iparo­sodáshoz, építkezéshez sok tőkebefektetés kellett, az pedig nem volt, csak helyi pénzre, saját helyi erőnkre kellett számítani. A parasztot munkával, keresettel, — mely- lyel családját el tudja tar­tani — lehetett csak szülő­földjéhez kötni. Az az egy­néhány úgynevezett ameri- kás, aki már ez időben pár száz megtakarított dol­lárjával hazajött és gyümöl­csösöket telepített, mutat­ta meg az intenzív mezőgaz­dasági termelés útját, mely több embert foglalkoztathat. Ilyenekről és még sok más­ról beszéltünk mi, haladó elvbarátainkkal a darabont­kormány idején és én meg­tanultam, mit tehetne egy tényleges országgyűlési kép­viselő kerülete érdekében. — Persze a darabont-kormány keze Mátészalkáig is elért, és feldühödve vettük tudo­másul. hogy 1906. március 30-án, tehát 9 nappal az új választások törvényszerű kiírása előtt Szatmár-Sza- bolcs vármegyék teljhatalmú kormánybiztosává éppen az én megbukott ellenfele­met Nagy László főispánt nevezték ki. A legerőszako­sabb választási harcra szá­mítottam tehát, de most mégis biztosabbnak éreztem magamat, tudtam, hogy mit akarhatok helyi barátaim segítségével megvalósítani. És ekkor hirtelen kiderült, hogy Ferenc Jóska kirá­lyunk és udvaronc barátai Tiszáék sem érezték magu­kat olyan jajj de biztosnak — ezt csak sokkal később értettem meg igazi össze­függésében, hogy megijedjek a pesti munkásság és az egész nép rúgásától és fél­tek, hogy a kormányt a választások úgyis elsöprik. így egy ravasz kompromisz- szummal április 8-án, tehát egy nappal a törvényes vá­lasztások előtt a „nemzeti ellenállóknak” ajánlották fel egy koaliciós-kormány alakítását. így jött létre a liberális politikus, tekinté­lyes pénzügyi szakember Wekerle vezetésével egy koaliciós kormány, melyben maga Kossuth Ferenc ke­reskedelmi és Apponyi val­lási és közoktatásügyi mi­niszter lett. Őszintén szólva ujjongtunk, hogy vége az exlexnek, az országgyűlés elnémításának, most már miénk lesz a többség az országgyűlésben... és én fia­tal fejjel nem érzékeltem, hogy lecsúsztunk a dualiz­mus talajára és feladtuk az igazi függetlenségi Kossuth- programot. Munkalázban égtem, dolgozni szerettem volna, és alig 28 éves fejjel, ügyvédi vizsgával a hátam mögött, elképzeléseim meg­valósítása lebegett csak sze­mem előtt. így történt, hogy az új kormány kinevezése után már 2 nappal, mint ahogy az 1906. április IX—i „Magyarország” írja: „A mátészalkai kerületben is­mét dr. Szúnyog Mihályt jelölték, mint hivatalos füg­getlenségi képviselőjelöl­tet.” A Wekerle-kormány leg­gyorsabban új főispánokat nevezett ki, menesztve ter­mészetesen Nagy László da­rabont-kormánybiztost, és úgy éreztem, hogy nagyot változott a világ, hiszen be­lőlem kormánypárti hivata­los képviselőjelölt lett. Hát a világ nem változott olyan gyorsan Mátészalkán! Az el­lenségeim nem tűntek el, legfeljebb elbújtak az álba­rátok mögé. így, bár a he­lyi függetlenségi párt Szál­kái Sándor elnöklete alatt hivatalosan képviselőnek jelölt, mégis az eddig leg­alább szónoklataiban leg­nagyobb támogatóm, a már említett Dienes Lajos nagy­dobosi új földbirtokos, el­lenjelöltnek lépett fel elle­nem, mint „helyi jelölt” az „idegen” ellen. A jelszó már régi volt és Dienes háta mö­gött dr. Fárnek László köz­jegyző választási elnök, a 67-esek és darabontok má­tészalkai vezére volt. Az el­lenséggel szövetkezett álba­rátok csúfos vereséget szen­vedtek. 1906. május 3-i vá­lasztásokon megvoltak még az alig másfél évvel ezelőtt lezajlott választásom zász­lói, piros tollai, jelvényei, melyeket győzelmi reliquia- ként őriztek meg választóim. És ha akkor, csak egyszeri látásra besurrantam szivük­be, most már igazában is­mertek és újraválasztásom nem is, mint a kormánypár­ti jelöltjéé, hanem emberi­leg volt biztos. Elvtelen el­lenfelem, miután látta, hogy délig összesen 59 szavaza­tot kapott, visszalépett és a mátészalkai mandátumot, másodszor egyhangúlag kap­tam meg. Szeretnék ismét tanulsá­got levonni, amint az első választásom esélyeinek is­mertetésekor tettem, ami­kor is a jó politikát, melyet képviseltem, emeltem ki egy győzelmes képviselőválasz­tás előfeltételeként. A má­sodik választásom sikeré­nek az alapja az a közvetlen emberi kapcsolat volt, me­lyet választóimmal egyéni és közös gondjaink megérté­sében, életcéljaik eléréséért közös harcban, élővé, reá­lissá tudtam alakítani. Ez a mai képviselőjelölteknek is elsőrendű, szocialista fel­adatuk, különösen a mai kerületi választási rendszer­ben, mely közvetlenül meg­könnyíti a választók és megválasztott képviselőjük személyes, emberi kapcsola­tát. (Folytatjuk) 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents