Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
IK tíf szabolcsi Iparág meghonosodik A lényeg, bizonyítani! Egy füredi kiállítás Hegen is neve volt, világhírneve viszont csak mostanában lett a PÁLMA- nak. Az elmúlt nyári balatonfüredi campingcikkek kiállításán sokan megcsodálták az angol, francia, német, osztrák turisták közül — s vették. A skandináv piacot is mostanában hódította meg a magyar köny- flyűgumiipar, amellyel sikerült leköröznie a nagy riválist, a japán ipart. A Pálma tehát világmárka. Annál nagyobb az elégedettség, amelyet az a hír váltott kj nálunk, hogy az élkövetkező évek során fokozatosan Nyíregyházára települ ez a nagy múltú, s még nagyobb jövőjű gyár. Természetesen annál nagyobb a felelősség is, amely a gyárral költözik a Nyírség székhelyére. A labdakészitok nem gondolták öt évvel ezelőtt, amikor a hazai piacon hiányzott a piros fehérpettyes labda, ■ a fiatal, apró nyíregyházi üzem (amelyet akkor még patriotizmusból nagyzolva nevezett el a közvélemény gumigyárnak) gyártani kezdte a labdákat, még a „gyár” vezetői sem gondolták, hogy ezzel az itt ismeretlen, új, s nagy fontosságú könnyűgumiipari központnak vetették meg az alapját Most már ül a jelző: gyár lesz a déli ipartele- ’pen. Nem is sokára és nem is akármilyen gyár Már állnak a hatalmas beton- testek, készen van a torony- épület váza is. Húsz holdon terpeszkednek az óriási üzemcsarnokok, amelyeket csak végigjárni sem egyszerű. A mostani, hároméves, s a jövő év decemberé ben megvalósuló beruházási program hatásaként Nyíregyháza legnagyobb gyára, a megye számára is sokat hozó üzem lesz a Pálma nyíregyházi egysége. Korunk követelményei szerint Minden új lesz, és minden modern — a távlatokat tekintve is. A gépek félmillió rubelbe, ugyanannyi dollárba és 39 millió forintba kerülnek. Hatszáz gép sorakozik nemsokára az üzemekben, ahol a mostani öt technológiához jövőre tizenhat új csatlakozik. A labda, a szivacs, a tauril és társai mellé jönnek az új gyártmányok: gumírozott szövet, autóköpeny és a camping-, a strandcikkek, a kerékpártömlő. Gyártják a gumi- szőrt, amely a holnap kárpitozott bútorának és gépkocsiülésének betétje lesz, de amelynek még százféle felhasználási területe van. Évente mintegy félmilliárdos termelési érték kerül ki innen. S ennek nem kisebbik része kerül külföldi megrendelésre, a KGST-or- szágokba, s a nyugati piacokra. Érthető tehát a felelősség, amit a gyár dolgozóinak, vezetőinek máris érezni keli a holnapért. Háromszázan dolgoznak ma az üzemben. Többnyire nő és betanított munkás. Másfél év múlva ezerhat- száznál is többen kell lenniük — többnyire nőnek és betanított munkásnak. Műveltség, gyakorlat, szakképzettség Szinte emberenként készítették el a gyárfejlesztési, tervek részeként a „káderfejlesztési tervet*. A követelmény nem lehet alacsony: a vegyipar magasabb általános műveltséget, nagyobb gyakorlatot, jobb szakképzettséget igényel, mint más iparág. A cél pedig az, hogy elsősorban a nyíregyháziaknak, háziasszonyoknak, lányoknak teremtsenek jó munkaalkalmat. A kettőt nem könnyű egyeztetni, de szükséges. ötven-hatvan mérnök, technikus, nagy . ta- pásztatatú szakmunkás jön Pestről. Ezeknek lakás kell, hogy meggyökeresedjenek. Egy gonddal ismét több, de a megye vezetői segítséget ígértek. Harminckét dolgozó idén végzi a vegyipari technikumot: a gyárban megszervezték a debreceni iskola kihelyezett tagozatát. Minden próbaüzemelés előtt — az első egy év múlva indul — negyven-ötven jelenlegi dolgozót elküldenek az anyagyárba, ismerkedni az új gépekkel. Az újonnan Árképzés, választék — szigorúbb ellenőrzés mellett Márciusban cukrász- és konyhavezetök tanácskozása A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel és a MÉSZÖV vendéglátóipari osztályával közösen még á múlt évben vizsgálta a vendéglátóipari egységek munkáját. Számos hiányosságot állapítottak meg, melyek Jelenti része a kalkulációs munkából adódott A javaslatok alapján a MÉSZÖV megtette a szükséges intézkedéseket. A vizsgálat anyagát valamennyi fms2-nek elküldték, hogy tanulmányozzák, és a hibákat igyekezzenek kijavítani. A NEB anyagához hasonló témakörben a MÉSZÖV még külön vizsgálatot indított hat fttlsz- nél, közülük háromnál felelősségre vonás is történik. A hibák elkerülése végett megjavítják a belső ellenőri hálózatot. Bőszükre még az első negyedévben 4—5 napos továbbképzést tartanak, ahol részletesebben foglalkoznak az árképzés, ellenőrzés és az üzemszervezés problémáival. A melegkonyhás egységvezetők és cukrászati termelő üzemvezetők részére márciusban megyei értekezletét tartanak. ahol a NEB által feltárt hiányosságokkal is foglalkoznak. A jövőben nagyobb gondot fordítanak az ételválasztékra. A húsos ételek mellett á tésztós ételek választékát is bővítik. Az utasítások végrehajtását hamaro , san utóvizsgálat keretében I ellenőrzik. <M) fi drágám, né U kir17 dezd, hogy Vagyok. Amióta nem találkoztunk, ha tudnád min mentem át, hogy vagyunk mi mo*t a Pistával, akkor nem iá kérdeznéd. — Nem, nem iszik, azt nem mondhatom Pistáról, nem az a baj. De az allűrjei, azok klbírhatatlanok. — Édesem beszéltem én már a fejével nem egyezer, de százszor is. Mindig ugyanaz a szöveg, hogy ő megért engem, de hát én is értsem meg őt. Dehát mit értsek meg? A nagyképűségét? Azt, hogy min denkihez van kedves szava csak hozzám nem. Eltelnél napok és észre Se veszi milyen ruha, milyen Cipő van rajtam. A gyengédsége, a figyelmessége, semmi más felvételre jelentkezők egy részét (az érettségizetteket) az indulás előtti szakmai minimum tanfolyamokon képezik. A technológiai sze. relékkel megbeszélik, maradjanak itt, g ne vándoroljanak tovább a pesti vállalatukkal. így és még sok módon készülnek az ezerháromszáz új dolgozó fogadására. Jó gondok Máris sok a gond, a munka: mindezt hogy lehetne a legjobban, hogy kell javítani, bővíteni a közlekedést és a többi. A tervek a következő öt évre, 1970 után is készülnek, igaz, ma még nem látták el azokat pecséttel. Amit tudunk, hogy újabb százmilliók, újabb ezerháromszáz munkás gyarapítja tovább a gyárat A lényeg, hogy Nyíregyháza eddig is bizonyította, nem csak gazdaságos a munkaerőhöz telepíteni az ipart, érdemes azért Is, mert fiatalon és kevesebb gyakorlattal Is képesek a feladatok megoldására. A magyar gumiiparnak ez a jövendő fellegvára is Segít a vita eldöntésében — a vidéki ipartelepítés javára. Kopka János „NÁLUNK TÖRTÉNT" A Kelet-Magyarország pályázatára érkezett írás Új otthon házak építésén kívül boltokat is építenek. Ez is jó lesz, mert nem kell mindenért i városba bemenni. Igaz, hogy van villamos, de az is öreg már. Arról is hallottam, hogy majd megkezdik a fásítást és i virágok ültetését, de ezt már csak tavasszal, A gyerekek izámáta játszóteret építenek. Én ezt nagyon kívánom. Mivel ez nálunk történt azért foglaltam így össze gondolataimat, hogy leg- ílább halvány mását adjam a mi családunk örömének. Az írás terjedelme nem tudom elfogadható-e hatvan sor körül van, de a címet nem számolva. Elnézést á sok hibáért, de ha az írást kevésnek találják, esetleg még kiegészíthetem. Tisztelettel: Lénárd György Víll/b osztályos tanuló Északi Alközpont I. kér. Stadion U. 40. 5. épület II. em. 8. ajtó. Tisztelt Szerkesztőségi A „Nálunk történt” című pályázaton én is részt szeretnék venni. Mert az újság azt írja, hogy mindenki, akkor én is.. De én gyerek vagyok, tavaly töltöttem be 14. életévemet. Amiről írni akarok az az Északi Alközpont, új városnegyed. Ezt a témát azért választottam, mert azelőtt más környezetben laktunk, most is más, én ezt már megszoktam, ezért is könnyű erről írni. Nemrég mi még egy nagyon szűk és nagyon régi lakásban laktunk. Egy szoba, konyhánk volt, gerendás, és olyan alacsony, ha mi gyerekek egy kicsikét nyújtózkodtunk, akkor mi is elértük a gerendát. Hallottam beszélni az utcabeli öreg embereket és tőlük tudom, hogy ez a ház, amiben mi laktunk a Rózsa utcában, vert falú valamikor még nádteteje volt és most csak azért van pala a tetején, mert felújították. De nem újították Tudósítóink írják Akikre a községek népe szavaz Kelnek a naposcsibék a farpai Győzelem Tsz keltetőjé- b-n. A képen Szász Margit és Sándor Erzsébet gondozók nagy szorgalommal végzik feladatukat: a naposcsibék ápo- lásátk Hammel József felv. mint rutin... Képzeld el a felvágós hülye mostanában nem egyszer üdvözlésül csal a homlokomat csókolja meg... Szerinted ez nem nevetséges? És én erre az emberre áldoztam a fiatalságom, a legszebb álmaim Azt hittem mi leszünk a legboldogabb pár a világon. — Talán nője még nincs, ie így kell mondanom drá- lám, hogy mégl Mert az óhaja megvan, arra mérgei mernék inni. Úgy nézi a fiatal nőket az osztályon, mint egy éhes ponty.., Vén bakkecske! — Drágám, te csak ne védd Pistát, úgy beszélek róla, ahogy megérdemli. Egy éve remegett a boldogságtól, ha megsímogattam a fejét, miközben a reggeli kávéját szürcsölgette. Ha kérdeztem, hogy ízlik Picimókus, majd lenyelt a szemével, s valósággal dadogott a boldogságtól. Előre engedett, ha a szobájába mentünk, ölelt, csókolt, ajándékokkal halmozott el. Többet mentem az igazgatói kocsijával, mint ö... Most pedig jónapot, jóreggelt, mindig foglalt, mindig siet... — Jaj, édesem mindent összekeversz. A férjem, már nem emlékszel, az a Péter! A Pista, akiről beszéltem az meg ä hivatalt fönökörii. <•> A cigánybiró uhokáját választották Negyven jelölőgyülés Zajlott le az utóbbi napokban Nyírbélteken írja' Kovács Endre túdósítőhk. — A legérdekesebb jelölőgyűlés az volt, amikor a község cigánysága maga közül Választott tailácstagjelöltet. Sebők Lajos nagyapja cigánybíróként tevékenykedett régen, unokája pedig — aki már írni, olvasni tud és becsületesen dolgozik — most tanács tagjelölt. Elégedett tanyai emberek Részi er Antal levelezőnk Kertiecse Körmendi tanya ünnepi jelölőgyűléséről tudósít. Mint írja: a kis tanya lakosai számba vették az elmúlt év eredményeit. Ezek között van az iskolabővítés, az agregátor, a televízió, kultúrterem, bólthelyi- ség, postajórat és már állnak a villanyvezeték beton- oszlopai, A tanyai emberek elégedetten beszélgették erről ée a legújabb parasztságot segítő Intézkedésekről. Nem volt nehéz a jelölés, az egyik tanácstagnak a tsz jól dolgozó tagját, a másiknak a még most is a „mindenes" szerepét betölti tanítót jelölték, Először szavaz, reá is szavaznak Néhány hónappal ezelőtt töltötté be a tizennyolcadik évet Imre Erzsébet. A ko csordí tsz fiatal növénytermesztő örökvidám, de a munkában is első: kétszáz munkaegységet szerzett a múlt évben. Először szavaz* de egyúttal reá is szavadnak: a választókerületben járási tanácstagnak jelölték. Nem esupáh ő. ifjú társai is büszkék Imre Erzsébet nagy megtiszteltetésére, s ígérik, Segíteni fognak közéleti munkájában — írja Kosa Árpád tudósítónk. Id6s embereket képvisel majd idős emberek választották tanácstagjelöltjüknek Domb- rádon, a Hunyadi utcában Szabó Gizellát, aki nincs még tizenkilenc éves. Mielőtt megszavazták volna, sokat vitatkoztak, jó lesz-e, hogy ilyen fiatalt küldenek az utcát képviselni Végül is úgy látták, igen, s egyhangúlag rá szavaztak. Szabó Gizella Budapesten is dolgozott, de a tsz hazahívta és ő örömrriel jött. A szövetkezet ifjúsági brigádjában sok vasárnapját áldozta fel a közös termésének megmentéséért — írja Szabó Endre tudósítónk. Méretes szabóság a Déli Alközpontban A fokozódó lakásépítkezések következtében jelentősen megnőttek a szolgáltatói igények a város Északi és Déli Alközpontjában, Az ellátás megjavításába — a női, férfi méretes tevékenység kiterjesztésébe — bekapcsolódott a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat is. A város északi negyedében már átadták rendeltetésének egy Öt fővel dolgozó női-férfi méretes szolgáltató részleget. Azonban — az igények további növekedésével la számolva ~ a létszámot fokozatosan emelik. A jelenleg ellátatlan Déli Alközpontban is még e* évben sor kerül egy női- féffi méretes szabóság létesítésére Az alközpontban létesítendő központi szolgál, tatóházban — melynek átadására előreláthatóan decemberben kerül sor — már 18—20 szakember fog dolgozni. A két részleg létesítése különösen az alközpontokban lakó dolgozók számára előnyös, hiszen nem kell a város központjába bemenni. Helyben, a lakáshoz közel megtalálják majd • mértékes szabókat fel az ablakokat, meri az ablakszemek most is olyan kicsik, mint régen. A lakásban hatan éltünk. Es csak a nyarat szerettük, a jó időt, mert akkor kimehettünk az udvarra, a kertbe játszani. Azokra a játszásokra mindig emlékezni fogok. Meg arra is, hogy ott nem volt fürdési lehetőség, hetenként egyszer tartottunk nagymosakodást a konyhában. A Rózsa utcából költöztünk az Északi Alközpontba. Arra is emlékszem, hogy 1965 november 1-én. Nekem legjobban az tetszett, hogy az új lakásunkban két szoba, előszoba, éléskamra, konyha, átjáró, fürdőszoba és terasz van, A szobákat új modern bútorokkal rendeztük be. Én az ikertestvéremmel főleg a mi saját, kisebbik szobánknak örültünk. Igaz, hogy a mi szobánk kisebb, mint a szüléinké, bútor is kevesebb vari benne, de van benne egy kihúzható asztal, székek, heverő, könyvszekrény, a falakon meg „Kukorica Jancsi" és lluska gobelin képei, meg a mi képeink. Itt már tanulhatunk, játszhatunk kedvünkre. Az is nagyon jó, hogy távfűtésünk van, karácsony előtt bekapcsolták a vezetékes gázt, s egyáltalán nem kell fát vágni, tüzelőt előkészíteni, meg más olyasmit csinálni, amit a régi lakásunkban kellett. Én és a testvéreim nemcsak a mi házunkat szeretjük, hanem az új szomszédokat is, meg azt, hogy itt van mellettünk a stadion. Arról is tudunk, hogy az Északi Alközpont még csak nemrégen épül, pár évé még ahol az új házakat építették csak legelő terület volt. Pár év alátt az építők nagyon sok kocka, vagy tégla alakú házat építettek, amelyek így kívülről kifestve, belülről ki- thészelve nagyon szépék és ezeket már mind átadták fogyasztóiknak. Sók embernek van benne öröme, meg sok gyereknek. Most már a
