Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

Dz Elnöki Tanács és a kormány rendelkezései Egy hét > a világpolitikában Kedvező a genfi leszerelési konferencia légköre — Sukarno, Suharto és az indonés hatalmi harc — \álasztások Indiában Az Elnöki Tanács és a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott a tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések újabb szabályozásáról; a gyermekgondozási segély ki­fizetéséről. Az alábbiakban Gyermekgondozási segélyre az a nő jogosult, aki gyer­meke születését közvetlenül megelőzően a munkakörére megállapított teljes munka­időben 12 hónapon át folya­matos munkaviszonyban volt, illetve 18 hónapon belül 12 havi munkaviszonyt tud igazolni, s gyermeke gondo­zása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ugyanilyen feltételek alap­ján jogosult a segélyre az a nő, aki kisipari szövetkezet tagja. Az a nő, aki mezőgazdasá­gi vagy halászati termelőszö­vetkezet tagja, abban az esetben kap gyermekgondo­zási segélyt, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban 120 napon át na­pi teljes munkaidővel részt vett a termelőszövetkezet közös munkájában, 1 A földművelésügyi minisz­ter rendelkezése szerint kö­zös munkában tölött időnek kell tekinteni többek között azokat a napokat is, amikor a termelőszövetkezet tagja kártalanítási vagy betegségi segélyre volt jogosult, vágy kórházi ápolásban részesült, szülési szabadságát töltötte, a közgyűlés hozzájáru­lásával közép- vagy fel­sőfokú oktatási intéz­mény vagy egésznapos tan­folyam hallgatója volt, tanul­mányi vagy egyéb díjazott szabadságot kapott, iletve a 'vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban állt. A jo­gosultság megállapításánál munkanapként . kell. figye­lembe venni továbbá á mun­kaviszonyban és a kisipari szövetkezeti tagsági viszony­ban eltöltött munkanapokat is — a bedolgozóként eltöl­tött idő kivételével. Nem jogosultak gyermek- gondozási segélyre a bedol­gozók, valamint a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők. A munkaügyi miniszter rendelete szerint az a dolgo­zó nő, aki több vállalatnál áll nem teljes munkaidőben munkaviszonyban, gyermek- gondozási segélyre akkor jo­gosult, ha — az egyéb felté­telek fennállása esetén együttes munkaideje eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt. Ilyen eset­ben a segély jogosultságot a? a vállalat bírálja el, amely á dolgozó nő munkakönyvét őrzi. A gyermekgondozási segély a szülési szabadság lejártától a gyermek két és fél éves ko­ráig folyósítható, de á segé­lyezés időtartama a szülési szabadsággal együtt 30 hó­napnál több nem lehet. A gyermekgondozási se­gélyt a vállalatnak, vagy a kisipari szövetkezetnek az igazolása, illetve a termelő- szövetkezetnek a jogosult­ságot megállapító határozata alapján kell igényelni a se­gélyt folyósító szervtől. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának szabályzata kimondja, hogy a gyermek- gondozási segély — az ismer­tetett feltételek fennállása esetén — arra az időre fo­lyósítható, amely alatt a dol­gozó nő (a kisipari szövetke­zet tagja) munkabérben, munkadíjban nem részesül és más foglalkozásból, szár­mazó jövedelme nincs. Nem folyósítható a segély arra az időre, amely alatt a dolgozó nő (a kisipari szö­ismertetjük az új rendelete­ket, amelyek március 1-én lépnek életbe. (A Magyar Közlöny február 26-i számá­ban teljes terjedelmében megjelent) vetkezet tagja) táppénzt, terhességi-gyermekágyi se­gélyt, a mezőgazdasági, vagy halászati termelőszövetke­zet tagja pedig betegségi, szülési segélyt, illetőleg üze­mi baleset, foglalkozási be­tegség alapján kártalanítási segélyt kap. A gyermekgondozási se­gély folyósításának időtar­tamát a nyugdíj megállapí­tásánál szolgálati időnek kell tekinteni. A termelőszö­vetkezeti nyugdíjévek ki­számításánál azokat a napo­kat, amelyekre a termelő- szövetkezet tagja gyermek- gondozási segélyt kapott, munkaként kell figye­lembe venni. A gyermekgondozási se­gély idejére a vállalatnak, kisipari szövetkezetnek tár­sadalombiztosítási járulé­kot, a dolgozó nőnek, illet­ve a kisipari szövetkezet tagjának nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. A termelő­szövetkezeti tag után a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamá- re betegellátási díjat, bal­eseti biztosítási díjat és nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. Ugyancsak nem kell nyugdíj járulékot fizet­A népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete, valamint a. .Mi­nisztertanács ezzel kapcso­latos rendeletéi újból sza­bályozzák a tartási, az életjáradéki és az öröklési szierződések megkötésének módját. Az ilyen szerződé­sek általában megfelelően valósultak meg, de egy ré­szüknél különböző visszás­ságok fordultak elő. Köz­véleményünk jogos felhá­borodással ítélte el azokat, akik anyagiasságból, önző egyéni érdekeikből kiindul­va kötöttek ilyen szerző­dést, majd — mint eltar­tók — visszaéltek helyze­tükkel, kíméletlenül bántak az egyedülálló, elagott em­berekkel, másfelől egyes eltartottak tanúsítottak in­dokolatlan bizalmatlanságot eltartójukkal szemben, vagy A téma — a házasság vál­sága — a levegőben van. An­kétok, viták, tanulmányok is tanúskodnak arról, hogy az „örök intézmény” nem úgy funkcionál, mint azelőtt, hosszú évszázadokon keresz­tül, hogy valamilyen lénye­ges változás — bomlás, át­alakulás? — zajlik szerke­zetében. A válások számának emelkedése is arról vall, hogy a „holtomiglan—holto­diglan”, a stabilitás kérdé­sessé vált. Magyarországon a har­mincas években a válások aránya 0,6 ezrelék volt. Vagyis ezer lakosra 0,6 vá­lás jutott. Ez a szám 35 esztendő alatt több mint meghárom­szorozódott. Ma ezer lakos­ra két válás esik. Ezt az adatot csak akkor értékelhetjük, illeszthetjük lelyére, ha összehasonlítjuk a nemzetközi statisztikával. A legutóbbi felmérés sze­rint; ni 1968 január 1-től annak a termelőszövetkezeti tagnő­nek, aki gyermekgondozási segélyben részesül. Az anyát az előírt felté­telek fennállása esetén a se­gélyezés ideje alatt megille­ti a családi pótlék. A munkaügyi miniszter végrehajtási rendelete sze­rint a gyermek gondozásá­ra igénybe vett fizetésnél­küli szabadságot akkor le­het megszakítani, ha azt a dolgozó nő személyi, vagy családi körülményei indo­kolják. Ilyen indok lehet a férj (eltartó) halála, tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulás, a nő újabb szülése, tartós betegsége, az életközösség megszakítása, a férj (az el­tartó) szabadságvesztés­büntetése. Ha a dolgozó nő a szabadságot más címen szakította meg, s később folytatni akarja, fizetésnél­küli szabadságának további idejére gyermekgondozási segély már nem jár. A vál­lalat egy megszakítás ese­tén újból engedélyezheti a segély további folyósítását. A dolgozó nő a szabadság megszakítására vonatkozó szándékát 30 nappal előbb köteles vállalatának beje­lenteni. A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a vál­lalatnak a dolgozó nőt ko­rábbi munkakörében vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábbi kere­seti lehetőségének megfele­lően kell foglalkoztatnia. A gyermekgondozási se^ gélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés idő­tartama alatt bölcsődébe nem vehető fel. Idős koruk, betegségük miatt összeférhetetlennek bizonyultak. Az eddigi jog­szabályok módosítása — szocialista rendszerünktől idegen jelenségek megszün­tetése céljából — növeli e szerződések állami és tár­sadalmi ellenőrzését, bizto­sítja a hatósági intézkedé­sek nagyobb hatékonyságát. Az Elnöki Tanács és a kormány új rendelkezései kimondják: a tartási, élet­járadéki, öröklési szerződést írásban kell megkötni, s csak akkor érvénye», ha a tanács végrehajtó bizott­ságának igazgatási osztálya (községekben a tanács vég­rehajtó bizottságának a tit­kára) jóváhagyta. A jóvá­hagyásról helyszíni vizsgá­lat alapján kell dönteni, meg kell vizsgálni a felek összes körülményeit, a ha­Ausztriában 1,1 USA-ban 2,2 Dániában 1,4 Mexikóban 0,6 Portugáliában 0,1 Romániában 2,0 Svédországban 1,2 Szovjetunióban 1,3 Venezuelában 0,3 az ezer lakosra jutó válá­sok aránya. Spanyolországban és Olasz­országban a válási statiszti­ka 0-át mutat. ★ Ha a számok alapján pró­bálnánk következtetni arra, vajon hol harmonikus, Il­letve díszharmonikusak a házasságok, furcsa ered­ményhez Juthatnánk. Esze­rint a legboldogabbak Spa­nyol- Olaszországban utá­nuk Portugália, Venezuela és Mexikó következik. Ezekhez hasonlítható lég­iósé® jóváhagyás alkalmas eszköz az olyan szerződé­sek kiküszöbölésére, ame­lyeket nem megfelelő tar­talommal kívánnak meg­kötni, amelyek a felek kö­rülményei folytán eleve nem teljesíthetők, vagy — pél­dául a lakás átjátszására irányuló — visszaélést ta­karnak A szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha tartal­ma a polgári törvénykönyv, vagy más törvény ren­delkezéseibe ütközik, a jóváhagyást a tanács meg­tagadhatja, ha a szerződő felek személyes körülmé­nyeinek megvizsgálása alap­ján arra a megállapításra jut, hogy a szerződés nem tudná a célját tartósan be- s tölteni. A jóváhagyást | megtagadó államigazgatási határozat ellen az érdékel­tek az Illetékes járásbíró­sághoz fordulhatnak. Az új rendelkezések le­hetőséget adnak arra, hogy & szerződések megvalósulá­sát az állami és a társadal­mi szervek fokozott mér­tékben ellenőrizhessék. Az államigazgatási szervek ha­táskörét növeli az a ren­delkezés, amely szerint a szerződő felek a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. A rendelkezések kimond­ják: az ellenőrzés legyen rendszeres és azt a tanácsi állandó bizottságok — . tár­sadalmi aktívák közremű­ködésével — általában a helyszínen végezzék. Ameny- nylben a szerződő felek bármelyike az ellenőrzést rendszeresen akadályozná, az igazgatási osztály meg­idézheti, s ha nem jelenik meg, megbírságolhatja, sőt elő is vezettetheti. Birság szabható ki az ellenőrzés megakadályozása miatt is. Az új intézkedések vo­natkoznak a korábban kö­tött tartási szerződésekre is. A tanácsok igazgatási osz­tályain nyilvántartott szer­ződések jóváhagyásáról az igazgatási osztály — külön kérelem nélkül — hat hó­napon belül határoz. A ta­nácsnál nyilvántartásba még nem vett szerződést az el­tartó legkésőbb 1967. au­gusztus 31-ig köteles " jó­váhagyás végett írásiban be­nyújtani a tanács igazgatá­si osztályához. Ha az igaz­gatási osztály a szerződés bemutatásától számított 60 napon belül nem nyilatko­zik, a szerződést jóváha- gyottnak kell tekinteni. Ha a szerződést szóban kötöt­ték, írásba kell foglalni, eh­hez az igazgatási osztályok az érdekelteknek segítséget nyújtanak. inkább a 3S esztendő előtti Magyarország statisztikája. Az irodalom, az újságcik­kek mást bizonyítanak. A filmek is. Ki ne emlékeznék a „Válás olasz módra” cí­mű filmre, amely a tűrhe­tetlenné váló kapcsolatok feloldozhatatlanságáról vall. És vajon a felszabadulás előtti Magyarországon olyan idillikusak voltak a házassá­gok? Az idősebb generáció nem ezt a képet őrzi. Mindenesetre találunk bi­zonyos lényeges hasonlóságot a rendkívül alacsony válási statisztikával dicsekvő orszá­gok között: mindre jellem­zők a megmerevedett, félig feudális viszonyok, az el­maradott gazdasági szerke­zet. A gazdasági képletet tükrözik a társadalmi álla­potok, a család helyzete, a nő függő, alávetett viszonya. A régi Magyarországon és a mai, rendkívül alacsony válási arányt felmutató ál­lamokban a házasság régi, Az ENSZ tavalyi közgyű­lésén szinte egyhangúlag el­fogadták az atomstop javas­latot, ezzel a világszerve­zetben hat esztendő óta ál­landóan sorra kerülő téma nyert első’ fokon megnyug­tató megoldást. Az ENSZ tagállamai által hozott ha­tározat egyúttal utasította a genfi leszerelési értekez­let résztvevőit a szerződés szövegének részletes kidol­gozására. A Genfben kedden össze­ült leszerelési bizottság munkája ezért rendkívül je­lentős. Hasonló megállapo­dás nélkül a nukleáris ha­talmak száma a jelenlegi öt­ről akár kétszeresére is emelkedhet. A genfi tanácskozás a megfigyelők véleménye sze­rint kedvező légkörben ült össze. A tanácskozások me­netét elsősorban az biztosít­ja, hogy az időközben le­folytatott magas szintű ta­nácskozások során nagymér­tékben közeledett egymáshoz a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyébként Anglia által is osztott álláspontja. Ezt az optimizmust csak hű­ti, de megeakadályozni kévés­sé képes a bonni diplomáci­ai össztűz, amelyet a Kie- singer-kabinet szélsőséges szárnyához tartozó Strauss pénzügyminiszter vezet. Genf mellett Djakarta áll a nemzetközi közvélemény érdeklődésének homlokteré­ben. Már napokkal koráb­ban hírek terjedtek el az indonéz fővárosban, s e hí­reket a külföldi hírügynök­ségek világgá Is kürtölték, hogy küszöbön áll Sukamo lemondása. Valójában nem Sukarno lemondásáról, ha­nem lemondatásáról volt szó, ezt egyébként Malik külügyminiszter még leplez­ni sem próbálta. Február 20-án adott nyilatkozatában egyértelműen jelentette ki: „Sukamo elnöknek nincs más választása, mint le­mondani a hatalomról, vagy megvárni míg a március 7- én összeülő kongresszus fel­menti.” Sukamo — mint a le­mondási nyilatkozat hang­súlyozza — „a nép, a nem­zet és az állam érdekében” (legalábbis formálisan) ön­ként mondott le. A hatal­mat kezükben tartó szélső- jobboldali körök feltehetően azért kényszerítették erre az ellene hangoztatott vádak elismerésével szinte egyen­értékű lépésre, mert az el­nök 21 esztendős kormány­zása során rendkívüli nép­szerűségnek örvendett, s bár október 30-a után szisz­tematikusan igyekeztek te­kintélyét szétrombolni, Su­idejétmúlt képlethez igazo­dott és igazodik. A modell: a család feje, a férj. ö a „pater familias”, a kenyér­kereső, ő gondoskodik a kis közösség megélhetéséről. En­nek megfelelően ő dönt lé­nyeges ügyekben. A feleség, a család az ő akaratától függ. Az asszony munkakö­re: a kis együttes ellátása, a háztartás irányítása. Hosz- szú évszázadokon át ez volt a minta, ez volt az esz­mény. Az Irodalom, a közvé­lemény ezt tartotta az „örök intézménynek”, a „há­zasságnak.” ★ A mai Magyarország vá­lási statisztikája az ipari, vagy az erősen iparosodó ál­lamokkal mutat közeli ha­sonlóságot. A felszabadulás után egész gazdasági-társadalmi építmé­nyünk megváltozott. Gyors, nagyszabású iparosítás kö­vetkezett be. Magyarország a szocializmus építésével együtt vált ipari országgá. Mi következett az erős üte­mű iparosításból? Szükség volt nagy tömegű új munka­erőre. Az új munkaerő-szük­ségletet elsősorban a korábban otthon, háztartásban tevé­kamo csak hatalmát, de sze­mélyes varázsát és a népp» gyakorolt hatását nem vesz­tette el. Sukarno nyílt félreállítá- sának záróakkordja a márci­us 7-i kongresszuson várha­tó, ahol ezt előreláthatóan egyhangúan jóváhagyják. Ha nem is nyit új politi­kai kurzust de mindenkép­pen legalizálják az indonéz tábornok erőszakos, szélső­jobboldali politikáját. Az ázsiai térség másik fontos esemény^ az , iaia- ban foiyó panameu., vá­lasztás. A végleges ered­mények ugyan nem kerül­tek még nyilvánosságra, je­lenleg is tart a szavazatok összeszámiálása. Az eddigi részeredményekből is nyil­vánvaló már, hogy az Indi­ra Gandhi vezette kongresz- szus párt — egyes államok­ban elszenvedett vereség el­lenére — a szám szerinti többség felé halad. A kor­mányzópártot a legnagyobb vereség Keralában érte. Itt a baloldali egységfront ha­talmas arányú győzelmet aratott. Valószínű tehát, hogy Keralában E. M. S. Nambudirapad, a kommunis­ták egyik vezetője lesz a fő­miniszter. A szélsőjobboldal a vá­lasztásokat megelőző idő­szakban a szent tehenek kapcsán rendezett zavargá­sokkal próbálta az ország jelenlegi vezetői ellen han­golni a vallásos tömegeket. A kongresszus párt kedve­ző pozícióiról érkező hírek egyúttal azt is bizonyítják, hogy India népe Indira Gandhinak az ország de­mokratikus átalakulásáért küzdő, s a pozitív semleges­ség talaján álló politikáját támogatja. Figyelmet keltő új fejle­mények játszódnak le az Indiával szomszédos Kíná­ban is. Láthatóan kiegye­zés készül a Mao Ce-tung és Liu Sao-csi „csoportja” között. A politikai megfi­gyelők megítélése szerint a közeledés azzal magyarázha­tó, hogy szükség van a po­litikailag és szakmailag ta­pasztalt vezetők munkájára, ahogy szükség van a hatal­mas birodalom népgazdasá­gának folyamatos munkájá­ra is. Ez a felismerés pedig abból a felhívásból válik vi­lágossá, melyet a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága intézett a pa­rasztsághoz és a hadsereg­hez, felszólítva őket: szün­tessék meg a harcot és a „kulturális forradalom” ide­jén kiéleződött ellentéteket s minden erejüket fordítsák a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. kenykedő asszonyok köréből merítették. A nők eddig nem tapasztalt mértékben kap­csolódtak be az iparba, a gazdasági életbe. Persze azelőtt, a kapita­lizmus korszakában is dol­goztak Magyarországon nők. De ez inkább kivétel volt é* a többség elsősorban a lá­nyok közül került ki. Jel­lemző szám: a 20-as évek­ben a 30—39 éves, tehát a férjes, családos nők közül csak 28 százaléknak volt kenyérkereső foglalkozása. A döntő fordulat 1949—60. között következett be: 36,3 százalékról 50,5 százalékra emelkedett a munkaképes női keresőknek a munkaké­pes korú női népességhez vi­szonyított aránya. Mit jelent ez a statisztikai adat? Azt, hogy ma a férjes, családos nőknek több mint fele végez kenyérkereső munkát. Ami azelőtt kivétel volt, ma szabály. Az 50 szá­zalék különben egyenlőtle­nül oszlik meg. Budapesten, a városokban sokkal maga­sabb az arány, mint falun. A nő maga is kenyérkere­sővé lett. Uj problémák, új feszültségek léptek feL Kertész Magda A gyermekgondozási segélyről A tartási, az életjáradéki és öröklési szerződésekről Mai szemmel a házasságról 1. Válás

Next

/
Thumbnails
Contents