Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Belépés csak az olvasóknak Amíg a Tv-hiradó „összeáll" Ha egy este bűntény történni. ,.ondjuk valahol az országú .r.kon és a nyomozást vezető rendőrök „mindenkit gyanúsnak tarthatnának aki él, országunk mintegy 3 nuilió lakosa mindenképpen alibit igazolhatna, hiszen egy reprezentatív felmérés szerint esténként ennyi nézője van a televízió híradójánál.. hitnek az hu ovizió>ól Látogatásunk napján a híradót este 8-kor sugározták. Elvileg az adás előtti utolsó óráig mindennek készen kell lenni. Már délután négykor nagyüzem van a vágószobákban, a belpolitikai anyagokat készítő stábok többnyire reggel indulnak, s ilyenkorra hozzák be a riportokat. Matuz Jó- zsefné a műsor főszerkesztője; nevét gyakran láthatjuk % képernyőn, a szerkesztő felirat alatt. — Ma már ott tartunk — mondja, — hogy egyáltalán nem számít csodának, ha az esti adásban olyan délelőtti esemény filmjét sugározzuk, amelyről az újságok csak a Munkában az operatőr. A pekkel dolgozhatnak a híradó nyíre az anyagokat. Ezek aztán úgy érkeznek be időre a Szabadság térre, hogy megkérik az induló vonatok vezetőit, vagy a MÁVAUT sofőrjeit: vigyék magukkal a fővárosba a filmeket. Gyakran fordul elő az is, hogy a nézők hívják fel a híradót telefonon, s közük, itt és itt valami érdekes esemény történt. Egy alkalommal rövid riportot közölKukk Gjöigy, köb* ütik '! s/orko-ztő egy Varsóból érke- gett képet vesz ki az UN1FAV "'bői. következő napon számolnak be. Ennek a gyorsaságnak a titkát fejthettük meg azzal, hogy eua nógattunk az egyik vezénylőterembe, ahol Balogh Judit, a külpolitikai rovat munkatársa várta a napi külföldi hírcsereanyagokat. A terem műszerasztalába beépített vevőkészüléken az olasz televízió monoszkópját láthatjuk. A hangszóró angol nyelvű beszélgetéseket közvetít. Vidéki tudósítások — Most van az Eurovizió vonalán az adás, — halljuk. — Hetente négyszer közvetlen kapcsolata van a Magyar Televíziónak az Euro- vízió genfi központjával. Már 3 órával korábban leadták telexgépen, hogy milyen tudósításokat ajánlanak átvételre. Egy másik teremben működik a telerecorder berendezés, amely a kiválasztott tudósításokat azonnal filmszalagra rögzíti. Néhány pillanat, s már jön is Rómából a kép: Wilson miniszterelnököt láthatjuk, amint látogatást tesz a pápai palotában. Az alkalmi látogató meglehetősen ritka pillanatok tanúja: egyre- másra tűnnek fel a képernyőn a londoni, a bécsi, a párizsi televízió egyenes adásban érkező filmriportjai' „ . , — Draga műsor a mienk — nyugtázza a tényt Matuz Józsefné. — A friss tájékoztatás sok pénzbe kerül. A vidéki tudósítóhálózatot 4gy építették ki, hogy amatőr filmesektől kapják többiek Hort község panaszáról. Minden kommentár nélkül elmondatták a község lakóival véleményüket a vízlegmodernebb filmfelvevőgé- aunkatársai. hiányról. Amit sok hivatal terjedelmes levelekkel, utasításokkal nem tudott elérni, azt néhány — tájszólásban elsorolt — panaszos szó megoldotta. Néhány napon belül már a megtörtént intézkedésekről adhattak hírt Indul az adás Pél nyolcat mutat az óra, amikor Müller Lászlóval, a híradó rendezőjével rövid körútra indulunk. Arra a kérdésre keressük a választ: mi a feladata egy ilyen műsor rendezőjének? A 3-as számú stúdióban már égnek a Jupiter lámpák. s az ismerős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másikra pedig a külpolitikai kommentátor ül. Megmutatja a rendező a három vetítőgépet, a diafilm vetítőket, ezekbe a gépekbe fűzték be a délután összevágott filmeket. Készenlétben látjuk egy kamera előtt Da Gaulle fényképét, egy másik lapon pedig a kommentátor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetítenek.-- Mindezt egy helyről, műsor közben irányítjuk, — mondja a rendező. A vezérlőteremből történik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz, úgy csendesedik el a helyiség. És kezdődik. Befut a naponta látott kamera, a felirattal, s a rendező egy-egy kézmozdulatára követik egymást a képsorok, úsznak be a feliratok, hangok, zörejek. Ezt azonban a tv-híradó nézői már ismerik. GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Ilyen fűtést vezettek be Nyíregyházán az újonnan épült lakásokba. 3. Megfejtendő. 9. Kutya 10. Ritka női név. 11. Visz- sza: csaknem latyak!!! 12. Ver. 13. Tova. 15. „így . •. ti”. Karinthy Frigyes alkotása. 17. óriáskígyó. 19. Megfejtendő. 21. Ilyen színház is van. 22. Bútor betűi keverve. 25. Fejlett település. 27. Helyrag. 28. Személyeitek. 30. Arany János nagy művének főhőse. 31. Haragudni. 33. Csapadék (—’). 34. . . képek** (Kodály). 35. Valaha ez volt a disznók fő tápláléka (utolsó kockában két betű). FÜGGŐLEGES: 1. Házhely, grund. 2. Állami Biztosító. 3. Északi hegységünk (—’). 4. Megmutatja a kivezető .... 5. Kedvelt gyermek társasjáték, amelyet a felnőttek is szívesen játszanak. 6. Tova. 7. UIÜ. 8. Sakkjátszma végét jelenti. 10. Megfejtendő. 14. Gyulladás. 16. Betegseg. 18. Bizományi Aruház névjegye. 20. Tisza mellékfolyója. 22. Taszítani. 23. Megfejtendő. 24. A világmindenség építőköve. 26. Személyéről (—’). 29. Irta vala. 32. Részvénytársaság rövidítése. 33. Feltételező szócska. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye jelentős idegenforgalmi helysége (függőleges 10.) Országosan is jelentős kultúrintézménye a (vízszintes 3.) Templomait a hagyomány szerint a kenyérmezei csata zsákmányából építették ... (vízszintes 19.) stílusban. Az egyik templom HAJDŰ MARIA: Hápi meg a giliszta Hápi kacsa eső utón Talált egy nagy gilisztát, A többiek kérve kérik: — Hápi, adj egy falatkát. Dehogyis ad, elfut vele, A többi meg utána, Kanyarognak kacsasorban Le a patak partjára. Csőrében a gilisztával Siet Hápi sebesen, Tipeg, billeg jobbra-balra, S megcsúszik a köveken. Megijed és nagyot hápog, A giliszta lepottyan, Eltűnik a kövek között... Hápi nézi, hogy hol van. Nézi, nézi... elbújt az már; A többi meg jót mulat: — Ná milyen volt a giliszta? — Kellett neked nagy falat? ELEK ISTVÁN: Bodros szoknya Fireg-forog Kotnya Marosa, Fidres-fodros szoknya rajta. Bodri kutya ráugat, A szoknyába belekap. Nesze neked; kontyos szoknya! Leszakadt a fidre-fodra. Áll a kislány, pityereg — Nézd, a Bodri kinevet! keresztrejtvény 1844 február 20-án született Munkácsy Mihály magyar festőművész. Halálos beteg volt már a mester, amikor elkészültek a beküldendő sorokban szereplő képek. Beküldendő: vízsz. 1., függ. 1., 42., vízsz. 26. VÍZSZINTES: 13. MÉ. 14. Nilus-parti település, ahol a nagy gát épül. 15. Sport- verseny kezdete. 16. Nem érdekelte. 18. Vissza: harmadvágás a vívásban. 20. Zseblámpa tartozék. 21. Megrövidíti az ágakat. 23. Mindent elad a boltból (—’). 25. T-vel ritka férfinév. 29. AI. 30. Hiányos érzékszerv. 31. Testrész. 32. Európai pénzegység. 33. Szundizó. 35. Repülőgép típus. 36. NEE. 37. Könyvkiadó Vállalat. 39. Kis bárány. 41. Kicsinyítőképző. 43. Kelet, napkelet. 44. Tanítómese. 45. A hét vezér egyike. 47. Nem engedélyez. 48. ZA. 49. Mássalhangzó kiejtve. 51. Csont ösz- szekötője. 53. Keret szélek! 54. Zug párja. 55. Angol világos sör. 57. Repül-e. 59. Számnév. 60. Szovjet tagállam. 62. Szalonnát főz. 63. Cementgyártásnál használt ásvány. 64. Nyugalom, pihenés latinul. 66. OI 67. Táncra hív. FÜGGŐLEGES: 2. Zala megyei községből való (4-’). 3. Kettőzve városunk. 4. Kevert sör. 5. Földmunkát végez. 6. Becézett Julianna pihen (két szó). 7. Sivatagi csapat. 8. Vissza, aki jutalomért aljas dologra vállalkozik. 9. MS. 10. Ver-e? 11. Ezen jár, akinek fából van a lába. 12. Származások. 17. Éktelenül szakít!!! 19. Ember zálog (utolsó kocka két betű). 22. Oldószer latinul. 24. Nagy tömegben hirtelen leomlott. 27. öröm érte. 23. TL. 34. Helyhatározó szó. 38. Argon vegyjele. 39. Árvédelmi töltés (—’). 40. Énekhangszin. 46. Bennszülött indiai hercegek címe, névelővel. 48. Villámlást követi. 50. Léte. 51. Felvidéki folyócska. 52. Nevével lát el. 54. Börtöncella (+’). 56. A borszesz gyöke. 58. Azonos mássalhangzók. 59. Nagy terem, csarnok (+’). 61. Rajzeszköz. 63. Minőségi Ellenőrzés. 65. Mö. 67. FZ. A megfejtéseket legkésőbb február 27-ig kell bekü'leni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Február 5-i rejtvény pályázatunk megfejtése: A magyar kabaré megteremtője, irodalmi színvonalra emelője. Modern színpad. Nyertesek: Csáthy Béla és Fazekas Sándor nyíregyházi, Bus Zoltánná apagyi, Szántó János balkányi, Báródi Klára ibrányi, Rausch János kemecsei, Bohács Ilona nagykállói, Bákonyi Etelka nyírbátori, Kola Júlia rakamazi és Bakó Lászlóné vásárosnaményi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Törd a tejed később . .. (függőleges 23.) belsőt kapott. Múlt heti megfejtés: A Pál utcai fiúk. Könyvjutalom: Együd Katalfc» Tiszarád, Kremper József Mária« pócs és Gróf Lajos Nyíregyháza. Kimertem a patak vizét É lt egyszer egy János. Öriás termetű, erős legény volt, de az esze még az erejénél is jobban forgott. János nagy erejének és még nagyobb eszének híre a királyhoz is eljutott. A királyt nagyon bosszantotta, hogy országában többet beszélnek Jánosról, mint az ő jóságáról. Elhatározta, hogy próbára teszi János eszét és erejét, s ha nem állja ki a próbát, börtönbe vetteti a legényt. ' Magához hivatta hát, és megparancsolta neki, hogy reggelre merítse ki a palota kertje alatt folydogáló patak vizét, mert annak csobogása zavarja az álmát. Nekilátott János egy óriási vödörrel a patakocskának, hogy kimerje. De a víz nem apadt, hanem egyre inkább növekedett. Reggel előreparancsolta Jánost a király és rárivallt, miért nem teljesítette a parancsot? — Nem apaszthatja el annak a pataknak a vizét senki ember fia, csak te magad, felséges királyom — felelte János — mert azoknak a szegény embereknek köny- nyei táplálják a patak forrását, akiket a te udvarodban lebzselő ingyenélők nyomorítanak. A király elkergette udvaroncait, és lám, egyszerre kiszáradt a hangosan csobogó könnypatak. Másnap azt parancsolta a király Jánosnak, építsen reggelre jó magas kerítést a palota körül, mert a völgyből feltörő szél zúgása is zavarja. Este nekilátott János a munkának, de akármilyen vastag falat emelt, a szél mindig ledöntötte azt. Reggel nagy haragra gerjedt a király, mikor látta, hogy nem építette fel János a keritést. — Nem is építheti fel azt senki emberfia, csak te magad, felséges királyom — mondta János, — mert azt a szelet azoknak a szegény embereknek nehéz sóhajtása táplálja, akiket tolvaj kincstárnokaid fosztogatnak szű- nös-szüntelen. Akkor a király elkergeti« a tolvaj kincstárnokait i% és lám, egyszeriben elhallgatott a szél és olyan csendes« ség lett, hogy az idő múlását is hallani lehetett M ásnap megparancsolta s király Jánosnak, hogy reggelre ássa fel a szemközti kopár hegyoldalt és ültesse be finom bort termő szőlővel. Este hozzáfogott János as ásásnak, de nem haladt a munkával, mert ásó, csákány, ekevas, minden szerszám beletört a hegy szikla« testébe. Irtózatos méregbe jött reggel a király, mikor meglátta a kopár hegyet — Nem is áshatja fel azt senki emberfia, csak te magad — mondta János —■, mert azoknak a kőszívű ispánoknak szidalmaiból keletkezett, akik a te nevedben nyomorgatják a népet. A király erre elkergette kőszívű ispánjait is, és lám, a hegyoldal egyszerre ledobta magáról a sziklákat, és megtelt zöldellő szőlőtőkékkel. Most már úgy látszott, sem. mi sem zavarja többet a király álmát. Akkor elébe állott János, és azt mondta: — Felséges királyom, kimertem parancsodra a könnypatak vizét, elhallgattattam a sóhajok viharát, virágzó szőlővel ültettem tele a hegyoldalt. Teljesítettem parancsodat, mit kapok érte? — Börtönt! — kiáltott haraggal a király. — Mindent én magam tettem azzal, hogy elkergettem udvaroncaimat; kincstartóimat és ispánjaimat. — De én tanácsoltam, hogy ezt tedd! — kiáltotta haraggal János — s az én tanácsom nélkül sosem tudtad volna, mit, hogyan kell tenned. Ám a király kitartott a maga igaza mellett és börtönbe csukatta Jánost. D e János óriási erejével ledöntötte a börtön falát, lerombolta a király palotáját, összetörte aranytrón- ját, azután elkergette a gőgös, ostoba királyt és ma is boldogan él a szőlőtermő, virágos hegyoldalon. Szinetár György £ Tarahovsxkaja: Az elsőosztályos kecskegida Az ökörnyál meg-megcsillan kertünkben ősz lépeget. Szemem az új könyvbe pillant... megnézem a képeket. Itt egy virág, ott egy róka, kis galamb száll ég felé... nézegetem percek óta, ez a betű itt a BÉ. Kint a kertben egy kis kecske messze bámul, messze néz. Elég volt már a füvecske, Nem mozdul... nem legelés*. Én azt mondtam: BE BÉ B&^ O rá nyomban BÉ... E... E Megörültem... milyen okot kecskegidát találtam, ha felveszik, bajt nem okom majd az első osztályban, Fordította: Donászy Mag#»