Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

Sóstóra „szökik" a tavasz Szálloda a Svájci lakban — Palackozzák a gyógyvizet ? Az erdő is lehet puszta. És a sóstói most igazán az. A hólepel megereszkedett, ítt-ott belebarázdált a téli nap, sötéten bukkan elő az ■var. . Az őzek egy lépésre meg­közelítik az embert, de az erdőn átcsörömpöiő villa­mos elől félve szaladnak a fák közé. A hídon túl néha előtűnik egy-egy félénk tap­sifüles, rácsodálkozik az arrajáróra, s máris tovainal. A kisállomás előtti tér reggel és kora délután for­galmas csak. A villamos, a kisvonat hozza-viszi ilyen­kor az embereket. A szálloda előtt egy Tra­bant, oldalt egy új Wart­burg 1000-es, s egy War­szawa. Ami új, és rögtön feltű­nik a szemlélődőnek, egy jellegzetes zöld-sárga üveg­bádog fülke — telefonnak. És működik! Pihenő nőalak, köbe fa­ragva. Csontos László alko­tása. Háttér nines, inkább mélyedésbein van, mint ki­emelve. így nem is csoda, ha csak a kereső figyelem­nek tűnik fel, Kár... Jéggé fagyott, sima víz­tükör. A csónakok a hideg Strand védelmét élvezik. A nyári közös öltözőkbe zár­va várják a rügyfakadást. A tavalyi lombhullásig „ök” tizennyolcán, hivatalosan ti­zenkétezer órán át hordták a csónakázni vágyókat. E nyáron már harminchármán szelik a tó vizét. A hideg strandon szinte mozdulatlan a csend. Nem volt rekord a tavalyi ven­dégsereg. Kilenc és fél ez­ren váltottak itt jegyet az idényben, s ez jelzi az esős, hideg nyarat. Másfél ezerrel kevesebb ez mint egy éve. De mást is jelezhet ez a szám. Kulturáltabbá kellene már tenni ezt a strandot! Évek óta egyhelyben to­pog. A továbblépés sürgető. Jó érzés viszont látni a meleg strand serdülését. E nyáron már működnek a zuhanyozók, kész az új be­járat, a felvételi épület, az öltözők. A régit rövidesen bontják, Füvesítenek is, a pázsit megfogja a port, ho­mokot. Helyt adnak a régi kívánságnak is: betonjár­dákkal pótolják a szúrós, ■kavicsos utakat. Lesz új, szép tejivó is, aprócikkek boltja. Nagy forgalomra számítanak — többre a múlt évi 170 ezer­nél — és hasznosítják majd a lelátó alatti öltözőket is. Csúcsforgalomban tízezer embert , is fogadhatnak majd. Az építők azonban nem­csak a meleg strandon dol­goznak. Szekercék csattog­nak a Svájci lakon. Az idei májusban már száz sóstói szállóvendéget talál. Most a Krúdy-szálló hu­szonkét szobájában mind­össze ötvenen kaphatnak otthont. Ez az ötven hely most is foglalt. Tsz-gazdák tanul­nak itt az öntözéses ter­mesztésről, s egy másik tan­folyamon a vízügyi szak­emberek vesznek részt. Ök képezik most a szálló ven­dégseregét, pedig lenne Újdonság másnak is. A ven­déglátóipari vállalat ugyan­is, szakítva az eddigi ha­gyományokkal, az étterem mellett presszóval is szol­gál. A városnak most talán legszebb presszója a Krúdy. A szombat—vasárnap es­ték máris hangulatosak. Hasznosítják a sóstói vi­zet, és újabb ötleteket ke­resnek. A „kádast” és me­dencét most szombat—va­sárnap ezren is felkeresik, új színfolt a súlyfürdő, A gyógyhatású palackba zárva is szeretnék „exportálni”. A balneológiái intézettől már várják a javaslatot. Ha ez kedvező, palackozzák a sós­tól vizet. Koraj nyitás már nines messze: március elsején új­ra megtöltik a termálme­dencét, és a szabadban für- dőzhetnek ismét a téli für­dés kedvelői. A többi nyitásra májusig kell várni. Az erdő, Sóstó csendes még. De a hó alatt a ta­vasz kezdi bontogatni a rü­gyeket, s itt-ott már né­hány jellegzetesen' tavaszi öröm és gond vár, hogy ki­bújjék, hogy észrevegyék.,, Marik Sándor Az erdők népművésze Mestermunka Gagarinnak, lord Rubelnak — Cédru- Libanonból Nyírbogban} ba Kis öregember nyitott aj­tót, öf kerestük, Mig betessékelt az igen egyszerű, gerendás mennye­zetű szobába' igyekeztem ki­olvasni Valami É ' fürgén ' mozgó szeméből, az időszit- ta arcról, kezének tartásá­ról, Höstellkedve csinált rer, üet a számunkra ismeret­len szerszámok között, me­lyek ellepték a székeket, az asztal nagy részét, A falon finom faragá­sok, fára vésett vadászjeie- netek, trófeák, a sarokban gazdagon díszített gyönyörű fokosok, hegymászóbotok. Az egyik szarvasaganeson vadászkaiép, mintha gazdá­ja az imént tért volna haza a vadászatról, A hegyek, az erdők hangulata uralja a szobácskát, Pala ti tz Ferenc 81 éves nyírbogdányi nép­művész otthonát. Ki ez a remeteként élő idős ember? Vadász vagy népművész? Pala ti tz Ferenc 42 évig járta az erdőt, tizenöt éve nyugalmazott erdész. Most is erdészkabátot visel. A kalap, — a szarvasaganeson —- vé­gigkísérte hosszú vadász- pályafutásán. , Nemcsak az ország összes erdejében va­dászott, mint a vadkan- agyarral díszített trófeák, faragások „elbeszélik”. Be­járta Európa, Ázsia és Afri­ka erdőit, együtt vadászott Széchenyi Zsigmonddal, Kiltenberger Kálmánnal. Nézzük az öreg vadászt, hallgatjuk a történeteit, mint lépi át az idő ködét, halad mind távolabb a * múltban. Vöröslő arcát mu­tatja, egy régi vadászat ■nyomait. Negyvenkét fokos hidegben ejtette el élete leg­nagyobb zsákmányát, egy 328 kilós vadkant. Keze, lá­ba, arca összefagyott. Nagy vadászatok elevenednek meg emlékezetében, 1913-ban az angol trónörökös, Bethlen, Kállai és más, ma már a történelem panoptikumába került nagyság helyett cél­zott és lőtt az akkori fia­tal erdész. Palatitz Ferenc. Olykor kijárt egy-egy váll- veregetés. Ezelőtt hat évvel még va- ■ dászott, az egyik trófeán ez áll: Somberek 1900. Sok élményét megörökítette mű­vészi tehetsége: fában el­beszélt emlékei a népművé­szetet gazdagítják. Fiatal korában faragta a-/ első fa- ' Ivópoh; ércéi motívu­mokkal. Az is elkísérte hosszú vadászútján, azóta több száz tárgy került ki a keze alól. Egy nagyvad el­ejtésére is alkalmas népi fa- ragású fokost tesz elénk'• Gagarinnak, az első űrrepü­lőnek ajándékozott egy ugyanilyen fokost és egy díszes faragású hegymászó­botot. Híres embereknek készített művészi faragást, például lord Russelnek, a neves angol békehareosnak Munkái eljutottak csaknem a világ minden tájára. Most egyedül él, felesége beteges, a lányánál fekszik ' Debrecenben, Egyik fia a külkereskedelemben dolgo­zik. Külföldi útjairól haza­térve mi is lehet a legked­vesebb ajándéka, mint egy darab libanoni cédrus, egy- egy ritka, értékes fa, ami­ből hangszert farag az idős népművész. Egyik uno­kája erdőmérnök, ő örököl­te a ngyapa sok vadásza­tot megért, faragott tusájú puskáját. Brazíliában él a másik fia, természetesen er­dész. Palatitz bácsi küldöz­get oda is egy-egy szépen faragott botot, apró emlék­tárgyat, mintha csak újabb és újabb életjelt adna magá­ról... Sok hazai és külföldi nép­művészeti kiállításon szere­peltek a munkái, mostani lakhelye a közelmúltban is­merkedett meg helyi kiállí­táson nyolcvan faragásával. Kevés időre teszi le a fara­gókést, a vésőt, a csipkézőt. Legfeljebb, ha ebédet kell főznie. Nemsokára új soro­zathoz fog, történelmi és népmondai jeleneteket akar megörökíteni, a hunor és magyar eredetmondát, Má­tyás király és Szép Ilonka, If, Rákóczi György az utol­só magyar bölénnyel, Zrínyi Miklós a vadkan-vadászaton s több hasonló kép ke­rül vésője alá. Soha nem unja magát. Ha fárad véső, faragókés helyett ceruzát fog és ír, írja a vadászkalandokat, a maga örömére, szórakozásá­ra. Asztalán könyvek. Erdei borókával ízesített itókával kínál, hamutartót helyez az asztalra, egy £a- bocskort. Itt mindent e kis öregember keze, művé­szete, akaratereje népesít be. Az erdők népművésze ő, keze alatt eggyéolvad a természeti, az emberi szép. Páll Géza „NÁLUNK TÖRTÉNT” A Kelet-Magyar or s*á a pályázatára érkezett írótok NEHÉZ ÓRÁKBAN Laboráns voltam akkor. Október 24-én reggel hallottuk a rendkívüli híreket. Nem értettük, mi van Pesten. Nálunk napokig nem történt semmi. Egyszer a rádióból hallottuk, hogy a Nyírbogdányi MASZOLAJ dolgo­zói elítélik az esemé­nyeket■ Aztán leállt a gyár. Egy-egy fö inspekciózott min­den üzemrészben. November elsején es­te a laborban én vol­tam a soros. Éjfélkor látogatóim jöttek, Pásztor Tibor és Meinguth József, Előbb viccelődtünk, aztán komolyra for­dult a szó. Tudom-e mi újság? Már hal­lottam, Aznap a röpgyűlések örökös helyén, a nagyké­ménynél Nagy Sán­dor főmérnök a munkástanács ne­vében közölte: hat embert a vezetők közül kitiltottak a gyárból. Holnap nagygyűlés lesz emiatt. Olyan neve­ket módiak, hogy haltainkra kételked­ni kezdtem. Mein­guth tagja volt a munkástanácsnak. Megerősítette a híre­ket. Három órán át beszélgettünk, jobbá­ra én kérdeztem. Nem értettem, hogy amit eddig mindenki jónak és igaznak mondott, az mitől lett egyszeriben rossz és hamis? Miért ne lenne igaz, hogy mindenütt sok ház épült? Öt évi mun­kám alatt többször voltam üdülni, beu­talóval, kedvezmé­nyesen. Mátraháza, Siófok. Nem lenne igaz? Aztán reggel lett. A kultúrház előtt kellett volna haza­mennem. Off volt a gyűlés. Bementem. Közben azokra az asszonyokra gondol­tam, akik tegnap óta tudják, hogy férjei­ket el akarják zavar­ni. Mit érezhet most Márkusné? Férjét azok az emberek vá­lasztották meg UB- titkárnak, akik most éppen ezért bűnösnek mondják... A terem színpad felőli végé­ben ült az elnökség. Szemben a tömeggel. Középen Nagy Sán­dor, akiről tudtam, hogy építész szak- képzettséggel tölti be a vegyészmérnöki munkakört. A kul­túrház: teljesen tár­sadalmi munkával épült. A jelenlévők valamennyien építet­ték, egy akarattal. Most óriási válaszfal ékelődött az emberek közé. Nagy Sándor fel­állt. — Magyar pol­gártársuk! .4 magyar hazafisúg nevében igazságszolgáltatásra gyűltünk össze — kezdte, s aztán csak úgy fröcskölt szájá­ból a gyűlölet a nép- hatalom, a munkás­vezetők ellen. — Mj majd igazi demokrá­ciával mcgterenit- jük az igazi magyar szoeializmust — folytatta. Az utunk­ban állókat kímélet­lenül elscperjük! Én­nek megfelelően a munkástanács, mint veszélyes elemeket, követeli Fűlőp János igazgató, Márkus Jó­zsef ÜB-titkár, Wax- mann Károly sze­mélyzeti vezető, Var­ga Gábor ellenőr, Si- monovits Béla, volt párttitkár és Oláh József munkaügyi osztályvezető eltávo­lítását, Most mar nincs mitől félni, Fegyverünk is van, ha kelll Csakugyan volt. Két fegyveres „hon- szabadító"-i ajándé­kozott nekünk a mis­kolci egyetem. Az egyik Török István, aki egy évig dolgo­zott nálunk, azmn a most vádolt Fülöp János, Waxmann Károly és Márkus József javaslatára felvették az egye­temre. Visszajött megköszönni. Fegy­verrel. Ott volt nála a gyűlésen is. Elége­detten bólogatott. A tömeg viszont mo- rajlott. Értelmetlen hangzavar keletke­zett. Tóth Laci bá­csi szólt; a rendkívü­li helyzetre hivatko­zott és intette a je­lenlévőket meggon­dolt, igazságos dön­tésre. A vádlottak védelmében javukra irható eseteket em­lített, Közbeszólások voltak, „Igaza vari"! „Akkor sincs kegye­lem”! Ezután Szabó Jóska báesi kért szót. az üzem legrégibb munkása, becsületes ember, akinek számít a szava, — Nemcsak hibák, hanem ered­mények is voltak és mindent közösen csi­náltunk, egyformán vagyunk felelősek — mondta, Az elbo­csátásokkal nem ér­tett egyet. Mivel esi valaki ki merte mon­dani, az egyik oldal bátorodott, a másik dühösebb lett. Fülöp János szóit a terem elején: arról beszélt, hogy nyugodt lelkiismerettel vállal­ja mindenkor a számadást, mert a közösen végzett mun­ka a hibák ellenére is maradandó. Nem kendőzte a hibákat, de elmondta azt is, hogy tíz évig nem­csak tűrte, hanem védelmezte is az egy­kori százholdas gaz da fiát, aki nem ta­gadhatja meg önma­gát ás most nyíltan, fegyverrel fordul a munkások ellen. Csáki István köz­bekiabált. Arra hi­vatkozott, hogy nyo­morék és rosszul bántak vele, Amikor meggondolatlanul ki­lépett a vállalattól, utána nem vették vissza. A rossz lábá­val vagont kellett pakolnia, hogy eltart­hassa családját. Elég­tételt követelt. Nem bírtam to­vább ottmaradni, sír­tam. Később visszatér­tem a gyűlésre. Ek­kor már Tóth György beszélt — Figyel­meztetem Nagy ur. hogy a munkások akarata magára is kötelező! — Valaki javasolta, hoay rostjá­nak kezet. A tömén is követelte. Utána bejelentették. hogy mindenki marod és Csáki Istvánt felte­szik, Most már örö­mömben sírtam. 1956 november 2- án Nyirbagdányban az országos esemé nyékét megelőzve győzött az igazság és a munkások akara­ta. A szereplők ke­vés kivétellel ma is itt élnek és dolgoz­nak velem együtt Csáki István is. O az üzemi konyha ve ze tője. Török és Nagy Sándor eltűn­tek a szemünk elől, Elnyelte őket a tör­ténelem. Tolnai Zsuzsa Nyírbogdánv fi iavítás gyors, a szállítás lassú AnvHjfhiánv is líéslel(e(i a fr•készülékek javítását A GELKA Vállalatnál tá­jékozódtunk a tv-készülékek és a rádiók, valamint ház­tartási gépek javításával kapcsolatos problémákról. A tv-adásoknál gyakran mutatkozó „szürke adás” gép­hiba-e vagy adáshiba? Mint megtudtuk, egyik sem- A szürke vetítésnek fő hi­bája, hogy a filmekről sugár­zott adások nem tökéletesek. Elsősorban nem alkalmas filmeket sugároznak, másod­szor pedig a tv-adásokra ké­szült filrníelvétejek is szür­kék. Ez különösen vonatko­zik, a nem tv-adásokra ké­szült filmekre. A szürke adá­sokért tehát nem lehet hi­báztatni a tv közvetítő állo­mást, de a filmeket sem. Miért kell napokig vára­kozni a megjavított készülé­kekre? — Nem a javítással van a baj, mert az 24 óra alatt megtörténik, A szállítás ké­sik. A javításra szorult gépe­ket nem tudjuk még aznap elszállítani jármű hiányában. Az is előfordul, hogy a ja­vítás anyaghiány miatt ké­sik. Ez az anyaghiány vonat­kozik nemcsak a tv és a rádió készülékekre, hanem a ház­tartási kisgépekre is. Általában a készülékek garanciális Ideje 12 hónap. Ez azt is jelenti, hogy a ké­szülékek tulajdonosai a leg­apróbb hibáknál, de sok eset­ben hiba nélkül is bejelentik igényüket a szervizre, a ja­vításra. Ez természetesen időt vesz el. A garanciális idő alatt behozott készülékek javítási ideje 8 nap. A GEL- ÍCA azonban ennél sokkal rövidebb idő alatt elvégzi a szükséges munkálatokat. A szállítás miatt azonban a ké­szülékek tulajdonosai késve kapják meg azokat. Turajá­rataink vannak, minden hé­ten azonos útvonalon, 6 út­szakaszon keressük fel a je­lentett panaszosokat. Három autóval bonyolítjuk le ezt a munkát. Ilyen nagy területen azonban három kocsi nem elégséges. A város területén az Északi Alközpontban a kö­zeli napokban megkezdi mű­ködését a GELKA új be­gyűjtési helye. Ez enyhíteni fog a túlzsúfoltságon- Itt a GELKA délután 0 óráig tart majd nyitva. Akadályozza, illetve késlel­teti munkánkat az is, hogy az utóbbi időkben a tv-adások- ban sok vplt a ■ hangúiba. Ezeket a hibákat a készülé­keknek tulajdonították, és jelentették a GELKÁNAK. A felesleges kiszállások nagy időpooséklést jelentenek, kü­lönösen vidéken. Sok száz kilométert kellett megten­nünk olyan bejelentések Ügyében, amelyek nem a készülék hibájából eredtek, hanem az adás hibájából Meggyorsítaná munkánkat, ha a készülékek tulajdono­sai csak akkor vennék igény­be munkánkat, ha arra tény­legesen szükség van — fe­jezték be a tájékoztatást. Farkas Pál 50000 halászlé 47000 rántott hal Közel a Tisza, s hallal nem is fukarkodhatunk. Most nem a valódi halat, hanem a halstatisztikát boncoljuk, mit fogyaszt Nyíregyháza lakossága egy óv alatt a megyeszékhely egyetlen ha­lászcsárdájában. A válasz az első pillanatra meghökkentő, mert egyetlen esztendőben nem kevesebb, mint tizenötezer darab hal élete árán ötvenezer adag ha­lászlevet s alig valamivel ke­vesebb — 47 ezer — rántott halat fogyasztott a város hal­szerető közönsége. Meglova­golva a statisztikát azt is je­lentheti ez, hogy — kivéve a legkisebbeket — és, ha képes lett volna a csárda mindezt egyszerre megfőzni, megsütni, a város minden lakosa kap­hatott volna egy adag csípős tiszai halászievet, s egy-kót- szelet rántott halat. A halak közül a harcsa, * süllő és a ponty a leggyako­ribb. Ritkán van márna; — ha a szálkára adnák a pál­mát, biztosan eivinrté — 5 ízesítőnek használják, csak halászléhez, Combót is fog­nak, de azt is csak az - íze miatt főzik. Azt is kiderítettük, gyakor­latilag mindegy, mit kér a kedves vendég, minden hal­étel csaknem ugyanannyi nyersanyagból készül. Egy rántott hal 14 deka, a halpap­rikás alapanyaga 16, s a lé a legtöbb, 18 dekagramm. Mindehhez már nem i* kell más, csak jó étvágy. ím. s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents