Kelet-Magyarország, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
Az amerikaiak népirtó háborút viselnek A Béke-vil ágtanács és a nemzetközi társadalmi bíróság küldöttségeinek nyilatkozata a vietnami agresszióról Pénteken Quang Ngai tartományban mintegy 530 kilométerrel Saigontól északkeletre amerikai, délvietnami és dél-koreai csapatok Rio Grande fedőnéven egyesített hadműveletet indítottak a térségben a található partizánállások felszámolására. A partvidéken fekvő előhegységben heves összetűzésre került sor a szabadságharcosok é6 az intervenciós, illetve zsoldos csapatok között. Saigontól 72 kilométerre délnyugatra a DNFF erői támadást intéztek a délvietnami kormánycsapatok állása ellen. Ebben a térségben szombaton a kora reggeli órákban B—52-es nehézbombázók támadták a partizánok állásait. Amerikai Thuderchief- vadászbombázók pénteken bombatámadást intéztek Hanoitól 140 kilométerrel északkeletre, egy a VDK fővárosát Kínával összekötő vasútvonal rendezőpályaudvara ellen. Amerikai szóvivő szerint Phantom-típusú amerikai repülőgépek ugyancsak pénteken összekötő útvonalakat, vasútvonalakat és raktárakat bombáztak a VDK öt különböző térségében. A Béke-világlanács háromtagú küldöttsége északvietnami látogatása után fóbruár 17-én elutazott Hanoiból. Elindulása előtt IsaTokíó (MTI) : Yomiuri Simbum Pe- kingből arról ad hírt, hogy Tibetben „véres incidensek” játszódtak le. A japán lap falragaszokra hivatkozik, amelyek szerint az egyik körzetben, amelyhez Csang- tu is tartozik, száz halottja volt a Mao hívei és ellenfelei közötti összecsapásoknak. Mao-ellenes csapatok még február 3-án éjjel akcióba léptek Huhehotban (Belső- Mongólia) fővárosában, s itt a telefon és távíróösszeköttetést elvágták. A jelentések szerint ezek a Mao-ellenes csapatok erőszakoskodtak és rongálták a köztulajdont. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a pekingi rádió közölte, hogy Sanhszi tartományban a hadsereg egységéi támogatják Mao híveit abban, hogy hatalmukat megerősítsék az „ellen- forradalmárokkal” szemben. belle Blume asszony a BVT ügyvezető elnöke, a delegáció vezetője a kővetkezőket mondotta az MTI hanoi tudósítójának: — Szemtanúi voltunk annak a barbár háborúnak, amelynek befejezéséért a közeljövőben új nagyszabású offenzívába kezdünk. Mint szemtanúk akarjuk a világ elé tárni a vietnami nép ellen elkövetett szörnyű bűnöket. Személyes tapasztalataink alapján győződhettünk meg róla, hogy ezt a népet nem lehet legyőzni. Ez év júliusában nagyszabású békeakcióra készülünk — mondotta befejezésül Isabelle Blume. — Ekkor gyűlnek össze Stockholmban a világ minden részéből a különböző békeszervezetek képviselői, hogy tevékenységüket a közös cél érdekében egybehangolják. Bizonyos, hogy ezen a tanácskozáson is igen hasznosan használhatjuk majd fel mindazt, amit mostani utunk során Vietnamban tapasztaltunk — mondotta Isabelle Blume asszony. Szombatra virradó éjjel elutazott Hanoiból Lord Russel nemzetközi társadalmi bíróságának második vizsgáló bizottsága. A bizottság egy skót szakszervezeti vezetőből, egy amerikai lapszerkesztőből, egy dominikai orvosból és egy pakisztáni újságíróból állt. A pekingi rádió figyelmeztetést is tett közzé, amely szerint az elűzött helyi hatóságok ellentámadásokkal próbálkoznak majd hatalmuk visszaszerzése érdekében. Djakarta (MTI): Adam Malik indonéz külügyminiszter kijelentette, „a központi kormány nem hajlandó kompromisszumra Sukarno ügyében, mégha az elnök le is mond és emigrációba vonuL Az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus akkor is összeül, hogy döntsön Sukarno jövőjéről”. Malik figyelmeztette a SuHuszonnégy napos ittléte alatt a bizottság Észak- Vietnam sok bombázott területét kereste fel. Minden kétséget kizáróan megállapította. hogy az amerikaiak irtják a polgári lakosságot Vietnamban, katonai céloktól távoleső településeket bombáznak, s igen gyakran használnak repeszbombákat, amelyek objektumokban nem tesznek kárt, csak emberi élet kioltására alkalmasak. A bizottság — az amerikaiak bűnösségét bizonyító tényanyagot vitt magával, hogy a nemzetközi társadalmi bíróság elé terjessze. Űjabii Incidensek az indiai választásokon Delhi (MTI): Negyedik napja folynak az általános választások Indiában. A kisebb rendzavarásokat, helyi összetűzéseket leszámítva a 251 millió választópolgár jelentős része járul az urnákhoz. A jelentések változatlanul a vártnál nagyobb részvételről számolnak be. A rendzavarások központja Bihar állam, ahol a közelmúltban a gabonahiány és az ezzel kapcsolatos tüntetések elleni rendőri fellépések miatt egyébként is feszült volt a helyzet. A pénteki napon történt incidensek során huszonötén sérültek meg, s három választókerületben el kellett halasztani a szavazást. A szavazatok összeszámlá- lása február 21-én kezdődik. Megközelítő kép a választások eredményeiről csak február 22-én lesz. kamót támogató Indonéz Nemzeti Pártot, hogy ha a következő hetekben megkísérli meggátolni az események lefolyását, akkor megsemmisülés vár rá. Malik nyilatkozatával kapcsolatban a Reuter rámutat, hogy a külügyminiszter teljesen azoknak az oldalára állt, akik véghez akarják vinni Sukarno megaláztatását. Szán halott Mao hívei és ellenfelei összecsapásából Az indonéz kormány nem hajlandó kompromisszumra Sukarno ügyében PINTÉR ISTVÁN; A kém^mü 40. — Tehát... ön most, megviselt állapotára való tekintettel bevonul idegszanatóriumba. Orvosaink majd nyilatkozatot adnak ki, mely szerint egészségi állapota egyelőre nem teszi lehetővé, hogy megjelenjék a nyilvánosság előtt és nyilatkozzék. A szanatóriumban önt a mi embereink részletesen kihallgatják. Kérem, hogy egy jottányit sem térjen el a valóságtól, ellenkező esetben mérlegelnünk kell azt a megoldást, hogy ön a kibírhatatlan szovjet börtönviszonyok következtében halálos betegen érkezett haza, s a leggondosabb orvosi ápolás ellenére is elhunyt. Ugye, értjük egymást? Választ sem várva az ajtóhoz ment, kinyitotta azt, ezzel jelezve, hogy vége a kihallgatásnak. A várószobában már két férfi ült, idegenek, nem azok, akik Rowerset Berlintől idáig kísérték. — Jöjjön uram, jókora autóút áll előttünk — mondta az egyik. Négyszáz mérföldet autóztak, amikor egy elhagyatottan álló villa kapuján begördült a kocsi. A hallban egy csinos fiatal nő várta Rowerset. — Miss Claudia Edwards Fowny vagyok, pszichológus. Az én feladatom, hogy visszanyerje a lelki egyensúlyát... A pszichológusnő napokon át foglalkozott Rowerssal. Ott volt azokon a kihallgatásokon is, amelyeket a CIA különböző specialistái vezettek, hogy megállapítsák a tényeket es következtetéseket vonjanak le a balul sikerült kémrepülésből. A specialisták meglehetősen egykedvűen végezték munkájukat, de Claudiát fellelkesítette a feladat. Igen, pszichiáternek való munkát kapott. Egy összetört, kiégett, mindenben és mindenkiben csalódott embert kellett újra talpraállítania. Mégpedig úgy, hogy ez a Rowers ne legyen más, mint az a Rowers, aki egykor a peshawari repülőtérről a levegőbe emelkedett, különleges pilótaruhája zsebében a mérgezett tűvel. Olyan Rowerset kellett formálnia, akit ki lehet állítani a nyilvánosság elé, mint hőst. Olyan Rowerset, aki főszerepet játszhat abban a komédiában, amelynek célja, hogy elhitesse a nézővel: a vereség győzelem, a gyáva zsoldos bátor hős. A feladat végrehajtása sikerült. Egy hónap múlva, hogy Rowers kezelése megkezdődött, a CIA közölhette, hogy az orvosok talpra állították Francis Rowerst. Rowers fogadta az újságírókat. Most tudta csak meg, milyen összegeket kaphatott annak idején Mrs. Rowers és az apja a nyilatkozataiért. A visszatartott 25 000 dollárt is kifizették neki. Kényelmes beosztást kapott, oktatónak osztották be a San Fernando-i légi- támaszponton. A fizetése még emelkedett is. Minden újra a régi kerékvágásba zökkent, hála Miss Claudia Edwards Flowny szakértelmének és lelkiismeretességének. A pszichoBakonyi Csaba: Kilenc hónap — egy éjszaka Úti napló a Komi Köztársaságból Híd a Pecsora folyó felett. 6. Uchtától Vorkutáig talán ezer kilométer lehet ez az út és estétől másnap délig tartott. Hálókocsiban utaztunk, de nem aludtam éjszaka. A vonat is rázott, egész éjjel zuhogott az eső. Rengeteg szerelvény jött velünk szembe, mind szénnel rakottan. Az állomáson is szenet szállító hosszú vagonsorok álltak. Hajnalra elállt az eső, kitisztult az ég. Egyik állomáson leszálltunk sétálni, felfrissülni. Szomszédaink jobbra is, balra is bányász- családok voltak, szabadságukról utaztak vissza, Vor- kutába. Egyik valahonnan a rokonaitól, a másik délről, a tengerpartról. Amikor újra elindult a vonat, a táj változatosságában gyönyörködtünk. Távolról látszottak az Ural nyúlványai, az egyébként is lombtalan növényzet egyre gyérült, majd teljesen eltűnt. — Ez már a tundra — mutattak kísérőim a sivár tájra. Ott már bokrot is csak elvétve láttunk. A töredezett' földön itt-ott, egy- egy kifagyott sárga fűcsomó, aztán az északi sarkkör táján már csak csupasz föld. Hó nem esett akkor, ami pedig az előző napokban hullott, azt elvitte az éjszakai eső. Másnapra aztán újra hó borította az egész vidéket. Az állomáson Peskin elvtárs, a városi pártbizottság lógus nő csak egyet nem tudott elérni, hogy Rowers bármilyen csekély érdeklődést is mutasson felesége és szülei iránt. Igaz, a pszichológusnő nem is nagyon erőltette a dolgot. Azért a pilóta végül még egyszer találkozott a feleségével. Ez a válóperes bíróság előtt történt, de nem okozott különösebb megrázkódtatásokat. Rosa hajlandó volt válni, annál is inkább, mert előzőleg már ügyvéd útján pontosan elszámolt a férjével. A válóperi tárgyalás után megtartották Francis Rowers és Claudia Edwards Flowny esküvőjét. Mindenki úgy tudja, hogy a sok megpróbáltatáson átment Francis Rowers mindent elfelejtett, s zavartalanul boldog. Csak egyvalaki van, aki tudja, Hogy a férfi soha nem fogja elfelejteni azt a pillanatot, amikor elő kellett volna vennie a mérgezett tűt. Ez a valaki Claudia, a feleség és pszichológusnő. Ez • azonban Francis Rowers, valamint a nyilvánosság és a CIA kapcsolatában vajmi keveset jelent. Hiszen Claudia révén Rowersék kétszemélyes családi ágyának és Rowers lelkének titkai egyaránt a CIA berkein belül maradt. VÉGE titkára, továbbá a helyi lap, a „Zapolarje” szerkesztője várt. A lakásunkon — ugyanúgy mint korábban Uchtában, — elsősorban a programot állítottuk össze, amit megvalósítani két hét is kevés lett volna. Mindent szerettek volna megmutatni... — Vendégünk, — mondották. — Még hozzá, első, amióta a város áll. Hadd írjak most az időjárásról. Az esztendő tizenkét hónapjából kilenc tél, egy tavasz, egy nyár és egy ősz. Ezek: június, július, augusztus. A tél kilenc hónapján nem ritkák az öt- ven-ötvenöt fokos hidegek. A nyári egyhavi meleg átlaga tizenhat fok, de előfordul, nem is ritkán, hogy nyár közepén havazik. Aztán a tél kilenc hónapjában alig süt a Nap. Ha derült is az ég, nem jön fel a Nap. Reggel kilenc, tíz óra körül virrad, délután kettőkor már sötétedik. Állandóan ég a villany. Nyáron viszont — igaz, hogy ez csak rövid ideig tart — soha nincs sötét. Körbe megy a Nap, de világít éjfélkor is. A mezőgazdaságról — gondoltam — ezek után nem kell érdeklődnöm. Tévedtem. Van mezögazdasag, de abban is tévedtem, hogy erről majd a tanácson hallok részletesebben. A mezőgazdasággal a szénbányászati tröszt igazgatója foglalkozik. Aztán az építkezésekről esett szó, éppen az időjárással kapcsolatban. Mert a nagy hideg, különleges építkezési módszereket kíván. Ez ugyancsak a tröszthöz tartozik. És ki gondoskodik az áruellátásról, kinek a kezében van a kereskedelem? „Természetesen” a tröszt igazgatójának kezében! A szénbányászati tröszthöz azonban csak a harmadik napon jutottunk. Az „északi pénz” a legnagyobb vorkutai bányában, a „Kapitainaja”-ban került szóba. Larionov elvtárs, a bánya történetét, helyzetét ismertette. Ami a történetet illeti, nem volt hosszú, mert jóllehet ez a legöregebb bánya, mindössze 25 éves. Ez a legnagyobb is, 100 kilométer a vágatainak hossza.- összesen 2630 bányász dolgozik benne. A szén minősége kiváló. Nemcsak itt; a tröszthöz tartozó mind a tizenhat bányában. Erősen metános, a bányászokat sokáig oktatják a balesetek megelőzésére. A bányászok életszínvonala növekszik, nemcsak a körülmények javulásával, de a bérek állandó emelkedésével is. Emelkednek a bérek, az itt töltött időtől függően is. Mondjuk, hogy valaki a mai napig Moszkvában, vagy Donbaszban, vagy Ka- ragandában dolgozott és a keresete — az egyszerűség kedvéért — 200 rubel volt havonta. Ha Uchtába ment dolgozni, azonnal 30 százalékkal többet, azaz 260 rubelt kap. Ettől kezdve pádig kétévenként még as alapra számított tíz százalékkal, azaz 20 rubellel emelkedik a fizetése tíz.éven át. A 200 rubel tehát tíz év múlva 200+06+(50x20) egyenlő 100=350 rubel lesz. Vor- kutában — mivel ez már az északi sarkkörön túl van —, még nagyobb az emelkedés. Érkezés után azonnal ötven százalék többlet, aztán évenként: tehát nem kétévenként, mint Uchtában, — tíz százalék emelkedés 8 éven át. A déli 200 rubel tehát itt: 200+(50%= 100+(8x10%) =160 egyenlői 460 rubelre emelkedik nyolc év után. De ez még nem minden. A föld alatt dolgozók — as alaphoz számítva — az első öt évben 15, az ötödik évtől a tizedikig 20, a tizedik évtől 25 százalék pótlékot kapnak, az tehát 460+50=510 rubel. De még ez sem minden. Északon a rendes szabadságon túl mindenki még tizenkét nap pótszabadságot kap és háromévenként vonat, vagy repülőjegyet az egész családjának ingyen, oda, ahova utazni akar. És a nyugdíj — ami ugyancsak a fenti arányban magasabb a délinél — hamarabb esedékes. Északon — a nyugdíjazás szempontjából — minden ledolgozott év másfél évnek számít. Arról, hogy az 510 rubelből mit lehet vásárolni, majd később lesz szó. A fizetések növekedése mellett a tíz éve ott dolgozók jelvényt és díszes egyenruhát kapnak, huszonöt év után pedig új kitüntetést. Programunk egész napot irányzott elő az áruházak látogatására az áruk és az árak tanulmányozására Vor- kutában, sajnos azonban csak fél nap jutott erre. Nagyszerű az áruellátás, a körülményekhez viszonyítva. Mert ide mindent délről kell hozni. Majdnem mindent. Iparcikkekben, ruhaneműben bő a választék. A magyar konfekcióipar termékeivel is találkoztam. Az eladók nagyon dicsérték a magyar árut, azt mondják, szeretik a vásárlók, mert jó minőségű és elegáns. Sok a konzerv, a fagyasztott élelmiszer és ez érthető: messziről kell ideszállítani. De van friss áru is; zöldség, gyümölcs. Láttunk — és ettünk — friss, harmatos, délen termett szőlőt, dinnyét, szilvát, almát. A délről hozott húsok fagyasztottak. Sok halat fogvasz'a- nak, többek között finom, piros húsú lazacot, vagy ahogy ott mondják: szjom- gát. Ott fogják a Pgcsorán. Következik: Bányásziám p« ajándékba.
