Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer III. Járulék fizetés Ház, a kövesül mellett Egy látogatás négy év után A hozzátartozói ellátások körében a törvény változ­tatás nélkül átveszi az ipari nyugdíj szabályait. Ennek megfelelően a saját személyében még nem nyugdíjjogosult özvegy ré­szére egy évi időtartamra ideiglenes özvegyi nyugdíj, a nyugdíjjogosultsággal is rendelkező (korhatáron túli. rokkant vagy 2 gyermek tartásáról gondoskodó) özvegy részére pedig állandó özvegyi nyug­díj jár. Az özvegyi nyugdíj a férfi számára megállapí­tott öregségi vagy rokkant­sági nyugdíj ötven százaléka, de legkevesebb 300 forint. Az árvaellátás összege ár­vánként az özvegyi nyug­díj ötven százaléka, de leg­alább 150 forint, a szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjjal. Az a családtag, aki a ter­melőszövetkezetbe tagként belép, kérheti a családtag­ként munkában töltött évek nyugdíjba való beszámítá­sát. ha a szóban forgó években az akkor irányadó 120 (nő 80) munkaegységet teljesítette és az elmaradt nyugdíjjárulékokat ezekre az évekre visszamenőleg megfizeti. A belépő család­tag visszamenőleg legfel­jebb 5 ilyen nyugdíjév el- imerésének jogát szerezheti meg. Az elmaradt nyugdíj- járulék befizetésére egy évi halasztás adható, amelyet Indokolt esetben további egy év tartamára meg lehet hosszabbítani. Ha a belépett családtag a járulé­kot nem fizeti meg teljes egészében, úgy csak a já­rulékbefizetéssel fedezett nyugdíjéveket veszik figye­lembe. A baleseti biztosítás sza­bályai lényegében idáig is ipari szintű ellátást bizto­sítottak a balesetet szenve­dett termelőszövetkezeti tagoknak. Az ide felvett szabályok érdemi változta­tást nem tartalmaznak, ki­véve azt, hogy feloldják a baleseti járadék és a bal­eseti rokkantsági nyugdíj megállapításának havi jö­vedelmeként eddig kötele­zően számított 900 forintos alapját. Ehelyett mindkét fajta ellátást a tag besoro­lás szerinti jövedelme alap­ján kell megállapítani. A baleseti járadék és a bal­eseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege minden rokkantsági fokozatban meg­haladja a baleseti rokkant­ság esetén eddig nyújtott ellátásokat. A rendelet szerint az öregségi vagy munkaképte­lenségi járadékban részesü­lők is kapnak házastársi pótlékot, amelynek összege 40 forint Az öregségi, illet­ve a munkaképtelenségi já­radék összege változatlanul havi 260,— forint s a kor­határ is a 70, nők esetében pedig a 65. életév. Az öz­vegyi járadék összegét az eddigi 130 forintról 200 forintra növelte a rendelet. Az öregségi, munkaképtelen­ségi járadékosok indokolt esetben áz eddigi 260 fo­rintnál nagyobb összege — 500 forint *— erejéig végez­hetnek munkát a termelő- szövetkezeten kívül. A rendelet kimondja a korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján meg­állapított nyugellátások jel­emelését is. A termelőszö­vetkezeti tagok 1967. január 1. előtt megállapított, 400 forintnál kisebb összegű nyugdíját 400 forintra, a 300 forintnál kisebb ősz- szegben megállapított özve­gyi nyugdíjakat 300 forint­ra kell felemelni. 130 fo­rintról 200 forintra kell nö­velni az említett időpont előtt megállapílott özvegyi járadékokat, 150 forintra kell kiegészíteni a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított árvaellátáso­kat, 300 forintra a szülőtlen árvák árvaellátását és ugyanennyire a szülői nyug­díjakat. Az új nyugdíjtörvény új alapokon rendezi a terme­lőszövetkezeteket. illetőleg a tagokat terhelő járulékfize­tési kötelezettségeket. A föld utáni hozzájárulás, to­vábbá a tagokat terhelő be­tegségi és baleseti biztosí­tási díj, valamint nyugdíj­járulék megszűnik. Helyet­tük a termelőszövetkezet a felosztható összes munka- díjak és részesedések együt­tes összege után egységesen — a nyugdíjjárulékot, va­lamint a betegségi és a baleseti biztosítás díját is magában foglaló — 7,5 szá­zalék társadalombiztosítási járulékot, a tagok pedig a nyugdíjkategóriában ki­mutatott jövedelmük után 3 százalékos, illetőleg a magasabb jövedelmi kate­góriákban az ipari kulccsal azonos progresszív nyugdíj­járulékot fizetnek. (A prog­resszív nyugdíjjárulék mér­téke 1800 forint átlagos ha­vi jövedelemig 3 százalék, 1800—2300 forint között 4 százalék, 2300—3000 forintig 5 százalék, 3000—4000 fő­városunk évről évre újabb létesítményekkel gazdagodik. Többször ír­tunk a már épülő új film­színházról, szállodákról, vagy a sóstói szociális ott­honról, köztisztasági für­dőről. Sokszor elhangzott azonban a kérdés: milyenek is lesznek ezek a létesítmé­nyek, ha elkészülnek? Néz­zük meg például a Lenin téri mozit, melynek alap­kövét a múlt év utolsó ne­gyedében rakták le. Egyedi terv alapján épül, s ez a filmszínház egyike rintig 6 százalék, 4000—5000 forintig 7 százalék.) A tár­sadalombiztosítási járulék 7.5 százalékos kulcsa figye­lembe veszi, hogy a beteg­ségi biztosításban a terme­lőszövetkezetek a szociális­kulturális alapjuk terhére saját maguk fizetik a be­tegségi segélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2.5 százalékos terhet je­lent. Együttvéve tehát a tsz-ek ugyanúgy 10 száza­lékot fordítanak a szóban forgó célokra, mint az ipari üzemek. Ezt is tudnunk kell ahhoz, hogy helyesen értékelhessük a tsz-nyugdí- jak rendezését. A termelőszövetkezetek új járulékfizetési rendszere csak az új nyugdíjrendszer bevezetését követő egy év elteltével, 1968. január 1-én lép életbe. 1967-ben még változatlanul érvény­ben maradnak a járulékfi­zetés eddigi szabályai, te­hát a föld utáni hozzájá­rulás és a tagokat terhelő havi 37,50 forint betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék. 1968-tól kezdődően az új rendszer lép életbe azzal, hogy a felosztható jövede­lem után számított 7,5 szá­zalékos társadalombiztosítá­si járulék évi négy részlet­ben esedékes és azt — a tagokat egyénileg terhelő progresszív nyugdíjjárulék­kal együtt — negyedéven­ként utólag, a következő hó­nap 15. napjáig fizetik be a szövetkezetek. 1968-ban tehát az új rendszer sze­rinti első fizetési határidő április 15. lesz. A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-től kezdő­dően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. Az új tsz-nyug- díjtörvény kizárólag a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjaira vonatko­zik. G. P. lesz a legszebbeknek hazánk vidéki városaiban. Nézőte­rén egyszerre 610 ember foglalhat helyet. (A Béke mozi 300, a Gorkij mozi pedig 240 személyes.) Klí­maberendezéssel látják el, mely télen kellemes mele­get biztosít, nyáron pedig a szellőzést látja el. Vetítő­gépek a Német Demokrati­kus Köztársaságból érkez­nek, s újdonság, hogy mágneses hangleadásra is alkalmasak. Igaz, egyelőre hazánkban nagyon kevés olyan film van forgalom­ban, melyet mágneses hang­gal láttak el, de számítani kell a jövőre is. Különben ez a jövőre szóló figyelem máshol is észrevehető. A világ számos országában kísérleteznek 70 milliméteres filmek ve­títésével. A nézőteret ezért úgy alakították ki, hogy ha széles körben elterjed a 70 milliméteres film, annak le­játszására is alkalmas le­gyen. A mozihoz tágas előcsar­nok, büfé és ruhatár is tar­tozik. A moziüzemi vállalat vezetői szeretnének még egy gyermekmegőrzőt is ki­alakítani. Indokolja ezt, hogy sok fiatal szülő éppen azért nem jár moziba, mert nincs kire hagyni a kis­gyermeket. A filmszínházhoz kap­csolódik és azzal párhuza­mosan épül a moziüzemi vállalat kétemeletes iroda­háza is. A Lenin téri mo­zi, — mely a Krúdy nevet kapja — előreláthatóan de­cember 10-én kezdi meg a próbaüzemelést. Az összes munkára 13 millió forintot fordítanak. M. 600 ülőhely, klímaberendezés, gyermekmegőrző Mágneses hangleadásra alkalmas vetítő az új filmszínházban A statisztikai hivatal szerint: Folytatódik az elvándorlás Szabolcsból A Központi Statisztikai Hivatal előreszámítása sze­rint Budapest és a többi város népesedése a követke­ző öt évben is tovább tart, a községekből pedig folyta­tódik az átáramlás az ipar­vidékekre. Az ország 10 166 800 főnyi lakossága 1970 végére 10 291 600-ra növekszik, a községek lélekszáma azon­ban 116 000-rel csökken. A legtöbben — majdnem 65 000-ren — a fővárosba költöznek, több mint 15 000 új lakót fogad Pest és Fe­jér megye, Csongrádnak és Győrnek 8000—8000, Vesz­prém és Komárom megyé­nek 5000 új lakója lesz. A természetes szaporulattal együtt a legnagyobb mér­tékben Pest megye lélek­száma nő, kereken har­mincezerrel. Több mint 25 000-ren hagyják azonban el Sza- bolcs-Szatmár, 15 000-ren Hajdú-Bihar és Szolnok me­gyét, 12 000-ren Tolnát és Békést, tízezren Bács-Kis- kunt és Somogyot. Az ország legnépesebb me­gyéje továbbra is Pest me­gye lesz, több mint 874 000 lakossal, ezt követi Borsod 788 000 lakosával. Bács me­gye 1970 végén a jelenlegi negyedik helyről 559 000 la­kosával a harmadik helyre kerül, a negyedik lesz Sza­bolcs 557 000-res lélekszá- mával. Az ország legkisebb megyéje Nógrád marad, lét­száma a jelenleginél két­ezerrel kevesebb lesz, s ép­pen csak hogy eléri majd a 234 000-ret, — Hol is találkozhattunk? — néz rám nagy barna sze­mével az asszony. Míg az emlékeztben kutat, felidé­zem, hogy négy évvel ez­előtt, a telepen. — A telepen? Most már tudom, nálunk tetszettek lenni, mikor disznókat vág­tunk. És akkor, ott olyan nagy volt a sár... Üzen a férjének, hogy ven­dég jött. ,.E?y _ a kívánság44 Hamarosan megérkezik a gazda, Farkas Lajos vatta­kabátban, gumicsizmában. — Hát sikerült? — Igen — mondja tagol­tan. — Oda már nem men­nék vissza egy félmillióért. Akkor, 1962 decemberé­ben írtam róluk ezeket a sorokat: „...Egy a kívánság. Hogyan mehetnénk már el ebből a házból, arrébb, . a kövesút mellé. Oda akar­nék építeni jövőre. Villany lenne, nincs sár se. Meg vennék egy televíziót...” — Ezt mondta, Farkas elvtárs? — Ezt. Jött ez a szociális építés. Négyezerkétszázba került a telek, meg az ille­ték, azt kifizettem a régi ház árából, ami a telepen volt. ötvennégyezret pedig kölcsönadott az állam. Hosz- szúlejáratú hitelre. Harminc évre. Fuvarozni, alapozni segítettünk, hogy gyorsab­ban menjen a munka. — Felesége ennyit tesz még hozzá: — És amikor beköltöz­tünk, tessék elhinni, letérde­peltem. A ház, a kövesút mellett villannyal világít és tiszta tégla. — Vályogból olcsóbban jöttünk volna ki, de mi csak a téglához ragaszkod­tunk. A ház, a kövesút mel­lett pontosan olyan, mint a többi. a Szamosangyalosba vezető új utcasoron. Farkas Lajosék háza téglából van, de nem mindegyik tégiafalu. — És most mi a kíván­ság? Kossuth Lajos tengerésszé... — Hatvanhétben egy nya ri konyha, meg egy üveges veranda a házhoz. A gyerek, a tizenkét éves Jóska az asztal mellett ol­vas. — A könyvtárból hozia Ott csüng mindig, ha teheti, azután hoz haza három nég\ könyvet is. Büszke rá az édesanyja. A fiú előtt Gárdonyi Egri csil­lagok és Móricz Légy jó mindhalálig. Négy évvel ezelőtt Farkas Lajos, az apa azt mondta a cigánytelepen: „...most már mennek iskolába, csakhát a többiek. Hiába akarja a ta­nács, az igazgató, hogy mi is tudjunk írni, olvasni, számolni. Nem adnak ma­gamnak egy tanítót,...” — És most? — Hát... — pirul bele az életerős fiatalember... — most már megy egy kicsit. Jártam alapfokú tanfolyam­ra. Egy könyvet vesz fel, s lassan, betűzve kezdi: ...Kos­suth Lajos tengerésze... — Kossuth az egy ma­gyar vezér volt. A Feltáma­dott a tenger című filmben láttam. Asszonya a szobát mutat­ja, s mint minden asszony ilyenkor, szabadkozik, hogy most éppen nincs rend. Pe­dig szép, tiszta a nagy szo­ba, egyszerű bútorok, virá­gok az ablakokban. Az ab­lakok nagyok, ikerablakok, beragyog a déli napsütés. Az egyik szekrényből fo gassal emeli ki a férje ru haját. — Most vettük. Szép fekete kamgarn ruha, hófehér nyloning. „Öltöz­ködni muszáj azért, hogy házat épített az ember...” Farkas Lajos most egy éve lakik az új házban, a kövesút mellett. Kerítést akar csináltatni az utca­frontra, s betonjárdát az udvarra is. A kertben negyven, vagy ötven gyű« möicsfa. — Mikor idejöttünk, ak­kor ültettem jonatánnal, de- licsesszel. körtével. megy- gyel, cseresznyével. Az utcasoron meg ran olyan ken. ahol egyetlen kis fát sem iáim bent. Felesege konyhabútort is akar, meg egy mcsog pet. „Arra keresek a sz-ber, a nyáron." — Megindulunk mi dol­gozni — szól a férj. — Ak­kor aztán megyünk. Lvlost, zárszámadáskor meg ar vagy tízezer forint. Haivun- három forint itt egy munka­egység és háromszázhúsz lett oelőle. Most még veszünk egy kétmázsás hízót. K>.il az hármunknak. — Mi leSz a televízióval? — Tessék csak eljönni most egy évre is. Együtt nézhetjük a műsort. Azt sze­retjük nézni — a riimet. Miért ne legyen nekünk itt­hon mozi, mindennap? Hogy is volt? Lukács Lajos, a szamos- angyalosi tanácselnök sorol­ja, kik hagyták ott az utób­bi években a teknőszérű vájatban álló sáros cigány­sort. Számolja. hogy öten most is jártak nála, akik telket vesznek a községben, hogy egészséges házat épít­senek. Sátortetősét, olyat* amilyen Farkas Lajoséknak van és azoknak, akik dol­goznak. Koccintunk az új házra és lakóira. A házigazda azt mondja: „Itt mór ' nincs olyan sár, mint négy eve volt, a telepen. Amikor el­merült a riporter elvtárs ci­pője”. Hogy is volt csak az a negyvennyolc hónappal ez­előtti befejező mondat Far- kasékról? „...A férj elemlám­pával világítja az utat a kőig, a házak alatt csendre inti a kutyát, az út szélén megmutatja a telket, amit meg akar venni...” Ide vágytak a kövesút mellé. Hamar idejöhettek. Kopka János Utak Damaszkusziéi Angliáig Az IBUSZ ez évi programjából Bőven van választék, hogy ki hová utazzon. A nagy Szovjetunió műkincsekben gazdag városai és a szovjet nép vendégszeretete várja a turistákat. Aki látni akar­ja a román tengerpartot, vagy a várnai aranypartot, lehetőség nyílik erre is. Ki­rándulhatunk Lengyelország festői szépségű hegyes vidék­kére, vagy a nagy nyugati városokba. Érdekes programok- kai a Szovjetunióban Az utazás természetesen gondot is okoz és az IBUSZ vezetősége nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a kül­földre utazók eljuthassanak oda, ahová a legjobban sze­retnének. Néhány érdeke­sebb utiprogram: Kijev—Le­ningrad—Moszkva, 12 napos utazás vonattal és repülő­géppel. Februártól május hónapig több csoportban rendez társasutazást az IBUSZ. A résztvevők város­nézéseken vesznek részt, Leningrádban ellátogatnak a világhírű Ermitázsba, ki­rándulnak Petrodvorecba, a cárok volt nyári palotájába. Felkeresik a piszkarjovi hő­si temetőt, a Szmolnijt és az Auróra cirkálót. Moszkvá­ban megtekintik a város nevezetességeit. Megláto­gatják a Kremlt és Lenin házát Gorkijban. Érdekes útnak ígérkezik július—augusztus hónapok­ban Moszkva—Leningrád— Helsinki—Lahti. Helsinki­ben városnézés keretében felkeresik a parlamentet, az olimpiai stadiont, kiránduld nak Tapiolába és Otaniemi­be. Végül fürdenek egy szaunában is. Nem kisebb jelentőségű utazás Kije v—Leningrád— Tallin—Riga—Moszkva. A 12 napos utazás június­tól—szeptemberig több cso­portban történik. A közel kéthetes program gazdag látnivalókat Ígér a látoga­tóknak. Jő nyaralást igér a 13 napos Moszkva—Szocsi uta­zás repülőgépen. A festői fekvésű kaukázusi Riviera, Szocsi, szubtrópusi kiimájá­val, kitűnő meleg tengeri fürdőjével nagyszerű pihe­nést nyújt a látogatóknak. A pihenésen kívül városnézés és kirándulás az Ahun- hegyre, a Rica-tóhoz és sé­tahajózás is szerepel a programban. Repülőkirándulás Moszkva —Alma-Ata—Taskent —Szá­már kand városokban. 11 nap, indulási időpont má­jus hónap. Nem kisebb ér­deklődésre tarthat számot a jugoszláv program. Tizen­egy napos üdülés Porecsben. A bizánci műemlékekről hí­res Porecsben pihenéssel, szórakozással, fürdéssel töl­tik az időt az üdülők. A tergerpartok üdülőiben Júniustól—szeptember kö­zepéig több csoportos ki­rándulás lesz dubrovni környékén. A jugoszláv ten­gerpart legfestőibb és leg­vonzóbb idegenforgalmi lát­ványosságnak számító üdülő­helyen töltenek tíz napot a kirándulók. Nyolc és tíz napos üdü­lések Abbáziában. Tizenkét nap Lovranban és tíznapos üdülés Splitben. Ezek az üdülések változa­tos és érdekes programot kí­nálnak az utasoknak az Adriai-tengerpart legjelen­tősebb római kori emlékeit őrző Splitben. A román tengerpart ic felkészülten várja a vendé­geket. Júliustól—szeptembe­rig több csoportban indít az IBUSZ tíznapos üdülést re­pülőgépen Romániába, Efó­riába. A fekete-tengeri üdülőhely egyik legszebbike a nyaralóhelyeknek. Az üdü­lők látogatást tesznek a görög és római emlékekben gazdag Konstansában is. A bulgáriai üdülések is igen vonzóak. Tizenkét na­pos üdülések több csoport­ban bonyolódnak júliustól-— szeptemberig. A csoportok a csodálatosan szép fekete­tengeri üdülőhelyen az Aranyhomokon korszerű szállókban, kétágyas, fürdő­fülkés szobákban nyernek elhelyezést. A pihenésen, fürdésen kívül a program­ban szerepel Bulgária nem­zetközi kikötőjének Várná­nak a megtekintése is. Egyiptom, Törökország A külföldi utak közül em­lítésre méltó a tizenkét na­pos egyiptomi út, a tizenhá­rom napos Hollandia—Bel­gium—Anglia út, a kilenc- napos körutazás Törökor­szágban és a tíznapos Da­maszkusz—Beirut út. Márciusban és április hőJ napban társasutazást indíl áz IBUSZ Szicília szigetért és Olaszországba Róma—Ná-‘ poly városokba is. F. P

Next

/
Thumbnails
Contents