Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV; ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Ara - so fillér 1961, JANUAR 5, CSÜTÖRTÖK A LAP TARTALMÁBÓL; Szereti-e a szakmáját? ___________ <3.oldal) A nyereménybetét- köoyvek sorsolása ___________(6. oldal) Amit az átigazo­lásokról tudni kell (4. oldal) Magyar Ex évben elkészül atomerőmű Sokszor és sokan kimutat­ták már, hogy a nemzetgaz- I daság fejlődése az -életszín­vonal, a jólét alakulása milyen szoros összefüggés­ben áll az energiatermelés­sel és felhasználással. Az életünkben szerepet játszó tárgyak, javak nagy részé­ben valamilyen láthatatlan energia testesül meg — ez könnyíti meg és teszi ol­csóbbá előállításukat —, és amilyen mértékben bővül­nek igényeink e termékek iránt, úgy növekszik ener­giaszükségletünk. E megállapításnak nem­csak az igazsága közismert, hanem az időszerűsége is. A minap a magyar és a szovjet kormány Budapesten megállapodást írt alá egy, hazánkban létesítendő 800 megawattos atomerőműről és az együttműködésről e mű megvalósításában. A berendezéseket nagyrészt a Szovjetunió szállítja, de felszerelésében és a felépí­tésben a magyar ipar is jelentős szerepet vállai. Az üzembe helyezés határideje: 1975. Egy ilyen egyezmény né­hány évvel ezelőtt még a leg­fejlettebb technikájú és ipa­rú országokban is szenzáció- számba ment, s nálunk né­hány évig csupán elméleti fejtegetések tárgya volt. S íme, kevesebb idő telt el, mint gondoltuk volna, és előttünk fekszik az első ma­gyar atomerőmű felépítésé­nek gyakorlati programja. Ami annál biztatóbb, mert ez, esetünkben nemcsak ál­talában energiaellátási fel­adatainkra, műszaki-techni­kai törekvéseinkre, hanem speciálisan energiahordozó­szegénységünkre is korszerű feleletet, megoldást ígér. . Nagyonis kézzelfogható feladatokról van szó. Az új­esztendőre készült, alig né­hány napja közzétett nép- gazdasági tervből is kitű­nik, hogy ismét 7—8 száza­lékkal nő a villamosenergia­fogyasztásunk, és ez a növe­kedés mértéke immár évek óta. Hozzátehetjük, hogy ez a mindenfajta villany­igénybevételre kiterjedő adat, mert a lakosság fo­gyasztása ennél az átlagnál jóval nagyobb mértékben, nem kevesebb, mint 13 szá­zalékkal szökik fel. És ez lesz a jövőben is. Az ipar mellett a mezőgazdaság is mind több villamos energiát kíván, érthető okokból a vasúti közlekedést is mind nagyobb mértékben diesele- sítjük és villamosítjuk, a háztartási gépek és a tele­vízió gyors terjedése, s ál­talában a lakáskultúra nö­vekedése pedig a lakosságot is mindinkább a nagyfo­gyasztók közé emelik Ha pedig eldőlt, vagy legalább­is belátható időn belül el­dől a hagyományos és az atomerőművek gazdaságos­ságának versenye is, és gya­korlatilag bizonyítottá vá­lik az utóbbiak versenyké­pessége, sőt fölénye, akkor hazánk szempontjából kü- különösen magától értetődött és időszerű a szóban forgó szerződés. Kis ország létünkre fo­kozottan előnyös, hog; olyan időszakban lépünk az atomenergia termelők sorá­ba, amikor már lezárult az újfajta energiaforrás hasz­Nyíregyháza legmodernebb városnegyede A toronyházba augusztusban költözhetnek a lakók — Folytatják a Nagykörút építését Aki néhány évvel ezelőtt a mai Északi Alközpont he­lyén járt, csak gidres-göd- rös gazzal benőtt területet talált. Aztán megjelentek az építők, s az égbenyúló Ra­pid daruk alatt gomba­módra szaporodtak a lakó­házak. Nem túlzás ezt ál­lítani, hiszen annak idején országos rekordról is be­számoltunk; a munkások 21 nap alatt raktak össze egy ötszintes épületet. Pár év alatt modern városrész épült itt központi fűtéses, hideg meleg vizes, gázzal ellátott lakásokkal. A szűk értelembe vett Északi Alközpont építése lassan befejezéshez közele­dik. Persze bőven van itt még tennivaló. A téli idő­járás ellenére most is fo­lyik a munka. Tető alá ke­rült az első toronyház, melyben december 31-ére beépítették a válaszfalakat is. Most a vakolással pár­huzamosan halad a közpon­ti fűtés szerelése, s előre láthatólag január végére el is készülnek vele. Utána jól fűtött helyiségekben dol­gozhatnak tovább a szak­ipari munkások. A másik — 18-as jelű — toronyház alapozási munká­latait is befejezték, s jelen­leg a hagyományos föld­szinti zsaluzást készítik elő. A kivitelezők elmondták, hogy az első toronyházba előre láthatólag már au­gusztusban beköltözhetnek a lakók, de a másik kettőt is szeretnék év végére át­adni. Figyelembe véve a munka jelenlegi állását, en­nek aligha lesz akadálya. Tekintve, hogy az Északi Alközpontban ma már több. száz család él, feltétlen szükség van kapcsolódó be­ruházásokra. Elég messze esik a város központjától, a közlekedés sem teljesen megoldott. Indokolt hogy a lakók helyben beszerezhes­sék a legfontosabb közszük- séglei cikkeket és megtalál­ják mindazt, amire szüksé­gük van. A kisgyermekes családok gondján segít a hatvan sze­mélyes bölcsőde, melyben már a szakipari munkások dolgoznak. Az Északi Al­központban posta és gyógy­szertár is készül, ahol már a gépészeti szereléseket vég­zik a kivitelezők. Miután ezeket a létesít­ményeket átadják, tulajdon­képpen már csak az „utol­só simításokat” kell elvé­gezni Nyíregyháza légmo- demebh városnegyedében. Elsősorban járdák, utak épí­téséről van szó, de szoro­san hozzátartozik a par­kosítás is. Ez a munka részben már 1966-ban meg­kezdődött. de csak ez év végére lesz készen. Ezzel be is fejeződik az északi vá­rosnegyedben a munka, de csak a szigorúan vett Északi Alközpontban. Ugyanis már elkészültek a Nagykörút beépítésének részletes tervei. Az építők tehát, miután itt végeztek, tovább folytatják a munkát a Nagykörút egyik oldalán. <bf) VÁLASZTÁSI előkészületek Munkában a választási bizottságok: osztják a választás felhívásait és az összeíró lapokat. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) nosításának különösen költ­séges hőskora, de mégis — időben. És olyan együttmű­ködésben az e téren is vi­lághírnevet szerzett Szov­jetunióval, amely — a már bevált berendezések meg­vásárlásán és a gazdag ta­pasztalatok átvételén túlme­nően — lehetővé teszi saját tudományos, technikai és ipari kapacitásainak haszno­sítását és továbbfejlesztését. Az előzmények, amelyek e téren mind tudományos, mind ipari vonatkozásban ma gyár alkotók nevéhez fűződ­nek, azzal kecsegtetnek, hogy — a hazai feladatok megoldásán túlmenően — előbb-utóbb e téren is si­kerrel kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkameg osztásban. Ami annál fon­tosabb, mert az atomener­getikai gép- és műszergyár­tó ipar és ennek tudomá­nyos és tehcnikai bázisai Megnyílt az FKP XVIII. kongresszusa Waldeck Rochet főtitkár ismertette a Központi Bizottság négyórás beszámolóját PÁRIZS (TASZSZ): Szerdán Párizs egyik elő­városában Levallois Per- retben a helyi sportcsarnok­ban megnyílt a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. A kongresszuson 820 kül­dött vesz részt valamennyi pártszövetség képviseleté­ben. Jelen vannak 45 test­vérpárt képviselői. A szov­jet pártküldöttséget Arvid Pelse, a magyart Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja ve­zeti. A kongresszus a követ­kező napirendi pontokat hagyta jóvá: 1. Szövetség a demokra­tikus, független és virágzó Franciaországért. 2. A párt vezető szervei­nek megválasztása. A Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszu­sán a beszámolót a Köz­ponti Bizottság nevében Waldeck Rochet főtitkár terjesztette elő. Négyórás beszámolójának nemzetközi részében az FKP főtitkára megállapí­totta. hogy a világban to­vább folytatódik az erővi­szonyoknak a szocializmus javára való megváltozása, nem szabad azonban lebe­csülni az imperializmus ag­resszív terveit. Elítélte az amerikaiak vietnami há­borúját. Hangoztatta, hogy a Francia Kommunista Párt szolidáris a független­ségéért hősiesen harcoló vietnami néppel, üdvözli azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország a vietnami népnek nyújt és elítéli, hogy a kínai vezetők elutasítják a valamennyi szocialista or­szág összehangolt segítség­nyújtására irányuló javas­latokat. Az amerikai imperializ­mus agresszív törekvései Európában is megnyilvá­nulnak — «melte ki az FKP főtitkára —, mégpe­dig elsősorban a bonni Né­metország revansista és militarista köreinek báto­rításával. Ma már azonban meg lehet hiúsítani ezeket a mesterkedéseket. Helye­selte a szocialista országok bukaresti értekezletén elfo­gadott nyilatkozatot, amely célul tűzi ki egy európai kollektív biztonsági rend­szer alapjainak lefektetését, valamint a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatását A Francia Kommunista Párt helyesli azokat az in­tézkedéseket amelyek la­zítják a Franciaországot a NATO-hoz fűző köteléke­ket, annál is inkább, mert már 15 esztendeje szünte­lenül elítéli az amerikai tá­maszpontok jelenlétét az országban. A francia kom­munisták örülnek a francia —szovjet kapcsolatok meg- javulásának, azt mindig is javasolták. Elítélik viszont a degaulleista külpolitika negatív vonatkozásait, min­denekelőtt az országot anyagilag tönkretevő, ön­álló atomütőerő kiépítését. Követelik, hogy Franciaor­szág vegyen részt a genfi leszerelési tárgyalásokon, írja alá a moszkvai atom- csend-egyezményt és ismer­je el a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Az FKP főtitkára a to­vábbiakban az ország gaz­dasági helyzetét elemezete és szembeszállt a köztársa­sági elnöknek azokkal . a kijelentéseivel, amelyek sze­rint a lakosság valamennyi rétegének életszínvonala emelkedett. A degaulleista kormány gazdaságpolitikája a monopoltőke érdekeit szolgálja. Egy tucatnyi fi­nánctőkés tartja kezében az ország gazdaságát. Waldeck Rochet ezután méltatta a személyi hata­lom elleni harcban elért eredményeket. De Gaulle 1958-ban még a szavazatok 80 százalékát kapta meg, az 1965. decemberi elnök- választások első fordulójá­ban már csak 44 százalé­kát. Értékelte az FKP és a demokrata szocialista bal­oldali szövetség között nem. rég kötött megállapodást. A nézetkülönbségek ellenére a kommunisták folytatják harcukat közös kormányza­ti programért. Hangoztatta, hogy Franciaországban nem lehetséges baloldali többség a dolgozók nélkül. WaldecR Rochet a • to­vábbiakban megállapította, hogy a világban végbement változások lehetővé teszik a szocializmusba vezető bé­kés utat. A kommunista párt különben is soha sem tekintette öncélnak a for­radalmi erőszakot. A Fran­cia Kommunista Párt el­vetette azt az elvet, hogy az egypártrendszer a szo­cialista forradalom elenged­hetetlen feltétele. Az FKP kiáll a több pártrendszer és a demokratikus szabad­ságjogok biztosítása, s ki­terjesztése mellett. A szo­cializmust azonban meg kell védeni és ezért szükség van arra az átmeneti rendszer­re, amelyet Marx a prole­tariátus diktatúrájának ne­vezett, — mondotta. — • amely a legszélesebb de­mokráciát valósítja meg » dolgozók, a nép számára. A párt a XVII. kongresszus óta megőrizte és erősítette pozícióit, s ez jól tükröző­dött az 1965. évi községta­nácsi választásokon. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom kérdéseiről szólva Waldeck Rochet ki­jelentette, hogy a francia kommunisták tevékenyen hozzájárulnak a nemzetkö­zi kommunista mozgalom erősítéséhez annak az irányvonalnak az alapján, amelyet az 1960. évi közös nyilatkozat juttatott kifeje­zésre. Szilárdan a kommu­nista pártok függetlenségé­nek, egyenlőségének és a testvérpártok belü gyeibe va­ló be nem avatkozás elvei alapján állnak. Sajnos, a Kínai Kommu­nista Párt jelenlegi vezetői — mondotta — elfordultak ettől az irányvonaltól, so­viniszta, kalandor és szaká­dár politikába kezdtek. A kínai vezetők politikája va­lójában az imperialista mes­terkedéseknek kedvez, a többi között azzal is, hogy hirdeti, csak világháborúval lehet megsemmisíteni az imperializmust. Az imperia­lizmus javát szolgálja po­litikájuk szovjetellenes jel­legének hangsúlyozása, va­lamint az is, hogy az állí­tólagos kultúrforradalom révén a kommunizmus torz­képét mutatják. A valóság­ban a kínai vezetők az igazi revizionisták, mint­hogy hátat fordítanak a marxizmus—leninizmusnak, „maoizmus&al” akarják he­lyettesíteni azt. Helyeseljük — mondotta — egy olyan új értekezlet összehívását, amely lehető­vé tenné a kommunista és munkáspártoknak hogy elemezzék az 1960 oia vég­bement változásokat és ezen az alapon közös irány­vonalat dolgozzanak ki. Befejezésül emlékeztetett rá, hogy 1967 a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának esz­tendeje. A Francia Kom­munista Párt nagy lelkese­déssel készül ennek az év­fordulónak a megünneplé­sére. előreláthatóan világszerte mind nagyobb jelentőségre tesznek szert. Közgazdasági tanulmá­nyok, statisztikai becslések garmada vázolja fel mosta­nában a világ és az egyes országok jövendő energia­fogyasztásának görbéjét Ha tapasztalhatók is eltéré­sek e számítások között, lé­nyegük teljesen egybevágó és az energiafogyasztás meglehetős meredeken fel­felé ívelő tendenciáját bi­zonyítja. A források meg­oszlása tekintetében termé­szetesen — az adottságok­nak és a lehetőségeknek megfelelően — jóval na­gyobbak az eltérések még a fejlettebb országok között is. A kilátás azonban, hogy hazánk már az első atom erőművének üzembe helye­zésekor mintegy 15—16 szá­zalékban ebből a forrásbó fedezheti energiaszükségle­tét, igen figyelemre méltó Arra mutat ugyanis, hogy miközben nagy erőfeszítés­sel felzárkózunk egy fejlett színvonalhoz, egyszersmind úgy tesszük ezt, hogy a korszerűség szempontjából a lehető legnagyobb lépést tegyük előre. Hogy az atom­energia Magyarországon, villamos áram formájában, néhány év leforgása alatt a tudományos intézetekből bevonulhasson a magánház­tartások millióiba. <BJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents