Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
Kádár János felszólalása Hbpirenden kívül Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kért szót Emlékeztetett arra, hogy m Elnöki Tanács január elején kiírta az új országgyűlési és tanácsválasztásokat majd így folytatta: — Az országgyűlés ma az 1967. évi költségvetés elfogadásával befejezte négyéves munkáját, s jelenlegi összetételében valószínűleg utoljára ül együtt A négyéves munka pozitív — Ha visszapillantunk az elmúlt időszak munkájára, megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk lévő négy év nem volt könnyű. Az ország belső helyzetével, fejlődésével. a nemzetközi helyzet alakulásával kapcsolatos sok új feladat jelentkezett közöttük jóné- hány nagy jelentőségű, fontos kérdés. Megjegyzem, jómagam körülbelül 1930— 1931 óta veszek részt társadalmi munkában, s ha most visszagondolok, egyetlen könnyű négyesztendős időszakra sem emlékszem. A fejlődés mindig új. megoldásra váró problémákat hoz, $ ha jogos is a megállapítás, hogy munkánk az elmúlt négy évben nem volt könnyű, mindjárt „előlegezhetjük” az előttünk álló négy évre, hogy az sem lesz könnyű. — Ha mérleget készítünk erről a négy évről, elsősorban mégsem a nehézségekre kell gondolnunk. Mert rendszerünk természetéből következik, hogy társadalmunk vezető testületéi általában az érdemi kérdésekkel foglalkoznak, ennélfogva — az ország- gyűlés mostani háromnapos munkája is bizonyítja — * leküzdésre váró nehézségeket és a megoldásra váró feladatokat állítják előtérbe. — Az országgyűlés négyesztendős munkájának mér. lege mégis feltétlenül pozitív. Dicsekvés nélkül megállapítható, hogy népköztársaságunk országgyűlése nagy munkát végzett. A most záruló ciklust elsősorban az igen komoly fejlődés jellemezte. Fejlődött iparunk és mezőgazdaságunk, növeke. dett közlekedésünk és kereskedelmünk teljesítménye, szélesedett és gazdagodott népünk műveltsége, a közoktatás. a kultúra, az egészségügy, és mérhető módon, nem csekély mértékben emelkedett a dolgozó emberek életszínvonala is. Ez természetszerűen elsősorban és döntően a megalapozott, szilárd, stabil és fejlődő politikának, a tervszerű és ésszerű munkának köszönhető. — Társadalmunk vezető testületéi pozitívan ítélik meg azt a szerepet amelyet az országgyűlés az elmúlt négy évben betöltött. Azt tartják, hogy kimagasló abban a feladatkörben, amelyet az ország életében betolt, hiszen itt alkotják az ország törvényeit — döntő szerepe volt a fejlődésben. Erősödött a szocialista közgondol kodás — A számszerűen mérhető fejlődésen kívül feltétlenül szót kell ejteni arról a fejlődésről is, amit számok- < kai nem tudunk kifejezni, de amit minden gondolkodó politikai, társadalmi munkát végző ember tud lát, érez és — más módon — mérhet is. E négy esztendő alatt erősödött hazánkban a szocialista közgondolkodás és feltétlenül eredményesebbé vált a nemzet alkotó erőinek tömörítését célzó munka, erősödött a szocialista építést segítő nemzeti összefogás. Megélénkült országunk nemzetközi tevékenysége is, erősödtek, szélesedtek kedvező nemzetközi kapcsolataink. Tényként állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt négy évben növekedett a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintéA karzaton kigyulladnak a jupiterlámpák, ezernél több égő csillog az ülésterem remekmű faragásai között Jönnek a gyorsírók, a foto- és filmriporterek, a képviselők, a párt Politikai Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak a tagjai, a miniszterek, % kezdetét veszi a magyar országgyűlés januári ülésszaka. Költségvetést tárgyalnak. Száraznak tűnő számokat, adatokat ismertet a pénzügy- miniszter beszámolója De téved, aki azt hiszi, hogy nem kíséri az expozét nagy figyelem. A teremben nagy a csend, s legalább hat nyelven fordítanak a tolmácsok a diplomáciai páholyokban, legalább hat nyelven készülnek a külföldre szóló tudósítások. Igaz, hogy száraznak tűnhetnek a számok, a tények, de az is igaz, hogy ezekkel mérjük életünk változását Megszoktuk, megtanultuk, hogy nem a retorikai ügyeskedés, hanem a tartalom a lényeg. Ennek a költségvetésnek is ebben van az értéke, a tartalomban. Harmincketten jelentkezlye, becsülete. Ebben kiemelkedő szerepe volt az országgyűlés munkájának is. — Országgyűlésünk tagjai, akik négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront képviseletében, annak politikájával a választók elé álltak, most számot adva a végzett munkáról, nyugodt bizakodással és tiszta lelkiismerettel léphetnek az ország népe elé. Ez a megállapítás természetesen érvényes minden egyes képviselő elvtársra is. — Sohasem mondtuk, hogy a párt, az állam, a Hazafias Népfront, vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül, tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhatjuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó. Népünk azon. ban politikailag fejlett: tek felszólalásra, s valameny- nyiüknek volt mondanivalójuk. Hogy is fejezte ki ezt egy Vas megyei fiatal képviselőnő? „Mit kaptam én a mostani költségvetéstől? Hogy jó ebben az országban élni öregnek, fiatalnak. De még jobb a legfiatalabbnak, aki mind több ilyenfajta ülést, effajta költségvetést érhet meg. A tartalom, ez volt számomra a legizgalmasabb az elmúlt négy esztendőben. Hogy láttam, mint változnak át a paragrafusok holt betűi életté, jobb életté.” Villamosipar, vegyipar, gépipar — csupa szakkifejezés, mégis hozzáértően, komolyan hallgatja a költő, a színművész, a néprajztudós, a termelőszövetkezeti paraszt, az üzemi munkás. A képviselő, aki az évek alatt közéleti ember lett, megtanult a számokból olvasni. Tudja valamennyi, hogy hazánk idei negyvenkilenc- milliárdos költségvetésében benne van a Nyíregyházi Gumigyár fejlesztése, a Tisza- vasvári Alkaloida rekonstrukciója. Bölcsőde és iskola, mozi és színház, egészségügyi nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel, és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink és az egyes emberek munkáját Az értéke, lésben, az ítéletben két döntő momentum játszik szerepet. Az egyik az, hogy eredményes volt-e a négy esztendő munkája, vagy sem. Mindaz amit a közvéleményről tudunk, azt mutatja, hogy erre népünk igennel válaszol; úgy vélekedik, hogy az országgyűlés eredményesen dolgozott — A másik, és ami az esetleges hiányosságok kapcsán döntő jelentőségű —, hogy a közvélemény és a nép nemcsak a tettet hanem a szándékot is nézi. Bizonyosak vagyunk abban, — és ennek is nagyon sok jele van — hogy népünk jól tudja: ez az országgyűlés feltétlenül a jó ügy odaadó és teljes szolgálatára törekedett. Ezt sem felejtik el az emberek. Növekszik a helyi jelöltek szerepe — Az új választás törvényszerűen, minden országgyűlés életében azt jelenti, hogy az országgyűlés személyi összetétele különböző, kiküszöbölhetetlen és elkerülhetetlen okoknál fogva változik. Hogy példát mondjak: sajnos, a természetnek megvannak a maga kérlelhetetlen törvényei, és emberek akik a jó ügyet hosszú időn át szolgálták, el is égnek ebben a munkában. Országgyűlésünkben, amely ma együtt ül, vannak olyanok is, akik a felszabadulás első napjától az ideiglenes nemzet- gyűlés összeülésétől kezdve mindmáig, sokszor rendkívül nehéz történelmi körülmények között, nagy nehézségeket leküzdve, becsülettel szolgáltak. Lehetséges, hogy ez a harc, az odaadás azzal is jár, hogy a következő * képvisélőház- ban már nem lesznek képesek dolgozni. Ez is szere— Sokszor beszéltünk már arról a törekvésünkről is, hogy a szocialista törvényességnek megfelelően — növelni és erősíteni kell az országgyűlés mint legfőbb törvényhozó szerv ellenőrző szerepét a végrehajintézmények az ország minden részén. Munkahelyek az iparilag elmaradott területeken, s a sok új intézkedés, amelynek nyomán nem csupán szép elv már, hogy a falu közeledik a város színvonalához. Peregnek a filmesek gépei. Ismerős arcokat villantanak fel, Veres Péterét, Szabó Pálét, Major Tamásét, Úszta Gyuláét, Erdei Ferencet, Váci Mihályét. És országosan még sok kevésbé ismert arcot is mutatnak, akik szenvedélyesen szólnak megyéjük, városuk bajairól, a bürokráciáról, a bekötő utak állapotáról, s mennyi másról. Fekszi István, megyei tanácselnökünk, képviselőnk elé tesznek egy kis mikrofon. Sorolja, mennyire égető gondja a megyének a nagy fejlődésen átment, de még mindig kevés ipari munkalehetőség. Tényekkel, számokkal megalapozott reális felszólalás volt. Olyan, amelyre nem lehetett nem oda figyelni, még a vendégként a karzaton ülő pestieknek is. A miniszterek is helyeslőén pei játszik az összetétel változásában. — Mint képviselőtársaim tudják, most bizonyos értelemben sajátos időszakban és körülmények között üléseztünk. Még együtt ül, működik a képviselőház, a választókerületekben és a különböző. arra illetékes szerveknél pedig már a jelöléseket készítik elő. A jelölés törvényes programja; végső döntéssé azonban csak akkor válik, amikor a törvény előírása szerinti hivatalos aktusok, a jelölőgyűlések lezajlanak és a kiállított okmányok az előirt helyre befutnak. — Szeretnék utalni arra is, hogy bizonyos elvek elfogadása gyakorlati következményekkel jár. Az űj választójogi törvény, az egyéni képviselői választó- kerületre való áttérés például — amit a tisztelt országgyűlés maga határozott el és szavazott meg —, önmagában is elvileg új helyzetet teremt. Azt jelenti, hogy bizonyos értelemben — a központi jelöltekkel szemben — növekszik a helyi jelöltek szerepe és részaránya. A másik elv, amit már jó ideje hangoztatunk, s a gyakorlatban fokozatosan érvényesítünk, hogy szélesítsük demokráciánkat úgy is, hogy vonjunk be minél több embert a közéleti tevékenységbe és ilyen módon is növeljük az országos vezetők számát. Ez is régi és helyes törekvésünk. — A demokrácia szegénységi bizonyítványa volna, ha tartósan akarna azzal a megoldással élni, ami rendszerünk kezdeti időszakában szükségszerű volt —. hogy egy ember hat-nyolc- tíz, vagy több területen is vezetőként működjék. Arra törekszünk, hogy ezen változtassunk, és hogy aki ma nyolc-tíz területen dolgo- zik aktívan, hat, vagy négy területen dolgozzék tovább, s így többet tudjon adni. Törekszünk arra is, hogy új erők is bekapcsolódhassanak az egész fejlődés szempontjából fontos társadalmi munkába. tő szervekkel, a kormány, az államapparátus vezetőivel szemben. Gondoltunk például arra, megvizsgáljuk, s talán a közeljövőben intézkedünk is, hogy az állam- apparátus legfőbb vezető posztjain dolgozó emberek fogadják. Dobi István, Kállai Gyula és Fock Jenő jegyeznek. Ez a felszólalás folytatása annak a munkának, amit a szabolcsi vezetők, a szabolcsi képviselő- csoport tagjai évek óta határozottan követnek. A szünetben erről beszélget Fekszi elvtárs és Benkei elvtárs Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszterrel. A miniszterasszony mutatja: felírta, s programba vették a nyíregyházi bútorgyár építésének gyorsítását, s egy új konfekciógyár építését Trautman Rezső építésügyi miniszter is megkereste a szabolcsi képviselőket, hogy falazóblokk gyárat helyeznek Nyíregyházára. Pénteken a legfrissebb Major Tamás volt. Egyedül ül a teremben, jegyzeteket készít a felszólaláshoz. Egy élelmes fotós megörökíti a pillanatot, amint a kiváló művészünk a papírokkal bajlódik. Major Tamás felnéz a vakulámpa villanására és megértőén bólint. Lehet, hogy sztori lesz még ez a kép valamelyik lapunkban. Azután megélénkül a Ház. Biszku Béla képviselőt illeti a szó. „Magyarország agrárállam volt, s mi itt a színvonalasabb iparról beszélünk. Emlékezzünk csak, e falak között húsz éve szenvedélyes viták folytak arról: újjáépülhet-e egyáltalán az ország?” — elsősorban a miniszterek, s valószínűleg a miniszterek első helyettesei is — olvan viszonyba kerüljenek a parlamenttel, ami még jobban megfelel a szocializmus igényeinek, törvényeinek és szellemének, azaz mint ellenőrzöttek kerüljenek szorosabb kapcsolatba az országgyűléssel. Ezért úgy gondoljuk, ésszerű, ha az államapparátus csúcsán operatívan és az országgyűlésnek felelősséggel dolgozó emberek között az eddigihez képest csökken a képviselők száma és aránya. Ez következik az elvből és semmiféle ítéletet nem jelent egyetlen emberrel szemben sem. Kézenfekvő, hogy a legközelebbi országgyűlési ciklusban a képviselőknek nagyobb lesz az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk. Ez az egyéni választókerületi rendszerből is következik. Mindenki, aki politikai területen dolgozott, tudja, hogy a választók most nagyobb igénnyel léphetnek fel képviselőikkel szemben. Növekedni fog a képviselők kötelezettsége és elfoglaltsága az országgyűlés testületi munkájában is. Határozott szándékunk — és ezen a téren feltétlenül Ez az ülésszak is bizonyította a magasfokú öntudatot és a szocializmus ügye iránti odaadást, ami minden képviselőtársunkat jellemezte, s ez tisztességére és becsületére válik valameny- nyi képviselőnek, aki ennek az országgyűlésnek a munkájában részt vett Felhatalmazásom van, hogy tolmácsoljam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége politikai és erkölcsi kötelezettségének tartja, hogy azok, akik a jövőben nem képviselőként dolgoznak közéletünkben — egészségüknek és erejüknek megfelelő mértékben és helyen —, megbecsült és tisztelt emberként aktívan tovább tevékenykedhessenek társadalmunkban és részesei lehessenek annak az ügynek, amelyet mindnyájan szolgálni akarnak. Egy teljesen új ország épült azóta. Megfontoltan és komolyan megyünk tovább. „Az országgyűlés jó munkát végzett... Megtanultuk, hogy az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elkésik, hanem azt is, aki elsieti a dolgokat... A képviselő szava a gazda szava, a választó szava, a nép szava, ezt figyelembe kell venni minden hivatalnak, fórumnak, sokkal inkább, mint eddig...” A szünetben mondják a szabolcsi képviselők, hogy nagyon igaz ez a megállapítás. Nem volt olyan ülésszaka az országgyűlésnek az elmúlt négy évben, amelyen ne szólalt volna fel legalább két szabolcsi delegátus. A választók akarata, gondja, javaslata minden esetben elkerült a legfelső illetékesekhez. A képviselő munkája nem mindig látható, mint az országgyűlésen. A bizottságokban — a mezőgazdasági, a kulturális és az egészségügyi bizottságokban — szabolcsi képviselők is vannak. Hány törvény, törvényjavaslat született úgy, hogy épp a mieink javasolták, indokolták, alapozták meg azt az elmúlt években. Sok szabolcsi gondot vittek e bizottságok a kormány elé és a miniszterek minden felszólalásra, javaslatra írásban is válaszoltak. A leglényegeelőrehaladást akarunk elérni —, hogy az országgyűlés munkája fejlődjék, hogy nagyobb hatékonysággal gyakorolhassa azokat az elvitathatatlan jogokat, még- inkább eleget tehessen azoknak a kötelezettségeknek, amelyek mint az ország legfőbb szuverén testületére reá hárulnak. — Ez tehát mind olyan, tényező, ami szerepet játszik majd a jövendő ország- gyűlés személyi összetételének alakulásában. — Szeretném aláhúzni, hogy a jelenlegi országgyűlés egyetlen tagja sem került szembe a Magyar Szocialista Munkáspárt, vagy a Hazafias Népfront politikájával. Ezt azért említem meg, mert a politika az elsődleges és ha valakinek eszébe jutna az a régi, hagyományos magyar kifejezés, hogy ha valakit nem jelölnek újra, az bukott képviselő, akkor ebben * leglényegesebb politikai értelemben az országgyűlésben bukott képvisélő nincs, mert itt ki-ki a maga tehetsége és képessége szerint becsülettel igyekezett szolgálni, képviselni és érvényesíteni azt a politikát, amire választói előtt annak idején ígéretet tett. Engedjék meg kedves képviselőtársak, hogy befejezésül hangsúlyozzam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nagyra értékeli, elismeri az ország- gyűlés és minden képviselőtársunk munkáját. Köszönetét mond valamennyi képviselőtársunknak, azért, hogy az országgyűlésnek tagjaként négy éven át nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy politikánk eredményes legyen. Ugyanezeknek a vezető testületeknek a képviseletében és megbízásából — a magam nevében is — jó egészséget, sikereket, minden jót kívánok mindnyájuknak, akárhová állítja önöket a párt, a Hazafias Népfront és a becsület jövendő munkájukban. (Hosszantartó nagy taps.) Az országgyűlés ülésszaka dr. Beresztóczy Miklós zárszavával ért véget. (MTI) sebb mégis az volt, hogy a válasz a gyakorlatban, a ta.- nárképző főiskolában, a sok új tanteremben, az új létesítményekben, üzemekben, lakásokban jelentkezett. A mieink mondták a szünetben: „Sokszor talán már sablonosnak tűnhet a gondunk. De ez megyei gond, az otthoniak legnagyobb problémája. Kötelességünk addig mindig mondani, amíg az is marad.” A foglalkoztatottságról van szó. „Eddig mindig történt valami. Amit itt elmondunk, nem a pusztába kiáltott szó. Ügy látjuk, sikerült elmélyíteni az egész országgyűlésben is a Szabolcsért érzett felelőssé, get.” S már csak ezért is megérte a fáradságos felkészülés, a sok utazgatás, kopogtatás a főhatóságoknál. Soha nem volt ez a munka eredmény nélküli. Ezt a mi megyénkben mindenki, mindenütt látja, tapasztalja. A Tisztelt Ház ma érdemelné meg igazán ezt a megszólítást. A dolgozó nép okos, ügyéért szenvedélyesen kiálló, bátor, a megvalósításéri is sok munkát vállaló gyülekezete ez a parlament Holnap még inkább azz$ válik. És ez mindenképp megnyugtató érzés. Kopka Jísm) Jó ebben az országban élni Jegyzet a „Tisztelt Ház"’ból Erősíteni kell az országgyűlés ellenőrző szerepét Köszönet a képviselők munkájáért