Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ARA: 50 fillér 1967. JANUAR 28, SZOMBAT Párt ii Bili reálpolitikáját igazolja az élet Biszlcu Béla beszéde az országgyűlés pénteki ülésén Penteken az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla volt. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista építőmunka idei feladataival. Előirányzatai biztosítják az e feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és országunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát Ez jó és megnyugtató, mivel valamennyien átérez- zük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó népnek tartozunk a pénzével való he-' lyes, meggondolt és takarékos gazdálkodásért Minden forint a dolgozó emberek becsületes munkájának, fáradságának és erőfeszítésének az eredménye. Ez pedig mindenkit arra kötelez, hogy minden forinttal gondosan, felelősen, a legcsekélyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkás- osztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása. A párt kezdeményezései Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgozunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton áj jelenségek és tendenciák alakulnak. Pártunk a leghaladóbb tudomány; a marxizmus—leninizmus fénykörében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelenségeket. Az ebből adódó tanulságok és következtetések adnak indítékot a párt kezdeményezéseihez. Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést: két és fél, három évvel ezelőtt kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964 decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. E határozat az 1965. évi népgazdasági tervről és a gazdálkodás hatékonyságának javításáról, az ötéves terv eredményes befejezéséről intézkedett, s legfontosabb elemei voltak: a termelékenység, az önköltség minél nagyobb javítása, az egész népgazdaság külkereskedelmi teljesítményének emelése, a munkafegyelem, a takarékosabb gazdálkodás, az elért élet- színvonal szilárdítása és jövendő emelésének jobb megalapozása. Akkor elhangzottak aggályok is, hogy a párt elhatározásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érintik. A párt szerepe, a reálpolitika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és A fejlődés követelményeinek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját. Alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását. A párt legjobb közgazdászaink és szakembereink sokaságára támaszkodott A reform legfőbb célja, bogy tendenciákat, hanem az, hogy a társadalom, a szocialista építő munka céljaiból kiindulva, kedvező irányú változásokat kezdeményezzünk. A bátor kezdeményezés olykor politikai kockázattal is jár, de ezt is vállalni kell. Az 1964. évi decemberi határozatot is igazolta az élet, a fejlődés, akkor — átmeneti időre — csökkenteni kellett a termelés ütemét. Ez azonban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedések nyomán növekedett a munka termelékenysége, lassú, de bíztató ütemben emelkedett a termelés, minőségi változásokat értünk el, a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, végeredményben pedig a szükségletek jobb kielégítésében. erősítse szocialista rendszerünket, s meggyorsítsa a szocialista társadalom teljes felépítését, hogy tovább fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelő erőket. Az is fontos cél, hogy növekedjék vállalataink önállósága. Megjavuljon tevékenységünk, s országunk gazdasága az eddiginél jobban álljon belyt Bevezetjük a reformot Tárgyal az országgyűlés (MTI foto — Fényes Tamás felvételei a nemzetközi munkamegosztásban. A reform révén el akarjuk érni, hogy emelkedjen az életszínvonal, a szocialista bérezés elve hatékonyabban érvényesüljön. Szeretnénk, ha a társadalom számára többet és jobbat nyújtó egyének és kollektívák a megtermelt javakból is többet kapjanak. Jóllehet még sok részlet- kérdésről vita zajlik, és a konkrét tennivalókat most dolgozzák ki, az új gazdasági mechanizmus elvei már világosak és közismertek. Ez az év a reform gondos előkészítésének időszaka. Ez bizonyos vonatkozásokban már a most tárgyalt költségvetésben is tükröződik. A gazdaságirányítás reformjának időszerűségéről és szükségességéről az érdekeltek nagy többsége, meg van győződve. Amikor a párt ezt a kérdést felvetette, voltak, akik arra gondol- - tak, hogy valami gyökeres irányváltozásról van szó, hogy a párt a korábbitól eltérő utat választott a népgazdaság problémáinak megoldására, hogy a gazdaságpolitika fő iránya változik. Azóta már világossá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy horderejű kezdeményezésének az az értelme, hogy a szocializmus építésének módszereit az élet követelményeinek színvonalára emeljük. Ez a feltétele annak, hogy kiaknázzuk a fejlődés során kivívott nagyobb lehetőségeinket, meggyorsítsuk haladásunkat A reform intézkedéseit átgondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerű és magától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk már régebben is így? Azért, mert az új gazdasági mechanizmustól csak komplex voltában várhatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását, viszont a reform átfogó bevezetésének korábban nem voltak meg a feltételei. Most, amikor megértek a feltételek, bevezetjük a reformot. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan több nagy jelentőségű változást vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a felvásárlásra, a szerződéskötések rendszerére. Más területen a népgazdaság más ágaiban tökéletesítettük tervgazdálkodásunkat. Mindez lehetővé tette, hogy 1966- ban átfogó reformtervezetet dolgozzunk ki és fogadjunk el, amely komplex módon átfogja egész népgazdásági irányítási rendszerünket. Az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elkésik, hanem azt is, aki elsieti a dolgokat és nem találja el az alkalmas időt. A feltételek alapos vizsgálata, a tennivalók elmélyült megfontolása, a megfelelő időpont kiválasztása a gazdaságirányítási reform sikerének biztosítékai közé tartozik. Más összefüggésekben is találkozunk némelykor ezzel a visszakérdezéssel: ezt már régebben is megtehettük volna. Van, aki például ezt mondja: helyes és bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük és ezt az egységet kovácsoljuk, de már régebben megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A Párt lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás kikovácsolásán dolgozik. Ennek a munkának Hasonló a helyzet a szocialista demokratizmus fejlesztésével, az ezzel kapcsolatos mai igényekkel és teendőkkel is. Egyesek, bár lelkesen üdvözlik a párt ilyen irányú munkáját és törekvéseit, megjegyzik, hogy már előbbre tartanánk, ha ezt régebben is így csináltuk volna. Itt azonban megint csak a reálpolitika alfájáról és ómegájáról van szó, mindent a maga idejében. Mindenekelőtt szembe kell szállni azzal a tévedéssel, amely szerint, mintha mi most vetnénk meg a szocialista demokrácia alapjait. Ez nem így van. Nálunk eddig is demokrácia volt, a szocializmust építő nép de- demokráciája. Mindaz, amit építettünk és elvégeztünk, a népet szolgálta, a nép javára történt. A kérdést ez dönti el. Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének. A párt az egész dolgozó néppel együtt keresi ennek újabb formáit és módozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdekében. Ezzel a törekvéssel kapcsolatban sok minden érlelődik. Így az a gondolat is, hogyan növekedhetne az országgyűlés szerepe, hogyan fejlődhetne az országgyűlési képviselők munkája Ha az országgyűlés négy esztendei tevékenységét áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatainak megoldásában. Az országgyűlés által alkotott új választójogi törvény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk tovább az ország- gyűlés szerepét és munkáját? A párt úgy véli, hogy ez igen jelentős eleme lehet a szocialista demokratizmus sokoldalú továbbfejlesztésének. Amikor a párt azon különböző fázisai voltak a történelmi folyamatban. A nemzeti egység mindenkori tartalmát és fokát azonban az határozza meg, hogy az adott időben hol tartott fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s tapasztaljuk, hogy ma azok az emberek is készek beilleszkedni a szocialista nemzeti egységfrontba, akik —> mondjuk hat-nyolc évvel ezelőtt még távoltartották magukat a közös erőfeszítésektől. Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, ahogyan az ma felvetődik. van, hogy a szocialista ae- mokrácia szellemében még több dolgozó embert vonjunk be a közügyek eldöntésébe és intézésébe, magától értetődő az országgyűlés szerepe megnövekedésének igénye. Úgy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az országgyűlés a kormány viszonyában a kormány függőségének, beszámolási kötelezettségének. Az országgyűlési képviselők magukkal hozzák ebbe a terembe a dolgozó emberek tapasztalatait, véleményét. Úgy véljük, mennél teljesebben jutnak kifejezésre az országgyűlés vitái- ben ezek a tapasztalatok és vélemények, annál jobban érvényesülnek a társadalmi érdekek. Ez pedig teljes mértékben megfelel a párt törekvéseinek. Fontolóra kell vennünk, hogyan biztosítsunk kiterjedtebb befolyást az országgyűlési képviselők véleményének a kérdések eldöntésénél és a kormány munkájának meghatározásánál. Itt van például a mostani költségvetés. Ebben a törvényjavaslatban ugyan látható bizonyos előrehaladás e tekintetben: van tartalék és bizonyos összeg — mintegy ötvenmillió forint —, aminek hovatartozásáról vita folyt a bizottságokban és erről is dönt az országgyűlés. Ugyanakkor a költség- vetésnek még mindig csekély az olyan tartaléka, amelynek felhasználásáról itt, az országgyűlésben egy alapos vita útján dönthet- nénk. Úgy véljük. még nagyobb felelősség és még több realitás érvényesülne, ha az egyes tételek meghatározását jobban befolyásolná az országgyűlés és a költségvetés megvitatásakor egy, a mostaninál lényegesen nagyobb tartalékból olyan igényeket is kielégíthetnénk, amelyek előbbrd vinnék országos gazdálkodá(Folyiatás a 3. oldatod Továbbfejleszteni a szocialista demokráciát «mm*» witMuma 4
