Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 24. SZÁM ARA: 50 fillér 1967. JANUAR 28, SZOMBAT Párt ii Bili reálpolitikáját igazolja az élet Biszlcu Béla beszéde az országgyűlés pénteki ülésén Penteken az 1967. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla volt. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés össz­hangban van gazdaságpoliti­kánk céljaival és a szocia­lista építőmunka idei fel­adataival. Előirányzatai biz­tosítják az e feladatok meg­valósításához szükséges fe­dezetet és országunk háztar­tásának pénzügyi egyensú­lyát Ez jó és megnyugtató, mivel valamennyien átérez- zük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájá­nak, a dolgozó népnek tar­tozunk a pénzével való he-' lyes, meggondolt és takaré­kos gazdálkodásért Minden forint a dolgozó emberek becsületes munkájának, fá­radságának és erőfeszítésé­nek az eredménye. Ez pe­dig mindenkit arra kötelez, hogy minden forinttal gon­dosan, felelősen, a legcseké­lyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk min­den tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszo­nyok fejlesztése, a munkás- osztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szün­telen javítása. A párt kezdeményezései Pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt reálpo­litikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgo­zunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton áj jelenségek és tendenciák alakulnak. Pártunk a leg­haladóbb tudomány; a mar­xizmus—leninizmus fénykö­rében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelenségeket. Az ebből adódó tanulságok és következteté­sek adnak indítékot a párt kezdeményezéseihez. Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést: két és fél, há­rom évvel ezelőtt kedvezőt­len jelenségeket tapasztal­tunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elem­zése alapján a Központi Bi­zottság 1964 decemberében határozatot hozott a kedve­zőtlen tendenciák megváltoz­tatására. E határozat az 1965. évi népgazdasági terv­ről és a gazdálkodás haté­konyságának javításáról, az ötéves terv eredményes be­fejezéséről intézkedett, s legfontosabb elemei vol­tak: a termelékenység, az önköltség minél nagyobb javítása, az egész népgazda­ság külkereskedelmi teljesít­ményének emelése, a mun­kafegyelem, a takarékosabb gazdálkodás, az elért élet- színvonal szilárdítása és jövendő emelésének jobb megalapozása. Akkor elhangzottak aggá­lyok is, hogy a párt elhatá­rozásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érin­tik. A párt szerepe, a reál­politika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és A fejlődés követelmé­nyeinek és a lehetőségek­nek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy java­solja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját. Alapos elemző munka előz­te meg a reform kidolgozá­sát. A párt legjobb közgaz­dászaink és szakembereink sokaságára támaszkodott A reform legfőbb célja, bogy tendenciákat, hanem az, hogy a társadalom, a szo­cialista építő munka cél­jaiból kiindulva, kedvező irányú változásokat kezde­ményezzünk. A bátor kezde­ményezés olykor politikai kockázattal is jár, de ezt is vállalni kell. Az 1964. évi decemberi határozatot is igazolta az élet, a fejlődés, akkor — átmeneti időre — csökkenteni kellett a ter­melés ütemét. Ez azonban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedések nyomán növekedett a mun­ka termelékenysége, lassú, de bíztató ütemben emelke­dett a termelés, minőségi változásokat értünk el, a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, vég­eredményben pedig a szük­ségletek jobb kielégítésé­ben. erősítse szocialista rendsze­rünket, s meggyorsítsa a szocialista társadalom tel­jes felépítését, hogy tovább fejlessze a szocialista tulaj­donviszonyokat és a terme­lő erőket. Az is fontos cél, hogy növekedjék válla­lataink önállósága. Megja­vuljon tevékenységünk, s országunk gazdasága az ed­diginél jobban álljon belyt Bevezetjük a reformot Tárgyal az országgyűlés (MTI foto — Fényes Tamás felvételei a nemzetközi munkameg­osztásban. A reform révén el akarjuk érni, hogy emel­kedjen az életszínvonal, a szocialista bérezés elve ha­tékonyabban érvényesüljön. Szeretnénk, ha a társadalom számára többet és jobbat nyújtó egyének és kollektí­vák a megtermelt javakból is többet kapjanak. Jóllehet még sok részlet- kérdésről vita zajlik, és a konkrét tennivalókat most dolgozzák ki, az új gazdasá­gi mechanizmus elvei már világosak és közismertek. Ez az év a reform gondos előkészítésének időszaka. Ez bizonyos vonatkozásokban már a most tárgyalt költ­ségvetésben is tükröződik. A gazdaságirányítás re­formjának időszerűségéről és szükségességéről az érde­keltek nagy többsége, meg van győződve. Amikor a párt ezt a kérdést felvetette, voltak, akik arra gondol- - tak, hogy valami gyökeres irányváltozásról van szó, hogy a párt a korábbitól eltérő utat választott a népgazdaság problémáinak megoldására, hogy a gazda­ságpolitika fő iránya válto­zik. Azóta már világossá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy hordere­jű kezdeményezésének az az értelme, hogy a szocia­lizmus építésének módsze­reit az élet követelményei­nek színvonalára emeljük. Ez a feltétele annak, hogy kiaknázzuk a fejlődés so­rán kivívott nagyobb lehe­tőségeinket, meggyorsítsuk haladásunkat A reform intézkedéseit átgondolva sokan azt mond­ják: ezek helyes, ésszerű és magától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk már régebben is így? Azért, mert az új gazdasági mechaniz­mustól csak komplex voltá­ban várhatjuk a fejlődés ütemének általános meg­gyorsulását, viszont a re­form átfogó bevezetésének korábban nem voltak meg a feltételei. Most, amikor megértek a feltételek, be­vezetjük a reformot. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan több nagy jelentőségű változást vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a fel­vásárlásra, a szerződésköté­sek rendszerére. Más terüle­ten a népgazdaság más ágaiban tökéletesítettük tervgazdálkodásunkat. Mind­ez lehetővé tette, hogy 1966- ban átfogó reformtervezetet dolgozzunk ki és fogadjunk el, amely komplex módon átfogja egész népgazdásági irányítási rendszerünket. Az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elké­sik, hanem azt is, aki el­sieti a dolgokat és nem ta­lálja el az alkalmas időt. A feltételek alapos vizsgá­lata, a tennivalók elmélyült megfontolása, a megfelelő időpont kiválasztása a gaz­daságirányítási reform si­kerének biztosítékai közé tartozik. Más összefüggésekben is találkozunk némelykor ez­zel a visszakérdezéssel: ezt már régebben is megtehet­tük volna. Van, aki példá­ul ezt mondja: helyes és bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük és ezt az egységet kovácsoljuk, de már régebben megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A Párt lényegében év­tizedek óta a nemzeti össze­fogás kikovácsolásán dolgo­zik. Ennek a munkának Hasonló a helyzet a szo­cialista demokratizmus fej­lesztésével, az ezzel kapcso­latos mai igényekkel és teendőkkel is. Egyesek, bár lelkesen üdvözlik a párt ilyen irányú munkáját és törekvéseit, megjegyzik, hogy már előbbre tartanánk, ha ezt régebben is így csi­náltuk volna. Itt azonban megint csak a reálpolitika alfájáról és ómegájáról van szó, min­dent a maga idejében. Min­denekelőtt szembe kell száll­ni azzal a tévedéssel, amely szerint, mintha mi most vetnénk meg a szocialista demokrácia alapjait. Ez nem így van. Nálunk eddig is demokrácia volt, a szo­cializmust építő nép de- demokráciája. Mindaz, amit építettünk és elvégeztünk, a népet szolgálta, a nép ja­vára történt. A kérdést ez dönti el. Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista de­mokratizmus továbbfejlesz­tésének. A párt az egész dolgozó néppel együtt keresi ennek újabb formáit és mó­dozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdeké­ben. Ezzel a törekvéssel kap­csolatban sok minden érle­lődik. Így az a gondolat is, hogyan növekedhetne az or­szággyűlés szerepe, hogyan fejlődhetne az országgyűlé­si képviselők munkája Ha az országgyűlés négy esztendei tevékenységét át­tekintjük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatai­nak megoldásában. Az országgyűlés által al­kotott új választójogi tör­vény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszt­hetnénk tovább az ország- gyűlés szerepét és munká­ját? A párt úgy véli, hogy ez igen jelentős eleme lehet a szocialista demokratizmus sokoldalú továbbfejleszté­sének. Amikor a párt azon különböző fázisai voltak a történelmi folyamatban. A nemzeti egység mindenkori tartalmát és fokát azonban az határozza meg, hogy az adott időben hol tartott fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s ta­pasztaljuk, hogy ma azok az emberek is készek beil­leszkedni a szocialista nem­zeti egységfrontba, akik —> mondjuk hat-nyolc évvel ezelőtt még távoltartották magukat a közös erőfeszí­tésektől. Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nem­zeti egységnek úgy, aho­gyan az ma felvetődik. van, hogy a szocialista ae- mokrácia szellemében még több dolgozó embert von­junk be a közügyek eldön­tésébe és intézésébe, magá­tól értetődő az országgyű­lés szerepe megnövekedésé­nek igénye. Úgy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az országgyűlés a kormány viszonyában a kormány függőségének, beszámolási kötelezettségének. Az országgyűlési képvise­lők magukkal hozzák ebbe a terembe a dolgozó embe­rek tapasztalatait, vélemé­nyét. Úgy véljük, mennél teljesebben jutnak kifeje­zésre az országgyűlés vitái- ben ezek a tapasztalatok és vélemények, annál jobban érvényesülnek a társadalmi érdekek. Ez pedig teljes mértékben megfelel a párt törekvéseinek. Fontolóra kell vennünk, hogyan biz­tosítsunk kiterjedtebb befo­lyást az országgyűlési kép­viselők véleményének a kér­dések eldöntésénél és a kor­mány munkájának meghatá­rozásánál. Itt van például a mostani költségvetés. Ebben a tör­vényjavaslatban ugyan lát­ható bizonyos előrehaladás e tekintetben: van tartalék és bizonyos összeg — mint­egy ötvenmillió forint —, aminek hovatartozásáról vi­ta folyt a bizottságokban és erről is dönt az országgyű­lés. Ugyanakkor a költség- vetésnek még mindig cse­kély az olyan tartaléka, amelynek felhasználásáról itt, az országgyűlésben egy alapos vita útján dönthet- nénk. Úgy véljük. még nagyobb felelősség és még több realitás érvényesülne, ha az egyes tételek megha­tározását jobban befolyásol­ná az országgyűlés és a költségvetés megvitatása­kor egy, a mostaninál lé­nyegesen nagyobb tartalék­ból olyan igényeket is kielé­gíthetnénk, amelyek előbbrd vinnék országos gazdálkodá­(Folyiatás a 3. oldatod Továbbfejleszteni a szocialista demokráciát «mm*» witMuma 4

Next

/
Thumbnails
Contents