Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
Tevékeny emberek a nyírbátori járásban szönt az esős évszak, a termelőszövetkezetek csak nagy erőfeszítések árán tudják a szükséges szállításokat elvégezni. A jó út közös érdek. Beszélgettem egy korábbi alkalommal a járás kereskedelmi felügyelőjével. Elmondta, hogy a falusi lakosság maga is igyekszik Kevés olyan járása van megyénknek, mely az országban, vagy az országhatárokon túl is annyira ismert lenne, mint a nyírbátori. Elég, ha csak az aporligeti rezervátumot említjük, melyet Európa nem egy ismert tudósa keresett már fel. De feltétlen idekívánkozik az egykori Bóni is, ahol az ország egyetlen gyertyagyára működik. Készítményeik iránt külföldön, főleg a Német Demokratikus Köztársaságban nő az érdeklődés. Nyírbátorban üzemel a Vastömegcikkipari Vállalat, mely motoros napellenzőivel tette ismertté a járási székhelyet különösen a szovjet üzletfelek előtt. Évente több tízezer érdeklődő keresi fel a Báthori István Múzeumot A vendégek között svédeket, dánokat, szovjeteket, cseheket és igen sok lengyelt találunk. Nagy járás a nyírbátori. Területe megközelíti a 121 ezer holdat. A termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok 63 ezer szántón gazdálkodnak. Kádár András, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke elmondta, hogy öt év alatt három falu költözött el a járásból, A lakosság száma ugyanás 1960-ban 52 825 volt, s ez 1965 december 31-re már 47 263-ra csökkent. A különbség annyit tesz ki, mint Nyírgyulaj, Nyírvasvári és Nyírcsászári együttes lélekszáma. Jelenleg is 3500 ember jár rendszeresen más járásokba, vagy éppen az ország más megyéjébe dolgozni. Az évtizedekkel ezelőtt oly gyakran emlegetett „sötét Szabolcs” jelző éppen úgy illett a nyírbátorira is, mint megyénk bármelyik járására. Érthető volt a tanácsi vezetők törekvése, i amikor a kulturálódási lehetőségek megteremtése érdekében egymás után építették a községi művelődési házakat. Itt kaptak helyet a könyvtárak, klubszobák, és számos helyen a művelődési házban tartják a filmvetítéseket is. A községek anyagi erejét hosszú éveken keresztül az ilyen jellegű munkák kötötték le. A járási tanács elnöke úgy tájékoztatott, hogy az elmúlt négy évben szinte sehol sem épült kultúrház. Az emberek érdeklődése másfelé fordult. Változott a községek arculata, s amit az emberek tettek, azt a saját erejükből tették. Négy év alatt több, mint 31 millió forintot adtak össze községfejlesztésre, s munkájukat az állam 4,6 millióval segítette. De nem Impozáns létesítmény a növényolajüzem 800 vagonos joagsílója. Az RS—09-es sebességváltóját szerelik a nyírt éti Rákóczi tsz műhelyében Andrási Gyula gépcsoportvezető év láger István traktoros. tették, s ma már az ötödik kút fúrásánál tartanak. Ha valami előre nem látható akadály nem gátolja a munkát, a kis vízmű 1968 végére megkezdi a vízszolgáltatást. De nemcsak Nyírbátorban, hanem a járás számos községében érdeklődnek a törpe vízművek iránt. Igaz, tetemes összegbe kerül, de az ilyen vállalkozást hosszú lejáratú hitelekkel az állam segíti. A felvett kölcsönt tíz éven belül kell visszafizetni a lakosságnak. Gond volt a járásban az orvosellátottság. Példaként említik Nyírbélteket ahol szinte évenként cserélték egymást az orvosok. Indok: nincs megfelelő lakás. Egyre több község ismerte fel, hogy ezen saját maguknak kell segíteni. Tartalékolták a községfejlesztési alapot, kérték a lakosságot, hogy vegyen részt a társadalmi munkában. Az elhatározásoknak ma már konkrét nyoma van. S ha már a községfejlesztési alap felhasználásáról, vagy éppen a társadalmi munkáról beszélünk, nem lehet kihagyni a nyír- lugoslakat. A község lakói valóban sajátjuknak tekintik a problémákat, s azok megoldásában szinte mindenki részt kíván venni. A megyei tanácstól már két esetben kaptak jelentősebb pénzjutalmat, ment a megye legtöbb társadalmi munkát teljesítő községei közé emelkedtek. Mire is képes ez a kis község? Először is a pedagógusok lakásgondjain segítettek. Korábban két csakészítik az orvosi lakás terveit, melyek megvalósítása 2—3 éven belül megtörténik. De orvosi rendelőt, vagy lakást kap a következő években Penészlek, Pi- ricse, Pócspetri, Aporliget, Nyírvasvári is. készül egy fogszakorvosi rendelő is lakással együtt. Tovább folytatják a már megkezdett pedagóguslakások építését. Ilyet kap Má- riapócs a közeljövőben. A járási székhely főterének arculata az idén alaposan megváltozott. Elkészült a megye egyik legkorszerűbb vidéki áruháza, mellette felépült hat lakás és a pártház. Igaz. mindegvik állami beruházásból készült, de a község félmillióval járult hozzá a kisajátításokhoz. Nemcsak Nyírbátor arculata változott. hanem minden községé. És a következő években méginkább változni fog. S ezt a változást elsősorban az embereknek maguknak kel] elősegíteni. végrehajtani. Bogár Ferenc Ikerlaírásokat építenek Nyírlugoson a pedagóguscsalá dók részére. Hammel Józsel felvételei. Készül a díszgyertya. Győrfi Irén és Kovács Valéria a kész munkadarabok lakkozását végzi a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál. iád is lakott egy háromszobás lakásban. 135 ezer forint társadalmi munkával, jelentős állami hozzájárulással négy lakásos pedagógusházat építettek. A két modem, minden igényt kielégítő épületre jogosan büszkék a nyírlugosiak. De épült itt óvoda, orvosi rendelő. Újabb dolgok: Hogyan lehetne jobban, gazdaságosabban dolgozni, segíteni a gondokon. Épültek és még épülnek pedagóguslakások, orvosi rendelők és lakások a járás községeiben. A vezetők azonban helyes előrelátással, nemcsak a zavartalan munka feltételeinek megteremtéséről gondoskodtak, hanem arról is, hogy ezekbe a lakásokba megfelelő szakemberek kerüljenek. Társadalmi ösztöndíjakat alapítottak, s ebből a pénzből az egyetemeken, főiskolákon tanuló fiatalokat támogatják. 1963-ban kilenc társadalmi ösztöndíjasuk volt. 1964-ben már 11-en tanultak a felsőfokú oktatási intézményekben. Évente 93 ezer forintot adott részükre a járás. Van közöttük orvos, pedagógus, mezőgazdasági mérnök. Ha végeznek, valamennyien a nyírbátori járásban dolgoznak majd. Hamarosan több lesz egy orvossal, aki mint ösztöndíjas, jön vissza Nyírbátorba. Természetesen nem feledkezhettek meg mindezek mellett a kulturális beruházásokról sem. A kultúr- házak készen vannak, gondoskodni keli a fenntartásukról, helyes kihasználásukról. Növekszik a rendszeres könyvtárlátogatók száma, és a járás jellegéből adódik, hogy keresik a mezőgazdasági szakkönyveket is. A községfejlesztési alapból éppen ezért tetemes összegeket fordítottak a könyvtárak állományának bővítésére. 1963-ban 25 ezer, 1966-ban már 40 ezer forint értékű könyvet vásároltak. Négy év alatt összesen mintegy 140 ezer forint értékű könyvvel lettek gazdagabbak a községi könyvtárak. Negyvenmillió forint. A pénz nagyságánál sokkal Nyírbátori utcarészlet jelentősebb, amit ezért a járás kapott. Az, hogy elkészült egy óvoda, többen juthatnak szépirodalmi és szakkönyvekhez, van állandó orvosa a falunak és nem kíván elköltözni a pedagógus sem. A meglévő eredmények önmagukért beszélnek, a járás vezetői azonban már egy kicsit előbbre tekintenek. Kádár András vb-elnök elmondta, hogy a következő években is az egészségügyet kívánják javítani, hiszen sok még a „fehér folt” a járásban. Nyírbéltek gondjai is megoldódnak. Már Kétségen kívül a járás legnagyobb egészségügyi beruházása — ahol a községfejlesztési alapot és társadalmi munkát is felhasználnak — az SZTK szakrendelőintézet lesz. Nyírbátorban kívánják felépíteni kétmillió forintos költséggel. Az ide tartozó húsz község lakóinak nem kell majd félnapokat utazgatni, amíg elérik a legközelebbi rendelőt. A nyírbátorihoz, — mely a tervek szerint 1969-ben már megkezdi a munkát — viszonylag jó a közlekedés. Ugyancsak itt egyre közelebb kerülni & városi színvonalhoz. Ma már természetes, hogy a községi lakásokban ott a mosógép, centrifuga, de akad porszívó, padlókefélő is. És még valami: tíz évvel ezelőtt szinte senki sem kereste a fürdőkádakat. Most alig tudják az igényeket kielégítem. A lakások nyolcvan százaléka fürdőszobával készül. A tehetősebbek hidroforral oldják meg a vízellátást, mások — és ez a többség '— a törpe vízművekben reménykednek. A nyírbátoriak már meg is kezdték a munkát. Lakóházanként 2500 forintot fizettek be a kis vízműre. Hasonlít majd a nyíregyházira, csak a víztorony valamivel kisebb lesz. A csövek jelentős részét lefekvoltak restek, ha ásót, vagy lapátot kellett fogni, amikor egy-egy utca feltöltéséről volt szó, vagy éppen az óvoda alapjait kellett lerakni. Sok kicsi sokra megy: a kapavágásokból több, mint négymillió forintos társadalmi munka lett. Kiderül, hogy a nyírbátori járás négy év alatt mintegy 40 millió forinttal lett gazdagabb. A korábbi művelődési létesítmények helyett ma már főleg kommunális és egészségügyi beruházásokat végeznek. Szükség van az orvosokra, pedagógusokra, rendelőkre óvodákra. De nehéz lenne hirtelen kiszámolni, mennyit költöttek az utak javítására, karbantartására. Alighanem több milliót. Hiszen az utak elhanyagoltak, s ha bekö5
