Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
Egy tsz tizenöt éves tudomány os terve Korszerűbben folytatják a hagyományos termelést A közelmúltban újsághír jelent meg: a Nyírség* Mezőgazdasági Kísérleti intézet termelésfejlesztési osztálya és a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői távlati termelésfejlesztési tervet dolgoztak ki a szövetkezeti gazdálkodásnak megjavítására. A néhány soros hír mögött gondos felmérés, tudományos javaslat, sok vita os egy 63 oldalas — a szövetkezet közgyűlése által elfogadott — dokumentáció iúzódik meg. A tervjavaslatnak külön érdekessége, hogy megyénkben az első olyan távlati terv, amit egy szövetkezetre konkretizálva tudományos szakemberek bevonásával készítettek. Sok földön — kis üzem Minden szövetkezetnek szüksége lenne ilyen, gondos részletes tervre, de a sóstóhegyi Vörös Csillag esetében igen sürgős volt a távlati terv elkészítése. A szövetkezet 1948-ban ala- ö-oit. Tíz évig váltakozó eredménnyel gazdálkodott, majd 1959-től 1961-ig több környező kis szövetkezettel egyesült. Az üzem ugyan nagyobb lett, de lényeges változás • nagyüzemi gazdálkodás irányába csak a baromfitenyésztésben történt. A tsz összes területe 1706 hold, ami 117 táblában van. Például a nagy hagyományú sóstói szőlőtermesztésben sem jutottak előbbre, mert a 86 hold 19 darabban fekszik, hasonlóan a gyümölcsöseik. Nem megfelelő a majorok és a központi iroda elhelyezése. Mindezekhez párosult a korábbi rossz vezetés, így egyes években a Sóstóhegy azt sem adta, amit a kispa- r?«ztj termelési módszerrel adott. A helyzet tarthatatlanságát? látva ilyen előzmények után adott megbízást a szövetkezet az elmúlt év tavaszán a kísérleti intézet szakembereinek egy távlati terv kidolgozására. Első teendő volt meghatározni mi legyen, ami a profilt, a fő üzemágakat adja. A szövet- Kezet közgazdasági adottságai: a jó úthálózat, vasútállomás a területükön, a város közelsége, a konzervgyár, az almatároló azt indokolta, hogy a szőlő-, gyümölcstermesztés és a baromfitenyésztés legyenek a kiemelt üzemágak. Nem mellékes, hogy a talajadott- ságok, a termelési hagyomány. a tagok szakértelme és termelési kedve is ezt kívánja. A* őszi jó felvásárlás eredményeként biztosított Nyíregyháza és általában a megye zöldség- és gyü- möicsellátása. A megye- székhely részére még mintegy félszáz vagon jó minőségű alma van raktáron, s burgonyából is elegendő. A nyíregyházi almatárolóban a helyi szükségleten kívül a HUNGAROFRUCT tárol még exportra szánt almát, de ezek a mennyiségek már nem töltik ki a tároló kapacitását. Teljesebb kihasználására burgonyaválogatást végeznek benne, amit ugyancsak exportra készítenek elő. Ez ideig már mintegy 1000 vagon őszi burgonyát küldött külföldre a MÉK, de ha az idő engedi, még továbi 1000—1500 vagonnal indít útnak. Serény munka folyik ősz óta a tároló melletti aszalóüzemben is: 14 vagon alma- és 11 szilvaaszalványt készítettek benne. Az alma- aszalfányból 13, szilvából 8 vagónnal szállítottak eddig külföldre. A távlati tervet két főbb szakaszban valósítják meg. Az első szakasz 19/2-ig tart. Ez az idő az, amikor a nagyüzemi alapodat megteremtik, de ezzel párhuzamosan mar a termelési értéket is jelentősen növelik. Példáui 1965-ben közel nyolcmillió volt a teljes termelési, érték, 1972-ben már 22 millió lesz. Mit tesznek ezért? A vátos közelsége igényli Földcserékkel tömbösítik a gazdaság területét, A művelési ágakban lényeges változás nem lesz, csupán néhány százalékkal csökken a szántóföldi termelés a gyümölcs, szőlő és erdősítés javára. Ez idő alatt elvégzik azonban a gyümölcs és szőlő teljes rekonstrukcióját. Ezek termelése nemcsak apró parcellákon történik, hanem az ültetvények is kiöregedettek a nagyobb hányad 35—40 éves. Az ésszerű kitermeléssel párhuzamosan — a hozamok csökkenése nélkül — telepítik az új ültetvényeket nagy táblákba, a korszerű művelési gépek és védekezési eljárásoknak megfelelően. Az új telepítések nemcsak agrotechnikailag lesznek korszerűbbek, hanem megváltozik a gyümölcsfajok összetétele is. A jelenleg uralkodó alma az új telepítésekben lecsökken 50 százalékra, 20 százalékkal szerepel majd a körte, 18 az őszibarack és 12 a cseresznye, meggy. Ezt a változtatást igényli a város közelsége — a piac friss gyümölccsel való ellátása — és a konzervgyár is. Szőlőt 68 holdat telepítenek újra és ebből 40 hold lesz a csemege (jelenleg csak borszőlőjük van). A szántóföldi termelésben a megfelelő növényi sorrend és a rendszeresebb trágyázás, védekezés révén a búza hozamát 12 mázsáról 15-re, a rozsét 10-ről 12-re, a burgonyáét pedig 41-röl 80 mázsára kívánják növelni. Az állattenyésztést csak baromfival és juhval folytatják. Több bírálat érte a szövetkezetei a szarvasmarha-tenyésztés felszámolása miatt. A szövetkezetnek nincs annyi szántója hogy szarvasmarhát nagyüzemi módon tenyésszenek. Ehhez legalább 200 darab tehenet kellene tartani, aminek nem tudják a takarmányt megtermelni. Tengődő állatokat Újdonságnak számít az aszalóüzem tevékenységében, hogy most először készítenek szárított paprikát, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, karalábét. E szárított zöldségfélék 10 dekagrammos, tartós csomagolásban kerülnek forgalomba. Szárított (pritamin) paprika, zöldség már két nap óta kapható a MÉK gyümölcszöldség boltjaiban. Ma vagy holnap kerül árusítási forgalomba a szárítással tartósított sárgarépa és kara- láb. Elképzelések szerint, a gyümölcs- és zöldségfélék aszalását, szárítását — amennyiben az igények követelik — a következő szezonban továbbfejleszti a szövetkezet megyei felvásárló és értékesítő központja. Mindenekelőtt az alma és szilva aszalásán lesz a hangsúly, fokozva a nyers paprika szárítását is, ami jó exportcikk a nyugati államokba. — ab — tartani, ahogyan eddig tették, 1600 ü teres tej hozammal tartani ráfizetés, A Vörös Csillagban a baromfitenyésztésnek már hagyománya van: olyan ólakat építettek, amelyek modernek, ezt ki kell használni. Ez az üzemág már az utóbbi években is jól jövedelmezett. A nyíregyházi piac közelsége miatt a jelenlegi húszezer körüli darabszámot 90 000-re emelik. Meghagyják a juhtenyésztést, sőt növelik 1500 darabra. A juh fogyasztja el a baromfitenyésztésben nem hasznosítható takarmányt és az állandó, valamint alkalmi legelőket, ami másként veszendőbe menne. Ilyen profilváltoztatással érik el, hogy a bevételek 50 százalékát a baromfi tény ész. tés adja majd 32,5 százalékát pedig a szőlő, gyümölcs. A szántóföldi növénytermelés 1972-ben a hozamok növekedése ellenére is kevesebb mint 20 százalékos bevételt jelent majd, jelenleg több mint 40 százalékkal szerepek Az if/úságra építve A második ütem 1980-ig tart. Ebben a szakaszban nagyobb üzemági változások, alapberuházások nem lesznek. Ekkor már a szőlő és gyümölcs termőre fordulásával párhuzamosan betakarító szállító, feldolgozó- gépeket vásárolnak, tárolóhelyeket, pincét létesítenek. A bevétel összetétele változik, mert termőre fordul minden új telepítés. Az állattenyésztés az ötvenszázalékos termelési értékről 46 százalékra csökken, mert előretör a szőlő, gyümölcs aránya 38 százalékra. Ezek a százalékok még többet mondanak, ha azt is leírjuk, hogy az összes bevétel 22 millióról 26 millióra nö- i vekszik. Gondosan elemzi a terv a talaj erőutánpótlás, a növényvédelem, a gépesítés, a takarmánytermesztés kérdéseit, a majorok nagyságát. létesítési idejét, a beruházások megtérülését és még egy sor egyebet, ami egy mezőgazdasági üzemmel összefügg. Mindezek ismertetésére azonban eg} cikk nem elegendő. Jó lenne idemellékelni a szakemberek által készített térképeket is, hogy érzékelhetőbb legyen a Sóstóhegy új arca: hol terülnek el az új gyümölcsösök, merre lesznek a fás ligetek, honnan szállítják möjd a baromfi tízezreit a nyíregyházi piacra és így tovább. A terv megvalósításához sok fiatal szakmunkásra lesz szükség. Bíztátó a kereseti lehetőség Is. Jelenleg 8—9000 forint az egy tagra eső átlagos jövedelem. Ezt évről évre emelik és 1980- ra 20 000 forintra tervezik. Ez az átlag, de egy szőlőtermelő, vagy baromfitenyésztő szakmunkás megkereshet 30 000 forintot is. Csikós Balázs A nyomda idős munkása mesélte, hogy egy alkalommal este tíz után munkából hazafelé néhány fiatal állta útját és belekötöttek. A fiatalember, — aki a nemes akció főszereplője volt — amikor észrevette, hogy az öreg testi hibás legyintett és félrelépett. Nem így vélekedett azonban a vele tartó ifjú hölgy, mert lelkesen bíztatta: „Ne törődj vele, húzz csak be neki!” (Milyen boldog lesz az, aki Majd hitvesének fogja birtokolni ezt a kedves kislányt!) A mpgyc téli konyháján elegendő zöldség és gyümölcs Eltűnik a „vasalóház“, bővül az utasellátó Szabolcs megye elsősorban mezőgazdasági jellegű, de a gazdag iparosítási program keretében az utóbbi években kisebb nagyobb üzemek sora lépett a termelésbe. Az iparosodási folyamat nem állt meg, és mindez erősen érezteti hatását a megyei tanács Tervező Irodájának munkájában. Azelőtt kevés ilyen igény volt. Ez évre viszont egymás után jelentkeztek a megrendelők és ma már a Tervező Iroda munkájának egy jelentős hányadát éppen az ipari létesítmények tervezése köti le. Egyik legjelentősebb feladat a VAGÉP fejlesztése. A régi telepét bővítik irodákkal, szociális létesítményekkel és természetesen a további munkákhoz szükséges helyiségekkel. A ráfordítási összeg előre láthatólag 14—16 millió forint lesz. Készülnek az üvegtechnikai üzem második ütemének tervei is. Mint ismeretes, kivitelezésére a Nyíregyházi Gumigyár szomszédságában kerül sor. Uj telephelyet kap a faipari vállalat a déli ipartelepen. A konzerv, gyárhoz új tmk-műhelyt terveznek. Nemcsak Nyíregyháza, hanem megyénk számos községe is iparosodik. Fehérgyarmaton és Mátészalkán vasszerkezeti ipari üzem készül, s ezenkívül Mátészalkára még egy alágyújtós előállító üzemet is terveznek. A Kisvárdai, Ti- szaszalkai és a Tiszavasvári Gépállomás fürdőt, ebédlőt magában foglaló szociális létesítménnyel gazdagodik Rakamazon és Ibrányban kisebb műhelyeket készítenek. Jelentős munka a cipőgyár bővítése is. Mándo- kon egy régi malomépületet alakítanak át sütőüzemmé. A budapesti mérnökök már dolgoznak a nyíregyházi szálloda tervein. Mielőtt azonban a kivitelezéshez hozzákezdenének, tucatnyi ' egyéb problémát kell megoldani. Fel kell készülni az egyes épületek szanálására, új helyének kijelölésére. Már eldöntött dolog, hogy a Dózsa György úti gyógyszertár a Szabolcs- szálló Lenin téri oldalára kerül, a Vasnagykert pedig a déli ipari területre telepitik. A gyógyszertár miatt elköltöztetik a fagylalttermelő üzemet is. A játékboltnak még nincs' helye. Végérvényesen eldőlt a nyíregyházi „vasalóház” sorsa is. A Rózsika cukrászdával együtt lebontják és helyére modem, a város- központ képének megfelelő épület kerül. A földszintet Mesélte valaki, hogy egyszer éjfél után belekötöttek a vendéglőben, mert nem nézett az illető asztala felé: „Mi az édesapám, talán nem tetszik a pofánk, hogy ránk se pillantsz?” Másvalaki pedig mesélte, hogy ugyan abban a vendéglőben egy másik asztaltól odajöttek hozzá és belekötöttek, mert néha odapillantott. (Ahogy az ember ilyen helyen önkéntelenül nézelődik, ha nincs társasága.) „Na mi az — mondták neki — mit bámul ránk, valami nem tetszik!?” Egyik intézményünk fontos beosztású tisztviselője éjszaka végez a munkával. Lakások, üzemek, szociális létesítmények a Tervező Iroda rajzasztalán és az első emeletet a posta foglalja el. a felsőbb emeleteken pedig lakások lesznek. A mérnökök még ez évben szállítják a részetes kiviteli terveket, A város talán legimpozánsabb épülete kerül a Mártírok terére. Lebontják a Dózsa mozit, a mellette lévő lakóházat, kisebb műhelyeket egészen a Békeszállóig. A felszabaduló területre hétemeletes irodaházat építenek. Az új irodaházba — melynek részletes tervei júliusig elkészülnek — mintegy tíz vállalat, intézmény teszi át székhelyét. ö meg azt meséli, hogy ha nincs térdig érő hó, vagy sár, mindig az úttest közepén megy — és igen élénkén, pocakját meghazudtoló gyorsasággal — mer; részegek és garázdák nem egyszer belekötöttek, amikor még a járdán haladt. E törtévetek és még más hasonló történetek egybegyűjtése után egyik éjszaka álmomban különféle cikkeket olvastam az újsáookban. Például: ..Huligán Jenő és Huligán Kármér ittasan neki ütköztek S. J-né munkából hazatartó családanyának. Közlekedési betétlapjukat ezért három évre bevonták” Egy másik hír: „Huligán Olivér kedvtelésből éjfél után a vele szembe jövő magányos járókelőket leszólította és inzultálta. Hu. ligán Olivér közlekedési betétlapját nyolc évre, a társaságában lévő három fiaHosszas vita után kijelölték a Nyíregyházán építendő KÖJÁL-székház végleges helyét, mely szerint a Széna térre kerül. Az új egészségügyi létesítmény tervein ugyancsak a Tervező Iroda mérnökei dolgoznak. Mintegy 3.5 millió forintos költséggel bővítik a nyíregyházi utasellátót. Nagyobb hely áll majd a vendégek rendelkezésére. a konyha kapacitása is jelentősen bővül. Kisebb munkának számít a kemecsei és nyírteleki nyolctantermes általános iskola tervezése, a nyíregyházi Tölgyes csárda bővítése. Tiszalökre és Kisvárdára 18—18 lakás terveit szállítja az iroda, a Tompa Mihály utcán pedig a KPM dolgozói számára terveznek 41 lakást Tiszadobon, Sza- mossályiban és Tisztaberekén kultúrház épül. Ezenkívül több út és híd tervén is dolgoznak. Azoknak a létesítményeknek a ráfordítási összege, amelyek terveit ez évben szállítja az iroda, mintegy negyedmilliárd forint lesz. Bogár Feren« talemberét pedig 6 hónapra bevonták. Azután felébredtem. Kár, hogy csak álom volt. De ha már a témánál vagyunk, milyen jó lenne, ha nemcsak a gépkocsivezetőknek, de a gyalogosoknak is volna betétlapjuk. Mert nemcsak a gépkocsivezető veszélyezteti az embereK testi épségét. Sőt, az soha nem csinálja tudatosan, rosszakaratból. Olyan gépko_ csivezető még nem volt. aki megtervezett volna előre valóm Pyen karambolt. Viszont annál több ilyen „gyalogos” akad. O. N. A hideg ellenére Is jól halad az építkezés az Északi 4»k8®* woi!than. Kenünk: az ács és vasbetonszerelő brigád a harmadik tízszintes épület alapozási munkáit végzi. Elek Emil fel*. s
