Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
XXIT. fcVFOLTAM, 19 SZÁM ARA? 80 fillér 1967. JANUÁR 22. VASÁRNAP A LAP TARTALMÁBÓL: Kincsünk lehetne ha... (4. oldal) K nyírbátori jaráfcbót jelentjük (5. oldal) Szabolcsi sportéi kerek nvomábírn di. oiv. Jobb munkáért A l\agy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére Csütörtökre összehívták magasabb bér A vállalati önállóság fokozása nagyobb lehetőséget biztosít a béralap ésszerűbb igazságosabb falhasználására is. Bár az 1968-ban életbe lépő, új gazdaságirányítási rendszer sok tekintetben még tovább fejleszti a jelenleg érvényben lévő bérrendszert megyénk ipari üzemeiben az elmúlt évben már e téren is történtek jelentős lépések. A* anyagi érdekeltség fokozásáért és a termelékenység emeléséért az ÉM Szabóié* megyei Állami Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben bérgazdálkodás szempontjából is nagyobb önállóságot biztosítottak a hét főépítésvezetőségnek. A nagyobb önállóságra szert tett gazdasági egységek az egész évre rendelkezésükre álló bérkerettel jól gazdálkodtak. Vállalati szinten az 1966. évi termelési tervet — 106 százalékos munkáslétszámmal — 107,7 százalékra teljesítették. Bérfejlesztésre a vállalat az elmúlt évben közel hárommillió forintot irányozott elő és a megtakarított átlagbéralapból — esetenként — jelentős összegű prémiumot és jutalmat osztottak. A munkaerő nagy többségét képviselő kőműveseknél az elmúlt évben az egy órája jutó normáknál negyven, a segédmunkásoknál pedig ötwn fillért a lapbéresítettek. Ez egész évben több, mint nyolcszázezer forinttal növelte a vállalati ö'szbéralapot. Az ez évben várható megtakarításokra is alapozva, ez évben ű.iabb egymillió 600 ezer forintot irányozlak elő alapbéréé? tesra Nagyobb önállóságot kaptak a bérgazdálkodásban a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok is. Megszűnt a kötött, merev átlagbér-rendszer. A vállalatok vezetőinek módot adtak arra, hogy a jobban dolgozó munkáját anyagiakban is elismerjék. Korábban hiába takarítottak meg létszámot az üzemekben. az így megmaradt béri már nem használhatták fel. Sőt, ha a kisebb létszámra vonatkoztatott átlagbért csupán pár forinttal is túllépték, a vállalat igazgatója fegyelmit kapott. Az elmúlt évben a létszámmegtakari- tásból eredően fel nem használt bért a vállalatok már teljes mértékben az átlagbér fejlesztésére fordíthatták. A vállalatok többsége — mint például az Építőanyag- ipart, Talajerőgazdálkodási, Gyümölcs, Szeszfőzde és SzLkvfzipari Vállalat és a VAGÉP — élt is ezzel a lehetőséggel. Azonban több tanácsi üzemben indokolatlanul óvatosak voltak. Attól tartottak, hogy ha a megtakarításból eredő bért átJ&gbérfejlesztésre fordítják, ezt nem tervesítik a követ- keaő évre. Az ilyen óvatoskodók aztán év végén visszaadták a megtakarított bért, nem fizették ki azoknak akiket éppen illett volna. A béralapgazdálkodásban kapott nagyobb önállóság természetszerű követelménye a folyamatos gazdasági elemző munka. A vállalati üzemgazdásznak egész éven át pontos prognózist kell adni arról, hogy- milyen távon lehet létszámcsökkentéséé! bérlapot gazdaságosan Megyei versenyt kezdeményezett közgyűlésén a jármi Alkotmány Tsz tagsága A zárszámadáson felszólalt dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke Zárszántadó közgyűlését január 21-én tartotta a jármi Alkotmány' Termeiö- vetkezet tagisága. A közgyűlésen részt vett dr. Feleszi István, a megyei tanács vb. elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Kovács Sándor, a járási pártbizottság első titkára, dr Szabó József, a járási tanács vb. elnöke. Árkosi Gábornak, a termelőszövetkezet párttitkárának megnyitója után a zár- számadó közgyűlési beszámolót Major József, a tsz. elnöke mondta el. A termelőszövetkezet hét éve alakult, s azóta minden esztendőben eredményesebben zár. Az 1966. évi terv teljesítésekor — csatlakozva a nyíregyházi Ságvúri Tsz korigresazusj versenyfelhívásához — minden üzem- ágban vállalásokat tettek a jobb munkára, a minőség fokozására, az önköltség csök ken Lésere. Ennek eredményeként a növénytermesztési tervet 127, a gyümölcs termesztési előirányzatot 158, az állattenyésztési tervet 113 százalékra teljesítettén. Ez a túlteljesítés lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet árbevétele az elmúlt évben minden eddiginél magasabb volt. Növénytermesztésben 2 millió 163 ezer forint helyett 2 millió 722 ezer forint értékű árut értékes! tettek. A gyümölcseladásból a tervezettnél több. mint 1 millió 300 ezer forint plusz bevételt értek eL összes árbevételük az 5 millió 612 ezer forinttal szemben 8 millió 165 ezer forintra alakult Az 1966-os gazdasági év során több. mint kétmillió forint értékben vásároltak gépeket valamint egyéb, a munkához szükséges eszközöket. A termelőszövetkezeti tagok, pénzben i munkaegység ré-" szesodésére 2 millió 400 ezer forintot biztosítottak. Végeredményben az elmúlt évben egy munkaegységre prémiumrészesedésként 25,12 forintot, munkaegység szerinti részesedésként 32,60 forintot egyéb részesedésre 7,65 forintot fizettek ki. így az Alkotmány Tsz-ben az egy tagra jutó részesedés 23 450 forintra alakult. Mindezt az tette lehetővé, hogy a tsz tagsága a munkák végzésében becsülettel helytállt — fejezte be beszédét a termelőszövetkezet elnöke. Az ellenőrző bizottság, megtakarítani. Ugyanis egy hónap eredményeiből még korai lenne egész évre vonatkozó következtetéseket levonni. Az ilyen elmélet esetleg év végén éppen a visszájára sülhet el: túlléphetik a vállalati össabéraln- pot valamint a háztáji bizottság elnökének beszámolója után hozzászólások következtek. Dr, Feleszi István, a megyed tanács vb. elnöke az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a jármi Alkotmány Tsz tagságát és vezetőségét abból az alkalomból, hogy a közi» gazdaság 1966-ban kiváló eredményeket ért eL Elmondotta, hogy a termelőszövetkezet példát mutatott nemcsak a mátészalkai járás tsz-einek, de az egész megye termelőszövetkezeteinek is. Majd a megyei tanács vb, elnöke azzal folytatta, hogy pártunk reális megfontolások alapján alakította és alakítja ki agrárpoli- *’ tikáját, s ennek szellemében intézkedik és hoz határozatokat a közvetlen feladatok vérgehajtására. Mint ahogyan a kilencedik kongresz- szus határozataiban is kifejezésre jut, mezőgazdaságunk hatékony támogatást kap pártunktól és kormányunktól — mondta az előadó. — Nem elegendő azonban a hatékony támogatás: azzal élni is tudni kell. Ez Jármiban megmutatkozik. Itt a termelőszövetkezet eredményeinek gyökeire, hogy az okos vezetést a tagság szorgalmas munkával támogatta. A Jármiban tapasztalható fejlődés mindinkább általános. A 4 évvel ezelőtt még gyenge termelőszövetkezetek ma közepes, illetve annál is magasabb színvonalon állnak. Éz idő alatt a közös vagyon gyarapodására nagyrészt állami támogatásból, több mint kétmilliárd forintot fordítottunk. Az álló vagyon egymilliárd forinttal gyarapodott Felszólalása végén Fekszi elvtárs arról beszélt, hogy a beruházások legfőbb iránya a járulékos beruházás fokozását célozza a jövőben. Tovább kell fejleszteni a zöldség- és gyümölcstermesztést és általában a belterjes gazdálkodást. Gratulált a termelőszövetkezet elért eredményeihez és további sikereket kívánt A termelőszövetkezet tagsága elfogadta a beszámolót, jóváhagyta a felszólalásokra adott választ majd egyetértett azzal, hogy a jármi Alkotmány Termelőszövetkezet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója, valamint a termelőszövetkezetek idei első kongresszusa tiszteletére versenyt kezdeményez es versenyre hívja megyénk valamennyi termelőszövetkezetét. Versenyvallalásukat hét pontban rögzítették, mely szerint forgóalapukat az 1966. évi szinthez viszonyítva 6 százalékkal növelik. Vállalják, hogy egy hold redukált szántóra jutó árbevételüket 3500 forintra növelik. A növénytermelésben általában a tervhez és az utóbbi 3 év átlagához viszonyítva 5 százalékos terméktöbbletet érnek eL Téli almánál a 10 százalékos többlettermelés mellett az exportminőség 85 százalékos lesz, s az állattenyésztésben egy kilogramm sertéshúst 3,8 kilogramm abraktakarmány felhasználásával állítanak elő, az évi tejtermelést a tervhez képest 12 százalékkal, a juhászaiban a gyapjuhozamot 10 százalékkal teljesítik túl. Tizenöt százalékkal teljesítik túl a segédüzemági terveket. Szocialista címért küzdő brigádokat szerveznek a növény- termesztésben és a gyümölcstermelésnél. Magyar tudományos küldöttség az EÁK-ban Kairó (MTI): Az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatási minisztériumának meghívására négytagú magyar tudományos delegáció érkezett szombaton Kairóba. A küldöttség vezetője Friss István akadémikus, az Akadémia közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatási minisztériumának több képviselője és Rácz Pál, hazánk kairói nagykövete fogadta a küldöttséget a repülőtéren. Megreformált gazdaság- irányítási rendszerünk bevezetéséig már csak szűk év van hátra. Nem kétséges, hogy jó szakember és munkaerő ellátottság szempontjából az az üzem, vállalat lesz előnyben, ahol a jól dolgozókat már most anyagilag is érdekeltebbé teszik a termelékenység emelésében, a gazdaságosság fokozásában. Olyan feltételeket kell máris teremteni, amelyben a nagyobb értéket termelő munkás az őt megillető fizetést kapja. Tóth Árpád az országgyűlést A népköztársaság Elnöki Tanácsa a/ alkotmány 12. parsg- falusának (2) bekezdése alapján az országgyűlési tanná» 26-án. csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Kadar Janó*lo^adla a CGT liiildötthé&ct Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit kára szombaton fogadta a francia általános munkás szövetség (CGT) küldöttségét, amely a száktanács vendégeként Benoit Fradiimnak. a Francia Kom nnmisué Párt Politik*! Bizottsága tagjának a CGT főtitkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú beszélgetésnél jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a szaktanács főtitkára Szabályozták a jövő tanév iskoláztatási és pályaválasztási feladatait A művelődésügyi miniszter — egyetértésben az ilte tőkés szakminisztériumokkal és főhatóságokkal — szabályozta az 1967—1968-as tanévre szóló iskoláztatási és pályaválasztási feladatokat Az erről kiadott utasítás értelmében középiskolába szakmunkástanuló-iskolába, illetőleg a gép- és gyorsíró iskolába továbbtanulásra jelentkezhet valamennyi tanuló, aki az általános iskola 8. osztályát sikeresen végzi, vagy befejezte. A gimnáziumokba, szakközépiskolákba és mezőgazdasági technikumokba csak a 17., ipari technikumokba a 18. életévüket be nem töltött tanulók jelentkezése fogadható el. A szakmunkástanuló-iskolákba a felvételi korhatárt az országos szakmunkásképzési jegyzék írja elő. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek felvételi ügyére, középiskolai jelentkezésre az általános iskolai osztályfőnökök tordit- sanak különös figyelmet, a tanyai és falusi általános iskolákban végzett — arra alkalmas — fiatalokat bátorítsák a továbbtanulásra. Fontos feladat az is, hogy a népgazdaság szakmunkásszükségletét az Iskoláztatási terveknek megfelelően biztosítsák. A megyei művelődés ug\ i osztály a munkaügyi és mezőgazdaság? aszum - al szorosan működ jen együtt es segítse a »zakmunkustanuló- iskolákat tantermekkel, tanárokkal, szemléltető e.-./.Közökkel. Kimondja a miniszteri rendelkezés: el kell érni, hogy a lányok a szakmát adó iskolákban. az eddiginél nagyobb számban jelentkezzenek és nyerjenek felvétett. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahol túljelentkezés van, — a helyes kiválasztás érdekében — folytassanak a tanulókkal tájékozódó jellegű felvételi beszélgetéseket. A művészeti irányú szakközépiskolákban pályaalkalmasságot megállapító vizsga is tartható. A gimnáziumok szakosított tantervű matematikai osztályaiban felvételi vizsgát kell tartani A középiskolákba. szakmunkás tanuló-iskolákba, valamint a gép- és gyorsíró iskolákba csak jelentkezesi lapon kérhetik felvételüket a fiatalok. Minden tanuló csak egy jelentkezési lapot állíthat ki. Ezen két tanintézet címét jelölheti meg, illetőleg két szakmát is feltüntethet. A miniszteri rendelkezés telhívja az általános iskolák osztályfőnökeit, hogy tájékoztassák a tanulókat és a szülőket a továbbtanulás lehetőségeirőlSzombaton délelőtt Bak- talórántházán a járási tanácsülésen értékelték a ja rási tanács négy éves mur kaját. Szabó Miklós vb-elnök hangsúlyozta, hogy az új vá lasztás egyben zárszámadás az 1963 évben választott ál lamhatalmi szerveknek. Ismertette; a járási tanács 1963 óta 24 esetben ülésezett A tanácstagok — kikérve a választók véleményét javaslatait —, hasznosan segítették a tanács államhatalmi, gazdaságszervező munkáját Az elmúlt négy eV alatt a 43 tanácstag 104 tanácstagi beszámolót tartott, s ezeken mintegy 7000 választópolgár jelent meg.' Közvetlenebb formája volt a tömegkapcsolatnak a fogadóórák tártára, melyet a járási tanácstagok 316 esetben tartottak, melyeken csaknem ezer választópolgár fordult bizalommal tanácstagjához. A járási tanács ülésén ezután részletesen ismertette * végrehajtó bizottság munká-* ját és a járás négy év alatf elért eredményét. & B mÁa PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Hétezer választó a tanácstagi beszámolókon
