Kelet-Magyarország, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
mXG PROLCTXRJM. E6YKÖIJETBU TTTT évfolyam, i. szám ARA: 80 fillér 1967, JANUÁR 1, VASÁRNAP Történelmi esztendői írta: Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára B oldog éj évet” — mondjuk ilyenkor év 7' kezdetén barátainknak, ismerőseinknek. Az idén ezt nyugodtan többesszámban mondhatjuk: boldog új éveket. Mert az esztendők, amelyeket 1967 nyit meg, Magyarország, a magyar nép történetének nagyszerű korszaka lesz: az MSZMP IX. kongresszusának programja; folytassuk a szocializmus teljes felépítéséért a harcot. Év végi számvetésünkhöz legjobb alap az az útravaló, amit a IX. kongresszusra való készülődés idején megyénk dolgozóitól kaptunk. Több mint hatezer felszólalás hangzott el a vezetőségválasztó taggyűléseken, és pártértekezleteken. Párttagságunk véleményt nyilvánított politikánk eddigi végrehajtásáról, és egyetértését fejezte ki. Tovább fejlődött az őszinte, nyílt politizáló légkör. A taggyűlések iránt igen nagy volt a párton kívüli dolgozók érdeklődése. Pártunk vezető szerepének további erősítését a párton kívüliek is igénylik. Az emberek nemcsak szavakban mondták el egyetértésüket, hanem tettekkel bizonyítottak. Megyénkben a kongresszusi munkaverseny iparban és mezőgazdaságban széles körűen kibontakozott. A munkaverseny a dolgozók tiszteletét fejezte ki a kongresszus, és az iránt, amit tárgyalni készült, s amit eredményesen, sokoldalúan, tudományos megalapozottsággal meg is tanácskozott pártunk legfelsőbb fóruma. A tisztelet alapja, hogy népünk javát, felemelkedését érintő kérdések szerepeltek a napirenden. Kifejezte a munkaverseny a párt iránti bizalmat, hogy politikáját megyénk dolgozó népe jónak tartja, s azt kívánja, hogy ezen az úton haladjon továbbra is a párt E z a bizalom kölcsönös, a kongresszus erre az országos bizalomra építve tervezhette meg bátor programját. A dolgozó nép szorgos munkájával teremtette meg azt a gazdasági alapot amelyre az 1967, majd az azt követő évek nagy tervei épülnek. Megyénkben is fegyelmezettebben, jobban folyt a munka, mint az azt megelőző időben és ezzel készülünk fel az új gazdasági mechanizmus bevezetésére, amely további fejlődésünk érdekében nélkülözhetetlen. Megyénkben is megértették, hogy az 1964. évi decemberi párthatározat arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelés nem önmagáért való: cálja a szükségletek kielégítése, tehát mindenhol olyan termékeket kell előállítani, amelyekre szükség van. Ez a folyamat a minőségi- követelményt helyezi előtérbe, feltételezi a termelés hatékonyságának növekedését, a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát, munkaszervezést Üdvözöljük a gazdasági mechanizmusban az önállósággal járó felelősséget. Vezetőink felelősségét a népgazdaság iránt az irányításukkal dolgozó kollektíva munkájáért, keresetük és életszínvonaluk növekedéséért. Az új feladat nagyfokú rátermettséget igényel. Pártbizottságunk biztos abban, hogy megyénkben a vezetők túlnyomó többsége képes lesz a megnövekedett feladatok jó ellátására. Megyénkben a politikai légkör jó. Dolgozóink bekapcsolódása a közéletbe sokat fejlődött. A kongresszus határozata újabb lépéseket javasol a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésére, s ezek a legteljesebb mértékig találkoznak a dolgozók igényei veL Nagy jelentőségű fejlődésnek tekintjük megyénk dolgozóinak gondolkodásában, szemléletében végbement változást. Gazdasági, társadalmi életünk programjának nemcsak a végrehajtásában, hanem azok tervezésében, kimunkálásában is jobban részt akarnak venni. Számtalan javaslatot tesznek a közösség érdekében és egyre bátrabban nyilvánítanak véleményt bizonyos nem kívánatos jelenségekkel szemben is. Mindent az ember oldaláról, mindent az ember érde- dekében kell néznünk, ez tevékenységünk egyedüli célja. Az emberek megítélésében a mérce a végzett munka minősége és meny- nyisége legyen. A megbecsülés és a jutalom is e mérce alapján történjék. Állandó harcot kell indítani o sablonok és a formalitás ellen, a párt és az állami munkában, ahogy a kongresszus számunkra megszabta. A vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy nem mindenki tehet közgazdaságilag országos szintű javaslatot a munka megjavítására. A dolgozók általában ott látják a hibákat, ahol dolgoznak, ott tehetnek azok kijavítására észrevételeket Ezeket az észrevételeket kell a jó vezetőknek összerakni és az egész munkát ezek ismeretében megjavítani. ügy is mondhatnám, hogy 1967 egyik fontos feladata gazdasági, állami és pártszerveinknek elősegíteni, hogy minden ember véleményt mondjon és egységesíteni belőle a tennivalót. A vezetés minden szintjén nagyon komolyan kell venni az elhangzott javaslatokat bíráló megjegyzéseket A belső hozzáállás a leglényegesebb. Az emberek felvetéséhez, bírálatához, igényéhez a fül is, a szem is, de különösén a szív érzékelje jól mindazt ami hasznosítható, ami jogos panasz, ami elintézésre vár. A nép szigorú munkaadó — mondotta Kádár elvtárs a kongresszuson. — Sok munkát ad, mindent lát és mindent követel. Igen, mi a népet szolgáljuk, ő a mi munkaadónk. A nép bizalma a mi erőnk és ezért a bizalomért mindennap meg kell küzde- nünk. Olyan a mandátumunk — ismét idézünk a kongresszusi zárszóból —, hogy a nép számon kéri tőlünk tetteinket Most jó a párt kapcsolata a néppel és úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb legyen, hogy az emberek a jövőben is a pártnak mondják el gondjaikat és azokra érdemi választ kapjanak. A dolgozók minél többet látnak megvalósítva kezdeményezéseikből, annál jobban kibontakozik alkotó készségük. Közéletünk további fejlődéséért egy sor formális vonást meg kell szüntetni. A megfelelő jogkörök, az önállóság biztosítása nélkül a szocialista demokratizmus nem fejlődhet. A formalizmus a gondolat, az alkotás, a tett megölő je. Örömmel üdvözöljük a kongresszus határozatát, amelynek nyomán valóságos jogkört és önállóságot kapnak a területi szervek. A párt tömegkapcsolatának további erősítése végett jogosan vetették fel a kommunisták és pártonkívüliek, hogy életünk minden területén érzékenyebbeknek kel! lennünk a dolgozók úgynevezett kis ügyeiben is. Egyes helyeken meg nem értés, és bizonyos lebecsülés tapasztalható az ügyek intézésében. Igaz, , hogy az életszínvonal rendszeres emelkedése alapvető a dolgozók politikai hangulatának alakulásában. De elvárják, azt Is, hogy ügyeiket gyorsan, emberségesen, kulturáltan intézzék. Legyenek hozzájuk figyelmesek, udvariasak, hallgassák meg véleményüket M int mezőgazdasági megyében, nálunk a második ötéves terv időszakában fő feladat volt a termelőszövetkezetek tovább szilárdítása. Dicsekedés nélkül mondhatjuk, hogy jó eredményeket értünk eL A termelési érték három szá- százalékkal, a felvásárlás 17,6 százalékkal volt magasabb az elóző öt év átlagánál. A közös vagyon 125, a tiszta vagyon 167 százalékkal volt több mint 1961-ben. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 7716 forintról 9839 forintra növekedett. Ebben az időszakban mintegy 2 és fél milliárd forintos értékkel nőtt a beruházott vagyon. A további gyorsabb fejlődést gátolják, nehézségeinket fokozzák, az ön Utó gazdálkodás kialakítását lassítják a már elavult rendeletek. Csak üdvözölni tudjuk a kongresszus határozatát az új szövetkezeti törvényre vonatkozóan. Az új nyugdíjrendszer bevezetését örömmel fogadta a szövetkezeti parasztság. Ennek az intézkedésnek a hptása szinte felbecsülhetetleh. Csak helyeselni lehet azt a javaslatot, amely a költségek elszámolásának és az alapok képzésének új rendjére vonatkozik. A munkadíjalap létesítése és annak termelési költségként való elszámolás, a munkadíj garantáltsága és rendszeres fizetése alapvető változást fog hozni a falu életében, aj munka intenzitásában, termelékenységében. A kész- j pénzfizetésre áttért 30 ter-j melőszövetkezetünk munka-1 ja ezt fényesen igazolja. A megye párt és tanácsi j vezetésének a legnagyobb j gondot okozza a lakossági foglalkoztatottságának javítása. Politikai Bizottságunk múlt év augusztus 31-i határozata, amely megyénk helyzetével és további .fejlődésével faglalkozik, úgy érezzük, szükségessé teszi egy átfogó megyei iparfejlesztési prog(Folytatás a 2. oldalon) flz Elnöki Tanács március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választókerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanás a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületek számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is* Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról A kormányrenedelet intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnökség 1967. január 23-án alakul meg, tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén, irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választó- kerületi bizottságok munkáját. Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben a választási elnökségek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli kiA Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslata alapján a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szavazatszedő bizottságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról, törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselő- jelöltek és tanácstagjelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstagjelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok összeszámlálásának rendjét s úgy intézkedik, hogy i megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kel! átadni. (Folytatás a 2. oldalon)
