Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
Nyilatkozat Koszigín és De Gaulle tárgyalásairól Párizs, (TASZSZ); Párizsban pénteken délután Koszigin, szovjet miniszterelnök látogatásának befejeztével szovjet—francia nyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat megállapítja, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök több megbeszélést folytatott Párizsban és Rambouilletben De Gaulle tábornokkal, találkozott Pompidou francia miniszterelnökkel. A megbeszélések megerősítették azt az egyetértést, amely már Brezsnyev, Koszigin, Podgornij és De Gaulle moszkvai tárgyalásait Is jellemezte. Koszigin és De Gaulle tábornok első helyen az európai problémákat tekintette át az 1966. június 30- án kiadott szovjet—francia nyilatkozat szellemében. Az európai államok közötti kapcsolatok kívánatos fejlődésének első fontos szakasza a feszültség enyhülése. Ezt minden területen és minden európai ország között a kapcsolatok fejlődésének kell követnie. Annak az együttműködésnek a példája nyomán, amely a Szovjetunió és Franciaország között alakult és fejlődött ki. Ilyen formában kialakulhatna a tartós béke, amelyben tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást, a területi sérthetetlenséget, az erőszakról való lemondás és az államok belügyeibe való be nem avatkozás alapelveit. Megvitatták azt a kérdést is, hogy az európai biztonság és együttműködés problémáinak tanulmányozására a jövőben európai értekezletet kellene összehívni. A leszerelés problémájával foglalkozva kívánatosnak tartják, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok vitassák meg, milyen módon lehet biztosítani a tényleges atomleszerelést. Eszmecserét folytattak a tárgyaló felek a békét fenyegető délkelet-ázsiai helyzetről is. A két kormány újra megállapítja, hogy a vietnami hadműveletek egyre fokozódnak, egyre több anyagi és emberáldozatot követelnek. A helyzet, amelynek súlyossága a külföldi beavatkozás fényéből fakad, veszélyezteti a Vietnammal szomszédos államokat is és ez idő szerint fő akadálya a nemzetközi feszültség enyhülésének. Az ENSZ-szel kapcsolatban a Szovjetunió és Franciaország úgy véli, hogy a világszervezetnek az alapokmány elveit szigorúan betartva és a szervezet egyetemességét biztosítva kell működnie. A szovjet—francia kapcsolatok gyors ütemben fejlődnek a moszkvai tárgyalások óta. A tárgyaló felek behatóan tanulmányozták a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés problémáit is. Koszigin és De Gaulle megállapította, hogy eredményesen valósul meg az együttműködés a színes televízió, az atomerő békés felhasználása és a világűrkutatás terén. Megállapították, hogy az együttműködést ki kell terjeszteni a gazdaság, a tudomány és a műszaki élet más területeire is. A Koszigin franciaországi látogatása alkalmával kiadott szovjet—francia nyilatkozat végezetül hangsúlyozza, hogy a látogatás újabb jelentős hozzájárulás a szovjet és a francia nép barátságához, az európai és a világbéke fenntartásához. 5. — Pontosan! Nézze csak, az óvodában, a bölcsődében máris alig kell fizetni valamit. Az egyetemeken ösztöndíjat kapnak a dolgozók gyerekei. Kezdetben minden olcsóbb lesz, aztán az apróbb dolgokat ingyen adják. Példának okáért mondjuk a gyufát a cigarettát, a zoknit, a fogkefét. Később a kenyeret, a fehérneműt, a könyveket, meg az ilyesmit. Közben telik az idő, minden kedvezményhez hozzászokunk, mintha így lenne a világ teremtése óta. Aztán egy szép napon a lakásért, fűtésért, világításért, utazásért sem kell fizetni. A vendéglőkben is ingyen adják majd a bécsi szeletet. így megy ez mindaddig, amig teljesen fölöslegessé válik a pénz. Ugye milyen érdekes? Annyira figyeltem, hogy kialudt a szivar a szájamban. — Jolika, ez egyenesen lenyűgöző. De a pincér inkább ültetvényesnek nézett, mint a kommunizmus állampolgárának, ezért villámgyorsan felszámolt nekem nyolcvan- hét forintot és harmincöt fillért. Ez volt a legdrágább pártoktatás, amelyben a felszabadulás óta részesültem. De mit számított most a bűnös pénz, amikor Jolika tökéletesen meggyőzött arról, hogy belátható időn belül ingyen kapok gyufát a trafikban? Békebeli andalgással kísértem haza a lányt. Már annyit sétáltunk, hogy fájt a medencecsontom a gyaloglástól, mégsem értünk haza. Jolika sokat nevetett, boldog sóhajtozással örült a szép nyári estének, gyengéden részletezte, milyen szép munkája van a tanács szocialista osztályán. Még mindig nem értünk haza. Aztán bevallotta, hogy a város közepén lakik fél percre a Bolero teraszától, de ne haragudjak rá, most olyan boldog, élvezi a kellemes éjszakát és az én komoly társaságomat. Biztosítottam, hogy ilyen séták nélkül sivár és céltalan lenne az életem. így ment ez estéről estére. Csakugyan elkoptak a városból a koldusok, a tetvesek, az árva öregek, és elkopott az egy pár sevro félcipőm is. Következett a legnagyobb nap, az utolsó. Több hírneves egyéniséget kellett fehér autóm utasterébe csalogatnom. Az elsővel kudarcot vallottam. Göndör volt ő aki szintén régi ismerőseim közé tartozott. Nem az öregsége, hanem a nyomorékságra miatt utalták a szociális otthonba. Két bottal járt, de nem is járt. hanem vonaglott. Minden lépésre borzasztóan összerándult és lépés helyett előre rúgta a lábát. Ahol elérte a kimerültség, ott leült a járdára, sapkáját a botjaira tette és koldult. Es valahogy véletlenül mindig ott merült ki, ahol a legnagyobb volt a forgalom. — Göndör elvtárs. hát akkor eljöttünk magáért — mondta neki Jolika. A kétbotos nyomorék fe!_ állt villásreggelije mellől elegánsan megtörölte a száját és tornatanáros délceg- séggel körbejárta az asztalt. — Köszönöm. Láthatják, ma reggelre meggyógyultam. Értek a lélektanhoz, így könnyen megállapíthattam Jolika arcáról, hogy drámai pánikba esett. Erős jellemére vall, hogy mégis ura tudott maradni méltóságának. — Gratulálok... Akkor most mi lesz? — Semmi — lépkedett daliás gondosan a nyomorék Göndör. — El tetszik nekem intézni, hogy engedélyt kapjak biciklimegör- zőre. Mától kezdve hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak. Kellemes modorom ellenére magával ragadott a primitiv harag. Fölvettem a híres botokat. — Ide figyelj, Göndör. Húsz évig szédítetted az egész várost. Ha. ezentúl csak bicegni látlak, eltöröm rajiad ezeket a botokat. Tehát Göndör helyett a botjait Vittem magammal. Féltem. Jolika csalódni fog — a fenyegetőzés miatt — természetes előkelőségemben de ellenkezőleg. Rajongó tekintete egészen zavarba hozott. Engem, a flegma Illést, akit nem szokott megingatni semmiféle női rajongás. ★ Ilyen az élet: a következő helyen nem várt parádéval fogadtak bennünket. Le. hét csodálkozni, nevetni, vagy hitetlenkedni, mit bánom én. Ilyent még nem látott a világ, amióta az ősember feltalálta a füstölt heringet. Szunyogh Elekért mentünk, az énekes koldusért. Elek talicskával és postás csákóban rótta a várost talicskát betolta a bérházak udvarára, vonító hangon bölcsődalokat énekelt és az emeletekről lehulló aprópénz alá tartotta a postáscsákót. Hogy miért volt szüksége a talicskára, azt soha nem fogják megtudni az iskolásgyerekek. Azt viszont mindenki tud. ta, hogy Szunyogh Eleknek albérlője is van muskátlis bódéjában, amely a gyöp- mesteri porta mögött, a ná. das szélén bújt meg az istenültette beléndekek, la- bodák, csipkebokrok árnyékában. Es ez az albérlő nem volt más mint Tulipán Artur. Albérleménye egy szalmazsák volt, ezt nappalra csigán húzták fel a bódé mennyezetére, olyan ügyesen, hogy közben nem tettek kárt a velencei csillárban. Jolika sok válogatott helyen megfordult az utóbbi napokban, most mégis némi iszonnyal közeledett a bódéhoz a mérges gazok között. Éppen egy lovat nyúztak a gyöpmester portáján, dögszaggal és zöld legyekkel volt tele körülöttük a nehéz nyári levegő. De a Lant Hercege tisztán és kiborotválkozva jött elénk, akár egy máltai lovag. Spanyol grandnak is nézhettük volna, ahogy meghajolt előttünk: — Tulipán Artur vagyok, művésznevemen a Lant Hercege. Dalok a szerelemről a honról, a jóságról, a békéről és mindenről, ami emberi. Kegyeskedjenek meghallgatni legújabb versemet, amelyet ma reggel írtam, miután felébredtem a nádirigók édes füttyszavára. — Köszörülte a torkát, mint a nagy versmondók március tizenötödikén, aztán rákezd te: Merre illansz, te kis madár? Almom után repülsz talán? Leld meg napos delelőkön, Fürdesd meg a szép mezőkön, Lányok mosolyában mossad, Nyugovóra visszahozzad. Azonnal gratuláltam neki, szolid eleganciával, mint Gusztáv svéd király a Nobel-díjasoknak. Jolika zavarban volt, úgy látszik, még mindig nem szokott hozzá a zsenik társaságihoz. A Lant Hercege szl- káran és méltóságteljesen invitált bennünket: — Hölgyeim és uraim, fáradjanak szerény otthonomba. A kánaáni bőséget ugyan megtagadta tőlünk a sors, de vagyoni helyzetünkhöz képest mégis szeretnénk önöket megvendégelni. Szunyogh Elek lámpaláz, zal küszködött. Futkosott, mint a pók a falon, állandóan körbejárt egy mosó- fazékat amelyen egy szál deszka volt, a deszkán rózsaszínű selyempapír, a selyempapíron szárazkolbász, baracklekvár, zöldpaprika, paradicsom, só és kenyér. — Parancsoljanak egy kis tízórait... — rebegte Szunyogh Elek, utánozhatatlan jódlizó hangján. Jolikában nőttön nőtt a riadalom. De azért elfogadta a tízórait. Közben megbeszéltük, hogy a talicskát is elvisszük mert Elek ehhez csökönyösen ragaszkodott. A Lant Hercege kikísérte barátját a kocsihoz és szándékosan olyan légkört teremtett, hogy nem tudtunk védekezni a megilletődött- ség ellen- Kinyitottam Eleknek a kocsi vöröskeresztes ajtaját, de még nem akart beszállni. Pityeregve levette a csákóját és várt. A Lant Hercege elszántan küzdött gyengeségével. Ügy tett, mintha mi ott se lennénk. Csak Elekhez beszélt, meg-megbicsakló hangon. — Jobb így, egyetlen Elekem! Nem vagy többé koldus. Ha ezután énekelsz páratlan hangodon, nem kell az alamizsnára gondolnod. Miattam ne aggódj. Még elég fiatal és egészséges vagyok, szeptemberben töltöm be a hatvanat. Ugyanúgy mint eddig, járom a kocsmákat és ahova beteszem a szent lábamat, ott a művészet templomává vállnak a szennyes le- bujok. Mivel bocsáthatnálak legméltóbban utadra ? Hajdanában az volt a szokás a fényes keleti fejedelmek udvarában, hogy évenként egyszer összeültek a legjobb dalnokok és a fejedelem színe előtt rögtönözték műveiket. Légy hát most fejedelem és halld hű szolgád rögtönzött zengzetét: E megrázó percben Bánat szaggatja rímeim. A lant zokog, Húrjain gyász borong. Elmész hát, te hű, Kipottyansz sorsodból, Mint varrónő kezéből a tű. Elmész hát, te jó, Mint parton maradott elől A vissza nem térő hajó. De halld lm a bölcs vigaszt: Szíved azért mégse fájjon, Kenyered lesz messze tájon, Dalból fonok ősz fejedre Búcsúzóul koszorút. Ez legyen drága kincsed, Űzze el a borút. Amig koszorúm veled. El nem hagy hű szeretet. A függöny még mindig nem akart legördülni, pedig már idegesített a helyzet. Szunyogh Elek ma- szatos lett a könnyektől, de azért neki is volt érzéke a fenséges pillanatokhoz, mert egy szép bölcsődallal köszönte meg a királyi koszorút. Föloszlattam a szín- társulatot, nem akartam, hogy Elek szívrohamot kapjon az érzelmi megrázkódtatástól, mielőtt elfoglalná lakosztályát Cziráky gróf kastélyában. (Folytatjuk) A Béke-világtanács titkárságának ülése Helsinki (TASZSZ) A finn fővárosban közleményt adtak ki a Béke-világtanács titkárságának december 8-i és 9-i üléséről, amelyen Romes Csandra, a tanács főtitkára elnökölt. A titkárság felszólítja a világ népeit, az összes békeszerető erőket, hogy fokozzák a harcot az amerikai agresszió beszüntetéséért, támogassák a DNFF és a VDK kormánya ismert javaslatait, mint igazságos kiinduló pontot a vietnami probléma rendezésében. A titkárság a továbbiakban hangot ad a nácizmus nyugat-németországi újjászületése feletti aggodalomnak. Javasolta végül a titkárság, hogy a BVT elnöksége 1967 február 25—27-én üljön össze Csehszlovákiában. Nasszer és Tilo meghívta Siskámét Djakarta (MTI) Nasszer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök meghívta Sukarno elnököt, hogy tegyen látogatást a két országban. Malik indonéz külügyminiszter a bejelentéshez hozzáfűzte, hogy a látogatásokra az új évben kerül sor. Betiltsttáh a Kaogil OttHzélt Általános SzSvetséiít Kinshasa (MTI) A kongói kormány pénteken betiltotta a Kongói Dolgozók Általános Szövetségének (CGTC) további működését. A rendőrség korábban azt állította, hogy a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó CGTC „kommunista felforgató tevékenységet folytat." Újabb fejlemény Nigériában Lagos (MTI) Nyugat-Nigéria vezetőinek az az elhatározása, hogy felhívják Gowon alezredest, a központi katonai kormány elnökét, vonja ki az északi, hausza származású csapatokat a nyugati területekről, újabb fejlemény a nigériai belpolitikai válságban. A nyugati vezetők Iba- danban megtartott értekezletükön azt is elhatározták, hogy követelik, helyettesítsék nyugati Joruba származású személyekkel a rendőrségben szolgáló hauszákat. Ezzel egyidőben Nyugat-Ni- gériában a toborzói irodák csak Joruba törzsbelieket vesznek fel a hadseregbe. Ismeretes, hogy Kelet-Ni- géria vezetőinek egyik követelése a júliusi puccs óta szintén az, hogy vonják ki az északi hausza csapatokat. Gowon ezt határozottan visszautasította. Ha most a nyugat összefog a kelettel, akkor az észak lehetetlen helyzetbe kerül — mutatnak rá lagosi körökben. Ez pedig könnyen maga után vonhatja az alezredes eltávolítását. Gowon utódaként Weyt, a nigériai hadi- tengerészet parancsnokát j emlegetik. Bhedeslci vita a Biztonsági Tanácsban New York (MTI) A Biztonsági Tanács péntek délutáni rhodesiai vitájában elsőnek Kapwepwe, Zambia külügyminisztere szólalt fel. Zambia nem tagja a Biztonsági Tanácsnak, képviselője, mint érdekelt fél vesz részt a vitában. Kapwepwe gyakorlatilag elutasította a Brown külügyminiszter által csütörtökön előterjesztett brit javaslatot és sürgette, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot szakítsanak meg Rhodesiával. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia javaslatai csupán a probléma egy részét ölelik fel, s a Saigon (MTI) Rusk amerikai külügyminiszter pénteken Tajvanról különrepülőgépen kétnapos látogatásra Saigonba érkezett. Érkezésekor a repülőtéren rövid beszélgetést folytatott az újságírókkal. Többi között kijelentette, hogy „a másik fél részéről semmi jel sem mutat arra, hogy a karácsonyi fegyver- szünetet a tárgyalások megkezdésére akarnák felhasználni.” Amikor megkérdezték, van-e lehetőség az Észak-Vietnam ellen intézett bombatámadások hoszzambiai kormány továbbra is az angol katonai beavatkozást látja az egyedül hatásos módszernek a Smith- rendszer felszámolására. A zambiai külügyminiszter kifejezésre juttatta az afrikai államoknak azt az óhaját, hogy a Rhodesiával szemben alkalmazandó kötelező érvényű szankcióknak feltétlenül magukban kell foglalniuk az olajembargót is. Nagy-Britanniának ilyen értelemben kell módosítania határozati javaslatát, — mondotta. Utalt rá, hogy Nagy-Britannia halogató magatartása milyen súlyos károkat okozott Zambia gazdasági életének. szabb szüneteltetésére, Rusk azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „a háború kellős közepén nem hagyhatja abba a bombatámadásokat.” Az amerikai haditengerészet az észak-vietnami partok előtt teljesítendő szolgálatra küldte ki egyetlen atommeghajtású cirkálóját, a „Long Beach”-et. A hajó közép- és hosszűtávú földlevegő rakétákkal van felszerelve. New York: Gunnar Myr- dal svéd professzor egy New York-i nagygyűlésen mondott beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya politikailag és erkölcsileg egyre inkább elszigetelődik, ennek oka nagyrészt a vietnami háború. A gyűlésről, a résztvevők békefelhívást intéztek Johnson elnökhöz. Vietnami jelentés
