Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
év alatt az Alfölden 38 százalékkal, Dél-Dunántúlon 29 számlákkal, míg Budapesten csak 7 százalékkal növekedett Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben niég az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folytassuk a vidék iparosítását 19. Bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Népgazdaságunk és a többi szocialista ország fejlődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. A második öteves terv éveiben külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országokkal 70 százalékkal, ezenbelül a Szovjetunióval 93 százalékkal növekedett Fejlődésünket biztonságossá teszi, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szállításaival megoldottnak tekinthető a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges energiahordozók és a villamosenergia importja, vaskohászatunk ellátása alapanyagokkal. Külkereskedelmi forgalmunk tovább bővült a nem szocialista országokkal. Uj es hasznos termelési és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Az elért eredmények ellenére a megvalósult nemzetközi munkamegosztás egyes fontos iparágakban mégnem tekinthető kielégítőnek. Arra van szükség, hogy az érdekelt KGST-országok között a szakosítás szélesedjék, a kooperáció jobban működjön. Együttműködésre törekszünk minden szocialista országgal, de készek vagyunk szélesebb körű munkamegosztásra is. Az utóbbi időben nálunk is megnőtt az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok e' sajátos megnyilvánulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és külföldre utazók száma. Ez politikailag és gazdaságilag is előnyös. 20. Gazdasági fejlődésünk elemzése — az egészében pozitív képen belül — azt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni. A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági termelés emelkedése a tervezettnél alacsonyabb volt, a termelési költségek az iparágban az előirányzottnál kisebb mértékben csökkentek és a mezőgazdaságban — főleg a növekvő anyagköltségek miatt — nőttek. Fogyasztásra és felhalmozásra együttesen — beleértve a készletek növekedését is — többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem, vagyis többet osztottunk el, mint amennyit megtermeltünk és ez terhelte külkereskedelmi mérlegünket. 21. Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A harmadik ötéves terv célja: — folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését, — tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet, és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását. El kell érnünk az Ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző 5 év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A beruházások ösz- szege öt év alatt érje el a 250—260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14— 16 százalékkal legyen magasabb. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő fő feladatokat kell megoldanunk : A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi ará(Folytatás a 2. oldalrof) nyát A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság életszínvonalának további emelését. A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága: az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztésére, figyelembe veszi, hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások 46—50 százalékát az ipar fejlesztésére irányozza elő. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszaki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú új konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására. Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Ezt figyelembe véve növeljük a mezőgazdasági beruház;! sok mértékét. Folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, belterjes irányú fejlesztését. 1965—1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhasználását. A mezőgazdaság — többek között — 38—40 000 traktort, 35— 36 000 pótkocsit, 6—7000 gabonakombájnt kap. A mezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítanak ki, amely túlnyomó többségük számára lehetővé teszi, hogy bevételeikből fedezzék a termelés növeléséhez szükséges eszközöket és a személyi kiadásaikat. Lehetővé kell tennünk, hogy a termelő- szövetkezetek rátérjenek a valamennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíjazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására. A mezőgazdaság kívánatos ütemű fejlődésének biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az új gazdálkodási rendszernek megfelelő, termelőszövetkezeti hitelberuházási, állami támogatási és adórendszert. Javasoljuk, hogy jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa, tárgyalja meg a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának és működésének kérdésében. A harmadik ötéves tervben nagy erőt fordítunk a közlekedés fejlesztésére, elsősorban a villamos-" és Diesel-vonatatás részarányának növelésére. A lakásépítés meggyorsítására a tervidőszakban 4—5 korszerű házgyár építését tervezzük. 22. A gyorsan fejlődő termelés növekvő anyagszükségletének és a fejlett technika átvételének fedezeteként egyre nagyobb mértékű exportra van szükségünk. Az iparcikkek exportjának 50 százalékos növelését tervezzük. Az export növelésében nagy szerep hárul a vegyiparra, a könnyűiparra, a mezőgazda. Ságra, az élelmiszeriparra és az alumíniumiparra. Ipari kivitelünkben — alap. vetően a KGST-országokkal történő gazdasági együttműködés keretében — változatlanul vezető szerep jut a gépiparnak. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények gazdaságos helyettesítésére hazai termelésből. Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyobb mértékű fejlesztése. 23. A fejlődés okozta új körülmények napirendre tűzték a gazdasági mechanizmus reformját. Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdáRmMs továbbfejlesztése A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak. A gazdasági reform legfontosabb célkitűzései: — A népgazdaság dinamikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődése, — A termelés és a fogyasztás szerkezetének olyan változása, amely megegyezik a népgazdasági szükségletekkel és kielégíti azokat. — A nemzetközi munkamegosztásban való intenzívebb bekapcsolódás, külkereskedelmünk gazdaságosságának javulása. — A tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb behatolása a termelésbe és fogyasztásba. — A dolgozók tevékeny és hatékony részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében. — Összességében: eredményesebb gazdálkodás az életszínvonalemelés további bázisainak megteremtéséhez. A reform megvalósítása mélyreható politikai folya24. A két kongresszus közötti időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság életkörülményei. Lényegében teljessé vált a felnőtt férfi lakosság foglalkoztatottsága. Általánossá vált a társadalom- biztosítás, javult a lakás- helyzet. A második ötéves terv időszakában 282 000 lakás épült. Á munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1965-ben 18 százalékkal haladta meg az 1960. évit. A reáljövedelem azonban egyenetlenül, az egyes években változóan növekedett. Az egy főre jutó jövedelemnövekedésnek kisebb részét tette ki a reálbérek emelkedése, a nagyobb rész a foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek — elsősorban a nyugdíj emelkedéséből származott. A szocialista állam hatalmas összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csak nyugdijak címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot fizettek ki, 3 milliárddal többet, mint öt évvel ezelőtt. 25. Az alapvető gazdaságpolitikai elvnek megfelelően, a lakosság élet- színvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján, a jövőben is rendszeresen emelkedik. A harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14—16 százalékkal növeljük. Az egy keresőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik. Az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésének. Uj gazdálkodási rendszerünkben arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalatok dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget s ehhez az eddiginél jobban ^kapcsolódjék saját személyi jövedelmük, egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit. A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások — nyugdíj, családi pótlék, betegségbizto- sítás, oktatás — rendszerét mat is, amely egész társadalmunkat érinti. A gazdasági döntések decentralizálása a nagyobb helyi, vállalati önállóság a legfőbb feltétele a szélesebb üzemi demokráciának. A vállalati ügyek zöme a dolgozók részére áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé válik. Az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatásához. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét. A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál nagyobb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja a dolgozók, a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahelyen. Az új rendszer növeli az állami irányító szervek kötelességeit és felelősségét, erősödik a központi vezetés hatékonysága. Az ötéves terv megvalósításáért, a gazdasági reform bevezetéséért és alkalmazásáért folytatott tevékenység növeli az egész társadalom aktivitását, az alkotó munka jobb kibontakozását. továbbra is fenntartjuk és a lehetőségekhez mérten tovább fejlesztjük. 1970-ben a pénzbeni szociális juttatások mintegy 5 milliárd forinttal haladják meg az 1965. évi szintet. A béren kívüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés, stb.) bővítését, vagy személyi jövedelemmé való átalakítását célszerű a vállalatok hatáskörébe utalni. A lakosság ellátását áruval és szolgáltatásokkal tovább javítjuk. Előmozdítjuk, hogy a lakosság megtakarításai tovább növekedjenek, elsősorban a beruházás jellegű építőanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, a fogyasztási javak megszerzésére. Tovább kell folytatni a már eddig 170 ezer munkást érintő munkaidőcsökkenést, 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő összes munkakörben be kell vezetni a munkaidő eddigi mértékű csökkentését. Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidőcsökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mellett 1967. január 1-vel új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk be. Az új nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. Az új nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjévekhez igazodik. 26. Társadalmunk egyik legnagyobb politikai, gazdasági és jóléti problémája a lakáskérdés. 1960-tól 1965ig a népesség másfél százalékkal, a lakásállomány 8 százalékkal növekedett. A lebontásra kerülő lakásokat korszerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a 100 lakásra jutó lakók száma. Különösen jelentős hogy 1962 óta több lakás épült a városokban, mint a községekben. Mindez azt jelenti, hogy évtizedekig tartó — ellenkező irányú — folyamatot fordítottunk kedvező irányba. Ez a fejlődés még nem tudja kielégíteni a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő 5 év alatt 300 000 lakást építünk. A lakáshiány fokozatos enyhítéséhez és jövőbeni megszüntetéséhez mindenekelőtt az építőipar termelékenységének és kapacitásának növelésére van szükség. Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelő vállalatok — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentős összegeket használhatnak fel lakásépítésre. Ezek ésszerű felhasználása pótlólagos esz27. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában alapvető feladatunk népünk szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtése, a szocialista világnézetünkkel szembenálló nézetek leküzdése. A legutóbbi években erősödtek népünk tudatának szocialista jellemvonásai. Ezekre építve az eddiginél hatékonyabban kell segítenünk a szocialista erkölcs, s ezenbelül is a szocialista hazafiság, a munkához való új viszony és a közösségi szellem elmélyítését. A szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az új társadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában. Magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárólag a múlt forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el nemzeti büszkeséggel. Több mint 21 éves harc és munka nagyszerű eredménye és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai hazaíisá- gunk igazi tartalmát. A szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziség, a világ munkásosztályával, kommunista és munkáspártjaival való együttműködés és szolidaritás. Magyarország a proletár internacionalizmus érvényesülése alapján kerül a nemzetközi haladás élvonalába és tudja megvalósítani nemzeti céljait. Elítéljük a nemzeti közömbösséget. Nem értünk egyet a sovinizmus megnyilatkozásaival, s tartjuk magunkat a marxizmusnak ahhoz a tanításához, mely szerint minden kommunistának elsősorban saját nemzeti nacionalizmusa ellen kell harcolnia, s népe körében erősítenie kell a proletár nemzetköziség érzését. A szocialista társadalomban a dolgozók növekvő öntudatának és érdekeinek egyaránt érvé- nyesülniök kell. A munka szerinti elosztás elvének tényleges megvalósulása, az anyagi ösztönzés helyes érvényesülése a gondolkozást átformáló nagy nevelő erő. A jó munkával érvényesített egyéni érdektől senkit sem kell óvni, de őrködni kell azon, hogy csak a végzett munka arányban lehessen szert tenni javakra és jogokra. Az anyagi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biztosítja a munkához való új viszony kialakulását. Folytatnunk kell a harcot az anyagiasság a kapzsiság és az önzés ellen és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát. A szocialista erkölcs jellemzője a közösségi szellem. A közösségi magatartás megköveteli, hogy megszilárduljon az állampolgári fegyelem és a VIII. kongresszuson megfogalmazott szocialista erkölcsi normák érvényesüljenek a magán- és közéletben egyaránt. 28. Korunk nagy kérdéseire csak a marxizmus— leninizmus képes tudományos választ adni Ezt a felismerést igazolja a kommunisták világnézetének egyre növekvő tekintélye a világ minden részében, s ezt bizonyítják hazai tapasztalataink is. A marközőket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására, A párt ismeri népünk lakásgondjait, s legfontosabb feladatai közt tartja számon, hogy gondos gazdasági elemző munkával új tartalékokat tárjon fel és a lakáselosztási rendszer igazságosabbá tételével !s minél előbb javítsa a legjobban rászorulók helyzetét. xizmus térhódítása nem feledtetheti, hogy társadalmunkban jelen vannak más ideológiák és eszmei áramlatok is. Ezek közül széles tömegeket befolyásol a kispolgári szemlélet, erkölcs és Ízlés, valamint a vallásos világnézet. Szű- kebb rétegekben az imperialista propaganda hatására terjednek azok a polgári eszmei áramlatom, amelyek a modern kapitalizmust védelmezik, a világ általános válságának hangulatát sugallják, hitetlenséget keltenek, árasztják a pesszimizmus szellemét. A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erósbödö közösségi szellemmel nei.i fér össze a polgári, kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meggyőző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel — az érzelmek megsértése nélkül és a tudományok eredményeire építve — folytassuk a nevelő munkát a vallásos tömegek körében. A marxizmus hatékonyabb terjesztésével és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralkodó legyen társadalmunkban. 29. A VIII. kongresszus óta eltelt négy év alatt újabb lehetőségeket bizto- sitottunk tudományos életünk fejlődéséhez. A kutatásnak jelentős anyagi és szellemi bázisai épültek ki, intézetek több ezer kutatóval. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink újabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejlesztettek ki és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hirnevét. A társadalomtudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségügyünk fejlesztését. A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutató munka között, s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata. 30. Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede a szakmunkás- képző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább. A VIII. kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Az oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktató-nevelő munka tartalmának és módszereinek megjavításában. A társadalom és a népgazdaság szakemberszükséglete megköveteli, hogy nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és (Folytatás a 4. oldalon) IV. Az életszínvonal alakulása V. Az ideológiai és kulturális építóm un k áról 1966. december 4.
