Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
Kállai Gyula elvtárs felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Az új választójogi törvény kibővíti annak lehetőségét is, hpgy az országgyűlés ellenőrizze állami életünket. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, arqely — figyelembe véve az új gazdaság- irányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulaj don- yiszqpypkbgtl és társadalmunk qsztáíyszgrkeze^- ban, tovább fejlődött állam- rendüpk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szpcializjnus alapjait, g a SZQCjalizppus teljeg felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk az alaptörvényünket. Uj alkotmányunk, amely rögzí|i majd a társadalom fejlődésében^ elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal W&kb hatalmas erőt kölcsönöz tjolgqzó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feledsfts les?liiiipolilikálik bmi az elnyomás eUeu, a szabadságért küzdünk Kállpi Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szpfott: E politika lényege az, hogy szövetségben vagyunk a világ minden pépével, arpely az elnyomás ellen, a szabadságért, a társadalomi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi éjét fejlődésének döntő tényezője lett — mpndofta Kállai Gyu)a, majd áttekintést adott gyarmati sorból felszabadult országokra. Ezután áttért a békés egymás mellett élés elvé- . pék megvalósításáért folytatott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az imperialisták agresszív cselekedetei és elsősorban az Egyesült Államok vietnami agressziója jelenti- A többi szocialista országgal együtt mi is támogatjuk vietnami testvéreink igazságos harcát és minden nemzbtMsí fórumon fellépünk azért, hogy a vietnarpi kérdés békés úton kerüljön rendezésre. A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy a békés egymás mellett élés elvei az agresz- szió ellenére is utat törnek a nemzetközi életben. Európa számos tőkés országának vezető köreiben terjed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző " társadalmi rendszerű országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikába és az általa legjobban támogatott Német Szövetségi Köztársaság revnosista törekvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommunista veszélyről szóló imperialista propagandaszólamok is egyre kevesebb hitelre falálnak. Közismert, hogy Franciaország és több más N 4.TO- prszág is — a realitások józan mérlegelése alaoián — feljsmerte a szocialista országokkal létesülő kapcsolatok nagv ielontőségét és az együftműködés tp- vábbi lehetőségeit keresi. Kormányunk értékelve az eurónai nol’tikai éie+^en az utóbbi években végbement folvamatehar r°His célnak játia az eurónai biztonság ipe^^Úrdftását. Ez az pgész v’iág békáiét pzolgáfná' Támogatunk minden javaslatot és akciót, arpplv előmozdít az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alany été nroblémá- ját. a német, kérdés rendezését. a két Németország létezésnek elismerése alapján. TTffv véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy Most, miután a szocialista országok, a gyarmati fgbsagból felszabadult új államok és békeppütjkát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nvilt arra, hogy az Elsült Nemzetek Szervezete a nagy nemzefFock Jenéi: közi kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. Tűztél t kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tarvek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkáspsz- tályunk, dolgozó népiipk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges,' hogy közps munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnék a szocialista h^a. a nép javára! (Nagy taps.) Tovább javítjuk a termelés összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. Az utpbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — bezcleményezésükre — nagykövetségi szintre emeljük diplomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben js készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyátfakkof változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határraesgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi állam- szerződésben kötelezettség- szerüen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kelj lépnj a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések truvoldá- sábgn az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Tisztelt kongresszus! Ked vés elvtársak! A Közpqnti Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkában meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1.964. decemberi határozatának indítékairól és hatásáról Szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenyseg emelkedése. A terv azt írta elq, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több, mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csuk 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1065-ben ez 82 százalékra nptt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nypmán az utóbb} időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot. ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi veteránok között években kialakult és az ötéves tervben elüif;ány?Qtt ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is Y\ozzá fog járulni a műszaki szin- yppal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szén- hidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 százalékról 37—39 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vglt az atomenergia felhasználásával is szúmp}qj. Megkezdjék egy 800 jnW Jcappcitású aföfnepőmű műszaki' előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fpntosabb szerephez juh Fokozzuk a nemzetközi kooperációt Támaszkodva az országon belüli es 4 pen}zet}tpzi munüamegosziás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar tecnmkai fejlődését. ötéves tervünk legna- gyobD gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Enneit keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőr gazdasági adottságaink teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük- Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem nöyekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, tpbb más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés Országokkal is. Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átVizogaiiűi! az tgesz gazdabak} mecumuziuajít, s javaslatot Koszi tétiéit annak átiogo reformjára. Központi LizonsagunK a javaslatot meg tárgyai la, eiiogauta és utasítási acioit a koncepció részletes kidolgozására, ztzzai a meggy uZvjiiesset határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesedbe tételéhez, a szocialista uemoKiaoa kioonta- koztaíaSanoz, hazank szocialista építésinek meg- gj orsitásához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munka- nélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most nincs szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja Úí munkaerők felvételét. A Vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politika?, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a telies foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. Egyszerűsítjük a tervezést Kádár János a munkásmozgalom veteránjaival beszélget a kongresszus szOnetében. (MTI íote — Vigovszki felv.) A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerőáramlás biztosítva legyen. Jelenleg gz egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a hely} párt- és szakszervezeti szervek szerepét. (Folytatás a 4. oldalon) 1966. december t. a
