Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

MINDENNAPIUNK DEMOKRÁCIÁI A (6.) Keresni az újat, a célravezetőt Az elmúlt hónapokban pártszervezeteinkben meg­pezsdült az élet, a kommu­nisták körében élénkült a politizálás, a vitatkozás, az eszmecserék légköre: az új Ö-zdasági mechanizmus, a kongresszusi irányelvek megvitatása, a vezetőségvá­lasztási előkészületek, a kongresszust köszöntő mun­kasikerek mind-mind részei annak, hogy — mint már annyiszor —, most is a kom* munisták járnak az élen az egész társadalmat érintő, annak javát szolgáló válto­zások végrehajtásában, s hogy egyben — példát is mutatnak. Érdekes eset történt egyik üzemünkben: fiatal műszakiak egy csoportja merész technológiát dolgo- zott ki egy olyan gyárt­mányra, amelynek előállítá­sával évek óta kísérleteztek, de nem sokat jutottak előbbre. Az új technológia nem volt mentes bizonyos „rizikótól”: visszautasítot­ták. A fiatalok erre a párt- bizottsághoz fordultak. Meghallgatásra találtak, ám a pártbizottságnak is „bebi­zonyították” az óvatosko­dók, a kockázattól félők, hogy miért nem lehet az el­képzelést megvalósítani. A pártbizottság nem utasít ilyen kérdésekben, de ren­delkezésére áll sokféle „fel- lebbviteli” mód. A legsze­UjításI hónap - december a megye állami gazdaságai­ban. Arról már is számot adhatunk, hogy az év során számos, országosan elisme­résre méltó újítás készült. A dolgozók negyven újítást nyújtottak be, ezekből ti­zennyolcat bevezettek, ötöt kísérletre elfogadtak, és tizenhárom hasznosítására kisebb-nagyobb módosítá­sok elvégzése után kerül sor. A bevezetett és kísér­letre elfogadott újítások több millió forintos megta­karítást hoznak. 1100 mázsa takarmánytöbblet Említésre méltó Gödény Vincének a D—24-es kala­pácsos darálóhoz alkalmaz­ható porfelfogó berendezé­se. Ezzel a készülékkel egy- egy darálónál átlagosan 1,2 százalékos abraktakar­mányt takaríthatnak meg. A veszteség minimálisra, 0,22 százalékra csökkent. A megtakarítás nagyságát jól érzékelteti az állami gaz­daságokban igazgatósági szinten 92 ezer mázsa ab­raktakarmányt etetnek fel évente, és ha a készüléket minden darálóra felszere­lik, úgy egy év alatt 1100 mázsa plusz takarmányt nyernek, amelynek értéke több, mint 250 ezer forint. D—24-es kalapácsos daráló­ból országosan a mezőgaz­dasági üzemek több ezer darabot üzemeltetnek, s ha valamennyit a Gödény-féle porfelfogó berendezéssel ellátták, úgy a megtakarítás több millió forint értékű le­het. Pásti Dánielnek, a Nyír- lugosi Állami Gazdaság dolgozójának újítása a ker­tészetben eredményez je­lentős munkamegtakarítást. Olyan megmunkálót szer­kesztett, amely 15 százalék­kal csökkenti a gyümölcsö­sökben a kézi munkát. Nyírlugoson, a kísérletek ide­je alatt 140 ezer forintos költségmegtakarítást értek eL A megye állami gazda­ságainak, termelőszövetke­zeteinek, összes gyümölcs­rencsósebbet választották: a kommunistákhoz fordul­tak. Azok hívták társaikat, a technológia kísérleti üzem pártalapszervezete vállalta az egész munka irányítását, szervezését. Kommunisták és pártonkívüliek műszak után, heteken át ottmaradtak gé­peik, mérőeszközeik mellett. Es öt hét után letették az asztalra annak a terméknek első ezer darabját, amit évek Óta nem tudtak kellő mi­nőségben előállítani! Szép példája ez annak, hogyan lehet s kell keresni az újat, megnyerni annak azokat, tkik hasznosítói lesznek, s ha kell — ez esetben nagyon is szikség volt rá — szembeszegülni a „hivatalosság” mezébe öltö­zött kényelmességgel, fele­lősségelhárítással. A példa ragadós — hangzik a szólás, s a kommunisták példamu­tatása valóban követőkre t - lált. Nemes érdekszövetség ez: az új, a jobb keresése mind a termelő munkában, mind a társadalmi életben mindenki érdeke, mert min­denki hasznát szolgálja Hiba lenne hát az új megoldások, a célravezetőbb eszközök keresését valami sajátos „pártfeladatként” felfogni. Igaz, elsősorban a kommunisták megtisztelő kötelessége az egészséges elégedetlenség, az anyegi gyarapodást, s erkölcsi gaz­területét véve alapul — ha az új konstrukciójú tárcsát általánosan bevezetik —, az évi megtakarítás meghalad­ja az egymillió forintot. Megtakarítás; egy gép, kilenc munka­erő Másik két újító Fodor Tamás és Pásztor Albert a silózáshoz dolgoztak ki új módszert. Olyan villa- moscsörlőt szerkesztettek, amelynek segítségével a si­lózandó anyagot könnyű­szerrel, kevés munkaerő­vel mozgathatják... Azt a munkát, amit eddig 12 ember végzett, a villamos- csörlő segítségével három ember könnyűszerrel el tudja látni. Az újítás má­sik igen fontos része, hogy a villamoscsörlő segítségé­vel a silózó munkától egy erőgép is felszabadul, s ennek hasznát a gazdaságok az őszi munkaidőben na­gyon is érzik. Az új módszer­rel a Kemecsei Állami Gazdaságban idén 22 ezer mázsa takarmányt silóztak, és 18 ezer forintos költség­megtakarítást értek el. Me­gyei szinten, 14 állami gaz­daságot számítva, az évi Először csábított az ötlet: leültetem őket szemben egymással. Mit tudtak vol­na mondani, egy anya aki tizenhét gyereket hozott a világra, tizenhármat fel is nevelt, és még hármat — a férje első házassága után. Vele, Nagy Sándomé, kál- lósemjéni asszonnyal szem­ben foglalt volna helyet egy másik, akinek egy ki­csit előleg az asszonyi név, viszolyog a gyerektől. Vár. Mégis, mesterkéltnek ha­tott volna az élet sokkal bonyolultabb, mintsem így le lehetne egyszerűsíteni, így Nagy Sándornét, magát ültettem szembe sorsával, nem is teljesen a kurió­zum, a húsz gyerek ked­véért, a gyerekek száma dagodást szolgáló lehetősé­gek, eszközök felkutatása. Az említett esetben, az új gyártástechnológia életké­pességének bebizonyításában is ez történt. Am a kom­munisták törekvése igazi értelmét csak í kkor nyerhe­ti el, ha társakként maguk i mellett tudják a többieket, a párton kívülieket is. Természetes követelmény, hogy a kommunista cselek­vőén részt vegyen a társa­dalmi életben. Ugyancsak a természetesség erejével hat, hogy pártszervezeteink a változó valósághoz igazod­va ÚJ, korszerű műnk. mód­szereket alakítanak ki, s hogy mind erősebbé, köz­vetlenebbé válik kommunis­ták és párton kívüliek kap­csolata; mind nagyobb hangsúlyt kap az állami — tömegszervezetek önállósá­ga, csökken az operatív beavatkozás szükségessége, s megszűnik az irányításban ma még meglévő párhuza­mosság. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósí­tása s a szocialista demokrá­cia kiteljesedése összefüg­gő folyamat. Es e folyamat eredményeként tovább erő­södik az a légkör, amely­ben az áll; mpo'gárok mind nagyobb száma érti meg, hogy kövesse a kommunis­tákat, mert elsőként ők áll­nak az új, a jobb mellé. (M) megtakarítás közel 300 ezer forint lehet. Vegyszeres gyomirtás a lucernásban Magyarországon először az állami gazdaság újítói végeztéit kísérletet az ál­lókapás lucerna vegyszerrel történő gyomirtására. A gyomirtáshoz Hungazin és Merkazin vegyszereket al­kalmaznak. A balkányi és új fehértói gazdaságokban Ö0—50 holdas parcellákon a kísérlet igazolta, hogy a Vegyszerek a kétszikű gyo­mokat száz százalékosan kiirtják, anélkül, hogy a lucerna kárt szenvedne. Az Újítás, illetve az új eljárás, a magfogásnál igen lénye­ges, szakvélemények szerint nagymértékben nő a hozam betakarítás nemcsak önnyű, de munkaerő is megtakarítható. Az állami gazdaságok újítói országosan is sok sikert értek már el. Kiállí­tásokon gépeiket, szerkeze­teiket nemegyszer jutal­mazták első, második, har­madik díjjal. Az ez évi eredmények is azt bizonyít­ják, hogy az újítók alkotó tevékenysége az állami gaz­daságokban sikeres. Seres Ernő itt nem is elsőrendű talán. Mikor bemutatkozott, ar­cán az izgalom, érdeklődés, tartózkodás vegyült sajátos egésszé. Kezén eleven pety- tyek a klór nyoma. Gyak­ran dolgozik klórral, a Nagykállói Elme- és Ideg­gyógyintézet takarítónője. Semmi átlagon felüli, asszony, anya a sok ezer közül. Mégis — akaratlanul a gorkiji Anya állt előttem, akin nyomot hagyott a ne­héz munkásélet, a gyerekek nevelése, s aki napjainkban két életet él — a régit, és az újat, 11 éves korában már önmagát tartotta el, cseléd volt mint a legtöbb korán árvaságra maradt szegény lány, tekintetes praknál, papnál, ahol „éh­betegséget” kapott az éjjel­Néhány nap és itt az év vége. A termelőszövetkeze­tekben megkezdik a zár­számadások technikai mun­káit, a politikai előkészüle­tek azonban máris tartanak. Az utóbbiról beszélgetett munkatársunk Szabó Mi­hállyal, a TÍSZ- löki Járási Pártbizottság első titkárával. A zárszámadást segítő poli­tikai munkáról többek kö­zött az alábbiakat mondta Szabó elvtárs: — Járási szinten az elő­készületek egy célért, de sajátos feladattal két vona­lon futnak, A szakmai, tech­nika feladatok segítését, el­lenőrzését a járási tanács és a bank végzi. A járási pártbizottságnak beszámol­tak róla, milyen ütemtervet készítettek, ki miért felelős. Mi ezzel egyetértettünk és ők végzik önállóan a saját fel­adatukat. A politikai előké­szítést az alapszervezetek végzik, a járási bizottság irányításával. Legyen társadalmi ügy A decemberi taggyűlések­nek két napirendje van járásunkban: egyik a me­gyei pártbizottság irányel­vei a termelőszövetkezetek zárszámadásának politikai előkészítésére, másik pedig a falusi ifjúság helyzete. Lé­nyegében a második napi­rend is segíti a zárszám­adást, mert a fiatalok meg­becsüléséről, visszajövetelé- ről, díjazásáról és egyéb hasonló kérdésekről lesz szó. Januárban indítjuk a termelőszövetkezetekben a téli tanfolyamokat. Ezeken az előadásokon szó esik majd az új mechanizmusról, azokról a kedvezmények­ről, amire a IX. kongresszus határozatot hozott, az új tervezésről és természetesen a zárszámadásról. — Felkérjük a járási pártbizottság tagjait, hogy egy-egy szövetkezetben a zárszámadás politikai elő­készítésében nyújtsanak se­gítséget az alapszervezet­nek. A tömegszervezetek vezetőit arra kérjük, hogy a zárszámadás és a tervké­szítés legyen társadalmi ügy a falvakban. Jobb esztendőt zárunk Mi elmondjuk az aktí­váinknak, hogy sok olyan jó módszer gyűlt össze a közel két évtizedes tapasztalat során, amit most is alkal­nappali ébrenléttől, a ke­véske koszttól. „Nem volt nekem gyer­mekkorom nem voltak já­tékaim, nem jutott idő a gondtalanságra. Mikor férj­hez mentem egymás után jöttek a gyerekek, tizenhét. Négy meghalt, tizenhárom él. együtt neveltem fel őket a férjem első házas­ságából származó három gyerekkel. Tizenhatan szó­lítanak édesanyámnak. De már egy sincs a közelem­ben..." Neheztelés nélkül mond­ja mindezt, az anyák nyu­godtságával, akik jó útra- valót adtak a gyerekeknek, hogy megálljának a saját lábukon. Mindegyiket si­került révbejuttatni: Sán­dor hentes Pesten, Rozika mazni kell. Nem ikarunk mindent újra feltalálni. Na­gyon beváltak például az évek óta alkalmazott zár­számadás előtti brigádgyűlé­sek. A vezetőség itt minden kis problémát meg tud be­szélni, sőt mire elérkezik a zárszámadás már az orvo­solható egyéni sérelmeket meg is oldják. így a több száz fős zárszámadási köz­gyűlésen már az egész kö­zösséget érintő problémák­kal tudn k foglalkozni, a brigádgyűléseken .a vezető­ség, ha nem fillérre is, de a várható jövedelemről is beszámol és szinte egyen­ként kér az emberektől vé­leményt a következő esz­tendő munkájához. Eleknek a brigádgyűléseknek a megfc. rtására a pártszer­vezetek figyelmét nyomaté­kosan felhívtuk. A zárszámadások még nem készültek el, igy konk­rétan forintban nem szól­hatok a jövedelem alakulá­sáról. A nemzeti bank szo­kott felméréseket végezni, az ő tájékoztatásuk szerint a sok víz ellenére is vala­mivel jobb esztendőt zárunk, mint tavaly. Árut többet adtunk a népgazdaságnak. Búzából például 13,1 má­zsás járási átlagunk volt, a múlt évben 12,2. Több a kukorica és a cukorrépa. Az őszi vetést és betakarítást idejében befejeztük. Kivétel néhány száz hold kukorica, amit elöntött a víz, letör­ni majd csak a jégen lehet. Elmondtuk a párttitká­roknak, hogy a szálas takar­mánnyal már állunk vala­hogy, de törjék a fejüket a tervezés előtt, hogyan le­hetne abraktakarmányból is többet termelni. Felhívtuk a figyelmüket a pártszerveze­A Kelet-Magyarország- ban november 26-án meg­jelent „Veszélyes árok” cí­mű panaszra közöljük, hogy a Toldi utca és a Móricz Zsigmond utca térségében a Megyei Építőipari Vállalat és a Budapesti Csőszerelő Vállalat kivitelezésében fo­lyik a gázvezeték építése. A munka megrendelőjét, a Megyei Beruházási Irodát már több esetben sürgettük a város területén végzett férjnél van Nyírpazonyban, Julianna Pesten él, Zoltán Pápán, oda nősült, a szak­mája kőműves. Károly is pesti lakos, parkettás, (most vettek házat 80 ezerért), Pi­roska a szövőgyárban mun­kás ugyancsak Pesten, mint a többiek: Katalin, Lajos, Etelka, Gizella, Ferenc (ő géplakatos) János bőripari tanuló, László maradt itt­hon, ő pincér, nemrég vo­nult be katonának. A há­rom kisfiú: György, József és István a berkeszi gyer­mekotthonban tanulnak. Jól tudja Nagyné, hogy az ő ereje igyekezete ke­vés lett volna ahhoz, hogy mindegyik gyerek megtalál­ja a helyét, a társadalom „elébe ment”, egyengette az utat. oda állt a sokgyerme­kes asszony mellé. így voit hat évvel ezelőtt is, ami­kor leégett Nagy Sándorék házacskája, a község a já­rás segített, hogy új hajlék! legyen a család feje fe­lett. Mély nyomot hagytak ezek az ötvenöt éves mun­kásasszonyban A család gondjának zöme megmaradt I teknek a tehénállomány gyarapítására és általában az egész állattenyésztés gyorsabb fejlesztésére. Az 1966 elején történt mező­gazdasági árrendezések eb­ben az irányban kedvezően hi tnak. Használják ki ezt a lehetőséget a szövetkeze­tek. Vannak természetesen problémák, amit helyileg pem lehet megoldani, min* a nagyobb épületek létesítése, vagy a jó erőgépek beszer­zése. Ehhez jó és elegendő gépet kell gyártani Különö­sen az őszi betakarítás ide­jén éreztük hiányát a gé­peknek. Az istállölrágyázás helyzete egyik évről a má­sikra megjavulna, ha meg­felelő markoló és szórógé- peink lennének. Javullak a szövetkezetek Nem akarok felsorolni minden jó tsz-t, de nagy javulás volt az idén a há­rom tiszaiöki tsz-ben, a ti- szavasvári Lenin és Rákóczi tsz-ekben, előreléptek Tisza- dadán is. Külön dicséret illeti a két tiszaeszlári tsz-t, aki eddig mindig a sereg­hajtó volt, ezen az őszön pedig elsők lettek a vetés­ben és a betakarításben. Nagyra értékelem a gaz­dasági fejlődést, de ebben az évben a? emberek tuda­tában talán még pagypbb volt az előrehaladás. A pa- naszkodók is mind meg akarják javítani a szövetke­zeti munkát, nem pedig zülleszteni. Ezért én a IX. kongresszus jó határozatai­nak ismeretében a javc'f il­letően nagyon optimista va­gyok — fejezte be a be­szélgetést Szabó elvtárs. gázvezeték fektetés munka­árkainak betöltésére és a felbontott útburkolatok helyreállítására. Reméljük, hogy a lapban megjelenő sorozatos ész­revételek eredményesek lesznek, s a beruházó mindent elkövet a munkák mielőbbi befejezése érdeké­ben. Nyíregyháza Városi Tanács VB. építési- és közlekedési osztálya az anyának, neki kellett helytállni a munkában, de azt is érezte, ha nem bír­ja, ott van a nagyobb kö­zösség, amely nem hagyja magára. „Van rendes kis házunk. Egy kis nyugodt életet akarok még, hogy ne kell­jen annyit menni. Azt tu­dom mondani, ha a férj rendes, nem iszik, nem probléma a gyerekeket fel­nevelni.” Élj övét egyik ismerőse megjegyezte: „ez az asz- szony még soha életében nem volt beteg”. Akkor egy újabb mozzanatot jelentett ez érdekességek között. Azóta rájöttem, ez a nagy áldozatot hozó, örökösen munkálkodó asszony való­ban nem lehetett soha be­teg. Nem hagyta őt he- tegnek lenni a kötelesség. Páll G. Porfelfogó milliós haszonnal Figyelemre méltó újítások megyénk állami gazdaságaiban Hol vagytok gyerekek? Egy káliósemjéui asszony, akit tizenhatan szólítanak édesanyámnak Olvasónk panaszára válaszol oz illetékes Felbontott útburkolatok A zái‘Nzániadá§ok politikai irányítói a pái'lizeriezetek Beszélgetés Szabó Mihállyal* a Tfszalöki Járási Pártbizottság első titkárával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents