Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

GÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL Befejeződött dr. Slang! József osztályvezető főorvos bűnügyének nyomozása több Bctesítméav — ^toi‘»abban Az építőipari kapacitás növelésének lehetőségei az ÉM. megyei váila atánat A megyei főügyészség nyomozó csoportjához 1966 év szeptember hajában be­jelentés érkezett. A beje­lentésben foglaltak szerint dr. Stangl főorvos az ingye­nes gyógykezelésre jogosult SZTK-belegektől rendszere­sen nagyobb összegeket kér és fogad el, a koraszülött gyermekekét 3—4 napig nem engedi élő gyermekként nyilvántartásba, venni, te­hát közokirathamisítást kö­vetett el beosztottaival, va­lamint az általa alkalma­zott gyógyító módszereket és emberi magatartását ki­fogásolta a bejelentés. A bejelentés alapján a nyomozó csoport a nyomo­zást elrendelte, majd rövid időn belül dr. Stangl fő­orvost előzetes letartóztatás­ba helyezte. A lefolytatott nyomozás adatai a bejelentésben fog­laltak döntő részét igazol­ták. Az elkészített 40 olda­las vádiratban az ügyész­ség dr. Stangl főorvost vá­dolja: hetvenhárom rendbe­li tiltott előny követelése és elfogadása, több . rendbeli közokirathamisítás és ha- mistanuzásra való rábírás bűntettével. Hogyan alakult dr. Stangl pályafutása? Nevezett 1950- től 1961-ig mint osztályveze­tő főorvos, ezt követően 1966 év áprilisáig igazgató főor­vos a kisvárdai járási kór­házban. Ez időtől kezdve le­tartóztatásáig a nyíregyházi megyei kórház szülészet­nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa. Pályafutása felfelé ívelő és egyenletes. Erre - dr. Stanglról készített minősíté­sek szerint „mindén alap” megvolt. Mielőtt dr. Stangl által elkövetett konkrét bűncse­lekményekről, az elkövetés módjáról adnánk tájékozta­tást, helyes' ha megismeri az olvasó azokat az érvényben lévő törvényes rendelkezése­ket, amelyeknek alapján dr. Stangl főorvosnak orvosi te­vékenységét folytatni kellett volna. Az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. sz. tvr. jogszabályi alapot nyújt az orvosi működéshez, megha­tározza a gyógyító, megelő­ző tevékenységet folytató orvosok jogait és kötelessé­geit is. Ennek 2. paragrafusának (2.) bekezdése meghatározza, hogy: „Az orvosnak elő kell segítenie a szocialista egész­ségügy követelményeinek megvalósítását és a dolgozók magas színvonalú egészség- ügyi ellátásának biztosítá­sát. 12. paragrafus: „Az orvos­nak olyan magatartást kell tanúsítania; amely az orvo­si hivatásba vetett bizal­mat erősíti, az orvosi hiva­tás erkölcsi tekintélyét biz­tosítja és amely őt az orvo­si gyakorlat folytatásához megkívánt megbecsülésre és bizalomra méltóvá teszi.” Kötelezően előírja a 13. paragrafus (1) bekezdése, hogy: „A díjtalan orvosi ellátásra jogosult betegeket magas színvonalú gyógyke­zelésben, ellátásban kell ré­szesítenie. Az orvosnak ma­gatartásával meg kell erő­sítenie a díjtalan orvosi el­látásra jogosult betegekben azt a tudatot, hogy nincs szükség külön személyes, vagy vagyoni előny kilátás­ba helyezésére és juttatásá­ra ahhoz, hogy a legmaga­sabb színvonalú gyógykeze­lésben, ellátásban részesül­jenek.” 13. paragrafus (3) bekez­dés: „A gyógyító megelőző munkakörben alkalmazott orvosnak tilos a betegtől vagy hozzátartozójától sze­mélyes vagy vagyoni előnyt kérni abban az esetben, ha a beteg díjtalan gyógykeze­lésre (ellátásra) kötelezett.. Továbbá tilos az orvosnak személyes vagy vagyoni előnyt elfogadni azért, hogy a beteg részére a jelen tör­vényszerű rendelet szerinti legmagasabb színvonalú gyógykezelést (ellátást) biz­tosítsa, vagy a beteget meg­különböztetett elbánásban, illetőleg előnyben részesítse.” A 8/1959. Eü. M. rendelet 29. paragrafusának (1) be­kezdése arról is rendelke­zik, hogy: „Az orvosnak orvostársa irányában olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel biztosítja orvostár­sának megbecsülését és az orvosi tevékenység iránti bizalmat.” A 2/1956. Eü. M. rendelet . szabályozza a terhesség megszakításával kapcsolatos eljárásokat. Ismerteti, hogy az arra hivatott bizottság milyen indokok alapján ad­hatja ki a terhesség megsza­kításával kapcsolatos enge­délyeket. Meghatározza, hogy csak kórházak, klini­kák nőgyógyászati szülészeti osztályán, vagy az arra kije­lölt szülőotthonokban lehet a terhességet megszakíttat- ni. Kötelezővé teszi az egészségügyi vagy rendelő intézetben elvégzendő elő­zetes nőgyógyászati szakren­delésen való részvételt, vizsgálatot. A díj tekintetében egysé­ges tarifát állapit meg. E törvényes rendelkezések alapján kellett volna dr. Stangl főorvosnak dolgozni. Dr. Stangl a bűncselek­mény-sorozat elkövetésére a napi 2—3 órás SZTK rende­lési időt használta fel, ame­lyért egyébként külön 120P forint haVi fizetést kapott az államtól. AZ SZTK-rendelésen meg­jelent betegek előtt módsze­resen hangsúlyozta saját személyének jelentőségét és általában megkérdezte a betegtől, hogy kivel akarja a műtétet elvégeztetni. A betegek egy része — ilyen kérdés feltevése után — dr. Stangl személyéhez ra­gaszkodott. Ekkor dr. Stangl bejelentette, hogy ő csak pénzért tudja vállalni a mű­tétet és közölte az összeget is. Az általános tarifa 500 forint 'Voll,' volt azonban nem egy olyan eset, ahol 6—800, sőt 1400 forintot is elkért a betegtől. Nem vetette meg az 500 forinton aluli össze ■ geket és a természetbeni ho­norálást sem, így pl. tojás, baromfi, burgonya, alma, stb. A pénzszerzés módszerei közé tartozott Stanglnak az a gyakorlata is, hogy meg­kérdezte a betegtől, a mű­tétet fájdalommentesen akarja-e? A válasz érthe­tően mindig igenlő volt. Ek­kor dr. Stangl közölte, hogy .ezért fizetni, kell. Igen sok betegtől ezzel a trükkel szedte ki a pénzt, és utána több esetben semmiféle ér­zéstelenítést nem alkalma­zott, sőt a terhesség megsza­kítását sem ő végezte, ha­nem azt beosztott orvosai­val végeztette el. A nyomozás során kihall­gatott személyek között több 8—10 gyermekes családanya is van, akik emiatt kívánták terhességüket megszakítani. Stangl ezektől a család­anyáktól is elkérte az 500 forintot. Nem egy esetben megtörtént, hogy aki műtét előtt nem tudott fizetni, azt azzal küldte haza, hogy sze­rezzen pénzt és néhány nap múlva jöjjön vissza. Többször előfordult, hogy a betegekkel a kórház por­tásfülkéjéből telefonáltatott haza a községekbe, hogy a hozzátartozóik hozzanak pénzt. Ha pedig valaki a műtét előtt nem tudta a tel­jes összeget fizetni, műtét után igazgatói szobájába rendelte és kért» n megígért összeg kifizetését. A 73 rendbeli tiltott előny követelése, il’etve el­fogadásával 27 900 forint jogtalan haszonra tett szert. Meg kell jegyezni, hogy dr. Stangl által elkövetett bűn- cselekményeknek ez csak egy töredéke. A valóságban számtalan rendbeli tiltott előny követeléséről és elfo­gadásáról ván szó, mert a nyomozás csak szúrópróba­szerűen fogta át az elmúlt 2 esztendő anyagát. Ilyen orvosi magatartás mellett érthető a Fiat gépko­csi és a Nyíregyházán meg­vásárolt és felújított, 350 ezer forintot érő lakásszer­zés, vagy például 1960-tól kezdve minden évben lebo­nyolított külföldi utazás. Fedezték a költséget az egyszerű tsz parasztasszo­nyok, akiknek az állam in­gyenes SZTK gyógykezelést biztosít. Dr. Stangl nemcsak ön­ző, anyagias természetű egyéniség volt, hanem előre­haladása érdekében szakmai eredményeinek okirathami­sítás útján való biztosításá­tól sem riadt vissza. A nyír- . egyházi kórházba történt behelyezése után beosztott orvosainak több esetben adott utasítást közokirat­hamisítás elkövetésére oly módon, hogy a koraszülött gyermekeket 3—4 napig nem kell élve születettként nyilvántartásba venni. Ami­kor beosztott orvosai ezt kifogásolták és esetenként a végrehajtást megtagadták, dr. Stangl válasza az volt, hogy minden szakmának megvannak a „kulisszatit­kai.” Utasítást adott több eset­ben kórlapok megsemmisí­tése, illetve kijavítására, amikor az általa alkalma­zott gyógymódot utólag helytelennek tartotta és en­nek következtében a magzat elhalt. Az olvasóban joggal vető­dik fel az a kérdés, milyen volt az illetékes ellenőrző szervek munkája, hogy Stangl hosszú éveken ke­resztül semmibe vette a tör­vényes rendelkezéseket és kihasználta a beteg asszo­nyok kétségbeesett helyze­tét. A nyomozás adatai alap­ján erre a kérdésre is vá­laszt lehet adni. Tételes ellenőrzést a til­tott ajándékozások vonatko­zásában 1959 évtől kezdő­dően egyetlen esetben sem tartottak, sőt, amikor 1964 decemberében Sándor Ist­ván fényeslitkei lakos Stanglot ilyen bűncselek­mény elkövetése miatt fel­jelentette a járási tisztior­vosnál, a feljelentést semmi­féle intézkedés nem követ­te. A főügyészség az ellenőr­zés elmulasztása miatt a szükséges intézkedéseket megtette. Dr. Stangl bűncselekmé­nyeit nem az anyagi ne­hézségei motiválták. Legális havi jövedelme a mellék­foglalkozással járó díjakkal együtt általában 5000—5500 forint volt. Sokkal inkább áll az ő esetében az a tétel, amit a pártkongresszus így fogalmazott meg: „A kis­polgári gondolkodás, a ha­szonlesés, az önző anyagias­ság szelleme idegen a szo­cializmustól. Ez ell |n meg­alkuvás nélkül elvi harcot kell folytatni.” Ezt a harcot folytatják az igazságügyi szervek e bűn­ügyi nyomozás során is és kérik e harcban a becsüle­tes állampolgárok támogatá­s^t‘ Dr. Vadon Béla nyomozó csoportvezető Az ÉM. Szabolcs-Szat- már megyei Építőipari Vál­lalat ebben az évben 410 millió forintos tervet telje­sít. Jövőre 500 millió fo­rint körül lesz a terv. En­nél azonban az építési igény nagyobb; kielégítése csakis úgy lehetséges, ha az építőipari munkákat az eddiginél jobban és gyorsabban gépesítik. Az alap technológiai soroza­tok, mint pl. habarcs, be­tonkeverés, már 100 száza­lékosan gépesített, de má­sutt még sok a pótolni va­ló.- •• rr jovore 1,4 milliós betektetes Az eddigi gyakorlatoktól eltérően az építőipari vál­lalat felügyeleti Hatóságá­tól már megkapta a jövő évi gépi beruházásra vo­natkozó keretet. Az ÉM. megyei vállalata az elmúlt három évben évenként hat-hétmillióval fejlesztet­te geppaiaját, s a jövő évi gépfejlesztés is 7 millió 400 ezer forint értékű. Ebből az összegből elsősorban to­vább fejlesztik a föidmun- kavégzes gépi kapacitását. A legnagyobb probléma az, hogy a vailalat rendel­kezne ugyan lö dömperrel, de ezeK már elavultak, felújításra, átalakításra szorulnak. Uj dömpert nem kap jövőre az E1VE, illetve kétséges, hogy a kért 13 köbméteres nagy dömperből érkezik-e? Ellenben lé­nyegesen javul a munkahe­lyen belüli szállítás, ugyan­is tíz darab egyköometeivs lengyel gyártmányú szállító targoncát kapnak. A nagygépesités az el­múlt években ugrásszerűen nőtt, s erre a tovaobiaaban is sor kerül. Nem megol­dott és a jelek szerint nem is lesz megoldva a nagy­gépek mozgatása, szálluá- sa. Ezek szerint a további­akban is kénytelenek lesz­nek ahhoz a módszerhez fo­lyamodni, hogy a monstrum gépeket — mert önjáróak —, önerővel juttassák el egyik építkezési helyről a másikra. Ez a saját erős mozgatás azonban igen költséges, elsősorban azért, mert ezeknek a gépeknek futó és hajtóműveit nem száz-kétszáz kilométeres utak megtételére konstru­álták, hanem csak arra, hogy a munkahelyeken mozogjanak. Ezek a gépek egyik helyről a másikra, 5—6 kilométeres sebesség­gel tudnak eljutni. Tehát rengeteg az időkiesés, azon­kívül gyorsabban kopnak a futó és hajtóművek, me­lyeknek felújítása igen drága, Ráadásul e gépek többsége lánctalpas, és a rendelkezések szerint ezek nem vehetnek részt a köz­úti forgalomban. Olykor­olykor tehát még szabály- sértés is történik. 600 kilométer — üres jaratoan A vontató szükségessé­gét igazolja, hogy a válla­lat rendelkezik hat tör­pe önszerelő toronydaru- val, amely lényeges szétsze­relés nélkül mozgatható szállítótengellyel. Volt eset, ezeket a to­ronydarukat pár száz mé­terre úgy szállították to­vább, hogy a budapesti ÉPFU-tól rendeltek von­tatókocsit. Nem kell külö­nösebben magyarázni, mit jelentett költségekben a vállalatnak, hogy Buda­pestről üres járatban le­jött egy kocsi és üres já­ratban vissza is ment. Meg­tett 600 kilométert csupán azért, hogy itt a megyében egy toronydarút, pár száz méterei odább vigyen. Ma már nincs ilyen, ellenben a helyzet az, hogy egy-egy alkalmas vontatóért na­pokat, heteket kilincsel­nek és addig a drága gép kihasználatlanul áll. Vakolás té'en A gondok és problémák említése mellett szó sincs arról, hogy lebecsüljük az ÉM. megyei vállalatának jövő évi gépfejlesztését. Mert ez lényegesen kor­szerűsíti a munkát. Nagy­mértékben fejlődik jövőre A Kelet-Magvarország szerkesztősége pályázatot hirdet olyan Szabolcs-Szat- már megyei témájú írások­ra, amelyek egy-egy község, városnegyed, utca, üzem, termelőszövetkezet, iskola, úttörőcsapat, vagy más kö­zösség helyzetét (múltját, jelenét, jövőjét) mutatják be, olymódon, hogy azok közérdeklődésre tarthatnak számot Elfogad a szerkesz­tőség olyan írást is, amely egyetlen tanácsülésről, párttaggvűlésről, vagy szö­vetkezeti közgyűlésrő szól, ha az az ott élő közösség életében döntő változást ho­zott. A pályázaton mindenki részt vehet. Csak olyan írást fogadunk el, amely konkrét helyhez, vagy sze­mélyekhez kötött. Verset, novellát, elbeszélést nem ve. szünk figyelembe. Az írások terjedelme 150 gépelt, vagy kézzel írott sornál hosszabb nem lehet. (Lehetőleg gép­pel!) A pályázatot oivasha­a téliesítés lehetősége is. Ivet evvel ezelőtt a leiiesi- teshez szinte semmilyen ii<ÍAÍl V oib ti V ctnü­latnak. Jelenleg -u adun tízezer kalonas futoer- téku noiegluvojUK van es ez az állomány jövőre to­vábbi húsz darabbal nö­vekszik. A tervek szerint nasOhló típusú hoiegíüvók- ból tíz darab 80 ezer haló­dás berendezést is napnak. Ezzel az építőipari vanaial elérkezik oda, hogy gya­korlatilag minden munka­helyet százszázalékosan té- liesíthet. Sőt arra is na­gyobb lehetőség lesz, hogy külső homlokzatokon az állványzatra szerelt ponyva alá meleg levegőt fuvatva vakolást, kőporozást vé­gezzenek. A jövő évi gépfejlesztés­sel egyhül a szakszerelő ipar kisgépesitésének el­maradottsága is. Korszerű­sítik a különböző műhe­lyek gépparkját áramfej­lesztőkkel esztergapad­dal, daraboló fúrógépek­kel. Az eddigi gyakorlatok szerint a megrendelt gé­pek általában az év máso­dik felében, év végén ér­keztek, ami azt jelentette, hogy a gépfejlesztés ugyan 1966-ban történt, de a gé­pek alkalmazására. hasz­nosítására 1967-ben kerül sor. Jó lenne, hogy az 1967- re rendelt gépek — ha nem is az év elején — az első fél évben megérkeznének, hogy azokat a vállalat hasznosítani tudja. (S. E.) tó. teljes névaláírással és lakcímmel kell ellátni. A legjobb pályázatokat az alábbi díjakkal jutalmazza a szerkesztőség. I—II. díj egy-egy külföldi IBÜSZ-út, III—V. díj: 800—800 forin­tos jutalom. VI—VIII. díj 500—500 fo­rint jutalom­A pályázatra írásokat a mai naptól kezdve 1967 március 1-ig fogadunk el. A beérkezett, közlésre al­kalmas pályaműveket már januárban kezdjük közölni. Minden megjelent írásért a szokásos honoráriumot kü­lön kifizetjük. A pályázat eredményét az 1967. május elsejei lapunkban közöljük. Kérjük a pályázat első ol­dalán felül feltüntetni a ..Nálunk történt” jelmon­datot. A szerkesztőség cí­me: Kelet-Magyarország szerkesztősége, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3. „Nálunk toriéul“ a Kelet-Magyarország új pályázata TELJ£S ° SZ t R edves Branyi kar társi Azért kérettem, hogy elbeszélgessünk. Uj év jön. új munkarend. Szeretném, ha maximális bizalommal, teljes őszinteséggel elmon­danánk a véleményünket. Ami a szívünkön, az legyen a szánkon. Óhajtja? — Boldogan. — De teljes őszinteséggel! — Nem fog csalódni az osztályvezető kartárs! — Talán kezdje ön! Szól­jon valamit a vezetésről! — Hát kérem, ha teljesen őszinte akarok lenni, ke­gyed egy miheszna alak. Nem vezetőnek, de még segédportásnak sem alkal­maznám, ha tőlem függne. A világon semmihez nem ért, csak azért van itt, mert a trösztből a sógora támogatja. — Érdekes, eddig egészen más volt a véleménye ró­lam? — Igen, de most teljes őszinteséget kért. — Persze, persze! Elné­zést. Hát ami azt illeti Bra­nyi kartárs, maga sem egy lángész, úgy is mondhat­nám, hogy tökfllkó. Az öcs- cse ha nem ott dolgozna, ahol dolgozik, már rég ki­rúgtam volna... De kérem, folytassa! Csak őszintén. — Csakis. Szóval ön nem­csak mihaszna fickó, de szerény véleményen szerint jellemtelen is. Közismert, hogy a jutalmazásnál azok kerülnek ecőiérbe, akik itau fizetnek magának... Nem ve­szi rossz néven, hogy ezt is elmondtam? — Boldog vagyok Branyi- kám. Boldog. Ezt az őszin­teséget vártam. Tudná vala­mivel konkrétizálni is amit elmondott? — Hogyne. Például ön nagy humanistának vallja magát, s mégis a szorgal­mas kis Lipiskei szinte so­ha nem kap jutalmat, pedig az Állatvédő Egyesület al elnöke, viszont Dromedár kolléga, aki közismert sza- dizmusáról, hogy mást ne mondjak, a kit nyék összes macskáit ő mérgezte meg, azzal nagyon jól megértik egymást. Hogy miért? Mert Lipiskei málnaszörpöt iszik és azt is csak otthon, Dro­medár pedig önre költi a prémiuma 20 százalékát. — Köszönöm az építő bí­rálatát. Tudtam, hogy nem csalódem önben Brmyikám! Őszintén és nyíltan beszélt. Es nagyon fájlalnám, ha va­lami összefüggést találna nyíltsága és a bejelenteni valóm között. Ugyanis ar. ön beosztására mától kezdve nincs szükség és holnap reggel, de ha parancsolja már ma délután átveheti a munkakönyvét. — Nagyon hálás vagyok, ugyanis véletlenül és H kérni akartam a munka­könyvemet, mert 'olnaptól el kell foglalna* az új munkahelyemet egy másik vállalatnál. Ordas Nándot

Next

/
Thumbnails
Contents