Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Az 1067. éwi népgazdasági terv főbb előirss nyzatai Ä kormány Tájékoztatást Hivatala közli; A Minisztertanács — az es évi munka tapasztalatait és várható eredményeit fi­gyelembe véve — megtár­gyalta és jóváhagyta az 1967. évi népgazdasági ter­vet 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött, ér­vényre jutottal! a gazdálko­dásban az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1964- decemberi és 1965. decem­beri határozatai. A munkás­osztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgal­mas munkájának eredmé­nyeként a fejlődés több te­rületen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emel­kedése 1966-ban valame­lyest meghaladta a terve­zettet, az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6,5 százalékkal magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az épitőanyagipar termelése. Javult az összhang a ter­melés és a szükségletek kö­zött: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a kül­kereskedelem részére tör­ténő áruátadási tervét. Több termékből azonban a na­gyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szükségle­teit Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munka- fegyelem. A létszám növe­kedése az iparban a terve­zettnél kisebb volt, a terme­lés növekedésének körülbe­lül 80 százaléka a terme­lékenység emelkedéséből származik. A munkások és az alkalmazottak egy mun­kanapjára jutó termelés a tavalyihoz képest 5 száza­lékkal emelkedik. Az ipar­ban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3,3 százalékkal nő- Az előző évieknél vala­melyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint Kedvezőek a mezőgazda­ság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervezett­nél magasabb volt a ke­nyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica át­lagtermése és ez részben pótolja a tavaszi ár- és bel­vizek sújtotta vetések ki­esett termését. Az idén is sikerült saját termésből fe­dezni az ország kenyérga­bona-szükségletét A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek ered­ményeként javult a lakos­ság ellátása, s az idénycik­kek ára mintegy 10 száza­lékkal csökkent A mezőgazdaság az Idén 6500 traktort, 8500 pótko­csit 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kapott. 21 ezer 400 holddal nőtt az öntözött terület Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s teljesítménye a múlt évihez képest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számí­tottnál nagyobb mértékben, átlagosan 8 százalékkal emelkedik* A közlekedés 1966-ban ki­elégítette a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeit A fejlesztés és a javuló szervezés eredmé­nyeként nem volt fennaka­dás az áruszállításban. A beruházásokra ez év­ben körülbelül 47 milliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalékkal több a tavalyi­nál. Nagyobbrészt a terv előírásainak megfelelően megtörtént a legfontosabb létesítmények üzembe he­lyezése. Elkészült — többek között — a pécsi hőerőmű 50 mW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású hajdúszoboszlói földgáz­üzem, a szombathelyi for­gácslapüzem, a pápai ke­nyérgyár, a siófoki Európa- szálló, a csepeli és a tata­bányai áruház. Több, ez évi üzembe helyezésre tervezett beruházás befejezése azon­ban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfe­szítések szükségesek a be­ruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazda­sági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reálbér és a lakosság reál- jövedelme. A reálbér az előirányzott 1,4 százalék he­lyett 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig a tervbe vett 3,7 százalék he­lyett mintegy 5 szá­zalékkal nőtt 1966-ban. A februári ár- és bérin­tézkedések következtében egyes kategóriák — nagy­részt az alacsonyabb fize- tésüek — jövedelme az át­lagosnál gyorsabban emel­kedett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milli­árd, nyugdijakra ugyan­csak 1 milliárd forinttal 1967-ben el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem 3,5—4 százalékkal emelked­jék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugyanakkor az állóalapok (termelési eszközök, lakó­házak, oktatási, egészség- ügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felsze­relések, közművek, stb.) bővítésére fordított összeg mintegy 8—10 százalékkal nőjön az ez évihez ké­pest. A beruházások jövő évi előirányzata 48,5—49,4 mil­liárd forint, az idei várható teljesítésnél 6—7 százalék­Ip A terv az ipari termelés­nek az 1966. évihez viszo­nyított 4—6 százalékos nö­vekedésével számol. E növekedés jelentős része a kapacitások bővítéséből adódik. Az átlagosnál gyor­sabban nő a villamosener- gia-ipar, a vegyipar, a ta­nácsi és szövetkezeti ipar termelése; a szénbányászaté — az igényeknek megfele­lően — csökken. A népgazdaság jövőre 30 százalékkal több földgázt használ fel, mint az idén, c 7—8 százalékkal emelke­dik a villamosenergia-fo- gyasztás. Ezenbelül az ipar 6, a közlekedés 12, a lakos­ság 13 százalékkal több villamos energiát fogyaszt­hat, mint 1966-ban. Az ipari termelés 1967. évi előirányzata magasabb, mint amennyivel a harma­dik ötéves terv kidolgozása­kor számoltak. Az iparnak exportra kö­rülbelül 4 százalékkal, a belkereskedelem részére 5—6 százalékkal, beruhá­zási célokra pedig ugyan­csak 5—6 százalékkal több terméket kell átadnia, mint ebben az évben. Gépipari termékekből M e z o g a A terv adatai szerint a mezőgazdaság termelésének értéke 1967-ben mintegy 2— 3 százalékkal lesz maga­sabb az ideinél. A mezőgazdasági .elő­irányzatok teljesítése bizto­sítja az ország kenyérgabo­náját, a lakosság élelmiszer- ellátásának javítását és le­hetővé teszi a mezőgazdasá­gi termékek exportjának növelését. A terv gondoskodik a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki feltételei­nek további fejlesztéséről. A mezőgazdaság jövő évi, többet fizettek ki, mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forga­lom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a kül­kereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfe­lelően az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A termékek export- képessége egészében növe­kedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el. közülük 34 ezer magánerőből. 3870 óvodai hely, 500 ál­talános iskolai és 230 kö­zépiskolai tanterem épült. A kórházak és gyógyintéze­tek 1500, a szociális in­tézetek 800 új ággval gya­rapodtak. Az orvosi körze­tek száma 100-zal, a szakor­vosi rendelő órák száma 1250-nel nőtt. ★ Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai az alábbiakat tartalmazzák. kai magasabb. A terv elő­írja a beruházási eszközök összpontosított felhaszná­lását és elsősorban a már folyamatban lévő legfonto­sabb beruházások befejezé­sére, illetve folytatására biztosít fedezetet. 1967-ben — más létesítményekkel együtt — üzembe kell he­lyezni a Duna menti Hőerő­mű 150 mW-os gépegységét, a Forte gyár új film- és fotopapírüzemét, a dunaúj­városi papírgyárat, a szé­kesfehérvári hűtőházat, a budapesti 2. sz. házgyárak 1967-ben az ideinél key«-, sebb beruházást kezdenek el, s ezek többségét is két éven belül be kell fejesmi. a r 5—6, építőanyagokból ugyancsak 5—6, vegyipari termékekből 9—10, könnyű­ipari cikkekből 6—7, élel­miszerekből pedig 2,5—3 százalékkal többet ad át az ipar a lakosság részére, mint 1966-ban. Az építőipar termelése 1966-hoz képest 6—7 szá­zalékkal emelkedik; terme­lékenységét 5—6 százalék­kal kell növelnie. A terv a termelés és a szükségletek összhangjá­nak további javítását tűzi ki célul. Előirja a termelés összetételének javítását, a korszerű, keresett cikkek arányának növelést, a mű­szaki színvonal emelését, a technológia korszerűsí­tését és a termékek minő­ségének további javítását. A terv az iparban a ter­melékenység növekedésé­vel, a költségszint további csökkenésével számol. A termelés emelkedésének át­lagosan mintegy 80 száza­lékát a termelékenység nö­velésével kell elérni. To­vábbra is szigorú takaré­kosságra van szükség nem­csak a létszám, hanem a bér-, az anyag- és a pénz- gazdálkodásban is. z d a s á g mintegy 8,7 milliárd forint értékű beruházásain belül lehetővé válik a termelést kiszolgáló alap- és járulé­kos beruházások növelése. A többi között 30 ezer te­hén és 58 ezer sertés elhe­lyezésére szolgáló új férő­helyet létesítenek. A mező- gazdasági üzemek — sok máson kívül — 6200 trak­tort, 6000 pótkocsit, 1500 gabonakombájnt, 800 siló­kombájnt, továbbá burgo­nya-, cukorrépa- és kukori­cabetakarító kombájnokat vásárolhatnak. E beruházá­sok eredményeként az 1 ka- i tasztrális holdra jutó gépi munka az ideinél mimegy 9 százalékkal lesz több. A vegyipar termelésének növekedése lelte, .vé hogy a mezőgazdaság csak­nem 20 százalékkal töbL műtrágyát és 6—7 száza­lékkal több növényvédőszert használhasson fel, mint 1966-ban. Jelentősen nő a nagyobb hatékonyságú nö­vényvédőszerek aránya. A közlekedés feladatait a terv 1967-re is a növekvő áru- és személyszállítási igények figyelembe vételé­vel határozza meg. Tovább­ra is elsődlegesen a jár­műpark rekonstrukciójára és bővítésére fordítanak gondot. A terv szerint 3200 3500 vasúti teher- és 230 sze­mélykocsit szereznek be. 57 Diesel- és 20 nagy telje­sítményű villanymozdony üzembe helyezésével 49 szá­zalékra nő a korszerű von­tatás részaránya. A vasút­vonalak villamosítását a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemhez képest meggyorsítják. A közúti közlekedés fej­lesztését szolgálja 500 autó­busz beszerzése, 500 kilo­méterrel nő a pormentes burkolattal ellátott utak hossza és körülbelül 300 ki­lométer hosszúságú út na­Az 1967. évi terv fontos célul tűzi ki az életszínvonal további növelését. A reálbé­rek mintegy 1—1,5 százalék­kal, a munkás és alkalma­zottak népesség egy főre jutó reáljövedelme 2,5—3 száza­lékkal emelkedik- A terv az­zal számol, hogy 1967-ben a nem mezőgazdasági ágaza­tokban foglalkoztatottak száma 47 ezerrel nő. A parasztság egy főre ju­tó reálfogyasztása — a me­zőgazdasági termelés növe­kedésével összhangban — 1967-ben körülbelül 3 száza­lékkal emelkedik. A jövedelmek alakulá­sával összefüggésben mint­egy 3—4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. A szükséges árumennyisé­get a hazai termelés nö­velése mellett azzal is biz­tosítják, hogy 12—13 száza­lékkal emelik a külföldi fo­gyasztási cikkek behozata­lát. A terv azzal számol, hogy az élelmiszerek, élve­zeti cikkek és vegyesipar­cikkek forgalma az átlagot meghaladó mértékben nő. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az árualapok a várható keresletet általában kielégítik, de egyes idősza­kokban átmeneti nehézsé­A felvásárlás a jövő év­ben — az előirányzat sze­rint — 3 százalékkal halad­ja meg az ideit. Jelentős összeget fordí­tanak az ár- és belvizek elleni védekezésre. Elsősor­ban a Duna alsó szakaszán és a Körösök völgyében lé­vő gátakat erősítik meg, de megfelelő eszközöket bizto­sít a terv a védekezésre az ország más részein is. gyobb átépítésére kerül sor. A hajózás egy 6 ezer ton­nás tengeri-, egy 1300 ton­nás folyam-tengeri hajót és 14 korszerű folyami uszályt állít üzembe. A távbeszélő-állomások száma újabb 10 ezerrel nó és megkezdődik a nemzet­közi távközlő hálózat bőví­tése szempontjából jelentős távbeszélő-központ építése. 1967-ben tovább szélese­dik a külkereskedelmi for­galom mind a szocialista, mind a tőkés országokkal. Az előirányzat szerint a ki­vitel és a behozatal mint­egy 6—7 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. Az idegenforgalom is to­vább bővül. A terv szállo­dák, turistaházak, campin- gek építésére és fejlesztésé­re, vendéglátóipari és ke­reskedelmi beruházásokra jelentős összegeket biztosít. gek lehetnek a lakosság ser­téshúsellátásában. A ruházati cikkek közül emelkedik a szintetikus, il­letve a műszálakkal kevert áruk forgalma. Javul az el­látás nylonharisnyából, or­kánkabátból, kártolt szö­vetekből, bőr- és gumiláb­belikből. Vegyesiparcikkekből is to­vább javul az ellátás. Bővítik a híradástechnikai cikkek, háztartási elektromos készü­lékek és bútorok választékát. A lakosság mintegy 15 ezer személygépkocsit vásárolhat. Az ideinél több építőanyag áll majd rendelkezésre, en­nek ellenére előreláthatóan 1967-ben sem lesz zavarta­lan a lakosság építőanya­gokkal való ellátása. A terv szerint jövőre ösz- szesen mintegy 57 ezer lakás épül, közülük 19 ezer álla­mi erőből, a többi magán­erőből. Az állam továbbra is jelentős hitelekkel tá­mogatja a lakosság építke- iéseit. A közmű-beruházások kö­zül jövőre befejeződik a salgótarjáni vizmű építése, valamint a szentesi, a békés­csabai és a győri csatorná­zás. 1967-ben új beruházások kezdődnek a vízellátás ja­vítása érdekében. A lakos­ság részére történő gázszol­gáltatás bővítése céljából folytatódnak a nyíregyházi, a szolnoki, a kecskeméti éa a békéscsabai beruházások, lényegesen javul a budapesti gázszolgáltatás. Oktatás, egészségügyi ellátás A terv szerint 392 általá­nos iskolai és 107 középis­kolai tanterem építését fe­jezik be 1967-ben. A általános iskolát vég­zett nagylétszámú korosz­tály továbbtanulása és a szakmunkások iránti keres­let kielégítése érdekében a terv az ideihez képest 4— 5 ezerrel több szakmun­kástanuló képzését teszi lehetővé. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1600 gyógyintézeti, 600 szociá­lis intézeti, 1200 bölcsődei hely létesítése. Az elő­irányzatok szerint a körzeti orvosi rendelők száma 140-nel gyarapodik és 1500- zal növelik a szakorvosi órák számát. ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes felépítésének felada­tait állítják népünk elé. Ezt szolgálja a jövő évi népgazdasági terv, amely­nek megvalósítása továob növeli hazánk gazdasági erejét, előmozdítja népünk életkörülményeinek javí- tását, életszínvonalának to­vábbi emelését. A kormány felhívja az irányító szervek, a taná­csok, a vállalatok és intéz­mények vezetőit, hogy a a dolgozókkal ismertessék a terv céljait és rájuk há­ruló feladatait, szervezzék meg eredményes végrehaj­tásukat; egyidejűleg tekint­sék legfontosabb teendő­jüknek a gazdaságirányí­tás új rendszere bevezeté­sének körültekintő előkészí­tését, s ebbe is széles kör­ben vonják be a dolgozó­kat. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket, hogy tá­jékoztató és mozgósító munkájukkal, a szocialista munkaverseny szervezésé­vel segítsék a terv valóra váltását. A Minisztertanács fel­hívással fordul népköztár­saságunk minden állampol­gárához: szorgalmas, fe­gyelmezett munkával járul­jon hozzá a jövő évi nép- gazdasági terv célkitűzé­seinek sikeres megvalósítá­sához. A múlt év szeptemberében adták át rendeltetésének a kisvárdai kórház új gyer­mekosztályát. A korszerű létesítmény a járás gyermekgyógyászatának régi problémáját «Mott» sieg, (Foto; Hamisé! Áj Nemzeti jövedelem, beruházások Életszínvonal, reálbér, reáljövedelem, kiskereskedelmi forgalom Közlekedés

Next

/
Thumbnails
Contents