Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
Felavatták a villamosított Nyíregyháza—Miskolc vasútvonalat A nyíregyházi ünnepségen részt vett <dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter, Benkei András belügyminiszter XXm. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ARA: 80 fittéi I960. DECEMBER 18, VASÁRNAP Nagy várakozás előzte meg 1966. december 17-én délelőtt azt a pillanatot, melynek a nyíregyházi pályaudvar volt a színhelye. Tizenegy órára több ezren gyűltek itt össze, hogy szemtanúi legyenek, amikor a megye történetében először gördül be a villanymozdony Nyíregyházára. Röviddel 11 óra után Szerencs felől előtűnt a villanymozdony és szerelvénye s a végcél előtt néhány méterrel átszakította az avatást jelképező szalagot. A vonat meghívott utasai közül elsőként dr. Csanádi György, közlekedési és postaügyi miniszter szállt le, majd őt Benkei András belügyminiszter, megyénk országgyűlési képviselője követte. Szerencs felől velük érkezett még Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Rödö- nyi Károly, a MÁV vezér- igazgatója, Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Pap Lajos, a Borsod Megyei Tanács VB elnöke, Bartha János, a Hajdú Megyei Tanács VB elnökhelyettese, Kanda Pál, a SZMT megyei titkára, Kuhár András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az érkező vendégeket a vonatnál Békési Rezső, a MÁV Debreceni Igazgatóságának helyettes vezetője, Kása József, a nyíregyházi állomás főnöke, Kisvárdai István, a pályafenntartási főnökség vezetője és Halász Ferenc, a fűtőház vezető mérnöke fogadták. Ezt követően ünnepség kezdődött a pályaudvar térségében felállított szabadtéri emelvénynél. A Himnusz elhangzása után Galló András, a nyíregyházi vasúti pártbizottság titkára köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, megyénk vendégeit. Üdvözölte a Szerencs— Nyíregyháza vasútvonal villamosításában, korszerűsítésében közreműködött vállalatok, főnökségek egyéb szervek dolgozóinak képviselőit. Méltatta a most véget ért nagy jelentőségű munka eredményét, majd Bognár Imrének, a KPM szakosztályvezetőjének adta át a szót, aki a beruházás műszaki, gazdasági fontosságát, s a kivitelezést ismertette a jelenlévőkkel. Ezután dr. Csanádi György elvtárs mondott ünnepi beszédet, melynek végén átadta rendeltetésének a Szerencs—Nyíregyháza villamosított vasútvonalat. Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője vette át a létesítményt, hansúlyozva: a vasút dolgozói megbecsülik államunk jelentős anyagi áldozatát s a megye, az egész népgazdaság javára gyü- mölcsöztetik azt. Majd Sza- bolcs-Szatmár dolgozói nevében Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára méltatta a villamos- vasút jelentőségét. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért véget Dr. Csanádi György beszéde A miniszter meleg szavakkal köszöntötte a vasút- avató ünnepség résztvevőit, majd beszédét így folytatta: — Ez a most elkészült villamosítás része annak a nagy munkának, melyet az egész magyar vasút korszerűsítése érdekében végeztünk s méginkább végzünk a jövőben. A rekonstrukcióra fordított erőfeszítésünk azt eredményezi majd, hogy hazánk Európa-szintű vasúthálózattal fog rendelkezni nem is olyan sokára. Elmondta a továbbiakban, hogy a Szerencs—Nyíregyháza vonal villamosítása, határidő előtti átadása egyúttal annak a párt- és kormányprogramnak a sikeres megvalósítását is mutatja, mely elsőként a gerinchálózat korszerűsítését jelölte meg, ahol a forgalom túlnyomó része bonyolódik. Ez a munka már korábban megkezdődött s a harmadik ötéves terv során még erősebb ütemű lesz. Szólt a miniszter arról, hogy a tervek szerint 1967 végén már a Nyíregyháza—Záhony útszakaszon is villanymozdonyok szolgáltatják a vonóerőt, míg 1968-ban a Budapest—Cegléd, 1969-ben a Cegléd—Karcag vasútszakaszt villamosítják. Ezt követően, de még a harmadik 5 éves terv időszakában Budapest, Debrecen felől is befuthat a villanymozdony Nyíregyházára. — Természetesen a többi vonalon is végzünk fejlesztést s a villamosítás mell.ett a Diesel-vontatásra térünk át fokozatosan. Miután ismertette a miniszter a dieselésítéssel kapcsolatos központi terveket, elmondta: ez a munka a villamosítás ütemével arányosan meggyorsul, hiszen a már villamosított vonalakról más területekre irányíthatják a Diesel-vonóerőt. — Amellett, hogy nagy anyagi áldozattal korszerűsítjük a vonóerőt, nem feledkezünk meg a felépítményekről sem. — folytatta Csanádi elvtárs. — Már közel 2 ezer kilométeres szakaszon végeztünk ilyen beruházásokat s 1970 végére elérjük, hogy az egész vasúti gerincvezetékünk korszerű, a szállítást gyorsító és biztonságosabbá tevő felépítményekkel rendelkezik majd. A továbbiakban arról a nagyarányú automatizálásról beszélt a miniszter, melyet a magyar vasutaknál eddig is végeztek s amit a jövőben tovább fokoznak. Részletesen szólt a vonatbefolyásoló és biztosító berendezésekről, a távvezérléses forgalomirányításról, melyek már nem csupán a távoli jövő tervei. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az egész népgazdaságra kedvező hatással lesz majd a nagyarányú villamosítás, korszerűsítés, automatizálás, mert nő majd a gyorsaság, az áteresztő képesség, csökken a baleseti veszély. — Kérdezhetik persze, ha ilyen széles körű automatizálás kezdődött a MÁV-nál, mi lesz a vasútasokkal, lesz-e nekik továbbra is munkájuk? Hadd mondjam el: bármilyen modern is lesz a vasút, továbbra is szükség lesz derekasan helytálló vasutasainkra. Majd arról beszélt, hogy a korszerűsítés természetesen új követelményeket támaszt a vasút dolgozóival szemben is. Utalt arra, hogy az eddiginél nagyobb szaktudást igényel majd a gépi pályafenntartás, a sok részben automatizált kocsirendezés, vagy az, hogy a jövőben az ipari televízió és a kibernetika is segíti majd a forgalomirányítást. — Mi bízunk abban, hogy vasutas dolgozóink a nagyobb követelményeknek is eleget tesznek majd. Az ő szorgalmuk, eddigi helytállásuk, hivatásszeretetük kellő biztosíték arra, hogy amit pártunk' és kormányunk vár tőlük, azt maradéktalanul teljesíteni tudják. >** A díszflnnepség közönsége a nyíregyházi állomáson. A villamosított és korszerűsített vasútvonal avatásának nyíregyházi ünnepségének díszelnöksége. Dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter bestédét mondja. foto: Hammel J. Orosz Ferenc beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Régen várt nagy nap ez a mai. Olyan eseményeknek vagyunk tanúi, résztvevői, amely szocializmust építő hazánk, és egyben megyénk politikai, gazdasági életének nagy vívmánya — kezdte beszédét Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának első titkára. A továbbiakban arról szólt, hogy Magyarországon 120 évvel ezelőtt építették meg az első gőzüzemi vasútat, de a vasútépítés és vasútfejlesztés igazában 1945-ben a dicső szovjet hadsereg felszabadításával kezdődött. Utalt arra, hogy a vasút újjáépítése a hitleri fasizmus rombolása után, nehéz körülmények között kezdődött, de dolgozó népünk, vasútépítőink becsülettel helytálltak. Az újjáépítés után megkezdődhetett a korszerű vasútépítés. Beszédét így folytatta: — Iparunk és fejlődése töretlen. Továbbfejlesztve az eddigi eredményeket, a harmadik ötéves terv, a IX. pártkongresszus határozatai nagy célok elérését, megvalósítását tűzték elénk. Ipari termelésünket az ötéves terv végére, mintegy 30 százalékkal kell növelni, mezőgazdaságunk termelésében pedig 13—15 százalékos termelésnövekedés elérése a cél. Iparunk fejlődéséhez nyersanyag kell. A mezőgazdasági termelés növeléséhez gép. A nyersanyag és a gépek nagyrészét a Szovjetuniótól kaptuk. Az ország egyik kulcsfontosságú kapuján keresztül, Záhonynál jut hazánkba ez a kincs és áramlik az egész országba. A Szovjetunió és Magyarország közötti külkereskedelmi kapcsolatok évről évre fejlődnek, az országaink közötti megbonthatatlan testvéri barátságon alapulva. A Szovjetunióval bonyolítjuk le egész külkereskedelmi forgalmunk több, mint kétharmadát. A Szovjetunió iparunknak és mezőgazdaságunknak egyaránt nagy segítséget ad. Mai ünnepségünk jelentőségét többek között ez, valamint megyénk mezőgazdasági és ipari fejlődése határozza meg. — Eddig megyénk vasútvonalain gőzmozdonyok, Diesel-mozdonyok jártak. A mai naptól pedig az áru és személyszállítás egy részét villanymozdonyok végzik majd. A villamosítás egyik alapvető jelentősége a gyorsaság- A most megépített és korszerűsített pályán 125 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Gyorsabban jut el az áru a rendeltetési helyére, és gyorsabban jutnak el dolgozóink a munkahelyeikre, uticéljaikhoz. Orosz Ferenc elvtárs a továbbiakban arról szólt, hogy ismerjük a vasútfejlesztés további terveit, mely szerint már megkezdődött a második vágány kiépítése Nyíregyházától Záhony felé és már emelkednek a felsővezetékek tartóoszlopai, melyek a további villamosítást jelzik. Ezek után a vasútépítők munkáját méltatva a következőket mondotta: — Vasútépítőink ebben az évben a Szerencs és Nyíregyháza közötti új korszerű vasútvonal megépítésével nagyot alkottak. Országosan is egyedülálló példa ez. (Folytatás a 2. oldaton) Befutott az első villanymozdonnyal vontatott személyvonat Nyíregyházira.
