Kelet-Magyarország, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
MINDENNAPIAINK DEMOKRÁCIÁ/A (3.) rp/ */i r I / / 1 •• a r lajekozodas es döntés jiif a még nem általánosan jellemző, de a jövőt jól mutató utasítást adott ki az egyik híradástechnikai gyárunk igazgatója: csakis akkor írja alá végső jóváhagyásként a gépmegrendelő lapokat — akár belföldi gyártmányú, akár importgépről van szó —, ha a műszaki fejlesztési főosztály és a beruházási főosztály szakreferensei mellett azok a dolgozók is véleményezték, akik a gépekkel majd termelnek. A gyakorlati tapasztalatok késztették erre az igazgatót: megtörtént ugyanis, hogy a megrendelt és leszállított gépek hónapokig hevertek a raktárban, mert kiderült — utólag —, hogy bár műszaki mutatóikat tekintve jobbak a jelenlegi masináknál, beállításukhoz át kell rendezni az üzemrészt, kialakítani az un. technológiai sorrendet, változtatni a belső anyagmozgatáson stb. Ha mindezt előzetesen számításba veszik — s ehhez „csak” annyi kellett volna, hogy az üzemvezetővel, szakmányvezetőkkel megbeszéljék, s kikérjék a présgépkezelők véleményét — elkerülhetik a fiaskót, a jogos bírálatok tucatját kiváltó, elsietett rendelést. A gépek végül is — nyolc- hónapos késéssel — dolgozni kezdtek: a tanulságok levonását — a többi között — az igazgatói utasítás kiadása jelezte. Naponta tapasztalhatjuk, milyen jelentősége van a kellő tájékozódásnak, a döntések előtti tanácskozásnak, véleménykérésnek, az érintettek fokozott bevonásának. A szocialista demokrácia — mert hisz’ erről van szó — erősödése, kiterjedése bonyolult, összetett dolog. Az említett esetben az emberek véleményét sem kérték ki; máskor ez ugyan megtörténik, csak éppen nem veszik ezt figyelembe, s érthető, ha emiatt a végrehajtáskor a lehetségesnél jóval kisebb a támogatás: a dolgozók nem érzik a maguk ügyének a feladatot, pusztán kényszerű kötelességet látnak benne. A szocialista demokrácia erősítésében, a mindennapok valamennyi területén való megszilárdításában történelmű jelentőségű állomás a gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítása. Az új gazdasági mechanizmus tág teret biztosít a helyi önállóságnak, tehát annak, hogy helyben, a körülményeket legjobban ismerők döntsenek céljaikról, feladataikról — természetesen az országos, társadalmi méretű érdekekkel összhangban. Az önállóan meghozott döntés csakis akkor lehet helyes, megalapozott, ha kellő felmérés, tájékozódás előzi meg, ha a kollektíva véleménye kristályosodik ki benne, másszóval — ha valóban demokratikusan hozzák meg. Az ilyen döntés egyben biztosítéka is annak, hogy mindenki magáénak érezze a feladatot: értelmi és érzelmi szálak kötik hozzá, hiszen a maga véleménye, nézete is hozzájárult a végső döntés meghozásához. A döntési jogkör nagyfokú decentralizálása — az új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb 1ell°m- zője — a szocialista demokrácia érdemi érvényesülésének biztosítéka: tág lehetőségek nyílnak a helyi kezdeményezésekre, az alkotókedv, a rugalmasság, az ötletesség kamatozására. Az eddigiekhez mérten ugyanakkor összehasonlíthatatlanul egyértelműbb lesz a helyi vezetők felelőssége — nem hangzik el unos-untalan, hogy „felülről rendelték el”. Ezzel megteremtődik a dolgozók, az állampolgárok ellenőrzési jogának fokozott lehetősége is. Pártunk politikájában a szocialista demokrácia kezdettől fogva szerepel a feladatok között. Napjainkban arról van szó, hogy a szocialista demokrácia következetes továbbfejlesztése útján kimerítve eddigi lehetőségeinket, új fejezetet nyitunk. A túlzott centralizmus, az adminisztratív iránvítási módszerek a gazdasági életben, az anyagi érdekeltség elvének nem kellő érvényesülése sok tekintetben formálissá tette a szocialista demokráciát. fékezőie volt a gvorsabb baladásnak, az alkotóerők maximális kibontakoztatásának. Hasonló akadálvok nehezítették a váiacztctt szervek és választóik kancsolatát: s bár Volt rá női da. n válacytók alig éifek a visszahívás jogával. Jogos a feltételezés, hogy mindenben pozitív változást hoz a gazdasági mechanizmus reformja: növeli az érdekeltséget és a felelősséget, áttekinthetővé teszi mind a gazdasági élet különböző folyamatait, mind a társadalmi életre ható erőket, s ezzel a szocialista demokrárja tóvá bhOMiaeztésének bő forrásait nyitja meg. (M.) Késiül az Ecsedi-láp vízrendezése Rekordtnagas Jelentős munkák a Tisza - Szamos közén a talajvízszint Megyénk két nagy járásában kezdődnek jövőre jelentős vízrendezési munkák. Ezekről, valamint az aktuális ár- és belvízvédelmi munkákról kértünk tájékoztatást Mudri Sándortól, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnökétől. Az Ecsedl-láp vízrendezésének már készülnek a részletes kivitelezési tervei, azután hozzálátnak az építkezésekhez. Elkészítik a főművet, három szivattyútelepet. Különös gondot fordítanak azokra a helyekre, ahol régebben lápégések történtek. Megépítik az új főcsatornát. A vízrendezés során elkészülő csatorna- rendszert úgy képezik ki, hogy másodpercenként minden négyzetkilométernyi területről 40 liter vizet tudjon elvezetni. A teljes rendezés | 1970-re valósul meg, addig csak a főművekre 18 millió forintot költenek, s további milliókat a lápos terület csatornáinak építésére, korszerűsítésére. Hasonlóan nagy jelentőségű munka a Tisza—Szamos közi vízrendezés. Ez — amely a fehérgyarmati járás egészét érinti — 1967- ben kezdődik és már az év végére befejeződik. A nagya- ri Túr ágban mintegy 6 és fél millió forintos költséggel építik meg a Petőfi zsilipet, további csatornákat, és korszerűsítik a meglévőket. A következő évben a termelőszövetkezetek nagymértékben hozzájárulnak területeik vízrendezéséhez. Az állami hitelekkel együtt összesen 10 millió forint értékben építenek belvízcsatornákat. A vízgazdálkodási társulatok megyénkben ez évben 27 millió forint értékben járultak hozzá a vízrendezéshez és törpe vízművek építéséhez. A jövő évben szintén meghaladja a 20 millió forintot a társulatok építkezéseinek Beruházási költsége. Az 1966—67 évi ár- és belvízvédelmi munkákra felkészültek az igazgatóság szakemberei. Megszemlélték a több mint 600 kilométer árvédelmi töltést, a főbb csatornákat, a szivattyútelepeket. A védekezési munkákat 63 gépegység és 44 hordozható szivattyútelep látja el. A gépek másodpercenként 70 köbméter víz átemelésére képesek, míg a legveszélyeztetettebb helyekre szállítható kis szivattyútelepek másodpercenként 6 köbméter vizet emelhetnek a folyókba, csatornákba. A védekezési munkák igen fontosak. A 60 éves adatsor alapján a talajvízszint megyénkben már meghaladja az eddig észlelt 1941 májusi maximumot. Ugyancsak a 60 évre visz- szamenőleg figyelembe vett adatok szerint nincs két egymás után következő olyan hidrológiai év, (novembertől novemberig) amikor annyi csapadék esett volna, mint 1965-ben és 1966-ban: 940, illetve 850 milliméter. Éppen ezért fokozott együttműködésre van szükség a vízügyi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulatok, a tanácsok és a termelőszövetkezetek között. Különösen lényeges, hogy a községi tanácsok a lakóterületeken megfelelően szervezzék meg a védekezési munkát a lakások megóvása érdekében. flésl tartott a Bi 1 Hr£ inegwei bizottsága Napirenden az úttörőmozgalom és szervezeti kérdések Ülést tartott pénteken a KISZ Szaboics-hzatmár Megyei Bizottsága, amelyen az uttöromozgaioni eiedmé- nyeiről, helyzetéről és feladatairól tanácskoztak a megyei bizottság tagjai, valamint a megnívott vendégek. Részt vett az ülésen tíánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottság első titkára, Szabó László, az országos úttörőelnökség tagja, a KISZ KB úttörőosztályának helyettes vezetője, Vitkai Elemér, a megyei pártbizottság munkatársa, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője, Halász András, megyei úttörőtitkár. A KISZ Megyei Bizottsága megállapította: az úttörőmunka lelkes végzői és segítői a pedagógusok, úttörővezetők, a szülők nagy része, a különböző társadalmi szervek is. Az úttörőélet színesedése, játékosabbá, romantikusabbá válásának eredménye a szervezeti élet erősödése, fejlődése. Megyénkben 327 úttörőcsapat munkájában több, mint 84 ezer úttörő, kisdobos tevékenykedik. Az utóbbi egy évben tovább erősödött a csapatvezetőségek munkája, javult az iskola és az úttörőcsapatok közötti munkakapcsolat. Ugyanakkor egyes úttörőcsapatok munkájában sok a formalitás nem mindig mutatják meg elég világo san pedagógusaink, úttörő- és kisdobosvezetőink mai életünk valóságát. Az eszmei, világnézeti nevelésben a próbarendszer, és a különböző úttörőmozgalmak (Úttörő expedíció a jövőbe, Úttörők a hazáért, Vörös zászló hőseinek útján) jelentettek felélénkülést és irányították rá a gyerekek figyelmét társadalmunk fejlődésére. A pajtások évről évre részt vesznek a mezőgazdasági munkák segítésében, rét- és legelőjavításban, betakarításban, facsemeték ÜL tetősében, utcák, terek parkosításában. — Az 1965— 66-os tanévben összegyűjtöttek 633 ezer kilogramm papírt, 794 ezer kilogramm vasat és több, mint kétszázezer kilogramm textilt. A helyes pályaválasztás elősegítésében jelentős fejlődés tapasztalható, azonban nagyon sok esetben gátolja a pályaválasztási munka eredményességét, hogy nem a gyermek, hanem maga a szülő választ pályát, gyakran figyelmen kívül hagyva a gyermek Akik már 1956 előtt is Ismerték a nyíregyházi Varga Ferencet, azoknak nem meglepőek újabban viselt dolgai. Már disszidálása előtt is züllött, dologtalan életmódot folytatott, büntetve is volt... Pedig akkor még alig töltötte be a 19. életévét; November 30-án hajnalban érkezett Nyíregyházára. A csemege mellett összetalálkozott néhány gumigyári asszonnyal, akik le- késték az autóbuszt és — mivel időben munkahelyükre akartak érni, — taxira vártak. Varga nevetett rajtuk. — Miért akarnak maguk dolgozni? Most jöttem Chicagóból és biztosítom én a maguk munkabérét. Nemcsak mára, hanem az egész hétre. Inkább jöjjenek velem szórakozni, a ginfizz és a konyak az igazi élet, nem a munka. Varga most kanadai állampolgár winnipegi lakos. Chicagót csak azért mondta, hogy nagyobb legyen a felhajtás, hiszen arról többen hallottak, mint Winnipegről. 7'et&a{tá4 „Chicagótól“ — Chicagóig A nyomaték kedvéért meglobogtatott az ámuló asszonyok előtt egy köteg százast, — de a hatás nem sokáig tartott. Kinyitották a szájukat az asszonyok is, a taxisofőr pedig csak a gyáriakat vette fel, Vargát otthagyta a pénzével. Tény, hogy — honnan, honnan nem? — volt pénze. Munkából nehezen, mert Kanadában sem teszi tönkre magát: ott alkalmi zongorafényező. Lehetséges, hogy erre a rejtélyre különös magatartásának oka adhatna választ, mert nemcsak hatóságainkkal helyezkedett szembe, hanem hazánkkal és dolgozóinkkal fr. Megérkezésének napján betért bátyjával a Dominó presszóba. Pár pohár tömény után kiabált a zenészeknek, hogy chicagói dalokat játszanak. A zenészek — becsületükre legyen mondva — emlékeztették, hogy nem otthon van. —* Gyere bratyesz, — szólt ezután Varga jó hangosan, hogy mindenki hallja, — üljünk be a Jaguárba. Nekihajtunk a falnak, aztán majd kifizeti a magyar biztosító. Okos voltam, biztosítottam itt is a kocsit. Varga Ferenc nem Jaguárral érkezett Magyarországra, még csak nem is valami olcsóbb gépkocsival, hanem vonattal. A Jaguárt is csak azért mondta, hogy a felhajtás nagyobb legyen. Azután ismét hőbörgött. — Nem tudnak ezek a zenészek játszani — és ocs- mány szavakkal kezdett hangoskodni. A harminc vendég meg- botránkozott a gátlástalan mister viselkedésén, figyelmeztették is... érdeklődését, kívánságát. A pályára irányítás, a szülők meggyőzése ezért a pedagógusok részéről nagyobb következetességet és tudatosabb munkát igényel. Jól segíti a pályaválasztás munkát a megyénkben működő 1265 szakkör tevékenysége amelyekben több mint 34 ezer általános iskolás bontogatja szárnyait egy-egy adott szakmai területen. A gyermekek nagy többsége rendszeresen figyelemmel kíséri a televízióban, rádióban, a sajtóban a napi bel- és külpolitikai eseményeket. Csatlakoztak a KISZ KB „Vádoljuk az imperializmust!” akciójához: különmunkákat végeztek, hogy az összegyűl t- tött forintokat, csomagokat elküld jék vietnami pajtásaik segítésére. Helyesek azok a kezdeményezések, amikor a gyermekek örsi és rajfoglalkozásokon beszélgetnek a napi eseményekről, a kongresszusi versenyről, a választásokról. Szép albumok, tablók, örsi és rajnaplók őrzik, hogy úttörőink figyelemmel kísérték a kongresszusi eseményeket. Sok esetben maradtak azonban a gyermekek magukl ban. Hatékonyabb munka szükséges a hazafiságra való nevelésben, a materialista világnézet megalapozásában. Szaporítani szükséges a hasznos kapcsolatokat az MHS-sel, a művelődési házakkal, sportegyesületekkel. A KISZ megyei bizottsága ezt követően szervezeti kérdésekről tárgyalt. Ennek során Vitkai Elemért, aki más. fontos pártmunkára kapott megbízást felmentette a KISZ megyei bizottság titkári tisztsége alól. Ugyanakkor a KISZ Megyei Bizottsága Havacs Józsefet megerősítette a KISZ Megyei Bizottság titkári tisztségében. Szondi Sándor, a Mátészalkai Faipari Vállalatnál dolgozik. Jó munkája elismeréséül megkapta ? ’<önnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. Hammel József felv. — Akarsz egy pofont? — kérdezte Varga Ferenc a pincértől. A verekedést azonban megakadályozták. Ezután százdollárost akart a fizetőre tukmálni, de ezt is csak a felhajtás miatt, , mert volt neki forintja is. A vendégek értesítették az URH-járőrt Varga Ferenc botrányos viselkedéséről, de mire az megérkezett, az est főszereplője már a Bocskay utcán kötekedett két nővel. Az egyiket biztosan ismerte: a nő még 1956 előtt perelte őt házasságon kívül született gyermekük tartásdijáért A Járőr előbb jóindulatúan figyelmeztette Vargát, hogy Magyarországon alkalmazkodni kell a törvényekhez és a hatóságokhoz és senki sem bánja, ha itt szórakozik, de másokat ne zavarjon, ne garázdálkodjon. Varga erre olyan trágár hangon kiabált a rendőrökkel, hogy ők nem tudtak vele mit kezdeni, bekísérték. Másnap kérdezték tőle, miért beszélt így? — Nem tudtam, hogy ilyen törvények vannak. Nyugaton mindenki azt csinál a pénzéért, amit akar. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a kanadai rendőrök ennél sokkal kevesebb szemtelenségért is keményen rendre tanították volna. És még Varga Ferenc támadott! Elismerte, hogy hibát követett el, de iát egyetlen hibát csak megbocsát neki a szülőhazája? Megmagyarázták, hogy három a magyar igazság, s éppen ennyiszer bocsátott meg a haza. Disszidens létére 1957-ben kért hazatérési engedélyt, kapott is, de nem jött. 1963-ban ugyanígy volt. Bár packázott a hatóságokkal, harmadszor is megengedték a beutazást. De most — mivel látták, hogy szép szóval Vargánál nem lehet eredményt elérni, — negyedik eset nincs. Elsején délután ellenőrizték, hogy elutazik-e a pesti gyorssal. Másnap hajnalban Hegyeshalomnál kitoloncolták az országból. Ezúttal minden felhajtás nélkül. Kun Istváif
