Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

Hatmillióból f utak. Járdák, játszóterek, új óvoda a nyíregyházi járásban Hétmilliós társadalmi munkát ígér a lakosság Több mint 6 millió fo­rintot fordítanak község­fejlesztésre a jövő évben a nyíregyházi járásban. A járásban a jövő évre kö­zel 2 millió forint érték­ben történt meg előre a társadalmi munkavállalás. Napkor, Rakamaz, Ven- csellő községek belterületi útjai 816 ezer forintos be­ruházással szilárd burkola­tot kapnak. Balsa, Deme- cser, Ibrány, Kálmánháza, Kótaj, Rakamaz, Tímár és Ujfehértó községekben kö­zel 200 ezer forintos be­ruházásból járdaépítéshez fognak hozzákezdeni. Bal­sa, Kék, Napkor és Nyír­szőlős villanyhálózatának bővítésére 330 ezer forin­tot Használnak majd fel. A Tiszabercelen több mint félmillió forintos be­ruházással még az ez év­ben megkezdett óvoda épí­tése is a jövő évben ér véget. A 67-es évben még 300 ezer forint értékben fognak építkezni. Az óvo­da 50 kisgyerek részére készül. Sényőn kéttanter- mes iskola építését fogják megkezdeni. Az építkezésre 350 ezer forintot fordíta­nak majd. A jövő évben csak 280 ezer forint ér­tékben fognak; építkezni. Az átadás ideje áthúzódik 1068 elejére Bájon, Nagyhalászban, Demecser és Rakamaz köz­ségekben 50 ezer forintos beruházással játszóterek létesülnek. Több közs 'gben parkosítást is fognak vé­gezni. Könyv, sport és tűzoltó felszerelések be­szerzésének céljára közel 150 ezer forintot fognak felhasználni. A járásban 15 község ugyancsak köz­ségfejlesztésből 203 ezer forint összegben fizet ösz­töndíjakat, közép- és fel­sőfokú intézményekben ta­nuló fiataloknak. A közel 2 millió forint értékben a jövő évre vál­lalt társadalmi munkának főleg a legelőjavításoknál és a földutak karbantar­tásánál lesz jelentősége. A jövő évi községfejlesztési beruházások mellett még több mint 10 millió forin­tot tartalékol a járás ké­sőbbi nagyobb építkezések­re. (m. m.) Megiezyzés: Amis tanácskoznak... Termelési tanácskozást tartottak november lö-én a baktalórántházi járás föld­művesszövetkezeti bolti dolgozói. Hogy a tanács­kozáson miről esett szó, nem tudjuk, egy dolgot azonban tapasztaltunk. A tanácskozás ideje alatt — délelőtt volt — Baktaló- rántházán, de a járás va­lamennyi községében egy­két bolt kivételével zárva voltak az üzletek. Aki ru­házati cikket, vagy más tartós fogyasztási cikket akart vásárolni, nem te­hette, és ha történetesen e célból utazott a járási székhelyre, utazhatott üres kézzel haza. Jó dolog, ha a földművesszövetkezeti bol­tok dolgozói megtartják negyedévenkénti termelési tanácskozásukat, ahol a munkáról, a jobb, udvaria­sabb kiszolgálásról hoznak fontos határozatokat. Azon­ban az nem jó, hogy míg tanácskoznak, addig nincs forgalom. A vásárlók tö­mege bosszankodik... (s. e.) Kis falu „apró" dolgai Mire a kis, zsúfolt autóbusz befut Kölesére, teljesen besötétedik. Csen­dül a harang a híres fa­toronyban, lassú novembe­ri eső kezdi áztatni az áruház félig lebontott vá­lyogfalait, a „Falatozó” színes asztalai mellett áll az esti kaszinó, a kivilá­gított pártház tv-szobájában a másik, seregnyi fiatal özönlik a mozi irányába és nagyüzemi sorbanállás lát­szik a női fodrász üveg­ablakán. Az utasnak segítségére siet a tiszaháti ember be­szédes közlékenysége. Míg Fehérgyarmattól idáig ju­tott, minden lényeges do­logról értesült. Tudja, hogy Mihálka Andrásék új há­zába fürdőszoba épült, mo­tor hozza a vizet a kútról és olajfűtéssel melegítik. Eldicsekedtek neki azzal is, hogy a reformátusok kilencmázsás harangját ez­után villanymotor fogja megcsendíteni — nehezen kaptak harangozót. Végig­bosszankodva a Béke utca két éve húzódó ügyét, meg azt a témát, hogy miért kellett lebontani a jó , áru­házát, .ha ugyanazt, ugyan­ott építik újjá. Tud arról, hogy az új ötéves tervben gyógyszertár, fogorvosi la­kás épül, négytantermes iskolát kap a falu. Es mindehhez hozzáfűzik a vé­leményüket is: nem ez kellene, nem így kellene. Kétezer lakosa sincs a falunak és 368 iskolással bajlódik 11 osztályban 11 pedagógus, még a szomszéd Sonkád felső osztályosai is ide járnak ráadásul, a politechnikai oktatást csak a kultúrházban lehetett el­helyezni, a régi felekezeti tantermek két kilométer hosszúságban várják, hogy a tanárok tízpercekben ide-oda rohangáljanak a következő órájukban. — Kevés a négy tanté­rén) — hangzik Ombodi Károly tanácselnök vála­sza. — Nekünk mar most nyolc tanterem kellene, így lehetne megnyugta­tóan az orvosi lakást és az óvodát biztosítani és végre felállítani az any- nyira szükséges napközit. — Dehát később majd bővítenék. Szomorú legyintés a vá­lasz. Es elpanaszolják, hogy itt áll a volt Med­ve kastély, jelenleg lom­tárnak használja az álla­mi gazdaság, tyúkok alusz­nak benne, évek óta szám­talan szemle helyesli, hogy oda helyezzék el az any- nyira szükséges mezőgazda- sági szakiskolát, mégsem történik semmi, legalábbis a falu nem tud róla. Kiszolgálás, színfolt, bővítés, elhagyott bolt Városi séta — meglepetésekkel Mit tehet a jámor nyír­egyházi lakos, ha régen lá­tott s átutazóban lévő is­merőse váratlanul betop­pan hozzá? Programba ik­tat egy városi sétát: olcsó is, érdekes is. Persze, nem mindig gondol arra a bé­kés kalauzoló, hogy meg­lepetések is érhetik eköz­ben, melyek miatt kínos magyarázatokba kell kez­denie. Nemrég így járt e sorok írója is. Lássuk csak, miért. „Modern“ üzlet Szabolcsban meg kell nézni a jonatánalmát. Ta­lán venni, vinni belőle, hi­szen az mégiscsak eredeti. Tágas kirakat a Széchenyi utcán: nosza, gyerünk be. Közben a kalauzoló: „Kér­lek, ez a legkorszerűbb bolt, légkondicionált, tágas, új berendezésekkel”. Va­lóban — győződik meg az idegen: van ideje rá. Ugyanis e korszerű bolt­ban olyan természetes a sorállás, minthogy a pol­con ott a gyümölcs. S a „bennszülött” most méginkább rádöbben: mi­lyen kár, hogy nem önki- szolgáló rendszerben áru­sítanak itt" is. "S .aztán így vágja ki magát vendége előtt: „Valószínű, azért kondicionálják a levegőt, ( hogy a vásárlónak legyen elég kondíciója a sorállás­hoz”... Színes élmény Gyerünk csak kedves' vendég az új főtérre, mely a Beloiannisz nevet vise­li, ott majd kárpótoljuk a csekély kellemetlenséget. Valóban: csodálni lehet e zárt és mégis levegős te­ret, épületeivel, színes for­gatagával. Dagad a keble az idegent vezetőnek az elismerés hallattán. S aztán váratlanul... „he­gyezi előre ujját..-« ven­dég a TakarékPíüQÍához csatlakozó új emeletekre: „Milyen szép sárga!” És sajnálkozva mosolyog hoz­zá. Az idegenvezető: „Igaz, hogy ez az élénk sárga nehezen megy a szomszédos szürkéhez s kirí az egész térből, de vedd figyelem­be, hogy ez egy rendkí­vüli munka volt. Valahogy csak fel kell Hívni rá a figyelmet...!” — Pedig ide beruházás sem kellene — mondja a fiatal, képzett tanácselnök. Volt Kölesének egy elég­gé tágas áruházaj ahol az iparcikkeket és ruházati holmit árusították. A kis dolgoknak szemben egy önkiszolgáló bolt. Mind­kettőben akkora forgalom és terjeszkedésre semmi lehetőség, hogy a földmű­vesszövetkezet már évek­kel ezelőtt megvásárolt egy telket a falu kellős köze­pén, oda építik majd a nagy új, minden igényt kielégítő áruházat. Azt, hogy húzódott a dolog, még csak tűrték, hiszen semmi sem megy egy csa­pásra. De amikor most októberben megjelentek a kőművesek és bontani kezdték a régi áruházat, fellángolt az érdeklődés: — Miért kell két hátsó udvari magtárban árusíta­ni. Miért nem az újat épí­tik meg előbb? A válasz meghökkéntő volt: — Nem lesz új áruház. Ezt építjük újjá. — Na de legalább tá­gasabb lesz? A válasz: fel­újítási keretből egy négy­zetméterrel sem lehet na­gyobbat építeni. HSt ettől megáll a Józan paraszti ész. A régi épület jó lett volna még évtizedekig. A tetőt kellett volna egy ki­vét? Irány a Rózsika presz- szó. Útközben elmondjuk a vendégnek: itt valamikor szerkesztőség volt, s hogy az idő kikezdte a föld­szintes „vasalóházat.” Ál­lítólag a főposta terjeszke­dik a területre, de még megvan a „Rózsika”, ahol igen jó a fekete. Erről már nem győződ­het meg a vendég, mert most éppen átalakítják, bővítik a presszót. „Ho­gyan? Ha itt nemsokára bontanak, miért az épí­tés?” Persze, az átutazó nem ismeri a sajátos kö­rülményeket, azt hogy a vendéglátáshoz minden csit kijavítani. Csak azért, hogy a pénzt elköltsék — és jogosan úgy érzik, hogy kissé az ő pénzüket is — azért kár volt ezt a lebontósdit játszani. Ráadá­sul a szomszéd Sonkádon is most kezdték az építést, az esős időben, szegény boltos már nem tudja ho­va tenni a lisztet, kénye­sebb holmit... A híres kölesei almá­sokkal is baj van. Igaz, hogy a termelőszövetkezet­nek jóval több mint száz vagonja termett. De abból is itt van még tizennégy vagon és bizony, ha so­káig itt marad — állító­lag nincs rá „diszpozíció” — akkor a jól megterve­zett és eddig reálisnak tűnt munkaegység bánja pár forinttal. Maga a tanács- titkár Is elismeri, hogy a háztáji alma felvásárlása rendkívül nehéz és bürok- ratiluís. r Pedig nem kis mennyiségről van szó, egyedül Kölesében harminc vagon termett a kertek­ben. A tanácstitkárénak, mikor leszedték, kilencven százaléka exportképes volt. Mire elvitték, már csak fele. így járnak a többiek is. Nem is csoda. Egyetlen ember, egyetlen kis ud­varon veszkődik öt falu háztáji almáiénak a besze­désével. El lehet képzelni, mi folyik ott. A sokat em­legetett paraszfl ész azzal érvel, hogy itt aztán az egyéni érdek igazán azo­nos a népeazdasáai érdek­nek: mindkettőnek az talpalatnyi helyre szük­ség van az utolsó pillana­tig. De elmondjuk, s azt is, hogy a bontásig a for­galomból kikerül a költ­ség. Csak arra nem talá­lunk választ, hogy a pos­taépítésnél miért nem kombinálnak ki egy ha­sonló kávézót. Mondjuk „Posta presszó” néven. Va­lami érdekeset egyszer már mi csinálhatnánk... Korzó mentén Mármint a Zrínyi Ilona utcán s a városi tanács előtt, az árkádok alatt is érdemes megsétáltatni a vendéget. Sok szines por­áruja elromlik a várako­zásban. Mindezek — azt hinné, aki csak hallja — apró tűszúrások az egészséges közélet viruló arcán. Mó- dosodik a falu, ismét épült hét szép családi ház, meg­szűnt a cigánysor, az utol­só két putrilakó, Tóth Sán­dor és Tanta Károly most költözött be szép új há­zába, a falu a saját ci­gánykérdését úgyszólván megoldotta. A Vártnál is bővebben termett a kuko­rica, az olajos mag. De... Nehogy azt higyje vala­ki, hogy ezekről a dolgok­ról nem beszélnek keve­sebbet, mint az „apró” dolgokról. Apró dolog gz is, hogy a körorvos hiába kér, a tengernyi mérges permetezőszer ellen rendez­zenek be a használaton kí­vüli malomban egy zuha­nyozót. Apró dolog az is, hogy amikor éjjel a kis- vona+tal elindultunk, a ré- paszŐílítás embereit, sofő­röket, kocsisokat, rakodó­kat ott láttuk dideregni a mező közepére helyezett végállomáson, nincs egy bódé, ahol megmelegedhes­senek és sokáig kell vár- niok. Apró dolog volna az is, hogy a Debreceni MÁV Igazgatóság legalább egy kiselejtezett vagont iderak­na váróteremnek. De „Köl­ese messze van.” Az apró dolgok mennek a legnehe­zebben. Vagy talán ezek nem is olyan apró dolgok? Gesztelyi Nagy Zoltán tál, áru mindenütt és pes­ties forgalom. Mondja is az átutazó: otthon érzi ma­gát. Csak a tanács épületéné1 torpan meg, ott, ahol a könyvesbolt ajtótlan nyílá­sai tátonganak, mögöttük egyetlen teremtett lélek sincs. „Hol vannak?” Hát: kérdezhettél volna köny- nyebbet is, tisztelt ven­dég. Mert ezt aligha tudja valaki a városban, hová lettek innen az építők he­tekkel ezelőtt. Ja, hogy a karácsonyi könyvvásár? Oda se neki: megoldják a szükséghelyiségekben, .ahol igaz ugyan, hogy nem lehet fűteni, de a könyv- terjesztő vállalat nem teszi ki dolgozóit az építők mu­lasztásának. Úgy hírlik, pufajkákat kapnak az el­árusítók... minden 12. családnak van mosógépe, 100 családból csak egynek van centrifu­gája, 3 családnak porszí­vója. A Hajdúsági Iparművek 650 szabolcsi családnak nyújt biztos megélhetést azzal, hogy valamelyik családtagot foglalkoztatja. A fejlődő vállalat feladata nemcsak munkához, s ke­resethez juttatni a szabol­csi embereket, hanem le­hetővé tenni azt is, hogy ezáltal fokozottan része­sülhessenek a kultúra ál­dásaiból, a háztartási gé­pekből. A III. ötéves tervidő­szakban határozott célkitű­zés, hogy a mosógépellá­tottságot 51 százalékra emel­jék és a mosógéptulajdo­nosok 56 százaléka centri­fugával is el legyen lát­va. A terv szerint a ház­tartási gépek a jelenlegi energiafogyasztásnak kö­zel 2,5-szörösét fogják igé­nyelni. A mosógépeknél a modernebb — lengőlapátos és forgódobos — mosási rendszerű gépek gyártási darabszáma a III. ötéves terv végére az össz- mennyiségnek mintegy 30 százalékát fogja ké­pezni. Ezekben a gépekben vízmelegítő, illetve hőntar- tó fűtőtest, a keverőtár­csás gépek 25 százalékánál szintén vízmelegítő fog működni. A centrifugák műszaki fejlődése a na­gyobb befogadóképesség­ben, nagyobb üzemi for­dulatban, jobb fékezési tu­lajdonságokban. bíztoságo- sabb reteszelésben és a szögletes formában fog mutatkozni. Porszívókból az ellátottság 30 százalékos lesz, a villamos forróví’- tárolókból pedig 6—9 szá­zalékos. Az újabb háztartá­si gépkonstrukció, mint például a mosogatógép, va­salógép, padlófelmosó gép, stb. fejlődése a háztartá­si és lakástisztítási kultú< ra megváltozását is jelen­ti. Orosz András Angyal Sándor A „HI M“ tervei: Mosogató, vasaló és padlófelmosó gép készül Sarokház, kérdőjel Hol főzik a legjobb ká­A felszabadulás előtt or­szágunkban figyelemre méltó háztartási gépgyártás nem folyt. Olcsó volt a munkáskéz, drága a gép. A háztartási gépek elter­jedésének akadálya volt az is, hogy a háztartások nagy része nem volt ellátva vil­lamos árammal. Ez a helyzet lényegesen csak a felszabadulás után változott meg. 1964. év végére befejezést nyert a községek villamosítása, s ez megkönnyítette a ház­tartási munkák elvégzését. 1960-ban már mintegy félmillió háztartási gép kerül országosan forga­lomba, s a villamosítással egyre javult az ellátottság. Ma már mosógéppel 100 , családból 37 család, cent­rifugával 6 család, porszí- vőgeppel .12 család, forró- víztárólóval 3 család van ellátva. Ha azt vizsgáljuk, hogy a gyártott gépek az or­szág egyes megyéiben ho­gyan oszlanak meg, megál­lapíthatjuk, hogy a fővá- sorban, Győr és Komárom megyében az ellátottság jóval magasabb, eléri a háztartásoknak közel felét. A nagyobb bánya és ipar­vidékeink ellátottsága meg­haladja a mezőgazdasági jellegű megyékét. A 601-es kombinált gép, felnyitott tetőkkel, felülné- zetben. A Hajdúsági Iparművek­ben, ahol a háztartási mo­sógépeket, centrifugákat, porszívókat és forróvíz­tárolókat gyárfják, tanul­mányozták az ellátottság területi megoszlását. A statisztikai adatok szerint Szabolcs-Szatmár megye is a fehér foltok között van. Itt a legalacsonyabb a ház­tartási gépellátottság. Csak

Next

/
Thumbnails
Contents