Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-11 / 266. szám
Nagy irielíiláés eizl sag Kosziéin párizsi látogatását, Üjabh megállapodások — Debré Moszkvába utazik Alpesi képeslapok Ausztriai úti jegyzet ff. Bad Ischl A francia-szovjet kapcsolatok állnak a francia külpolitika előterében. De Gaulle tábornok, köztársasági elnök júniusi szovjet- unióbeli látogatása nyomán — az őszi politikai évad kezdete óta — a francia minisztertanács ülésein csaknem minden héten napirenden szerepelnek a két ország kapcsolatai. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal való kapcsolatok fontos helyet foglaltak el a francia elnök két héttel ezelőtt tartott sajtóértekezletén is. Szinte egymást érték az elmúlt időszakban a küldöttségek a két ország fővárosában. Alain Peyrefit- te, a tudományos és atomügyek francia miniszterének moszkvai útja után — amelynek során több fontos tudományos együttműködési egyezményt kötöttek, köztük a békés célokat követő atomkutatásra és a SECAM színes televízióra vonatkozóan — Komarov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével, két héten át szovjet gazdasági delegáció tárgyalt a francia fővárosban, s jelentős szerződéseket írt alá. A Párizsban aláírt megállapodások között volt a Renault és a Peugeot autógyárakkal aláírt egyezmény, autóipari berendezések szállításáról, 250 millió frank értékben, főleg a Moszkvics autógyár rekonstrukciójának céljaira. Megállapodást kötöttek egy gliceringyártó üzem és egy házgyár berendezésének leszállításáról is. Folynak a tárgyalások hűtőhajók megrendeléséről. Az év első felében a Szovjetunióval folytatott külkereskedelem négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint más országokkal. November végén, mint azt Párizsban közölték, Michel Debré francia gazdasági és pénzügyminiszter utazik a szovjet fővárosba, ahol alakuló ülését tartja a nyáron kötött megállapodás értelmében létrehozott szovjet—francia gazdasági, tudományos és műszaki vegyes bizottság. Az idei francia—szovjet érintkezések újabb kimagasló eseménye: j a francia elnöki hivatal csütörtökön bejelentette, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök deeember elsejétől kilencedikéig fog hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodni. A szovjet miniszterelnök I j Párizson kívül néhány vidéki várost is meglátogat. Mint várják, jelen-1 tős kísérettel érkezik, itt- tartózkodása során további fontos politikai és gazdasági tárgyalásokat folytat majd a francia kormány vezetőivel. 400000 amerikai katana Dél-Vietnamban Saigon, (MTI): Csütörtökön Saigonban egy amerikai szóvivő közölte, hogy az amerikaiak és csatlósaik csapatainak létszáma Dél-Vietnamban már meghaladja a 400 000-et. A hivatalos adatok szerint ez a szám a következőképpen oszlik meg: amerikaiak 332 000, dél-koreaiak, ausztrállá lak, új-zélandiak, fültp- szigetiek, összesen 52 000. A dél-vietnami szabadságharcosok eredményes akciókat hajtanak végre a Mekong deltájában. Támadást intéztek a kormányerők egyik őrállása ellen Vinh Binh tartományban, Saigontól 150 kilométerre délnyugatra. Camau félszigeten rajtaütöttek a regionális kormányerők két szakaszán. A kormányerők veszteségét szokás szerint csekélynek minősíti a sai- goni katonai szóvivő. Dél- Vietnam többi részéből csütörtök reggel nem jelentettek jelentősebb szárazföldi akciókat. Mint az AP jelenti, a Saigontól mintegy száz kilométerre északkeletre szer. dán lezajlott csatánál grá- nátszilénk sérülést kapott Rick Merron, az AP fotóriportere, ő az AP-tudósítók közül a háború kilencedik sebesültje. „Vörös haj?" Tonclc osztrák külügyminiszter Ruskkal folytatott megbeszélése során — az Osztrák Távirati Iroda jelentése szerint — különleges problémát terjesztett amerikai kollégája elé: az Egyesült Államok beszüntette a Salzburgban készülő parókák importját azzal az indoklással, hogy Ausztria semleges ország, tehát elképzelhető, hogy a parókákban a Kínai Népköz- társaságból és Észak-Viet- namból származó hajat is felhasználnak. Toncic kijelentette: az Osztrák Kereskedelmi Kamara hajlandó nyilatkozatot tenni, hogy a parókákhoz nem használnak fel „vörös” hajat. (MTI) Hiiogvejpingisía díszszemle A Pravda az amerikai választásokról Moszkva. (MTI): A Pravda washingtoni tudósítója, Kurgyumov kommentálja az Egyesült ÁllaPeking, (TASZSZ): Pekingben csütörtökön díszszemlét tartottak az ország különböző részeiből érkezett hungvejpingisták. Több ezer teherautón végigvonultak a város központi terén, a Tienanmen téren. Minden tehergépkocsin a népi felszabadító hadsereg néhány katonája kísérte a hungvejpingistákat. Ezen a sajátos díszszemlén részt vettek a katonai egyenruhába öltözött kínai vezetők, Mao Ce-tung elnök, kel az élen. Mao Ce-tungnak ez volt a hetedik „találkozása” — ahogy hivatalosan nevezték a díszszemlét — a hungvejpingistákkal. Neve a fiataloknak nem mond semmit. Ead Ischl: fürdőhely Felső-Ausztriában. A legöregebb generációt azonban a fesenejózsefi időkre emlékezteti. Ez volt a cs. és kir. nyaralóhely, ez volt a habsburgok nyári rezidenciája, A c§ászárvii!a A városka ma is őrzi az emlékeket. Nevezetességei közé tartozik a „Császárvilla” a parkkal. Az idegenforgalmi idénynek már itt is vége, mégis naponta száz meg száz turista keresi fel a múzeumnak berendezett villát. Miután leszurkoltam a 2 schillinges parkbelépőt, megcsodáltam a 200 éves fákkal, különleges növényekkel, mélyzöld pázsittal tarkított ősparkot, beléptem a villába. Az előcsarnok falait körös-körül az öreg császár által elejtett zergetrófeák díszítik. Megtudtam azonban, hogy itt külön 8 schilling a belépő, amelytől még újságíró igazolványom felmutatása ellenére sem voltak hajlandók eltekinteni. („Ez magántulajdon, ide nem érvényes az újságírókedvezmény” — mondták) Ezekután lemondtam a helyiségek megtekintéséről. Gondoltam, a császári ágyhoz hasonlót már úgyis láttam Becsben, a Schönbrunn, kastélyban, a „dolgozó”-szo. bát is el tudom képzelni, inkább elvegyülök a kiáramló turisták között. Érdekes beszélgetés ütötte meg a fülemet. Egy — az autóbusz rendszámtáblája alapján — Stájerországból érkezett csoport beszélgetett. „Hiába jönne ide vissza, nem sokat várhat ettől. Számára csak akkor , fizetődne ki, ha — mint volt — Ausztria mellé Csehszlovákiát és Magyarországot is megkaphatná. Erről pedig sző sem lehet. Ott szocialista rendszer van, „neki” tehát ott nincs „keresnivalója”. — Ezeket a csoport egyik tagja, láthatóan szóvivője mondta, a többiek helyeslése mellett. Nem volt nehéz kitalálnom: Habsburg Ottóról folyt a beszélgetés, akinek visszatérését egyes osztrák körök oly behatóan szorgalmazzák. Meggyőződtem azonban arról, hogy a turis. facsoport állásfoglalása a nép nagy többségének véleményét tükrözte. Bárkivel beszélgettem erről, egybehangzóan mondták: „Nincs Komócsin Zoltán beszéde mokban lezajlott részleges választások eredményét. A választásokra olyan időpontban került sor, amikor az amerikaiaknak szem. be kell nézniük a gyorsan elharapódzó inflációval, az árak és a megélhetési költségek emelkedésével. A színes bőrű lakosság a faj- üldözés újabb hullámát tapasztalhatja, Az amerikaiak különösen nagy nyugtalansággal szemlélik a végeláthatatlan vietnami háborút. „A demokrata párt sok jelöltjének veresége persze még nem jelenti, hogy az egészséges külpolitikai vonal hívei kerekedtek felül. Például a szélsőjobboldali Ronald Reagan megválasztása a kaliforniai kormányzói tisztségbe inkább azt a következtetést sugallja, hogy ú.jjászületőben van a Gold- water-féle irányzat” — írja befejezésül a Pravda tudósítója. (Folytatás az 1. oldalról.) lépő erők fáradozásainak hatékonyságát. Sajnos, a kínai vezetők mind ez ideig nem mutattak hajlandóságot az akcióegységre, sőt cinikusan újra meg újra visz- szaulasítják azt. Ezzel a politikájukkal és magatartásukkal gyakorlatilag az imperialisták kezére játszanak — Amikor a vietnami problémákat vizsgáljuk azt is látnunk kell, hogy az amerikai imperialisták Viet. namban tulajdonképpen azt a célt követik, amelyet az első szocialista állam megjelenése után tűztek maguk elé: a haladás, a szocializmus elpusztításának célját. TJgy látszik, hamar felejtenek és semmit sem tanulnak. De ahogy eddig is megbuktak a szocializmus, a haladás feltartóztatására irányuló kísérleteik, kudarcra van ítélve vietnami próbálkozásuk is. — A magyar nép, a párttagok és pártonkívüliek a világ sok más népéhez hasonlóan megdöbbenéssel fogadják azokat a híreket, amelyek Kínában jelenleg zajló úgynevezett nagy proletár kulturális forradalomról eljutnak hozzánk — folytatta Komócsin Zoltán —. Nem kell különösebb éleslátás ahhoz, hogy valaki megállapítsa: az úgynevezett nagy proletár kulturális forradalomnak se a proletariátushoz, se a kultúrához, se a forradalomhoz nincs semmi köze. Milyen szocialista kulturális mozgalom lehet az. amely bemocskolja a kínai nép legbecsesebb haladó kulturális hagyományait? Milyen forradalom lehet az, amelyet a pártbizottságok, harcokban kipróbált vezető párttagok, a proletárdiktatúra államénak egyes szervei ellen vezetnek? Milyen proletárforradalom lehet az, amelyben a proletariátus nem vesz részt, s amelyet a politikában járatlan, befolyásolható gyerekemberek, gyakran a proletariátussal szemben hajtanak végre? Elég egyszerűen feltenni ezeket a kérdéseket, s máris összeomlik a kínai vezetők propagandájának egész építménye. Mi. magyar kommunisták nem avatkozunk bele más pártok belső ügyeibe. Nem lehet azonban számunkra közömbös az, ami ma Kínában történik. Nem mehetünk el szó nélkül amellett hogy Kínában a „nagy proletár kulturális forradalom” eseményei, a „vörösgárda” tettel lejáratják a szocializmus eszméjét, mind a kínai nép. mind más népek előtt. Kötelességünk megmondani, hogy ezzel mi nem azonosítjuk magunkat. — Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a „proletár kulturális forradalmat” egyes kínai vezetők a szovjetellenesség hisztérikus felkorbácsolására használják fel. Tudjuk, hogy bármilyen vörös köntöst ölt A Lehár-villában. A hálószobában minden úgy van, mint a mester éleiében. szükség a habsburgokra!” — még itt, az egykori császári nyaralóhelyen sem. Lehár emléke Bad Ischl múltját számtalan szobor és emléktábla tükrözi. Az egyik ház falán arról olvastam, hogy ott élt hosszabb ideig a magyarországi születésű Ni. colaus Lenau, a nagy osztrák költő. A nagytemplom egyik felirata Anton Bruck- nerre. a híres zeneszerzőre és orgonistára emlékezik. Nem kisebb hírességek találtak itt hosszabb-rövidebb ideig lakóhelyet, mint Wald, müller, a festő, a két Strauss: János és Oszkár, Brahms, Meyerbeer, Suppé, Kálmán Imre, Millöcker, Ziehrer zeneszerzők, nagy színészek, táncosok és énekesek, mint Girardi, Schratt Katalin, Piccaver, Jeritza Mária és Richard Tauber. És mindenekelőtt: Lehár Ferenc. Lehár-rakpart a Traun folyócska partján, Lehár-mozi Lehár-büfé hír. deti a nevét és a fürdőhely egyik legfőbb nevezetessége a zeneszerző egykori lakóháza, ma múzeum: a is magára valaki, bármilyen radikális szólamokat harsog is, ha szovjetellenes, akkor nem lehet barátja a szocializmusnak, a kommunizmus, nak! Kötelességünk erre rá. mutatni, bármit mondjanak Is rólunk a kínai vezetők! I — Nem lehet számunkra mellékes az sem, hogy a Kínában zajló események hogyan hatnak az imperializmus elleni harcunkra. Növelik-e azokat az erőket, amelyek szembeszállnak az imperializmussal, vagy sem. Kötelességünk megmondani, hogy ami ma Kínában történik — bármilyen hangosan szidják is ott az imperializmust — az árt az imperializmus elleni harc közös ügyének. — A jelenlegi helyzet elvi Szilárdságot, megfontoltságot és éberséget követel a kommunista és munkáspártoktól, hogy még az eddiginél is nagyobb állhatatossággal küzdjenek a nemzetközi kommunista mozgalom egy. ségéért — hangsúlyozta felszólaláséban Komócsin Zoltán. Lehár-villa. Itt élt és alkotott évtizedeken át, 1948-ban bekövetkezett haláláig. A villát végrendeletileg a vá. rosnak adományozta. Itt írta legnagyobb sikerű alkotásait. A vitrinek egyikében a Víg özvegy és a Mosoly országa eredeti kéziratait őrzik. A két emelet tele értékes műkincsekkel, szobrokkal, festményekkel, és emlékekkel. Dolgozószobája falán akvarell: a mester komáromi szülőháza. A kép alatt kottasor és a szöveg magyarul: „Messze mentem szülőföldem tetőled”. Sok más emlék tanúskodik arról, hogy Lehár nem feledkezett meg szülőhazájáról. magyarságéról. Fényképek Kálmán Imrével, Eggert Mártával, Réthy Eszterrel történt találkozásairól. A lépcsőház két emeletén végig reprodukciók Benczúr, Munkácsy, Zichy történelmi festményeiről, illusztrációiról. Hálószobájában még min. den úgy van mint halálakor Olvasmányai, orvosságai az éjjeliszekrényen. Egy asztalkán a mester halotti maszkja. Csendben, kegyeletes emlékezéssel hagytam el a házat, ahol Lehár élt és alkotott, s amelyet gonddal őriznek az utókor számára. Eleven, lüktető fürdőhely Bad Ischl, amelynek szállodáit, penzióit nyaranként és a téli sportszezonban üdülők tízezrei keresik. fel a világ minden tájáról. Szépséges alpesi tájai, a havasok, sziklák, fenyőerdők folyók, tavak ezernyi kirándulási lehetőséget nyújtanak. A városka legnagyobb vonzóereje mégis a sóshegyek gyógyvize. Sós és kénes forrásainak vizét a gyomor-, epe-, és hátbántalmak ellen isszák. Korszerű gyógyintézetében a beteg légzőszerveket kezelik, a szív. és vérkeringési zavarok, idegbántalmak, reuma, női betegségek, bőr. és gyermekbetegségek leküzdésére szolgáló fürdők és berendezések állnak rendelkezésre. Alpok, gyógyulás és műveszet, — e három tényező teszi a ma utasa számára is vonzóvá Salzkammergut gyöngyét, az egykori császári nyaralóhelyet: Bad Ischl-t. Gáti István
