Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-11 / 266. szám
Ügyek, aklák, emberek Két és fél millió esetben fordulnak megyénk állampolgárad a tanácsi szervekhez ügyes-bajos dolgaik, gondjaik Intézése végett évenként. Egyszerűbben: - vente átlagosan minden íelnőtt lakos hétszer fordul a tanácsi szervekhez azért, hogy érvényesíttesse a szocialista törvényességet, hogy közérdekű javaslatot tegyen, panaszt emeljen és orvoslást nyerjen. Mindenekelőtt a tanácsi szervek iránt állandóan növekvő bizalom jele ez, s hű bizonyítéka annak, hogy megyénkben is mind íöbb ember kér részt az Miami ügyek intézéséből. Természetesen nein független ettől, hogy a tanácsi apparátus dolgozói a korábbinál gondosabban, ’ 'kiisnieretcsebben járnak el az ügyintézéskor. Elvétve találkozni például olyan •ettél, amikor csak határkőn túl történik intézkedés valamely panasszal apesolatban. Mind közvetlenebb, emberségesebb az ügyfelek és a tanácsi alkalmazottak közötti kapcso- 1 at. Ritkán hallani arról, hogy valahol emelt hanton, sértő módon beszélnek a panaszossal, az igazát ereső állampolgárral. Az a tízezer javaslat, mely évente jut el a tanácsokhoz megyénkben, nemcsak útépítéssel, kútfúrással, villamosítással kapcsolatos már. Találni közöttük olyanokat is, melyek a közigazgatás jobb megszervezésére irányulnak, amelyek véleményt mondanak az apparátus tevékenységéről, vagy jelzik a bürokratikus intézkedéseket a megelőzés szándékával. Köze van a dolgozók ügyei jobb intézésének ahhoz is, hogy például a második 5 éves terv során megyénkben 44 millió forint értékű társadalmi! munkát végeztek a lakók a város, a községek fejlesztésére. Hiszen a szervezés nagyobb részét magukra vállaló tanácstagok szava éppen azért talál kedvező fogadtatásra, mert előzőleg éppen a tanácstag közbelépése oldott meg sürgős feladatokat egy utca, egy település javára. Nyilván, miként más területeken, a tanácsi apparátusban is csak fokozatosan tudják megszüntetni a bürokrácia bosszantó jeleit. Megtörténik még ma is, hogy például két, egy szobában egymással szemben ülő tanácsi dolgozó levél útján „érintkezik.” Azt tartják, hogy csak ilyen módon tudják fedezni magukat. Ahhoz, hogy még rugalmasabb legyen az ügyintézés, nemcsak a merev előírásokon szükséges változtatni, egyszerűsíteni. Ki kell alakítani azt az általános szemléletet is, hogy a legjelentéktelenebb akta az érintettnek éppen a legnagyobb problémája, ezért mindent meg kell tenni a leggyorsabb intézkedésért. Az az egészséges fejlődés, mely az ügyek intézésénél az utóbbi öt évben megnyilvánult, kellő alap annak feltételezésére, hogy tanácsi apparátusunk a jövőben méginkább átérzi: munkáját a választók bizalmából látja el. Angyal Sándor Változások az egykori „Valérián“ Mályváskert 1966 Mályváskert, — az egykori falusi „Mária Valéria- telep” Ujfehértó külső pereme. A sokcsaládos apró házacskák, pislákoló mécsesek, petróleumlámpák, az analfabéták, az éjt nappallá tevő zsellérek világa volt hosszú évtizedekig. A mindennapi megélhetés gondjai nehezedtek a házacskákra, melyeket pirosló mályvaerdő vett körül, külsőleg idillikus k,é- pet kölcsönözve a tájnak. Tv-r ipart és csukott ajtók Hogy Mályvásk értről az idők során film készült, és bepillanthatott az ország e kis zúgba, — annak sok köze van az előbbiekhez. A Magyar Televízió Szabolcsban jártunk sorozatában az ingázókról is készített riportfilmet, melyek egy részét Mályváskertben vették cellulózszalagra. Sok helyen csukott ajtók fogadták a riportereket, operatőröket. Szemérmesség? Befelé fordult a világ? Találgatták a gondok nyomába szegődöttek, s minduntalan a múlt gyökereivel, szövevényes gócaival találták szembe magukat. Végül a gyerekek, a mályvás- kerti iskolások naiv őszinte és elgondolkoztató vallomásai édesapjukról, a családi otthon melegéről, a gyermeksorsról — rajzolt képet a máról. A tv-riportot folytatja Tarján Béla iskolaigazgató, aki lassan másfél évtizede él itt, nemcsak szemtanúja, részese is a mályváskerti változásoknak. Az „ingázók” a saját és a ma már Cikkünk nyomán Meggyorsítják a kisari Tiszai-kid építését Szeptember 22-i számunkban cikket közöltünk a kisari Tisza-híd építkezéséről. Megírtuk, hogy a létesítményt az eredeti tervek szerint már ez évben át kellett volna adni. A további munka akadálya: a Közúti Gépellátó Vállalat, mint alvállalkozó, máig sem szállította le az acélszerkezeteket, így a szerelést nem tudják megkezdeni. Cikkünkre Szőke Antal, a Közúti Gépellátó Vállalat igazgatója küldött választ. „A híd jóváhagyott kivi- teli terveit 1965 augusztus 4-én kaptuk meg. Ennek alapján összeállítottuk az anyagszükségletet és megrendeltük. A híd összes a nyagszükséglete 220 tonna. A Hengerművek 1966 augusztusáig mintegy 164 tonna acélt szállított le, s az utolsó szállítás 1966 október 5-én történt. A Hengerművek negyedévről negyedévre akadályközlést tettek a szállításra és késedelmesen küldték a szükséges acélszerkezeteket. Ezért kötbérigényünket érvényesítettük is. Mivel a gyártás megindításához az összes anyagra szükség van, ellenkező esetben ugyanis összefüggő szerkezetrész nem gyártható és ráadásul tetemes büntetőkamat teher merül fel, a gyártást a tervezett negyedévekben megindítani nem tudtuk. Az összesze-1 reléseket ezért csak ebben1 a negyedévben tudjuk megkezdeni. Meg kell említenem, hogy a hídhoz szükséges nagyszilárdságú csavarok import útján érkeznek hozzánk, azonban ezeknek is csak egy része áll még rendelkezésünkre. Fentiekből kitűnik, hogy vállalatunk a hídépítés elhúzódásában vétlen, munkánkat csak most tudjuk megkezdeni.” A kisari Tisza-híd vegyes szerkezetű. A mederig vasbeton, a folyó felett átívelő szakasz pedig acél- szerkezet. A vasbeton már nagyrészt elkészült, a munkások felkészülve várják az acélidomokat, hogy elkezdhessék a szerelést. A híd jelentőségéről nem kell különösen sokat beszélni, hiszen összekötőkapocs a szatmári és beregi rész között. A jelenlegi ideiglenes híd már elavult, korhadtak a tartóoszlopok, s ez az állapot is csak sürgeti az új létesítmény elkészítését. Mint Szőke Antal leveléből kitűnik, az acélszer- kezetek gyártását már ebben a negyedévben megkezdték. Reméljük, hogy a néhány hónappal ezelőtt még beláthatatlan átadási határidő belátható közelségbe került. SZTORI — Van egy Jó sztorim. Megírhatom? — Aktuális? _ Persze- Tudod albérletben la... — Állj! Állj! Az idén mar háromezerötszáznegyven- nyolc cikk, riport, glossza, humoreszk jelent meg ebben a tárgyban. Újabbat csak akkor közölhetek, ha eredeti. — Az enyém az- Kepzela, a házigazdám este fél tízkor kikapcsolja a villanyt... — ... és a gázt. Igaz? — Honnan tudod? — Onnan, hogy ez nem eredeti- Ismerek egy főbér19 tagú tantestület gondjait is szaporítják, az átlagosan 5—6 gyerekes családok nevelési problémáiból kijut a pedagógusoknak, akik ráadásul nem itt élnek, a megyeszékhelyről, Debrecenből és a községből járnak ki tanítani, ötszáz gyerek, még mindig ötven-hatvan fős osztályok. Néhány évvel ezelőtt alig akadt szakos nevelő, különben is elég gyakran váltogatták egymást a pedagógusok. Kiesik a Mályváskert, hozzá képest a község valósággal „városnak” számít. Azok maradtak, akik nagyon erősen kötődnek a hivatásukhoz, és amit eddig végeztek a kisiskolások tudományának gazdagításáért — nem akarták, sajnálták másokra „testálni”. Néha félre kell tenni a paragrafust „Ezeket a gyerekeket nem lehet úgy tanítani, hogy ne ismernénk meg a környezetüket, a családi helyzetüket. A felnőttek sokat dolgoznak, a többség tszcs-tag, sok az eljáró munkás, a gyerekekkel nem bír foglalkozni az édesanya, nekünk kell átvállalni olykor a szülők szerepét is.” — mondják. „Bántott bennünket, hogy ezek a gyerekek, ha felsőbb iskolába kerülnek, talán nehezebben állják meg a helyüket. De nem volt tanterem, hisz még 1955- ben is két tanteremben tanítottunk. De elkezdtük, tanulószobát rendeztünk be nekik, külön is foglalkoztunk velük. Erre sok szülő feljött, szinte veszekedve, miért tartjuk vissza a gyerekeket...” És ami tegnap még szokatlan és ellenszenves volt — ma igény. Nemcsak a napközi, a tanulószoba, az óvoda, sőt a bölcsőde is. Néha félre kell tenni a paragrafust, hogy ne takarja el az embert. Az is helyet kapjon a napköziben, akinek csak egy keresője van, de nyolc tíz gyerek gondja hárul az édesanyára. Nem tartják hátramoz- dítónak az iskolát, bár előfordul, hogy iskola helyett munkára fogják a gyereket, de ez egyre ritkább, egyre elütőbb a tipikustól. Az iskola pedig nemcsak iskola, a felnőttek találkozóhelye is tv-néző, könyvtár, egyre jobban kulturális központja is a tizenkét utcának. Felföldi Erzsiké lesz talán az első diplomás Az iskola jól felszerelt — a minisztériumtól Sigma tv-készüléket kaptak, van löt, aki már fél nyolckor kikapcsolja a villanyt, és az albérlő a lépcsőházban olvassa el az esti lapot. Sőt... Hallottam már olyanról is, aki a gázt nem ki-, hamm bekapcsolta, s a gyanútlan albérlő csaknem megfulladt. — És ahhoz mit szólsz, a föbérlöm azt sem engedi, hogy a menyasszonyom néha meglátogasson?! — Régi. Ismerősöm mesélte: a főbérlöje a feleségét és anyját se engedte be, még a lépcsőházba sem. — Ne mondd! Akkor ez azt jelenti, hogy nem is lakom olyan rossz helyen? Nem, ez mégsem lehet, hiszen velem megfizettetik a villanyt és a gázt is, akár használom, akár nem. — Bagatell! Az unokaöcsém most végezte el az egyetemet és egy rabiátus embernél kapott albérletet. O az általad mondottak mellett fizeti a vizet, a fűtést, a főbérlő rádió- és tv-szám- láit, s kártyaadósságát. És takarít, gyermeket ringat, s ha a főbérlő úgy kívánja, szórakoztatja a családot. — Na, de nem fizet havi hatszázat. — Ebben igazad von. Nyolcszázat fizette rádió, filmvetítő, korszerű j szemléltetőeszközök. A mályváskerti gyérekek nem j hátul kullogok a középis-! kólában. Felföldi Erzsébet j kitűnő tanuló, ő lesz az el- | ső érettségizett a telepről, j talán az első diplomás em- bér is az újfehértói egyko- ' ri „Valéria-telepről”. De! a kisebb társai, akik még a padokban ülnek, sok j munkát adnak a pedagógusoknak. Közben nem is csoda, hogy a 43 éves igaz.. J gató hétköznapjai úgy tel- ' nek, hogy maga is megfe-j ledkezik önmagáról. Most huszonöt éve kezdte 42-ben a Nagy ha- j lász melletti Vadastanyán. ■ Huszonöt éve pedagógus. Még nehéz munka vár j azokra, akik Mályváskert I mai történelmét írják. S ! nem szégyen közben elfá- : radni, megtorpanni, majd ' újra kezdeni... Páll Géza S * III. Raktáravató Tíz napja fejezték be a Nyíregyházi Húsipari Vállalatnál a 20 vaganos zsírrak- tár építését. A vállalat évek óta raktározási nehézségekkel küszködik, rendszeresen szerződést köt az almatárolóvai, ahol egyetlen mázsa áru. raktározásáért dekádonként 6,50-et fizet. A vállalat vezetői elhatározták, hogy felújítják az épületet. Eh': ez azonban csak nagyon kevés pénz állott rend ilkezisükre, szükség volt a dolgozók segítéségére is. És a dolgozók megértették, hogy a gazdasági mun- ka javítása, az, hogy az árut nem kell fölöslegesen elszállítani az almatároló- ba, s nem kell érte sú'yos összegeket fizetni — az 6 borítékukon is érezteti majd a hatását. És a dolgozók társadalmi munkájával pótolni tudták a vállalat 250 ezer forintját, s elkészülhetett az iÍJ raktár. Már ebben tartották a vállclat november 7-i ünnepségét. Az ünnep elnyúlik, következnek a hétköznapok, és a raktárba behordják az első áruszilHt- mányokaf. A raktár tíznaponként 13 ezer forintot tesz vissza a dolgozók zsebébe. (kun) r Éjjel-nappali postaszolgálat a községekben l)j automata telefonközpontot kap Kisvár da Kisposta-házak falun Munkatársunk feltette a kérdést a Postavezérigazgatóság beruházási főosztályán: mit várhat a debreceni postaigazgatóság körzetébe tartozó megyék lakossága telefon, rádió, televízió és egyéb postai téren a III. ötéves terv idején? — A következő esztendőkben arra törekszünk — mondták az illetékesek —, hogy a távbeszélő-szolgáltatást a még kézikapcsolású telefonközpontok kiiktatásával korszerűsítsük. A nagyvárosokban megszüntetjük az elavult központokat. Az automatizálás kiterjesztésével növelni tudjuk a távbeszélő-állomások számát is. Nemcsak a városokban, hanem a kisebb községekben is bezetjük az éjjel-nappali szolgálatot. A meglévő központokat kl- bővíljük, hogy több vonalat biztosítsunk az új telefonelőfizetők részére. A tanácsok segítségével új szolgálati lakásokat létesítünk és ha kell, magunk is építünk, hogy modern, minden igénynek megfelelő postahivatalokat állítsunk a lakosság szolgálatába. — Azon leszünk, hogy a rádió és televíziós vételi zavarokat kiküszöböljük. Ezért a távközlés gerinchálózatát új alapokra fektetjük. Ezzel biztosítani tudjuk a Kossuth és Petőfi adók jó vételi lehetőségeit. A televíziós vételi viszonyok megjavítására Komádiban új televíziós adóállomást létesítünk. — Uj távbeszélő automata központot létesítünk 500 állomással Kisvárdán, amelynek Nyíregyházával lesz kétirányú távválasztása. Ennek és a helyi hálózatok bővítésének az a feltétele, hogy megnagyobbítsuk a központok alapterületét. Kisposta-házakat is emelünk 20—30 községben. Ezek felmérése most van folyamatban. Arra törekszünk, hogy a debreceni postaigazgatóság körzetében mind magasabb színvonalra helyezzük a postai szolgáltatásokat — fejeződött be a tájékoztató. Épül a gázvezeték-hálózat Nyíregyházán Épül a gázvezeték Nyíregyházán. A nagynyomású szakasz a mérőállomáshoz, onnan pedig egy — már elkészült vezeték a fogadóállomásig húzódik. A fogadóállomás is készen van már. Képünkön: Eölyüs Lajos, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője ellenőrzi a gázhálózat „szívének” egyik fontos műszerét. Főt»: Hammel Umef
