Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára:

Közéletünk demokratizmusának fejlődésével kapcsolatban megállapította: új, magasabb rendű felelősség bontakozott ki megyénkben az utóbbi négy esztendőben, mely az élet legkülönbözőbb területein megfigyelhető.

— Sokat mond mindnyájunknak, hogy a második 5 éves terv során Szabolcs-Szatmár megyében 44 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. De nemcsak ezzel mérhető az emberek érdeklődése, közeledése a közügyekhez. Tanúi lehettünk — különösen az elmúlt hónapokban — annak, hogy mihd több pártonkivüli érdeklő^ dik megyénk, hazánk gazdasági, politikai kérdései, a nemzetközi helyzet eseményei iránt.

Jóllehet, olykor zavart okoz, hogy nem mindenki tudja még összeegyeztetni az igényeket a lehetőségekkel, de mind nagyobb teret kap az alulról jövő javaslat. Elmondta: a jövőben ezeket a javaslatokat még felelősségteljesebben kell' számba venni g keresni a megoldásuk útját,

Balogh Kálmánná, a fehérgyarmati I. számú iskola igazgatója:

— Négy évvel ezelőtt pártunk VIII. kongresszusa az új ember formálásában a pedagógusokat, a kultúrmuh- kásokat a párt legjobb segítőinek nevezte — kezdte felszólalását Balogh Kálmánná. Majd arról beszélt: a kapott feladatok alapján a pedagógusok, a kultúr- munkások többsége szíwel- lélekkel dolgozott az oktatásügy fejlesztésben, a szocialista szellemű és jellemű emberek nevelésében. — A pedagógus ma is lámpása a falunak — mondta, majd azzal folytatta, hogy túl a korszerű oktató-nevelő munkán, a falvak kulturális életében számos pedagógus vesz részt.

Sajnos, még mindig találkozni visszahúzódókkal, akik ném szívesen vállalnak részt a községek politikai, kulturális munkájából. Az előidéző okok között elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a helytelen „rangsorolás”

megosztja a falusi értelmiséget. — Az új feladatok megoldása csak akkor lesz sikeres, ha egy nyelven beszélünk, egyesítjük erőinket.

Kovács Sándor, a Mátészalkai Járási Pártbizottság első titkára:

Kovács Sándor először az ideológiai munka eredményeiről, gondjairól, ezt követően iparpolitikai kérdésekről beszélt. Megállapította: egyre több azoknak a száma, akik nemcsak tanulják, hanem értik és meggyőződéssel vallják a marxizmus—leni- nizmus igazságait.

— Jócskán talákozihatunk azonban olyan párttagokkal is, akik- nem tartanak lépést á fejlődéssel, megtorpannak, vagy akik értik ugyan eszméinket, de nem tudják azt a gyakorlatban alkalmazni, nem tudnak harcosan kiállni meggyőződésükért —

mondta. Majd arról szólt: az Ideológiai munka nélkülözhetetlen, el kell Igazítanunk az embereket a nemzetközi helyzet kérdéseiben, gazdasági, belpolitikai életünk összetett feladataiban. A politikai meggyőzésre elsősorban ott

van szükség, ahol a munka folyil^ a tsz-ekben, az üzemekben, hivatalokban, Intézményekben.

Ezután az , ipartelepítés meggyorsításának szükségességéről szólt.

Ifj. Gerák József, az ibrányi Rákóczi Tsz párítitkára:

Felszólalásában az egy évvel ezelőtt négy tsz-ből egyesült közösség eredményeiről szólt. A további előrehaladást a nézeteltérések gátolják, melyek megoldásában nagy feladat vár a pártszervezetre. Különösen a vezetőket említette, ellentét van közöttük, s nem megfelelő a kapcsolatuk a tsz tagságával sem. Ezután a tsz-be kihelyezett szakemberekről szólt, megemlítve, hogy többsége helytáll, becsületesen dolgozik a köz javéira, de akad közöttük olyan is, aki az egyéni érvényesülést, a haszonszerzést előtérbe helyezi a közösségével szemben.

Megemlítette, hogy az alkalmazottak és a tsz-tagság élvezhetnek. Majd az áruközötti ellentét másik okát értékesítési problémák em- a fix fizetésben látják, lítése után az Öregek hely- amelyeket csak az előbbiek zetével foglalkozott.

Puskás Béla, a Nyírlugosi Állami Gazdaság igazgatója:

Puskás Béla, a nyírbátori járás küldötte a járási pártértekezlet tanulságai alapján bizonyította, hogy az elért eredmények arról tanúskodnak, a kommunisták és a pártonkívüliek egyetértenek a párt politikájával és helyeslik azt. Ezután arról szólt, hogy országosan a legsilányabb talajon gazdálkodó állami gazdaságuknak nem volt könnyű bizonyítani a nagyüzem fölényét, eredményeket elérni, s példát mutatni a tsz-eknek. Ha nagy fáradozással is, de sikerült.

1965-ben már 17 millió forintos eredményjavulást értek el, s ugyanebben az évben 48 millió forint volt a termelési értékük. Javult az egy dolgozóra eső jövedelem is. Tavaly ez 16 500 forint volt. Ebben az évben már 600 vagon almát termeltek. 100 szakmunkása van a gazdaságnak, akiket saját maguk képeztek, S 300 munkás dolgozik a szocialista cím elnyeréséért. Szólt arról is, hogy az eredmények mellett hibák vannak, egyes árukat drágán termelnek, S ezt csökkenteni kívánják.

Majd az évről évre növekvő gyümölcstermeléssel kapcsolatos problémákról szólva hangsúlyozta, hogy a közeljövőben több tároló és feldolgozó építése

válik szükségessé, Kérte, hogy a nagyon gyenge talajon gazdálkodó, de talán nagyobb erőt kifejtő tsz-ek problémáit, gondjait jobban tartsák szem előtt, ezeket megkülönböztetett módon támogassák. Es ezekből elég sok van a nyírbátori járásban, s nem csodálatos, hogy olyan helyekről, mint Penészlek, Nyírgelse, Piricse, százával vándorolnak el, mert megélhetést keresnek. Ezeket a falukat kiemelten támogassák a felsőbb szervek, hogy az elnéptelenedésüket megakadályozzuk.

Tóth Margit, a csengeri járási nőtanács titkára:

A mai nemzetközi helyzetben fokozottan szükséges, hogy a nők a világ minden rés2én aktívan sorakozzanak fel az imperialisták kalandor politikájával szemben, a béke mellett — mondta egyebek között. Elmondta, hogy a csengeri járásban a tiltakozó békegyűlósek tartásán kívül az asszonyok, a nők szá2e2er forint összegyűjtésében segítettek, melyet a vietnami testvéreknek küldtek el.

Ezután a nők helytállásáról számolt be a termelőmunkában, különösen a mezőgazdasági munkák végzésében. Ismertette,

hogy a csengeri járásban is részt vesznek a nők a közös szövetkezeti vagyon gyarapításában, annak

védelmében, a szocialista munkaversenyben. A szocialista címért küzdő kollektívák egyharmada női brigád, melyekben több, mint száz fő dolgozik. Foglalkozott a nők fokozottabb megbecsülésének problémájával, azzal, hogy közülük is szükséges minél többet bevonni a vezetésbe. Elgondolkodtató, hogy míg a járás 210 pedagógusa közül 134 nő, addig a húsz iskolaigazgató között mindössze egy nő található!

Majd a családneveié« új 4 követelményeiről beszélt« melyek sürgetik az anyák, a szülők ismereteinek bővítését. Fontos feladata marad ez a jövőben is a nőmozgalómnak. Az idén például a járás Iskoláiban, óvodáiban, bölcsődéiben „Szülők iskoláját” szerveztek, melyen közel 2,5 ezren vesznek rés2t. Á gyermekek munkára nevelése érdekében kérte, nyissanak a csengeri járásban is szakközépiskolát.

(Hely hiányéban Maczkó Gábor felszólalását lápunk keddi számában közöljük.)

Orosz Ferenc elvtárs összefoglalója

A megyei pártértekezleten elhangzott hozzászólásokra Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt, majd említette, hogy az újonnan megválasztandó megyei pártbizottságnak nem kis feladatot jelent a beruházások pontos végrehajtása. Emlékeztetett arra, hogy megyénkben a második ötéves terv idején négyszázmillió forintos értéket nem építhettek be építési kapacitás hiánya miatt, Ennek megakadályozására a jövőben Intézkedések szükségesek. Javasolta, hogy az új megyei pártbizottság még ebben az évben dolgozzon ki az építőipari párt- és gazda- gi vezetőkkel egy építőipari távlati fejlesztési tervet, mert a helyzet a2 idén sem kedvező. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a tanácsi-, a szövetkezeti és a tsz-építőipar fejlesztésének fontosságát.

Egy, a pártértekeleten is sokat említett problémáról, a termelőszövetkezeti tagság garantált munkadíjazásáról szólva elmondta: ez nem Jelentheti azt, hogy minden tsz-ben egyforma szintet is garantálnak. A tagság jövedelmének mértéke ezután is jórészt a termelőszövetkezet munkájától, gazdasági erejétől függ.

A mezőgazdaság kérdéséivel kapcsolatban említette, hogy a megyei pártértekezlet támogatja a Politikai Bizottságnak a javaslatát, amely szerint a termelőszövetkezeti törvényt a mai helyzetnek megfelelően módosítani kell. A párt elhatározott szándéka, hogy a tsz-para3Ztság jövedelmét a különböző intézkedésekkel növeljék, hogy az közelebb kerüljön a munkásosztály jövedelméhez.

— Sokan felvetették — folytatta összefoglalóját Orosz Ferenc elvtárs —, hogy az elkövetkező időszakban emeljük a dolgozók között végzett politikai munka színvonalát. Egyetértünk azzal is, hogy ideológiai munkánknak határozot- tabbnak, bátrabbnak kell lennie. Nagyra értékeljük, hogy a megye kommunistáinak legmagasabb fórumán sokoldalúan szóltak az emberről, aki végrehajtja az intézkedéseket, helyes politikánkat. Számos felszólaló beszélt arról, mit jelent pártunk számára az emberközelség, a fogékonyság a dolgozók problémái iránt. Nem egy példával lehet bizonyítani azt is, milyen nagy veszélyt jelenthet a közömbösség.

Mondhatunk valamire és sokszor kell is mondanunk nemet, ha erre szükség van, de nem mindegy, hogyan mondjuk ezt. Úgy kell mondanunk, hogy az emberek azt Is megértsék, ha problémáikra nem lehet szándékaink szerint reagálni.

A megyei pártbizottság első titkára ,, konkrétan is szólt néhány megyei problémáról. Elmondta, hogy megyénk viszonylagos szapo- rasága nagy nemzeti kincsünk. Nem látják ennek a jelentőségét, értékét, ott, ahol szinte nem akarnak munkához juttatni gyermeket váró, vagy kisgyermekes asszonyokat, s ha dolgoznak is nem kapnak megfelelő megértést. Óva intette gazdasági vezetőinket az ösz- szefoglalóban attól, hogy ezt a kérdést is csak gazda, sági ügyként kezeljék. Tévednek azok, akik már most arra hivatkoznak, hogy a gazdasági mechanizmus reformja az ő álláspontjukat igazolja. A párt kongresszusán is jelentőségének meg.

Acél Béla, Alexa László, dr. Alexa Miklós, Antal Pál, Árvái István, Bánőczi Gyula, Bejczi Ferenc, Balogh Kálmánné, Bereczki András, Beretvás Dezső, Benedek Lajos, Bíró László, dr. Bodor Györgyné, Csepelyl Tamás, Dragony Jánosné, Faggyas Jenő dr. Fekszi István, Gerencsér József, Gerák József, dr. Gombás Sándor, Gyurka Sándor,

(Szavazati jogú)

Biszku Béla, Benkel András, Alexa László, Benedek Lajos Csepelyi Tamás, Dudás Margit, Faggyas Jenő, dr. Fekszi István dr. GomOrosz Ferenc első titkár, Dr. Gombás Sándor titkár, Kállai Sándor titkár,

Dr. Fekszi István, a megyei

tanács vb. elnöke,

Beretvás Dezső, a Nyíregyházi Konzervgyár Igazgatója, Csepelyl Tamás, a Nagy- kallói Járási Pártbizottság első titkára,

Faggyas Jenő, atarpai Győzelem Tsz elnöke,

Kanda Pál, a Szakszervefelelően foglalkoznak majd ezzel, s ennek egyik jele lesz a többgyermekes családok nagyobb támogatása.

Elmondta Orosz elvtárs, hogy az év végéig még két hónap áll rendelkezésre, hogy idei népgazdasági tervünket jól teljesítsük és felkészülhessünk 1967 feladataira. A harc most a munkapadoknál, a földeken folyik. A pártértekezlet küldötteinek jó munkájára is számítunk, hogy sikeres évet zárjunk az iparban, eredményes legyen a betakarítás, az őszi mélyszántás. A felvásárlási problémákkal kapcsolatban említette: a termelőszövetkezetnek a fel nem vásárolt burgonyát takarmányozásra kell felhasználniuk. Nem lehet megengedni, hogy a megtermelt burgonya tönkremenjen.

Kitért ezután az összefoglaló az előttünk álló feladatokra, a kongresszusi határozatok végrehajtására, a2 országgyűlési és tanácsválasztásokra való felkészülésre. A feladatok jobb elvégHegedüs Sándor Kalina Béla, Kanda Pál Kállai Sándor, dr. Klenczner Imre, Kokas Ferenc, Koncz Károly, S. Kovács István, Kovács Károlyné, Kovács Sándor, Kuhár András. Maczkó Gábor, Megyeri Rezső, Mir- gal Jolán, dr. Moskovlts Károly, Murczkó Károly, Nagy Károlyné dr. Nagy Péter Nyitrai Miklós, Oláh

bás Sándor, Hegedűs Sándor, Jakab Miklós, Kanda Pál, Kóródl Istvánná Kocsi Ferenc, Mán Zoltán, Murczkó Károly, Orosz Ferenc, Poór Sándor, Sinka Antalzetek Megyei Tanácsának vezető titkára,

Murczkó Károly, a Nyíregyházi Városi Pártbizottság első titkára,

Oláh László, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat igazgatója,

Sinka Antalné általános iskolai tanár.

Tanácskozási joggal állandó résztvevői a végrehajtó bizottsági üléseknek:

Antal Pál megyei rendőrfőkapitány.

zésének alapja pártunk politikájának végrehajtása &Z egységes cselekvés a pártbizottságokon, és a párt- szervezetekben.

— A Szabolcs megyéi kommunisták pártértekezletének munkajellege Volt Ezt a jelleget korábban már egész megyénkben sikerült megvalósítani, A feladatok megbeszélése lelkesedéssel, megfontolt felelős, ségérzettel járt együtt Reális, ha azt mondjuk e tanácskozás alapján: van erőnk ahhoz, hogy a IX. pártkongresszus határozatait megfelelően, jól végrehajt, suk. Szabolcs-Szatmár kommunistái most a közelgő kongresszusra készülnek. Mi, akik megyénk kommunistáit, dolgozóit ezen a kongresszuson majd képviseljük, beszámolunk megyénk négyéves fejlődéséről, feladatairól és elmondjuk, hogy Szabolcs-Szatmár megye népe egységesen sorakozik céljaink megvalósításáért, — fejezte be összefoglalóját Orosz Ferenc elvtárs.

László, Ordas Nándor, pros* Ferenc, Pecséri Balázs, Rózsák Sándor, Rubóczki Mi- hályné, Sinka Antalné, Soltész Istvánná Spisák András, Szabó Ferencné, dr. P. Szabó Gyula, Szabó Gyű. la, Szabó József, Szarvas Ernő, Székely György, Szilágyi Menyhért Szvlridov Ivánná, Unatenszki Pál, Vékony Sándor, Zajác2 János, Zelizi István.

né, Somkerekl György, Szviridov Ivánná.

(Tanácskozási jogú):

Bánóczi Gyula, Soltész Istvánná.

Bánóczi Gyula, a KISZ megyei titkára,

Ordas Nándor, a Kelet-Ma-'

gyarország főszerkesztője.

MEGYEI FEGYELMI BIZOTTSÁG:

Elnök: Szarvas Ernő, tagok: Aczél Béla, Bejc2i Fe-> renc, Soltész Istvánná, Ba- ráth Sándor. Nyltral Miklós, László József.

Az újonnan választott megyei pártbizottság:

Kongresszusi Küldöttek:

A párt megyei végrehajtó bizottság tagjai: