Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Felszólalások a megyei pártértekezleten

Randa Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára:

Kanda Pál bevezetésül arról beszélt, hogy az utóbbi négy évben érezhetően növekedett a szakszervezetek szerepe a termelési feladatok megoldásában, a munkaverseny kibontakoztatásában, a szocialista brigád- mozgalom szélesítésében

Tájékoztatásul elmondta: jelenleg már 76 ezer szervezett dolgozó van a megyében, köztük 12,5 ezer választott szakszervezeti ve. zető, akiknek egyötöde párttag. Ezenkívül két és fél ezer társadalmi aktíva segíti a szakszervezet tevékenységét Szabolcs-Szat- m árban.

— Szakszervezeti bizott- ? ágaink erejükhöz mérten tckat tettek az elmúlt évesben a VIII. pártkongrssz- szus határozatainak végre- najtásáért. Megnyilvánul ez abban hogy szembetűnően avultak a munkakörülmények, bővült a munkások 'zociális, egészségügyi és ' ultúrái?s ellátottsága. El kell mondanunk azonban, hogy amíg eredményesen zerveztük a dolgozókat a 'ermelési feladatok megoldására, nem tettünk meg mindent az érdekvédelmükért

Ezzel kapcsolatban kitért arra: helyes, hogy az üzemek vezetői szem előtt tart. ják az egész népgazdaság érdekét. Találkozni azonban olyan gazdasági vezetőkkel is, akik saját mulasztásuk palás tolására olykor indokolatlanul hivatkoznak a nép- gazdasági érdekre. Ezért tapasztalni néhol a káros hóvégi hajrát a túlóráztatást. A rossz munkaszervezés okozta termelési zavarok egyes helyeken az alapvető jogok megsértéséhez is elvezetnek. Példákkal bizonyította, miként óvakodnak eaves gazdasági vezetők a nők foglalkoztatásától. s hogyan igyekeznek megszabadulni tőlük, ha szülés előtt vanr"k. Ugyancsak példát hozott fel arra, hogv egy felelős beosztású vezető miként akarta elmarasztalni a szakszervezeti funkcionáriust. aki választói megbízásából társadalmi munkát végzett.

— Nem általános jelenségek ezek, de figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a jövőben javítanunk, erősítenünk kell a szakszervezet érdekvédelmi szerepét. Ezáltal még nagyobb tettek elérésére tudjuk majd mozgósítani a munkásokat, a dolgozó parasztokat.

Szóvá tette ezután: az

ipartelepítésnél nagyobb gondot kell fordítani a jövőben arra, hogy ne csak idényjellegű gyárak, üzemek létesüljenek a megyében, hanem nyíljon lehetőség állandó foglalkoztatásra. Végezetül továbbította a nyíregyházi szervezett munkások, a város lakóinak kívánságát: az eddiginél gyorsabban építsék ki a kiváló adottságokkal rendelkező Sóstót, s a lehetőségekhez képest mielőbb kapjon a város tisztasági fürdőt.

Beszédét így zárta:

— Pártunk számíthat a szabolcsi szervezett munkásokra a kilencedik kongresz. szus határozatainak végrehajtásában, a harmadik 5 éves terv maradéktalan teljesítésében.

Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára

Megyénk ifjúságának nevében meleg szeretettel köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit.

— A kongresszusi előkészületek időszakában ifjúsági parlamenteket tartottunk megyénkben, ahol fiatalságunk állást foglalt pártunk helyes irányvonala mellett — mondotta elöljáróban, majd röviden összegezte a szabolcsi, szatmári fiataloknak az utóbbi 4 évben végzett munkáját. Ezek között említette meg: ifjúsági szervezeteink sokat fáradoztak a fiatalok politikai, erkölcsi nevelésében, a termelési feladatokra történő mozgósításban.

— Munkánk fogyatékossága, hogy nem mindenkor és nem mindenhol érünk el megfelelő eszmei, politikai hatást egy-egy sikeres kezdeményezésnél. — Ennek következménye egyes fiatalok közömbössége, saját eredményeink alábecsülése, különösen azok részéről, akik nem vesznek részt a mindennapi munkában. Az ilven fiataloknál divatos a mindenáron való kritizálás, a mának élés, a nacionalista megnyilvánulás — Ebből fakad egyik fontos tennivalónk: tudatosabb politikai munkát kell kifejtenünk nemcsak a szervezett, hanem a KlSZ-en kívüli fiatalok között a pártszervezetek segítségével.

Elmondta: az eddiginél

jobban be kell vonni a fiatalokat a falu, az üzem, az iskola politikai életének kialakításába. Indokolt; hogy

a jövőben a programok megválasztásánál jobban vegyék figyelembe a különböző korosztályok igényét. Intézményesen kellene foglalkozni a

14—16 éves fiatalokkal, akik nem tanulnak tovább: ajánlatos volna külön béra’lip megteremtése a 4—6 órás foglalkoztatásukra, hogy a gazdasági vezetők ne idegenkedjenek tőlük. A megyei pártbizottságnak az ifjúság helyzetével kapcsolatos határozata máris érezteti kedvező hatását: egészségesebb a fiatalok megítélése, fokozódik az érdeklődés a mező- gazdasági szakmák iránt, előrelépés történt a rendszeres pénzfizetésre a tsz-ek- ríél. Nagyon fontos a szociális és kulturális körülmények javítása is a termelő- szövetkezetekben, melyért a jövőben a KISZ-nek is többet kell tennie! Úgyszintén

a falunmaradást segíti elő a folyamatos munkalehetőség megteremtése, s a fiatalok fokozottabb erkölcsi elismerése.

— Ha a mi fiatalos alkotóvágyunk párosul az idősebbek élettapasztalatával, állhatatosságával, kitartásával a munkában, a tanulásban, kiapadhatatlan erőforrása lesz az építő munkánknak, előrehaladásunknak — fejezte be felszólalását Bánóczi Gyula.

Csepelyi Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára:

Tolmácsolta, hogy a járásban a jó közhangulat, a szép sikerek hűen bizonyítják, hogy a megye, a járás dolgozói helyeslik és tárnogat- ják a párt politikáját. — E politika ma a lenini normák megtartásával tovább erősíti a párt vezető szerepét az életszínvonal emelésében, a gazdálkodás javításában, a termelőszövetkezetek fokozatos megszilárdításában.

Majd arról beszélt, gyorsabban haladtunk volna, ha a helyes határozatok végrehajtására s azok ellenőrzésére nagyobb gondot fordítunk. E mulasztás olykor rossz értelmezést, torzulást szült, ártott a párt politikájának. — Az új megyei párt- bizottságnak fokoznia kell a követelményeket, meg kell értetni minden kommunistával, hogy nagy szükség van az alkotó vitákra, de a döntések után már nem lehet külön út. — A közeli feladatok közül kiemelte a gazdaságirányítási rendszer tervezett reformját. Kommunistáinknak, pártszervezeteinknek már most sokat kell tenniük azért, hogy minél többen értsék a változtatás lényegét: seki se várjon csodákat az új mechanizmustól s ne túlozza el meglévő gondjainkat.

Ezekután beszámolt a járás pártszervezeteinek erősödéséről, a szövetkezetek szilárdulójáról. Két éve már nincs mérleghiány a járás tsz-eiben, évenként több,

mint száz fiatal tér vissza a járás falvaiba. Az egyre jobban dolgozó termelőszövetkezeti csoportok a járásban ma már 60 millió forint közös alappal rendelkeznek. 1 Járási szövetségük most dolgozza ki az 5 éves fejlesztési tervet, mely az állattenyésztésben is újabb feladatokat jelöl meg. Jobb gazdálkodásuk megkívánja, hogy a tszcs-k is fokozatosan kapják meg az állami támogatást, melynek segítségével újabb szakemberek juthatnának a termelőszövetkezeti csoportokba, a közös munka irányítására.

Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke:

Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek problémáit elemezte, hangsúlyozva, hogy ennek oka egyrészt, a természet mostoha adottságaiból, másrészt a nem megfelelő vezetésből ered. Ezeken kell változtatni. Elmondta, hogy ő egy évvel ezelőtt egy ilyen gyenge tsz-be került elnöknek, ahol megvizsgálta az előrehaladást akadályozó tényezőket, de éppen ezek miatt meg is kellett küzdeni a bizalmatlansággal is, s ez nem volt indokolatlan olyan közös gazdaságban, ahol több éven keresztül elég alacsony volt a tagság jövedelme.

Bírálta a jelenleg érvényben lévő állami támogatási rendszerben meglévő hibákat, a bürokratikus intézkedéseket, amelyek mellett szinte rákényszerítik a tsz- vezetőket arra, hogy a kiskapukat is keresség meg, ha azt akarják, hogy a szövetkezet ügyeiben megfelelően intézkedni tudjanak. Bonyolult az állami támogatás rendszere, s még jól képzett szakemberek is nehezen tudnak eligazodni az egyes rendelkezései között. Olyan ösztönző rendszert kell kialakítani, hogy a támogatás függjön a termelési eredményektől, mert jelenleg az a tsz jár jól, amelyik nem iparkodott.

Ezután a gyenge tsz-ek vezetésének a megjavításáról szólt, csak az a hiba, hogy ilyen helyen nem szívesen vállalnak elnöki tisztséget. A szövetkezet erősítése feltételeként határozta meg, hogy az elnök rendszeresen tartson kapcsolatot a tagsággal, s ne idegenkedjenek az apró, de a tsz-tag részére igenis fő probléma, gond elintézésétől, mert ezzel nyeri meg az embereket. Ha ilyen lesz a vezetés, akkor nem kell félni attól, hogy viharos lesz a közgyűlés, amitől sokan idegenkednek. Majd a sokféle jövedelem- elosztási formáról beszélt,

amely zavarólag hat a tagokra. s megoldásként garantált munkadíjazás rendszerének az alkalmazását javasolta.

Szólt arról, hogy a községből több százan járnak el iparba dolgozni, ha nem szívesen is, de kényszerülve vannak. Ha a tsz-nek lehetőségük lenne munkadíj alap képzésére, mindjárt megváltozna a helyzet, jobb lenne a tsz-tagok jövedelme, javulna a fegyelem és olcsóbban termelnének. Ezt követően a gazdasági mechanizmusnak a tsz-ekre való jó hatásáról szólt, majd az ifjúság problémáival foglalkozva kijelentette, hogy nem szabad a fiatalokat elmarasztalni azért, mert elmennek a faluból. Az okait keressék meg, hogy miért? S példákkal illusztrálta, hogy az ifjúsági brigád megalakulása azok rendszeres fizetése után, hogyan javult a helyzet, s már ott tartottak, hogy válogatnia kellett a vezetőségnek, kiket is vegyenek fel, mert annyian jelentkeztek. Befejezésül arra figyelmeztette az illetékeseket, hogy az alkoholizmus ellen határozottabban lépjenek fel, mely sok család életét rontotta már meg.

t

Czap Lajos,

a mándoki Uj Élet Tsz elnöke:

Felszólalásában beszélt arról, hogy a mezőgazdaság olyan munkaterület, ahol sok a bizonytalansági tényező, de ahol a párt politikáját helyesen hajtják végre, eredményeket lehet elérni, ahol viszont eltérnek a politikának az érvényesítésétől hibák vannak, s a sikerek is kisebbek. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságvezetés is pártmunka. s ezt kezeljék így. Ezt követően a tsz belső helyzetéről szólt, megemlítve, hogy a fiatalbk közül sokan eltávoznak a faluból, s aggódva nézik ezt az idősebbek is, vajon kik lépnek azok nyomdokaiba. E folyamat megállításában is megoldást várnak a kongresszustól. Beszélt arról, hogy a fiatalok otthontartása érdekében a tsz vezetőinek többet kell ten- niök, s azért is, hogy a városból megtalálják a faluba visszavezető utat, amelynek legfontosabb alapja a fiatalok munkájának bérezése.

Ezekután a mezőgazdasági áruk értékesítése körül tapasztalható problémákkal foglalkozott, beszélt arról, hogy a kereskedelmi szervek nem minden esetben urai a

helyzetnek, s félő, hogy éppen e miatt egyes termel- vények termelésétől elidegenítik a tsz-parasztságot. Burgonyából a jövőben megyei- leg el kell érni a 100 mázsás átlagot, s akkor még több termés lesz, s ezzel hogyan birkóznak meg a kereskedelmi szervek?

Befejezésül a tsz-vezetés problémáiról szólt.

Faggyas Jenő,

a tarpai Győzelem Tsz elnöke:

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmusból következő nagyobb önállóság egyben nagyobb felelősséget is ró a tsz-vezetőkre az ott dolgozó emberek érdekeinek az érvényesítése szempontjából. Ehhez elengedhetetlen a vezetés színvonalának a növelése. Hangsúlyozta, hogy ezért a tsz-vezetők hatáskörét növelni kellene, s a közgyűlésnek az lenne a feladata, hogy az alapvető, fő kérdésekben határozná meg a tennivalókat. Megemlítette, hogy joga van ugyan egy elnöknek aláírni 3 milliós beruházás iratait, ebben dönteni, de már ezer forintos alkatrész vásárlása ügyében nem.

Beszélt arról, hogy szövetkezetükben kisgyűlé- sek százai előzik meg a közgyűlést; Elmondta, hogy a brigádértekezleten elhangzottak képezik az elnöki beszámoló alapját, hangsúlyozta, nagyon fontos a tsz-tagság rendszeres tájékoztatása, tudják, mikor miért dolgoznak, mert csak így számíthatnak arra, hogy teljes szívvel lélekkel dolgozzanak. Ezután a pénzbeni munkadíjazásról szólva hangsúlyozta, hogy ennek alkalmazása előrelátó vezetést kíván.

Megemlítette; hogy a pénzbeni díjazás alkalmazása náluk, még a tsz- tagság átlagos életkorának a fiatalodását is magával hozta, s már 100 férfi ment haza Tarpára dolgozni az iparból. Befejezésül a foglalkoztatottság megoldása érdekében a melléküzem- ágak fejlesztéséről, a termelői árrendszer kedvezői hatásairól, s a tsz-ek közötti közös vállalkozás előnyeiről szólt, amelyek erősítik a tsz-eket, s növelik a nagyüzemek iránti bizalmat az emberekben.

Bejczi Ferenc, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója:

Bejczi Ferenc elöljáróban arról szólt, hogy megyénk ipari munkásai is várakozással tekintenek a párt IX. kongresszusára s ez mindenekelőtt munkájukban, értékes vállalásaik teljesítésében nyilvánul meg. Méltatta azokat az eredményeket, melyeket megyénk iparosításában a második 5 éves terv során elértünk. Ennek ellenére — hangoztatta a felszólaló — a jövőben fokoznunk kell az ipartelepítést, a munkaerő-foglalkoztatás gondjainak megoldását. Tekintettel arra, hogy e feladatot a gazdaságirányítás új rendszerének beveztésével egyidőben kell teljesítenünk, a jövőben még nagyobb szükség lesz a kommunisták aktivitására, helytállására.

Ezután az üzemi fiatalok helyzetéről beszélt, arról, milyen káros, ha néhány fegyelmezetlenből általánosítanak az egész ifjúságra. Példákkal igazolta, mennyire hasznos felkarolni a fiatalok

kezdeményezését, megbecsülni tehetségüket, szorgalmukat. Ha az ifjúmunkások ismerik a célt, ha érzik, hogy számítanak rájuk, igaz szívből lelkesednek — mondta befejezésül.