Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
Biszku Béla elvtárs felszólalása a megyei pártértekezleten Biszku Béla elvtárs beszédét mondja. Szaboícs-Szatmár megye kommunistáinak pénteki küldöttértekezletén felszólalt Biszku Béla elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tolmácsolta a megyei pártértekezlet küldötteinek és megyénk lakosságának a Központi Bizottság meleg, elvtársi üdvözletét. Bevezetőben egyebek között elmondotta, hogy a pártértekezlet küldötteinek felszólalásával kiegészült beszámoló jó alapot teremtett ahhoz, hogy az újonnan megválasztott megyei pártbizottság dolgozzon ki egy •sajátos, az itt megoldásra váró feladatok elvégzésére négyéves távlati tervet. Elmondta, hogy a pártérte- ke^'eten elhangzottakhoz, a jó javaslatokhoz jelentős segítséget, határozott útmutatást ad majd pártunk közeljövőben tanácskozó IX. kongresszusa. Az itt megszülető határozatok végrehajtásához kemény munkára lesz szükség SzabolcS- Szatmár megyében ts. Az ipartelepítés problémáiról A feladatok közül elsőnek em'ítette a szabolcsi Iparosítást. Elmondotta, hogy a párt és a kormány vezetői évekkel ezelőtt azt mondták: a hároméves terv időszakában ráég nem jelentősen, a második ötéves terv éveiben már növekvő mértékben fog iparosodni a megye. Ennek megfelelően alakult a helyzet, s a harmadik ötéves terv során ez a folyamat folytatódni fog. Említette azonban, hogy Szaboícs-Szatmár megye ez. zel együtt is még hosszú ideig elsősorban mezőgazdasági jellegű terület marad. . Biszku Béla elvtárs hangsúlyozta: hogy a Politikai Bizottságnak Szabolcs megye fejlesztéséről szóló múlt évi határozata végrehajtását figyelemmel kísérik a vezető pártszervek. Ugyanakkor a megye dolgozóinak is meg kell érteni, hogy általában a vidéki ipartelepítés megoldása nem megy egyik napról a másikra, az hosszabb távú folyamat lesz. A foglalkoztatottság problémájával kapcsolatban említette, hogy egy új üzem letelepítését, sokoldalúan, gondosan meg kell vizsgálni. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság újból mérje fel, milyen a megyében a reális munkaerőhelyzet, s milyen tényleges lehetősége van annak, hogy ipari üzemeket telepítsenek. Elmondta: számolva azzal, hogy a megyén keresztülmenő nyersanyag egy részét itt lehetne feldolgozni, nem szabad azt az illúziót táplálni, hogy Szabolcsban gyorsan olyan helyzet alakulhat ki az iparosítással, amelynek nyomán minden eljáró munkás számára egyszeriben megyei foglalkoztatást találjanak. Erőteljesen fejlődik az ország A továbbiakban arról beszélt, hogy az ország és a megye is nagyon, sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. 1948-tól — a néphatalom megteremtésének első évétől — több mint kétszeresére növekedett a nemzeti vagyon. Ez nagyon nagy eredmény. az ipari, mezőgazda- sági üzemek, a kulturális és a kommunális létesítmények megépítésén mérve is hatalmas fejlődés. Az utóbbi Öt esztendő során a nemzeti jövedelem 25 százalékkal emelkedett. 1966 első tiz hónapjában — és ez a harmadik ötéves terv első évének sikerét mutatja — az eredmények ugyancsak igen kedvezőek. A tervezett négy-öt százalékos ipari termelésnövekedés helyett iparunk hat-hét százalékkal növelte termelését. Megnyugtató, hogy ez a növekedés túlnyomóan a termelékenységből következett be. Eddig azért küzdöttünk, hogy az ipari termelésünk növekedése kétharmadrész. ben származzon termelékenységből. Ez a növekedés most több, mint 80 Százalékos. Jó munkánk bizonyítéka, hogy az utóbbi hónapok során kedvezően alakul az ország fizetési mérlege is. Azt látjuk ezekből a számokból, hogy amit a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata alapján a gazdasági munkával elkezdtünk, annak eredményei az elmúlt évben és az idén gyümölcsöznek. Négy év eredményei nyomán pozitív mérleget vonhat meg tehát pártünk IX. kongresszusa. Ennek a mérlegnek az eredménye az is, hogy gazdasági, politikai és ideológiai munkánk nyomán a reáljövedelem 18, a reálbér pedig 9 százalékkal emelkedett. A szocialista világ- rendszer szerepe A nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdésével foglalkozva Biszku Béla elvtárs elmondotta, hogy a szocialista világrendszer a világ fejlődésének meghatározó erejévé vált, mind gazdasági, mind katonai téren gyorsabban felődött, mint a kapitalizmus. Az eltelt 16—17 esztendőben a szocialista országok ipari fejlődésének átlagos évi üteme is jóval meghaladja a fejlett kapitalista országokét. Hozzátette, hogy ugyanakkor a nemzetközi helyzet alakulása nem mindig egyértelmű, sokszor bo- nyonlult, ellentmondásos. Az amerikai imperializmus nemzetközi méretű válságából kiutat keresve több helyen agressziót követ el. Feszültségeket teremt a világ különböző részein és ez fenyegeti a népek békéjét, biztonságát. Az amerikaiak vietnami agressziójáról szólva hangsúlyozta Biszku Béla elvtárs, hogy hazánk a többi szocialista országokkal együtt segíti és támogatja a vietnami nép' igazságos harcát. Pártunk és népünk meg van győződve arról, hogy e nagymértékű ■támogatás, s a világ haladó emberiségének messzehangzó tiltakozása végül is békét hoz Vietnamnak, s megszünteti a világháború veszélyét. Biszku elvtárs azonban azt is hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői nagy felelősséget vesznek magukra, amikor elutasítják a Szovjetunió és a többi szocialista ország akcióegységre vonatkozó javaslatát a testvéri Vietnam harcának segítésére. Pozitív, hogy a kommunista- és munkás- mozgalmon belül mindinkább elszigetelődnek az egység kerékkötői. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban végül említette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt is következetesen dolgozik azon, hogy leleplezze az imperializmus hazug békefrázisait. Tovább segítjük a testvéri szocialista országokkal együtt a vietnami népet, tevékeny részt vállalunk a nemzetközi méretű osztályharcban, és mi is őrködünk azon, hogy ne érvényesüljön a kínai kalandorpolitika, ne váljon va. lóra az amerikai „veszettek” akarata: a vietnami konfliktusnak nem szabad általános háborúvá válnia. Tovább — magasabb szinten A következőkben társa, dalműnk fejlődésének néhány időszerű kérdéséről szólott. Kiemelte, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, döntő változások következtek be a tulajdonviszonyokban. Pártunk közelgő IX. kongresszusa nem állapít meg a társadalom fejlődésében új periódust, folytatja a szocializmus építésének nagyszerű munkáját. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy tovább kell fejleszteni a termelőerőket. Fejleszteni kell a termelőeszközöket, s aminek ezzel tökéletesen összhangban kell lennie, fejleszteni kell orz embert, a nép műveltségét, szocialista tudatát. Ezenkívül egész gazdaságirányítási rendszerünket és politikai tevékenységünket magasabb szintre kell emelni. Ahhoz, hogy többet és jobban termeljünk, egy sor elméleti kérdést is tisztáznunk kell. Foglalkozni fog a kongresszus a termelőszövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésével. Elsősorban azzal, hogyan emeljük a mezőgazdasági termelés színvonalát, tegyük jobbá parasztságunk életkörülményeit. Beszélni fogunk a kongresszuson arról, hogy a termelőszövetkezeteknek az eddiginél nagyobb önállóságuk legyen, folytathassanak feldolgozó tevékenységet is. Sok még a megoldandó feladat az élet más területein is, amelyre a kongresszus is ki fog térni. Arról is beszélünk majd, ami a nép között élő mindennapi probléma, például: hogyan lehet több lakást építenünk, hogyan lehetne megváltoztatni, igazságosabbá tenni a lakáseloszlás és igénylés rendszerét. Foglalkozni akarunk a népszaporulattal is, ami ugyancsak jelentős kérdés. A cél, amit a párt IX. kongresszusa maga elé tűz, amit a kongresszusi irányelvekben is közreadtunk, hogy tevékenységünk kerüljön még közelebb az élethez, az emberekhez, a mindennapi gondokhoz és azok megoldásához. Az élet igazolta politikánk helyességét — A mi pártunkban — folytatta felszólalását a Központi Bizottság titkára — a VIII. kongresszus óta több kérdésben folyt vita. Vitáztunk arról, hogy érvényesült-e a munkásosztály vezető szerepe és hogyan? Helyes-e szövetségi politikánk? Milyen a népgazdaságunk helyzete? Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés: mi váltja ki ezeket a vitákat. A válasz erre az, hogy amikor a társadalom változik, akkor — és ezzel számolnunk kell — több a vita. A párt feladata pedig éppen az, hogy segítsük elveink megértését. A pártélet kérdéseivel kapcsolatban Biszku Béla elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk most tíz esztendeje, Kádár János elvtárs vezetésével kezdte meg sorai újjászervezését. Ha ma visszagondolunk a tíz év előtti időkre, látjuk, milyen nehéz időszakokon mentünk keresztül, milyen nagy feladatokat , kellett megoldani a kommunistáknak. Az élet igazolta, hogy helyes volt, amiloor a párt vezetése elhatárolta magát a revizionizmustól és a szektás dogmatizmustól egy. aránt. A nyugati sajtót is foglalkoztatja, hogyan létezik az, hogy ilyen gyorsan megszerezte pártunk elismert népszerűségét. Mi azt mond. juk erre: úgy, hogy kitartottunk egyenes és következetes politikai elképzelésünk mellett. Központi Bizottságunk úgy foglalt állást, hogy csak ez a politika lehet egy új elvi alapokon nyugvó pártegységnek, a párt fejlődésének biztosítéka. Munkánk: a nép szolgálata — Ha visszatekintünk a megtett útra, az elmúlt tíz esztendőre, láthatjuk, hogy fejlődésünk keserves munkába került, de megérte. Munka és harc — ez a mi életünk célja, értelme. Látni,k hogy azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a párt tett, megvan az eredménye. Tudjuk, a jövőben sem lesz könnyű a feladatunk, a munkánk. De azt is tudjuk, hogy mint eddig, ezután is eredmények kísérik tevékenységünket, amelynek alapja, kiindulópontja a nép szolgálata, életének szebbé formálása. Biszku Béla elvtárs ezt követően elmondta, milyen fontos, hogy minden pártszervezetben elvi alapokon menjen a munka. Hangsúlyozta: örülünk annak, hogy viták, pezsgő légkör kíséri ezt a tevékenységet, mert ez előrevisz, segít, alkotásra serkent. Vita nélkül nincs kommunista mozgalom. Ha vita nincs megnyugvás van. De a kommunistáknak nem lehet megnyugodniuk, keresniük kell a megoldás módját. E közben félre kell tenni a különböző személyi indítékokat, és mindig párt- szerűen, a párt, a nép, a közösség javát tekintve szolgáljuk igaz ügyünket. Azt vizsgálják a kommunisták — egyszerű párttagoK és vezetők egyaránt, — ml használ leginkább az ügynek. Alkotó vitában jussanak egységre, s az elfogadott határozatok mellett tartsanak ki, legyenek egységesek és következetesek a végrehajtásban. Jól éljünk a lehetőségekkel — Egész pártunk ereje egységében van — mondotta befejezésül Biszku Béla élvtárs. —■ A mozgósító munkában van az ereje a pártnak mind a Központi Bizottságban, mind a megyei és a járási pártszervekben, és az a’apszervsrze- tékben is. Szaboícs-Szatmár megyében is jól kell élni ezzel az erővel. Ügy kell dolgoznunk hogy újabb négy év múlva, pártunk következő kongresszusán is tiszta szívvel, felemelt fővei állhassunk párttagságunk és az egész ország elé, s elmondhassuk, hogy értelme, eredménye volt újra a munkánknak. A Központi Bizottság titkára ezután sikeres munkát kívánt a megyei pártértekezletnek, a küldötteknek, Biszku elvtárs felszólalását a pártértekezlet részvevői hosszantartó tapssal fogadták. Hozzászólások Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke: Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a párt vezetésével a VIII. kongresszus óta, az átmeneti nehézségek ellenére is olyan eredmények születtek megyénkben, amelyek tovább növelték párttagságunk egységét, te- kintetélyét a dolgozó nép körében. Hangsúlyozta, hogy ebben a tanácsok munkája is benne van, melyekben jól érvényesült a párt vezetése, politikája, s amikor ezt vall. juk, ugyanakkor hangsúlyozzuk azt is hogy felelősséget érzünk a meglévő fogyatékosságokért, a hibákért és magunkévá tesszük a párt által meghatározott feladatokat is. Ezt követően az iparfejlesztésről, különösen a tanácsi ipar kérdéseiről szólt, megemlítve, hogy a régi irányítási rendszer hibái gátolják a gyorsabb ütemű előrehaladást, s annak ellenére, hogy a gazdasági tevékenységünket az operatív beavatkozás jellemzi, mellette nincsenek azonban meg azok a hatékony eszközök, amelyekkel érvényesen tudnánk befolyásolni a gazdasági tevékenységet. Ezért érezzük hogy tanácsaink gazdasági hatáskörét újra kell értékelnünk, meg kell szüntetni a gazdálkodást és fejlesztést gátló tényezőket. Ezeknek az okoknak a megszüntetését tűzte ki célul a gazdasági mechanizmus reformja. Ezek után a mezőgazdaságról szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 5 esztendő nem volt kedvező, s a közös gazdaságok küzdve a természeti csapásokkal szemben érték el eredményeiket. Ma már megszokott kép a Nyírség községeinek a határában a 2—300 holdas gyümölcsös. Eredményt értünk el a vetésszer. kezet ésszerűbb kialakításában, az export, ipari növények zöldségfélék termesztésében, megduplázódott a dohány, su gyümölcs és a magkender termesztése, tért hódít a földieper és a málna termesztése. A mintegy 2,9 milliárdos beruházás szinte csaknem feleslegessé tette megyénkben a kisparaszti gazdálkodás módszereit. Szólt a tudatában is változó és fejlődő tsz-pa- rasztságról, s elmondta, mit tett a megye vezetése eddig a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megjavítására. Kiemelte azokat a terveket, amelyek a beregi, szatmári talajok megjavítására, valamint az Ecsedi-láp termelési biztonságának megvalósítása érdekében készültek, s hogy az eltelepített gyümölcsösök 60 százaléka ezekbe a tsz-ekbe került. Segítették szakemberekkel. különböző beruházások megvalósításé, vat, s hangsúlyozta, hogy ezek a gyenge tsz-ek ma már azon a színvonalon áll. nak ennék eredményeként, ahol egy pár évvel ezelőtt a közepesek voltak. Ezt követően a tanácsi szakigazgatási szervek munkájáról szólva hangsúlyozta a dolgozók ügyei Intézésének a fontosságát, a szocialista törvényességet, melyekben eredmények születtek az elmúlt években. Meg. említette, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveihez évente 750—800 ezer ügyirat érkezik, Szabolcsban évente 2.5 millió állampolgár keresi fel személyesen a tanácsokat, s ezek is azt mutatják, milyen fontoä a dolgozók ügyeinek lelkiismeretes intézése. Ma már az állampolgárok is nagyobb felelősséget éreznek a közügyek iránt. Évente mintegy 10 ezer javaslát, észrevétel érkezik, s véleményt nyilvánítanak az emberek a tanácsi szervek működéséről, jelzik a burokra tisus intézkedéseket a felelőtlen, pazarló gazdálkodást, sok egyéb fontos társadalmi kérdést. Hangsúlyozta, hogy a tanácsi munka javulása ellenére is előfordulnak bürokratikus intézkedések, formális ügyintézés, s ezért fontos feladat a dolgozók ügyeivel való foglalkozás tartalmi munkájának a javítása. Befejezésül hangsúlyozta: eredményeink biztosítéka a párt helyes politikája, annak helyes alkalmazása és a dolgozók mozgósítása a meghatározott feladatok végrehajtása érdekében. (Folytatás a 4. oldalon) Pártunk ereje egységében van
