Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Biszku Béla elvtárs felszólalása a megyei pártértekezleten Biszku Béla elvtárs beszédét mondja. Szaboícs-Szatmár megye kommunistáinak pénteki küldöttértekezletén felszólalt Biszku Béla elvtárs, pár­tunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tolmácsolta a me­gyei pártértekezlet küldöt­teinek és megyénk lakossá­gának a Központi Bizottság meleg, elvtársi üdvözletét. Bevezetőben egyebek között elmondotta, hogy a pártér­tekezlet küldötteinek felszó­lalásával kiegészült beszá­moló jó alapot teremtett ahhoz, hogy az újonnan megválasztott megyei párt­bizottság dolgozzon ki egy •sajátos, az itt megoldásra váró feladatok elvégzésére négyéves távlati tervet. El­mondta, hogy a pártérte- ke^'eten elhangzottakhoz, a jó javaslatokhoz jelentős segítséget, határozott útmu­tatást ad majd pártunk kö­zeljövőben tanácskozó IX. kongresszusa. Az itt meg­születő határozatok végre­hajtásához kemény munká­ra lesz szükség SzabolcS- Szatmár megyében ts. Az ipartelepítés problémáiról A feladatok közül elsőnek em'ítette a szabolcsi Iparo­sítást. Elmondotta, hogy a párt és a kormány vezetői évekkel ezelőtt azt mond­ták: a hároméves terv idő­szakában ráég nem jelentő­sen, a második ötéves terv éveiben már növekvő mér­tékben fog iparosodni a megye. Ennek megfelelően alakult a helyzet, s a har­madik ötéves terv során ez a folyamat folytatódni fog. Említette azonban, hogy Szaboícs-Szatmár megye ez. zel együtt is még hosszú ideig elsősorban mezőgaz­dasági jellegű terület ma­rad. . Biszku Béla elvtárs hangsúlyozta: hogy a Poli­tikai Bizottságnak Szabolcs megye fejlesztéséről szóló múlt évi határozata végre­hajtását figyelemmel kísérik a vezető pártszervek. Ugyanakkor a megye dolgo­zóinak is meg kell érte­ni, hogy általában a vidéki ipartelepítés megoldása nem megy egyik napról a má­sikra, az hosszabb távú fo­lyamat lesz. A foglalkozta­tottság problémájával kap­csolatban említette, hogy egy új üzem letelepítését, sokoldalúan, gondosan meg kell vizsgálni. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság újból mérje fel, milyen a megyében a reális munka­erőhelyzet, s milyen tényle­ges lehetősége van annak, hogy ipari üzemeket tele­pítsenek. Elmondta: számol­va azzal, hogy a megyén keresztülmenő nyersanyag egy részét itt lehetne fel­dolgozni, nem szabad azt az illúziót táplálni, hogy Sza­bolcsban gyorsan olyan helyzet alakulhat ki az ipa­rosítással, amelynek nyomán minden eljáró munkás szá­mára egyszeriben megyei foglalkoztatást találjanak. Erőteljesen fejlődik az ország A továbbiakban arról be­szélt, hogy az ország és a megye is nagyon, sokat fej­lődött az utóbbi évtizedben. 1948-tól — a néphatalom megteremtésének első évétől — több mint kétszeresére növekedett a nemzeti va­gyon. Ez nagyon nagy ered­mény. az ipari, mezőgazda- sági üzemek, a kulturális és a kommunális létesítmé­nyek megépítésén mérve is hatalmas fejlődés. Az utób­bi Öt esztendő során a nem­zeti jövedelem 25 százalék­kal emelkedett. 1966 első tiz hónapjában — és ez a harmadik ötéves terv első évének sikerét mutatja — az eredmények ugyancsak igen kedvezőek. A tervezett négy-öt százalékos ipari termelésnövekedés helyett iparunk hat-hét százalékkal növelte termelését. Meg­nyugtató, hogy ez a növe­kedés túlnyomóan a ter­melékenységből következett be. Eddig azért küzdöttünk, hogy az ipari termelésünk növekedése kétharmadrész. ben származzon termelé­kenységből. Ez a növeke­dés most több, mint 80 Százalékos. Jó munkánk bi­zonyítéka, hogy az utóbbi hónapok során kedvezően alakul az ország fizetési mérlege is. Azt látjuk ezek­ből a számokból, hogy amit a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata alap­ján a gazdasági munkával elkezdtünk, annak eredmé­nyei az elmúlt évben és az idén gyümölcsöznek. Négy év eredményei nyomán po­zitív mérleget vonhat meg tehát pártünk IX. kong­resszusa. Ennek a mérleg­nek az eredménye az is, hogy gazdasági, politikai és ideológiai munkánk nyomán a reáljövedelem 18, a reál­bér pedig 9 százalékkal emelkedett. A szocialista világ- rendszer szerepe A nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozga­lom kérdésével foglalkozva Biszku Béla elvtárs el­mondotta, hogy a szoci­alista világrendszer a vi­lág fejlődésének meghatá­rozó erejévé vált, mind gazdasági, mind katonai té­ren gyorsabban felődött, mint a kapitalizmus. Az el­telt 16—17 esztendőben a szocialista országok ipari fejlődésének átlagos évi üte­me is jóval meghaladja a fejlett kapitalista országo­két. Hozzátette, hogy ugyanakkor a nemzetközi helyzet alakulása nem min­dig egyértelmű, sokszor bo- nyonlult, ellentmondásos. Az amerikai imperializmus nemzetközi méretű válsá­gából kiutat keresve több helyen agressziót követ el. Feszültségeket teremt a vi­lág különböző részein és ez fenyegeti a népek békéjét, biztonságát. Az amerikaiak vietnami agressziójáról szólva hangsúlyozta Biszku Béla elvtárs, hogy hazánk a többi szocialista országok­kal együtt segíti és támo­gatja a vietnami nép' igaz­ságos harcát. Pártunk és népünk meg van győződve arról, hogy e nagymértékű ■támogatás, s a világ haladó emberiségének messzehangzó tiltakozása végül is békét hoz Vietnamnak, s meg­szünteti a világháború ve­szélyét. Biszku elvtárs azon­ban azt is hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztár­saság vezetői nagy fele­lősséget vesznek magukra, amikor elutasítják a Szov­jetunió és a többi szoci­alista ország akcióegységre vonatkozó javaslatát a test­véri Vietnam harcának se­gítésére. Pozitív, hogy a kommunista- és munkás- mozgalmon belül mindin­kább elszigetelődnek az egység kerékkötői. A nem­zetközi helyzettel kapcso­latban végül említette, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt is következetesen dolgozik azon, hogy leleplez­ze az imperializmus hazug békefrázisait. Tovább segít­jük a testvéri szocialista országokkal együtt a viet­nami népet, tevékeny részt vállalunk a nemzetközi mé­retű osztályharcban, és mi is őrködünk azon, hogy ne érvényesüljön a kínai ka­landorpolitika, ne váljon va. lóra az amerikai „veszet­tek” akarata: a vietnami konfliktusnak nem szabad általános háborúvá válnia. Tovább — magasabb szinten A következőkben társa, dalműnk fejlődésének né­hány időszerű kérdéséről szólott. Kiemelte, hogy ha­zánkban leraktuk a szoci­alizmus alapjait, döntő vál­tozások következtek be a tulajdonviszonyokban. Pár­tunk közelgő IX. kong­resszusa nem állapít meg a társadalom fejlődésében új periódust, folytatja a szocializmus építésének nagyszerű munkáját. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy tovább kell fejleszteni a termelőerőket. Fejleszte­ni kell a termelőeszközö­ket, s aminek ezzel tö­kéletesen összhangban kell lennie, fejleszteni kell orz embert, a nép műveltségét, szocialista tudatát. Ezenkí­vül egész gazdaságirányítási rendszerünket és politikai tevékenységünket maga­sabb szintre kell emelni. Ahhoz, hogy többet és job­ban termeljünk, egy sor el­méleti kérdést is tisztáznunk kell. Foglalkozni fog a kongresszus a termelőszö­vetkezeti mozgalom, a szö­vetkezeti gazdálkodás fejlő­désével. Elsősorban azzal, hogyan emeljük a mezőgaz­dasági termelés színvonalát, tegyük jobbá parasztságunk életkörülményeit. Beszélni fogunk a kongresszuson ar­ról, hogy a termelőszövet­kezeteknek az eddiginél na­gyobb önállóságuk legyen, folytathassanak feldolgozó tevékenységet is. Sok még a megoldandó feladat az élet más területein is, amelyre a kongresszus is ki fog térni. Arról is be­szélünk majd, ami a nép között élő mindennapi probléma, például: hogyan lehet több lakást építenünk, hogyan lehetne megváltoz­tatni, igazságosabbá tenni a lakáseloszlás és igénylés rendszerét. Foglalkozni aka­runk a népszaporulattal is, ami ugyancsak jelentős kérdés. A cél, amit a párt IX. kongresszusa maga elé tűz, amit a kongresszusi irányelvekben is közread­tunk, hogy tevékenységünk kerüljön még közelebb az élethez, az emberekhez, a mindennapi gondokhoz és azok megoldásához. Az élet igazolta politikánk helyességét — A mi pártunkban — folytatta felszólalását a Központi Bizottság titkára — a VIII. kongresszus óta több kérdésben folyt vita. Vitáztunk arról, hogy érvé­nyesült-e a munkásosztály vezető szerepe és hogyan? Helyes-e szövetségi politi­kánk? Milyen a népgazda­ságunk helyzete? Ilyenkor felvetődik az emberben a kérdés: mi váltja ki ezeket a vitákat. A válasz erre az, hogy amikor a társadalom változik, akkor — és ezzel számolnunk kell — több a vita. A párt feladata pedig éppen az, hogy segítsük el­veink megértését. A pártélet kérdéseivel kapcsolatban Biszku Béla elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk most tíz esztendeje, Kádár János elvtárs veze­tésével kezdte meg sorai újjászervezését. Ha ma visszagondolunk a tíz év előtti időkre, látjuk, mi­lyen nehéz időszakokon mentünk keresztül, milyen nagy feladatokat , kellett megoldani a kommunisták­nak. Az élet igazolta, hogy helyes volt, amiloor a párt vezetése elhatárolta magát a revizionizmustól és a szektás dogmatizmustól egy. aránt. A nyugati sajtót is foglalkoztatja, hogyan léte­zik az, hogy ilyen gyorsan megszerezte pártunk elismert népszerűségét. Mi azt mond. juk erre: úgy, hogy kitartot­tunk egyenes és következe­tes politikai elképzelésünk mellett. Központi Bizottsá­gunk úgy foglalt állást, hogy csak ez a politika le­het egy új elvi alapokon nyugvó pártegységnek, a párt fejlődésének biztosíté­ka. Munkánk: a nép szolgálata — Ha visszatekintünk a megtett útra, az elmúlt tíz esztendőre, láthatjuk, hogy fejlődésünk keserves mun­kába került, de megérte. Munka és harc — ez a mi életünk célja, értelme. Látni,k hogy azoknak az erő­feszítéseknek, amelyeket a párt tett, megvan az ered­ménye. Tudjuk, a jövőben sem lesz könnyű a felada­tunk, a munkánk. De azt is tudjuk, hogy mint eddig, ezután is eredmények kí­sérik tevékenységünket, amelynek alapja, kiinduló­pontja a nép szolgálata, éle­tének szebbé formálása. Biszku Béla elvtárs ezt követően elmondta, milyen fontos, hogy minden párt­szervezetben elvi alapokon menjen a munka. Hangsú­lyozta: örülünk annak, hogy viták, pezsgő légkör kíséri ezt a tevékenységet, mert ez előrevisz, segít, alkotásra serkent. Vita nélkül nincs kommunista mozgalom. Ha vita nincs megnyugvás van. De a kommunistáknak nem lehet megnyugodniuk, ke­resniük kell a megoldás módját. E közben félre kell tenni a különböző személyi indítékokat, és mindig párt- szerűen, a párt, a nép, a közösség javát tekintve szolgáljuk igaz ügyünket. Azt vizsgálják a kommunis­ták — egyszerű párttagoK és vezetők egyaránt, — ml használ leginkább az ügy­nek. Alkotó vitában jussa­nak egységre, s az elfoga­dott határozatok mellett tartsanak ki, legyenek egy­ségesek és következetesek a végrehajtásban. Jól éljünk a lehetőségekkel — Egész pártunk ereje egységében van — mondot­ta befejezésül Biszku Béla élvtárs. —■ A mozgósító munkában van az ereje a pártnak mind a Központi Bizottságban, mind a me­gyei és a járási pártszer­vekben, és az a’apszervsrze- tékben is. Szaboícs-Szatmár megyében is jól kell élni ezzel az erővel. Ügy kell dolgoznunk hogy újabb négy év múlva, pártunk következő kongresszusán is tiszta szívvel, felemelt fővei állhassunk párttagságunk és az egész ország elé, s el­mondhassuk, hogy értelme, eredménye volt újra a munkánknak. A Központi Bizottság tit­kára ezután sikeres mun­kát kívánt a megyei párt­értekezletnek, a küldöttek­nek, Biszku elvtárs felszó­lalását a pártértekezlet rész­vevői hosszantartó tapssal fogadták. Hozzászólások Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke: Beszéde elején hangsú­lyozta, hogy a párt vezeté­sével a VIII. kongresszus óta, az átmeneti nehézségek ellenére is olyan eredmé­nyek születtek megyénkben, amelyek tovább növelték párttagságunk egységét, te- kintetélyét a dolgozó nép körében. Hangsúlyozta, hogy ebben a tanácsok munkája is benne van, melyekben jól érvényesült a párt vezetése, politikája, s amikor ezt vall. juk, ugyanakkor hangsú­lyozzuk azt is hogy fele­lősséget érzünk a meglévő fogyatékosságokért, a hibá­kért és magunkévá tesszük a párt által meghatározott feladatokat is. Ezt követően az iparfej­lesztésről, különösen a ta­nácsi ipar kérdéseiről szólt, megemlítve, hogy a régi irá­nyítási rendszer hibái gá­tolják a gyorsabb ütemű előrehaladást, s annak el­lenére, hogy a gazdasági tevékenységünket az opera­tív beavatkozás jellemzi, mellette nincsenek azonban meg azok a hatékony esz­közök, amelyekkel érvénye­sen tudnánk befolyásolni a gazdasági tevékenységet. Ezért érezzük hogy taná­csaink gazdasági hatáskörét újra kell értékelnünk, meg kell szüntetni a gazdálko­dást és fejlesztést gátló té­nyezőket. Ezeknek az okok­nak a megszüntetését tűzte ki célul a gazdasági mecha­nizmus reformja. Ezek után a mezőgazda­ságról szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 5 esztendő nem volt kedvező, s a közös gazdaságok küzdve a természeti csapásokkal szemben érték el eredmé­nyeiket. Ma már megszo­kott kép a Nyírség közsé­geinek a határában a 2—300 holdas gyümölcsös. Ered­ményt értünk el a vetésszer. kezet ésszerűbb kialakításá­ban, az export, ipari növé­nyek zöldségfélék termesz­tésében, megduplázódott a dohány, su gyümölcs és a magkender termesztése, tért hódít a földieper és a mál­na termesztése. A mintegy 2,9 milliárdos beruházás szinte csaknem feleslegessé tette megyénkben a kis­paraszti gazdálkodás mód­szereit. Szólt a tudatában is változó és fejlődő tsz-pa- rasztságról, s elmondta, mit tett a megye vezetése eddig a gyenge tsz-ek gazdálko­dásának megjavítására. Ki­emelte azokat a terveket, amelyek a beregi, szatmári talajok megjavítására, vala­mint az Ecsedi-láp termelé­si biztonságának megvalósí­tása érdekében készültek, s hogy az eltelepített gyümöl­csösök 60 százaléka ezekbe a tsz-ekbe került. Segítették szakemberekkel. különböző beruházások megvalósításé, vat, s hangsúlyozta, hogy ezek a gyenge tsz-ek ma már azon a színvonalon áll. nak ennék eredményeként, ahol egy pár évvel ezelőtt a közepesek voltak. Ezt követően a tanácsi szakigazgatási szervek mun­kájáról szólva hangsúlyozta a dolgozók ügyei Intézésé­nek a fontosságát, a szo­cialista törvényességet, me­lyekben eredmények szület­tek az elmúlt években. Meg. említette, hogy a tanácsok szakigazgatási szerveihez évente 750—800 ezer ügy­irat érkezik, Szabolcsban évente 2.5 millió állampol­gár keresi fel személyesen a tanácsokat, s ezek is azt mutatják, milyen fontoä a dolgozók ügyeinek lelkiis­meretes intézése. Ma már az állampolgárok is nagyobb felelősséget éreznek a köz­ügyek iránt. Évente mint­egy 10 ezer javaslát, észre­vétel érkezik, s véleményt nyilvánítanak az emberek a tanácsi szervek működésé­ről, jelzik a burokra tisus intézkedéseket a felelőtlen, pazarló gazdálkodást, sok egyéb fontos társadalmi kér­dést. Hangsúlyozta, hogy a tanácsi munka javulása el­lenére is előfordulnak bü­rokratikus intézkedések, for­mális ügyintézés, s ezért fontos feladat a dolgozók ügyeivel való foglalkozás tartalmi munkájának a ja­vítása. Befejezésül hangsú­lyozta: eredményeink bizto­sítéka a párt helyes politi­kája, annak helyes alkal­mazása és a dolgozók moz­gósítása a meghatározott feladatok végrehajtása ér­dekében. (Folytatás a 4. oldalon) Pártunk ereje egységében van

Next

/
Thumbnails
Contents