Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

Üdvözöljük a megyei pártértekezletet tszáz küldött képvise- II li a maii megyei párt­értekezleten Sza- bolcs-Szatmár kommunis­táinak huszonegyezres se­regét. ötszáz delegátus summázza az elmúlt négy esztendő során megtett utat, teszi mérlegre az eredményeket, számol be a gondokról, határozza meg a legfontosabb teendőket. Méltán nevezhetjük me­gyénk életében történelmi határkőnek, izgalmasan ér­dekes, fontos számadásnak ezt az eseményt. A me­gye kommunistáinak leg­magasabb fóruma tanács­kozik most és ebben az is benne van, ami félmil­liónál több lakosunk hét­köznapjának, ünnepének számít, Cseppet sem véletlen ezért, hogy ezen a napon — mint az utóbbi hóna­pokban sokszor — újra a figyelem középpontjában, az érdeklődés fókuszában vannak a kommunisták. Az elmúlt pártértekezlet óta megtett út ugyanis egy és ugyanaz a szabolcsi táj, a szabolcsi nép változásá­val, életének fejlődésével, gazdagodásával. A meglé­vő gondok is azonosak, s a holnapért teendő erőfe­szítésekhez is az egész megye társadalmát hívja csatasorba a párt. M iben foglalhatjuk össze ennek a jogos várakozásnak a lé­nyegét? A járási pártértekezle- tekesn, de az azokat meg­előző alapszervezeti tag­gyűléseken, vitafórumo­kon, beszélgetéseken a legkülönbözőbb formában jutott kifejezésre az egyet­értés a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával. Világossá vált újra me­gyénk dolgozóinak az a készsége, hogy ezért a politikáért, a helyes cé­lok megvalósításáért a jö­vőben még jobban akarnak dolgozni. Mert ez a poli­tika — amely tíz esztendő óta egyenes és töretlen — jó politika. Amire a leg­fényesebb bizonyítékot maga az élet, Szabolcs- Szatmárnak a legutóbbi kongresszus, a négy évvel ezelőtti megyei pártérte­kezlet óta megtett útja, fejlődése szolgáltatja. A várakozás, a figyelem most nem kis mértékben annak szól, hogyan dolgoztunk az elmúlt esztendők során, s hogyan megyünk to­vább. Elbizakodottság nélkül mondhatjuk: a nyolcadik kongresszus óta nagyot változott megyénk arcula­ta. Iparunk termelése kö­zel kétszeresére növeke­dett, s újabb ötezernyolc­száz szabolcsi kapott mun­kát az üzemekben. S, hogy nem éltek rosszul vállalataink a lehetőségek­kel, arra itt egy újabb adat, a külföldre küldött szabolcsi termékek értéke négy és félszerese az 1980- as évinek. Fiatal üzeme­inkben ésszerűbb munka­rend honosodott meg, ja­vult a szervezettség és az anyagellátás, a munka- fegyelem. Ipari munká­saink és vezetőink ma már képesek gazdaságosan, ta­karékosan, korszerűen és jó minőségben termelni. Mindinkább érvényesül az a követelmény, hogy versenyképes, a világpia­con is stabil árut adjunk. M illiárdokat fordítottak a két kongresszus kö­zötti időben a beru­házásokra, a régi üzemek bővítésére, fejlesztésére, újak építésére. A szemünk előtt nőttek fel az új nyíregyházi lakótelepek, utak, a vízmű- és csatornahálózat, kapott a megye sok községe művelő­dési házat, mozit, orvosi rendelőt, bekötő utat. Ebben az időben értük el, hogy az utolsó szabolcsi község is villanyt kapott, s nagy ütem­ben indult meg a tanyák villamosítása. Ide tartozik a kitűnően felszerelt kórházak, gyógyintézetek avatása, a közben létesült kilenc új gimnázium, vagy a közel há­rommilliárdos termelőszö­vetkezeti beruházás. Ezzel a sok száz új dohánypajtával, gazdasági épülettel, a több, mint két és fél ezer új trak­torral, a kombájnokkal, a több műtrágyával, a vegy­szerekkel és az új eljárások­kal könnyebb, de hatható­sabb és gyümölcsözőbb lett a paraszti munka. Olyan korszerű mezőgazdaság alapjait raktuk le, amelynek a hatása később jelentkezik igazán. Néhány éve csak vágy volt a belterjességre való törek­vés. Ma arról számolhat be a megyei' pártértekezlet, hogy megváltozott Szabolcs­ban a termelés szerkezete. Az addig sivár, futóhomokos területek helyén virágzó gyümölcsösök pompáznak, a belterjesség győzelmét je­lenti a dohány, a zöldség, a pillangós takarmányok nagyüzemi termelése, az ön­tözés. S ami ennek a kö­vetkezménye; a nagyobb termelési kedv, a jobb jöve­delem. Nőtt a munkások, a dolgo­zó parasztok jövedelme, ma­gasabbak a különböző tár­sadalmi juttatások. Az élet­színvonal emelkedését jelzi a megyében ez idő alatt ve­vőre talált tizenkilencezer televíziós készülék, a negy­venezer rádió, a nyolcezer motorkerékpár, a másfél ezer személygépkocsi és a sok ezer új hűtőgép, gázkészü­lék, a szépen berendezett lakások, a divatosabb öltöz­ködés. Tudjuk, hogy a gazdago­dás, az egyén jobb boldogu­lásának alapja nem volt más, mint az eredményesebb közért való munka. Szólni kell ezen a napon a megye munkásságáról, amely méltó részt vállalt a kötelesség­ből. Büszkék vagyunk a munkásokra, akik új, szoci­alista módon akarnak élni, dolgozni, gondolkodni. Csak aki ismeri, az tudja igazán reálisan értékelni mit je­lent például a kisvárdai ön­tödében csak egy százalék­kal is lejjebb szorítani a selejtet, mit jelentenek a néhány centiméteres megta­karítások a ruhagyárban, mit jelent a vasúti sínlera­kók, vezetéképítők küzdel­me az esővel, széllel, hideg­gel. A mikor a tisztelet és megbecsülés hangján szólunk az új arcú munkásságról, ugyanúgy kell értékelnünk a termelőszö­vetkezeti parasztság áldoza­tát. Rendkívüli időjárású éveket élt ét mezőgazdasá­gunk. Sikerült mégis csök­kenteni az aszály, az eső és más természeti csapások ha­tását. Közben száz és száz közös gaz­daságban nőtt fel az új vezető gárda, szakítottak az évszázadok alatt megrögzött módszerekkel, termelési el­járásokkal, sajátították el a mezőgazdasági szakmát, amit azelőtt nem ismertek, vagy nem ismertek el. Ezt az utat egy új munkaszellem, egy­séges akarat és törekvés, az újért, a jobbért való őszinte igyekezet, a tanulás vágya fémjelzi. S közben észrevét­lenül tanúi vagyunk, hogy a küzdelemben kovácsolódik az egységes paraszti osztály, a szocialista mezőgazdaság szocialista tartalma. Egyenes és tiszta az út idáig. Az elmúlt négy esz­tendő eredményes munka időszaka volt, amely olyan fegyvereket ad a párt kezé­be, hogy ezzel élve bizako­dással és jó reménységgel indulhatunk tovább. A párt gyakorlata, mun­kamódszere, hogy min­den nagy út befejezté­vel és minden nagy munka megindulásakor kikéri a dolgozók véleményét. Ezért is van, hogy az emberek értik a pártot és a párt érti az embereket. Nem általá­ban és nem frázisokat, ha­nem a mindennapok gond­jait, örömeit tanácskozzák meg a párt szervezetei, a küldöttértekezletek. A me­gyei tanácskozást megelő­zően a községek és a járá­sok kommunistái azokról beszéltek, amelyek az ott élő, dolgozó emberek prob­lémái. A színvonalasabb vezetés igényét latolgatták, az anyagi érdekeltség he­lyesebb alkalmazását vitat­ták. Mindenütt szóba került a szakemberképzés, az, hogy hozzáértő, s politikailag is szilárd emberekkel lehet csak elképzelni a jobb mun­kát. Elmondták, hogy az élet minden területén érvényre jutottak a nyolcadik kong­resszus határozatai. De nem rejtették véka alá, hogy most több lehetne a közös­ség asztalán, ha a határoza­tokat mindenütt következe­tesebben hajtották volna végre. Sok példát hoztak fel annak igazolására: ahol így volt, forintokkal mérhe­tik az eredményt. A kommunisták gondjai között szerepel a gyenge termelőszövetkezetek erős, szilárd gazdaságokká való fejlesztése. A gazdaságirá­nyítási rendszer reformjá­nak a bevezetése előtt ter­mészetes, hogy sokat fog­lalkoznak az önállósággal, az ezzel párhuzamos felelős­séggel. Ám, nem sikkadnak el a dolgozók észrevételei, a szociális helyzet javításá­nak módjai, a nagy ügy számára sosem apró közsé­gi, emberi gondok. Ezért van újra és újra a kommu­nisták munkaértekezleteinek napirendjén az egyik leg­égetőbb szabolcsi probléma, a foglalkoztatottság, a me­gye iparosítása, a tsz-ek tagságának állandó és ga­rantált munkadíjazása, az elvándorlás elleni hatásos eszköz. Ugyanígy szerepel az ifjúság helyzete, jövője, a művelődésük, szórakozási lehetőségük bővítése. Demokratizmus, egészsé­ges társadalmi közérzet, kritikai szellem jellemzi ma Szabolcs-Szatmár dolgozói­nak életét is. Jó ez, hiszen a vita nem azon van, men­jünk-e tovább ezen az úton, hanem azon: hogyan mehet­nénk zökkenők nélkül, ke­vesebb akadállyal, egészsé­gesebb akarattal. Mi sem ter­mészetesebb, hogy ezen az úton is a kommunisták jár­nak elől. A pártszervezetek nem nélkülözhetik a demok­ratizmust, fogékonynak kell lenniük továbbra is a társa­dalmi problémák, az új feladatok iránt. A viszony a párt és a nép között nem for­mális. A pártnak si­került munkájából száműz­ni az illúziókat. A kommu­nisták feladata megmutatni: a szocializmus építésének hétköznapjai nagy erőkifej­tést, kemény munkát kíván­nak a társadalom minden tagjától. A holnapot, a vi­rágzóbb Szabolcs-Szatmár megyét építeni — szép és magasztos feladat, megtisz­telő kötelesség. E munka irányát, útját-módját meg­határozni ült össze ma a megyei pártértekezlet ötszáz küldötte, aki egész lakossá­gunk nevében teszi‘ezt nagy felelősséggel. Megyénk dolgozói azt kí­vánják: ez a mai tanácsko­zás sikeresen járuljon né­pünk kongresszusi készülő­déséhez, jövője formálásá­h07 XXIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM Arat 50 fillér 1966. NOVEMBER 4, PÉNTEK KÉSZÜLŐDÉS MEGYÉNKBEN a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére Készülnek megyénk dol­gozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 49. év­fordulójának méltó megün­neplésére. Az ünnepségsoro­zat november 5-én kezdő­dik, amikor az üzemekben, vállalatoknál, iskolákban méltatják a nap jelentősé­gét. November 6-án a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban központi ünnep­séget rendeznek este hat órakor. Az ünnepi beszédet Murczkó Károly elvtárs. a városi pártbizottság első tit­kára tartja. Ezt követően az Országos Filharmónia és a budapesti Irodalmi Szín­pad ad színvonalas mű­sort Hetedikén délelőtt tíz órakor katonai díszei gés mellett megkoszorúzzák a Felszabadulás téri hősi em­lékművet. A hála és meg­emlékezés koszorúit a me­gyei és városi párt, tanács, Hazafias Népfront, szakszer­vezet és a fegyveres testü­letek képviselői helyezik el. Ezután az Északi temető­ben a szovjet hősi emlék­művet koszorúzzák, ahol a fenti tömegszervezeteken kívül a megyei és városi KISZ-bizottság nevében is koszorúznak. Mindkét he. lyen mintegy tíz nyíregyhá­zi vállalat, üzem, intézmény is részt vesz a koszorúzás­ban. Az ünnepség alkalmából a járási székhelyeken, köz­ségekben megyei előadók tartanak megemlékezéseket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Azokban a községekben, ahol szovjet hősi emlékmű, vagy katona­sír van, szintén koszorúz­nak a község vezetői és lakosai. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság rendezésében november 4-én Nyíregyhá­zán a III. kerületi KISZ- fiatalok komszomolistákkal találkoznak a III. kerületi pártházban. Hatodikén dél­ben Nagycserkeszen baráti találkozót tartanak, ahol a szovjet alakulatok egyik parancsnoka tart előadást. Ki tud többet a szovjet nép életéről címmel szelle­mi vetélkedőt rendeznek út. törők és KISZ-fiatalok rész­vételével Felsősimán a köz. ségi kultúrházban. A leg­jobban szereplő fiatalokat értékes díjakkal jutalmaz­zák. Záhonyban november 5- én rendeznek ünnepséget a vasutas kultúrotthonban. Az ünnepség után a szolgálati ágak vezetői kitüntetéseket és jutalmakat adnak ét. Negyven kiváló dolgozó jel­vény, oklevél és 15 ezer fo­rint pénzjutalom kerül ki. osztásra. Este táncmulatság got rendeznek. November 6-án délelőtt a szovjet hősi emlékművet koszorúzzák meg a község társadalmi szervezeteinek képviselői. November 21—26 között kongresszusi hetet tartanak a ktsz-ek szocialista brigádjai Tanácskozást tartotta^ megyénk kisipari szövetke­zeteinek szocialista bri­gádvezetői csütörtökön dél­előtt Nyíregyházán azzal a céllal, hogy értékeljék a mozgalom fejlődését, s meg­határozzák a legfontosabb feladatokat. Részt vett a tanácskozáson Nagyfő Gá­bor, a megyei pártbizott­ság és Takács Lajos, az SZMT munkatársa. Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke köszöntötte a jelenlévőket, méltatva a szocialista brigádok tagjai­nak helytállását a munká­ban, az együttélésben. Töb­bek között elmondta: abban, hogy ma már csupán egy veszteséges ktsz van a me­gyében, hogy a jövedelmező­ség a múlt évhez képest másfél milliós emelkedést mutat, s hogy számottevő­en nőtt a termelékenység, javult a lakosság ellátá­sa, jelentős szerepük van a szocialista brigádoknak. Ki­tért arra, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében még nagyobb szükség lesz e kollektívák jelenlétére. Példát kell mutatniuk az új termelési eljárások beve­zetésében, az önálló kezde­ményezésben, a termékek korszerűsítésében, a költ­ségek csökkentésében­Oláh Géza, a szövetkezet- politikai osztály vezetője tartott tájékoztatót ezt kö­vetően a mozgalom eredmé­nyeiről, hiányosságairól. Kitűnt: évről évre gyarap­szik a szocialista elmért dol­gozó munkakollektívák száma Négy éve még alig né­hány brigád vállalkozott a követelmények teljesítésére, ma már pedig ötven brigád közel félezer tagja pályá­zik a megtisztelő cím el­nyerésére, megtartására. Az idén újabb 22 kollektíva csatlakozott a mozgalomba, s ma már 18 megyebeli ktsz-nél van szocialista mó­don élő, dolgozó és gondol­kodó munkabrigád! Igen figyelemre méltóak azok a vállalkozások, me­lyeket a párt IX. kongresz- szusa tiszteletére tettek, s teljesítenek ezek a brigádok, a ktsz-ek dolgozói. Év vé­géig hatmillió forintos ter­melési értéknövelést telje­sítünk — ígérték korábban. Nem lesz baj az adott szó megtartásával. Szólt az elő­adó arról, hogy a szocialis­ta brigádok tagjai is ve­télkednek egymással több munkahelyen. Elmondta: szükséges, hogy a vállalko­zók munkáját még rendsze­resebben értékeljék, kap­Szombaton, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 49. évfordulójának előesté­jén Budapesten felvonják az állami zászlót. A Gellérthe­gyen 15,30-kor, a Kossuth janak nyilvánosságot a brigádok, s részesüljenek kellő anyagi és erkölcsi el­ismerésben. Vitát nyitottak a jelentés fölött, melynek során a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz öt szocialista brigádjá­nak nevében Bárdi Mihály javaslatot terjesztett elő: a ktsz-ek szocialista brigádjai kezdeményezzenek kong. resszusi hetet november 21—26 között a termelékeny­ség növelésére, a selejt és a balesetek csökkentésére. A résztvevők egyhangúlag elfogadták a kisvárdaiak javaslatát. Végül a KISZÖV vezető­sége a Kisvárdai Vas- es Gépipari Ktsz „Március 15" és „Ságvári Endre” szocia­lista brigádját zászlóval, a tagokat pedig „Kiváló dol­gozó” jelvénnyel, oklevél­lel tüntette ki. Oklevél ki­tüntetésben részesítették a Nyírbátori Építőipari Ktsz „Béke” szocialista brigád­ját. (a) Lajos téren, a Parlament előtt pedig 16,30-kor kezdő­dik az ünnepség. November 7-én mindkét helyen délben rendezik a zenés őrségvál­tást Felvonják az állami zászlót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents