Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
Utcakép a városiasodé áj, záhonyi lakótelepről A gazdag terméstől megfosztott határban, az acélsíneken rohanva futnak távoli céljaik felé a tarka vagonsorok. Aki gépkocsival akar eljutni Kisváráéról Zsurkra, annak legalább egy órával hamarabb kell elindulnia, hogy idejében megérkezzen. A négyes számú főútvonalat keresztül-kasul szelő vasút sorompói gyakran kényszerítik hosszabb- rövidebb kényszerpihenőre a gépjárműveket. A kisvárdai járásban a vasút elválaszthatatlan a mindennapi élettől, hiszen ma már közel ötezer embert foglalkoztat Záhony térségében a MÁV. S ez bizonyos mértékben problémát is okoz a mezőgazdaság munkaerőellátásában. A járás vezetőinek nem kis gondot jelent az, hogy négy év alatt nyolc százalékkal csökkent a negyven éven aluli tsz-tagság és 13 százalékkal nőtt a hatvan éven felüliek aránya. S a záhonyi átrakókörzet még tovább fejlődik, hiszen az itt folyó munka az egész népgazdaság számára lét- fontosságú. Az átrakott és továbbszállított áru meny- nyisége az elmúlt évben már meghaladta a nyolcmillió tonnát. A második ötéves terv időszaka alatt államunk közel nyolcszáz millió forintot fordított a fejlesztésre. Az elkövetkező hét évben újabb hatszázmilliós beruházásra kerül sor. Ebből négyszázmillió jut a harmadik ötéves terv időszakára. Ebből a hatalmas összegből — többek között — az átrakó körzetben egy teljesen új, korszerű átrakópályaudvar épül. Az új pályaudvaron az ömlesztett áru — varérc, koksz és szén — átrakása folyik majd. modern, gépesített berendezésekkel. Ez a fontos létesítmény már a szociális normatívák szerint épül; nem hiányozhatnak a járulékos beruházások sem. A munkások szociális ellátottságát korszerű étkezde, fürdő és öltöző biztosítja majd. A megépülő új átrakópályaudvar üzembe helyezése után már megszűnik a záhonyi állomás túlzsúfoltsága, kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak a vasúti munkások. A beruházások során bővítik és korszerűsítik a fényeslitkei állomást is. A tervidőszakban sorra kerülő tárcái beruházások kedvezően érintik magát Záhonyt is. Csak magában a községben újabb 152 lakás készül el a vasutasdolgozók részére. Ugyanakkor egy száz személyes munkás- szállást is létesítenek. A nagyobb létesítmények közé sorolható még a tervidőszak alatt megépülő új MÁV üzemi, szakorvosi rendelő. A mentőautóval is ellátott rendelő olyan orvosi személyzettel és berendezésekkel lesz ellátva, hogy ott — szükség esetén — kisebb műtéteket is el lehet majd végezni. Ezenkívül — szintén állami dotációval — egy hatvan gyermek befogadására alkalmas bölcsődét és egy száz személyes óvodát is épít a MÁV Záhonyban. Másfél millió forint beruházással bővítik a nemrégiben épült művelődési házat. A bővítés során tanácskozóterem és tánchelyiség létesül. Már megkezdték a faluban az utak és járdák építését is.' A jövő év végére korszerű, városias közvilágítással látják el az új település főutcáját, s az állomástól az utca végéig kandeláberekkel világítják meg az úttest két oldalát. A villamos vezetéket föld alá helyezik. A járásban kétségtelenül nagy léptekkel fejlődő közlekedés mellé egyre szorosabban zárkózik fel az ipar is. Az üzemek specializálódtak, új profilokkal gazdagodtak. Az öntödei Vállalat kisvárdai üzeme főleg radiátort és satukat gyárt, a Kisvárdai Bútoripari Vállalat 28 termék helyett ma mái csak hat félét termel. Az új telephelyen, ahová az elmúlt években költöztek már lehetőség nyílik a korszerű gyártástechnológiák alkalmazására. A bútorok fényezésénél jövőre már bevezetik a poliészteres fényezést, hogy áruik kapósabbak legyenek a piacon. Gyors iramban fejlődnek a kisipari szövetkezetek is. A Kisvárdai Fémipari Ktsz- ben már sorozatban gyártják a szállítószalagokat és a faipari gyalugépeket. A gyártmány fejlesés során nem csak korszerűbbé, szebbé, hanem mintegy húszezer forinttal kevesebbe is kerül az előállítása. A Kisvárdai Építőipari Ktsz hírnevét öregbíti, hogy már a megyeszékhelyen is épít többszintes lakásokat, s túl a megyehatáron is vállal munkát. Döntő változást jelent a kisvárdai öntöde fejlődésében az 1967-es esztendő. Rövidesen befejeződik ugyanis a gyár mintegy tízmillió forint költséget igénylő rekonstrukciója. E beruházás keretében az új szerelőcsarnokot, üzemi étkezdét, fürdőt, öltözőt és orvosi rendelőt kapnak. A munkafeltételek javulásával jelentősen emelkedik majd az öntöde termelése. A radiátorgyártás például jövőre közel egy- harmadával növekszik, s mintegy háromszázezer négyzetméter fűtőfelületnek megfelelő mennyiséget készítenek. Az ezernégyszáz munkást foglalkoztató ÉRDÉRT Vállalat tuzséri telepén főleg a gépesítés fokozásával növeli a teremlé- kenységet. Nagy jelentőséggel bír majd a tervezett hulladékfeldolgozó üzem megépítése. A járás ipari üzemeiben jelenleg nyolcezer ember dolgozik. Helytállásukat bizonyítja, hogy a termelési érték az 1962-es évihez viszonyítva 76 százalékos növekedést ért el. Az elmúlt évben a járás ipari üzemei 754 millió forint értéket termeltek. A munkások körében egyre nagyobb tért hódít a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 196 brigád versenyez a cím elnyeréséért. Jelentős eredményeket hozott a kongresszusi verseny is. Az öntöde dolgozói például már olyan előnyt szereztek a versenyben, hogy december 20-ra teljesíteni tudják éves tervelőirányzatukat. Hétfőtől kezdve kongresszusi hetet kezdenek, s ezzel köszöntik a tanácskozást. A járásban jelenleg negyven termelőszövetkezet működik. Közös vagyonuk az elmúlt négy év alatt 203 millióról 465 millióra növekedett. Fejlődésünk további biztosítéka és alapja a gyümölcstermesztés növelése. A bölcs előrelátás eredményeként az elmúlt években nagy területeket ültettek be gyümölccsel a tsz-ek. Két-há- rom éven belül több. mint háromezer hold új telepítésű gyümölcsös fordult termőre. Éz biztosítja a jelenleg még gyengén működő termelőszövetkezetek felemelkedését is, hiszen a nem termő gyümölcsösök zöme ezeknek a tsz-eknek a területén van. Bár a tagság létszámának csökkenése néhány tsz-ben az idén is okozott munkaerő-problémát, a szövetkezetek többségében idejében és jól végezték el az időszerű mezőgazdasági munkákat. Ez mintegy előfeltétele annak, hogy már jövőre, és az azt követő években mind jobban érdekeltebbé tudják tenni a tagságot a munka végzésében. A párt- és gazdasági vezetés együttes feladata elősegíteni, hogy a további elvándorlás csökkenjen. Ennek feltétele: a megfelelő munkakörülmények biztosítása, a jövedelem növelése, a fiatalok kulturális, sport- és szórakozási lehetőségeinek biztosítása. A járásban egyre több az olyan termelő- szövetkezet. ahol az elkövetkező években már elérhetővé teszik, hogy a tagság a végzett munka arányában, havonta megkapja jövedelmének jelentős részét. A falvak kulturáltabb életének kialakítására a harmadik ötéves tervben a községfejlesztési alapból is jelentős összegeket irányoztak elő. Terv szerint ez az ösz- szeg eléri az ötvenmillió forintot. Különösen jelentős ezek között a járási székhelyeken épülő törpe vízmű és a termálfürdő és a jékei törpe vízmű. Komorón negyedmillió forint költséggel Elismert szaktekintély a fiatalok körében Király László, a Kisvárdai Bútoripari Vállalat asztalos szakmunkása. A .jól dolgozó ifjúmunkás naponta ötven folelkar fényezését végzi el. végeznek útépítést, Dombrá- don a tervidőszak utolsó két évében kerül sor a 350 ezer forint értékű út- és járda- építési munka befejezésére. Gégényben csupán járdák építésére 351 ezer forintot fordítanak. Pap községben is 130 ezer forintot költenek járdaépítésre. Újkenézen százezer forintot fordítanak a meglévő villanyhálózat további bővítésére és jövőre elkészül az új autóbuszváró is. Az egészségügy terén is nagy előrehaladás várható a harmadik ötéves terv időszakában. EjZ idő alatt befejeződik a kisvárdai kórház teljes felépítése. Orvosi rendelő és lakás épül Dombrá- don, Eperjeskén, Rétközbe- rencsen, Tiszabezdéden. Fényeslitkén körorvosi lakás és rendelő épül, Gyulaházán 135 ezer forintos költséggel bővítik az egészségházat, védőnői lakást kap Tiszabezdéd. Fogorvosi rendelőt és orvosi lakást kap Ber- kesz, Dombrád, Nyírkárász, Pátroha. Tornyospálca és Tu- zsér. Záhonyban erre a célra félmillió forintot költenek. Az ötéves községfejlesztési tervben több községben került sor új iskola, vagy tanterem megépítésére. Négytantermes iskolák épülnek a tervidőszakban; Kisvárdán, Ajakon. és Záhonyban. Dombrádon félmillió forintos költséggel egy nyolctantermes iskola készül el 1968- ban. Tuzséron öttantermes iskolát és nevelői lakást terveztek. Tiszaszentmárton- ban iskolaépítés, Komorón tanterembővítés szerepel a tervben. Óvodát kap 1969-ben Dögé és Tiszakanyár. A mán- doki nyolctantermes gimnázium építésére szintén a harmadik ötéves tervben kerül sor és a tervidőszak utolsó évében adják át rendeltetésének. Az első év eredményei azt bizonyítják, hogy a kitűzött feladatok megvalósítása jó kezekben van. A járás lakóinak szorgalma, becsületes munkája a biztosíték arra, hogy ezek a célok a tevékeny hétköznapok eredményei nyomán sorra valóra is válnak. TÓTH ÄRPÄD ZstMvk az olvasó fala A megye csücskében, az országhatárnál fekszik Zsurk. Zöld kapus házacskáiba — kivétel nélkül mindbe — minden egyes nap posta érkezik. A falu kézbesítője, a 18 éves Bíró Sstván majdnem tízkilométeres napi kézbesítőkörút- ján minden házba bekopog. Hol egy Kelet-Ma gyaror- szág, hol egy rádióújság, hol egy Népszabadság kerül a kapunyitásba, de van olyan ház is, ahová két-há- rom lap is jár. — Ebben a faluban mindenki olvas — mondja Ku- tasi Albert postamester, aki csaknem másfél évtizede adja-veszi a falu híreit, leveleit, egyéb küldeményeit. — 228 család él Zsurkon, s az előfizetők száma 301. Több az újságolvasók száma, mint a családoké. Zsurk lakói igényes emberek. Számukra a várost a lapok hozták mindig közelebb. Az igényesség bizonyítéka az a 301 újság, amelyből a megye,1 az ország és a világ eseményeiről értesülnek az itt lakók. — Visszaemlékszem a 10—15 évvel ezelőtti napokra — folytatja a postamester — annak idejében még csupán 4—5 megyei lapot kézbesítettünk, itt a községben. Azután egyre többet. Zsurkon, a szép, új lakások utcájába tetszetősen illeszkedik be a nemrég épült pártház, művelődési otthon és iskola. (A felvételeket Hammel József készítette) Ma már csaknem 40 Kelet- Magyarország érkezik ide naponta. — Minden reggel kerékpárral indulok Záhonyba, s onnan hozom a lapokat a többi postai küldeménnyel együtt — mondja Bíró István kézbesítő. — Oda-visz- sza majdnem 10 kilométer. A postahivatal viaszosvászonnal borított széles asztalán levelek, utalványok alatt még érintetlen, nyomdafesték szagú újságköteg fekszik. Néhány hivatali formaság, amolyan postai „parancskihírdetés” o.tán nyakába akasztja a kézbesítőtáskát Bíró István, s megkezdi szokásos körútját... A postamester tekintélyes kartonköteget tesz az asztalra. Szürke betűs nyomtatványok, a lapelőfizetők névjegyzékével, s a postamester szavai nyomban életre keltik az unalmas kül. sejű kartonlapokat. — Nézzük csak, itt van mindjárt az első: Karacs Lajos MÁV-dolgozó. Talán ő a megyei lap egyik legrégibb zsurki előfizetője. Amióta én itt vagyok, úgy emlékszem, mindig kézbesítettünk neki újságé*-. Id. Vargha János, a tsz íogato- sa is régi olvasó. Vargha Tiborné pedagógus lakásába négyféle lapot kézbesítünk. Peregnek a karton'apók. Régi és új előfizetői* *evei sorakoznak egymás után. Kovács Zoltán traktoros két újságot rendelt, a Kelet- Magyarországot és a Mező- gazdasági Technikát. File István gátőrnek is két újság jár. Tíz éve olvasója a megyei lapnak özv. MolííSv Józsefné tsz-nyugdíjas. Az újságolvasó falu. A számok, a tények adatják velem ezt az elnevezést Zsurknak. Ezerharminc lakójának a világot a lapok mutatják be, a zsurkiakat pedig az újságolvasás szenvedélye teszi ismertté. Beszélgetésünkbe Pénzes elvtárs, a község párttitkára kapcsolódik be. — Hogy miért olvasnak szívesen községünk lakói? Talán nehéz lenne erre sablont találni. Ki ezért, ki azért. Ami mégis egyformán jellemzi a zsurkiakat, az az érdeklődés a közélet eseményei, a világ dolgai iránt. Az újságolvasást kiegészíti itt egyéb is, amire büszkék lehetünk: 140 családnak van rádiókészüléke, 19 tv is van a faluban. Az „újságolvasó falu”-hc több elismerő jelző is i vánkozik. A községek közötti takarékossági versenyben is az élen végeztek a zsurkiak. Munkaszeretetükről pedig elég csupán egyetlen adatot idézni: tavaly a 73 forintot is meghaladta;; munkaegység értéke, itt, a Kossuth Tsz-ben. Bíró István az utolsó házba kézbesít. A kapuban már várják a lapot. Fiatal háziasszony veszi kézbe a Kelet-Magyarországot. Beleolvas. átfutja a címeket, s megakad az egyik cikknél. Olvasni kezdi. Néhány perc az egész, s ebbe a néhánv percbe sűrűsödik bele sok újságíró szerkesztő, gépíró - nő, nyomdász és postás k zös munkája. Szilágyi Szabolcs H O ^ __ f ^j| O 9 V f •*t Hí fejlődési lehetőségei ■«r
