Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

Gyorsabb közlökcdé* a megyeszékhely központiéban Kevesebb zebra — Áthelyezett busz­megálló — Terv: kitiltják a belvárosból a fogatolt járműveket A közelmúltban adták át a forgalomnak a 4. számú főútvonal nyíregyházi sza­kaszát. Nagy szükség voit a korszerűsítésre hiszen tranzit útról van szó, melyen ' élénk árufuvarozást bonyo­lítanak le. Elsősorban ju­goszláv teherkocsik halad­nak a Szovjetunió felé, és vissza. Sokszor panaszkod­tak a külföldi és hazai so­főrök: nem csak az út mi­nőségét kifogásolták, hanem a zebrákat is. Az alig hat­száz méteres szakaszon hat zebra állította meg a jár­műveket. Túl azon, hogy ilyen körülmények között a forgalom lelassult, a jármű­vek műszaki állapotának sem használt a sűrű féke­zés, indulás. Most, hogy elkészült az út, módosítani kellett a közlekedés rendjét. A szer­kesztőséghez és a rendőrség­hez érkezett panaszos leve­lek azt bizonyítják, hogy az emberek nem mindegyiké­nél talált helyeslésre a megoldás. Legtöbben azt kifogásolták, hogy a Sza- bolcs-étterem előtt megszün­tették a gyalogos átkelő­helyet. Ezt még a lánckorlát ellenére sem szívesen veszik tudomásul. Pedig éppen a forgalom meggyorsítása ér­dekében volt szükség erre az intézkedésre. Hiszen a Szabolcs-étteremtől alig ötven méterre ott a másik zebra a Csemege Áruház előtt. A jelenlegi út szélessége egyébként lehetővé teszi, hogy négynyomsávossá ala­kítsák ál. Csupán az út­burkolati jeleket kell ráfes­teni, mely valószínűleg már a tavasszal megtörténik. Ennék ' ércekében áthelyez­ték az autóbuszmegállót áz Állami Áruház elől a né­gyes számú általános isko­lához. Ugyancsak a gyor­sabb közlekedést szolgálja az a rendelkezés, hogy az állami előtt tilos nagy ívben balra fordulni. Tehát a Debrecen felől érkező gép­járművek nem kanyarod­hatnak be a Kossuth tér felé. Ennek különösen ak­kor lesz nagy jelentősége, ha négy nyomsávon bonyo­lódik le a forgalom. A csemege előtt az „Állj, elsőbbségadás kötelező” táb_ lát az „Elsőbbségadás köte­lező” tábla váltotta fel. Le­bontották ugyanis a trafi­kot, mely a szabad kilátást gátolta. Sokszor okozott torlódást az Állami Áruház előtt a katolikus templomhoz veze­tő útszakasz. Most tilalmi tábla került a Bocskai utca sarkára, mely azt jelenti, hogy az állami felől nem szabad behajtani, sem a templom elől a Bocskai utcára kijönni. Azonban megvan a lehetőség, hogy a Szabolcs-étterem \ felől a templom élé beforduljanak a gépjárművek. Ezekkel az intézkedések­kel elérhető, hogy Nyíregy­háza központjában áz át­menő forgalom lényegesen gyorsabb legyen, mint ed­dig volt. A közlekedési szakemberek már foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy a város belterületéről kitiltják a fogatolt járműve­ket. Mint ismeretes, aka­dályozzák a forgalmat, ugyanakkor igeh sok bal­esetet: okoznak. Természete­sen kijelölik majd a meg­felelő terelőutakat. A város közlekedése így biztonságo­sabbá és gyorsabbá válik. (bf) Megkezdték a konyhakerti vetőmagvak árusítását Az idén a szokásosnál is korábban érkeztek meg a melegágy! es kora tavaszi kiültetésre szánt konyhaker­ti magvak a nyiregyházi ve­tőmagboltba. Elegendő mennyiség érkezett a külön­böző káposztafélék megvai- ból. Paprikamagból eddig több. mint tizenötezer né- gyedkilós, száz és tízgram­mos tasak érkezett. Para- dicsömmagból Í5Ö tízdskás es 1500 darab tízgrarrirhös csomagolású áruval rendel­kezik a bolt. Sárgarépa- és petrezselyemmagból is mintegy 16—16 ezer negyed­kilós, tíz és egydekás tasak van már raktáron. A melegágyi vetésre szánt magvak — retek, saláta, karalábé — vásárlását már megkezdték. Dughagymából összesen mintegy húsz má­zsát adtak el. Hiányzó cikk volt tavaly a melegágyi talajhőmérő. Az idén NDK importból biztosítják a 2 ellátást. Meg­érkeztek a szoba- és ablak­hőmérők is. Keresett cikk az idén forgalomba került villannyal fűthető csibene­velő műanya. Egy-egy ilyen berendezés 180 csibe neve­lésére alkalmas. Kilencven­nyolc forintos árban meg­érkeztek a boltba a kézi meghajtású kukoricadará- lök. <tá) Joli-forgácsok „Újítás" Meglepő, milyen bátran virul hálunk némely régi mondás ..újítása”. Kisvár­dán, a főtéri étterem egyéb „dekorációi” között például ez Is olvasható: „Ki a bort szereti, rossz ember nem le­het. (sic!) Az ilyen újítást Illetően talán mégis csak eredetibb a régi szöveg, amely sze­rűt Ki a virágot... (Nem tudom, van-e még más valaki is a vélemé­nyemen ?) Még keltő hiányzott . . . Utaztunk gépkocsin Nyír­egyházáról a fehérgyarmati járásba. Mátészalkáig még elég gyorsan lefutottunk, csak Nyírcsászárinál kellett vagy tíz percet várakozni a vasúti sorompó mögött. Mátészalkán azonban táb­la is mutatja: „Tíz percen túl Is zárva tartható!” Kocsordon Is sorompó. Le­eresztve. Egyenruhás vas­utas takarítja az átjáró ket­tős sínpárja közül a behul­lott földet. Vonatjövés egye­FELADÓK: A MUNKÁSOK Elbocsátás, áthelyezés, munkavédelem — szabálytalanul 7aitózás az SZMT panaszos levelei között „Júniusban 333 órát dol­goztam, de csak háromszá­zat számfejtettek. Kétszer is reklamáltam a bércso­portnál, eredménytelenül. Kérem, segítsenek rajtam..,” Találomra emeltük ki B. István levelét abból a fél­ezerből, mely az idén tíz hónap alatt a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsához ér­kezett. Van közöttük 173 olyan, melynek írója csu­pán tanácsot kér, a többi panaszt emel, az esetek hatvan százalékában — jo­gosan! Ilyen B. István le­vele is, aki csak az SZMT közbelépésére kapta meg járandóságát a 21-es AKÖV nyíregyházi kirendeltségén. Felmondás nyugdíj elolt Nemrég a megyei pártér- tekezieteh hangoztatta az SZMT vezető titkára: a jö­vőben fokozni kell a szak- szervezet érdekvédelmi te­vékenységét. Ennek szüksé­gességét igazolják azok az egyszerű fogalmazással. író­dott levelek is, melyekben jogtalan intézkedések, felü­letes döntések, indokolatlan elmarasztalások tárulnak elénk. Itt van például a kisvár- dal F. Miklós esete. Idén májusban „alkaltnatlan” in­dokolással írásban felmond­tak néki a bútoripari válla­latnál. A nyugdíjkorhöz kö­zeledő szakembert lesújtotta a döntés. Nyomban felleb­bezett a munkaügyi döntő­bizottsághoz, ahol visszaál­lították munkaviszonyát. Erről értesítették a vállala­tot is. Júliusban újabb ló­véiét küldött F. az SZMt- hez: még mindig nem dol­gozik Nem állt munkába — mondták a vállalatnál. Mire F.: „Nékem írásban mon­dott fel a vállalat, adja azt is írásban, hogy alkalmas vagyok.” F. Miklós azóta is a vállalatnál dolgozik. Meg lehetett volna előzni ezt a bonyodalmat; ha a felmondást megfogalmazók egy kicsit a munkás helyé­be képzelik magukat. Ha­sonló „félváll-intézkedés” okozott keserűséget a nagy­halászi Sz. Imrénének, aki 1960 óta dolgozott a kender­üzemben. Időközben tbc-s lett, megjárta a gyógyinté­zetet is, mely után köny- nyebb munkakörbe helyez­ték. Később létszámcsök­kentés miátt á védettség alatt lévő asszonyt a gár- nirozókhoz akarták tenni, amit ha nem vállal, felmon­danak neki. Itt is az SZMT közbelépése segített, mely­nek nyomán érvényt sze­reztek a rehabilitációs rén- deleinek. — A jogos panaszok je­lentős részét teszik ki az olyan esetek, amikor egyes gazdasági vezetők megfonto­lás nélkül, önhatalmúlag in­tézkednek — mondják az SZMT-nél, s bizonyításként nyomban megemlítik a Nyír­egyházi Almatárölő asszo­nyainak sérelmét. Itt öt Brigádvezetőnőt az osztály­vezető ííásoS indokolás hői­kül — alacsonyabb munka­körbe sorolt. A vizsgálat megállapította, hogy erről ai „akcióról” még a MÉK igazgatója sem tudott: az asszonyok visszakerültek korábbi beosztásukba, az önkényeskedő vezetőt pedig felelősségre vonták! Ugyan­csak a központ tudta nél­kül változtatták a teljesít­mény-elszámoláson a záho­nyi sütőüzem vezetői. Száz- nyolcvan— kéíszáznyolcvah forinttól estek él a dolgozók azért, mert csoportnormát — fiktív módón — úgy ál­lapították meg, mintha a fűtő is konkrét termelést végzett volna. Utólag 17Ó6 forintot kellett számfejteni a közvetlen termelőknek, — s természetesen a nyíregy­házi központ is megtéttö a szükséges intézkedést a ha­sonló eset megelőzésére. Több figyelmet a munkavédelemre Jócskán találkozni a munkáslevelek között olya­nokkal is, melyek munka védelmi fogyatékosságra hívják fel a figyelmet. Sőt, akad olyan, melyben alap­vető mulasztásokra derül fény. Több ember jelezte például a gépjavítóból: „A fest*’“'”gád egészségre ár- taln" - anyagokkal, zárt he­lyen dolgozik, elszívó bé­rén’’ ’<s nélkül. Ennek el­lene: sem a munkaidőt nem csökkentik napi 7 órára, sem az egészségügyi pótszabadságot nem kapjuk rrr ” Nem túlozták problé­májukat ezek a munkások, s a gyors orvoslás sem vá­ratott magára: ki a mun­kaidőkedvezményt, ki a ve­szélyességi pótlékot, s a védő italt vette igénybe. Követelmény: az alaposság Miközben elénk sorakoz­nak az esetek, önkénytele- fltil is felvetődik bennünk: miért nem oldják meg eze­ket a problémákat helyben ä gazdasági vezetők? így nem sokasodnának a leve­lek az SZMT-nél, köztük jónéhány olyannal, mely már a Központi Bizottságot, a Magyar Rádiót, a Nép- szabadságot és más fórumo­kat is bejárt. Első ok: a dolgozók elégtelen tájékoz­tatása a különböző ref.de- letekről. Második — több, mint valószínű ok: a fontos gazdasági feladatok teljesí tése közben a dolgozók ap­ró-cseprő ügyei eltörpülnek, lőre nem látszott, de annál jobban zajongott egész sor összetorlódott jármű utasa és dudája. Végre, jókora vá­rakozás után eldübörgött egy teherszerelvény. Elhúzó­dott előle az egyenruhás. (Na ugye?) Tunyogmatolcsot elhagy­va, a Szamos-híd előtt ugyancsak lezárt sorompó. A fehérgyarmati állomás előtt... Még két leeresztett sorom­pó hiányzott s fordulhattunk volna vissza. Munka nélkül, mégis a teljes napidíj reményében. Reménykedés Szombaton, kora délután tetőzik az utasforgalom a nyíregyházi vasútállomáson. Csaknem szétfeszítik a fala­kat. A büfében, a sokadalom között egy vidéki, idős kucs- más bácsi jobbjában blokkot szorongatva felszól a ki­szolgáló nőnek: — Kérem szépen, legyen szíves kiadni egy nagy po­hár málnát. A kiszolgáló nő leszól a székről: — Nem látja, mit csiná­lok? Nekem is két kezem van. (Tényleg.) — És nagy nyugalommal törölgeti to­vább a felső polcok duga­szolt üvegeit. A bácsi a fiatal, sört mé­rő férfi kiszolgálóban re­ménykedik. — Kérem szépen, lenne Szíves maga kiadni a nagy málnámat. — Nem látja, mit csiná­lok? Magának is két keze van, nem? (Ez is tényleg.) Mit tehet az öreg kucs- más magyar? Vár. És próbálja meglátni: mit is csinálnak tulajdonképpen a kiszolgálók? (asztalos) intézkedésük automatikussá válik. Persze — következő ok — erre a helyi szakszer­vezeti bizottságok sem fi­gyelnek fel kellően, pedig éppen a gazdaságirányítás új rendszerében húrul majd rájuk még nagyobb felelős­ség a dolgozók érdekvédel­me terén. Ahhoz, hogy a megyei és országos fórumokhoz keve­sebb levél érkezzék, s hogy e levelek közül mind keve­sebb hozzon kényelmetlen helyzetbe gazdasági vezető­ket; az eddiginél nagyobb alaposságra van szükség a munkások mindennapi gond­jainak megoldásában. Úgy például, ahogy a normaren­dezést Sikerül végrehajtani: ezzel kapcsolatban csak egy panasz érkezett tíz hónap során a megyéből. Annál több — 44! — az elbocsá­tottak, s 16 az áthelyezések miatt. Nemcsak a törvényes ren­delkezések. hanem a jó üzemi légkör is nagyobb körültekintést követéi. (A. S.) XI. őszi megyei tárlat November 29-én 18 órakor nyílik meg a XI. megyei őszi tárlat Nyíregyházán, a József Attila Megyei Műve­lődési Ház nagytermében. Tíz szabolcsi képzőmű­vész — Berecz András, Hu­szár István, Kerülő Ferenc, Koncz Zoltán, Krutilla Jó­zsef, Nagy Mihály, Pál Ovu­la, Soltész Albert, Szabó Gáspár és Tókey Péter — mintegy negyven alkotása vesz részt a tárlaton. A műveket dr. Tóth Ervin művészettörténész ismerteti a megnyitón. A kiállítás december 9-ig tart nyitva. Szabolcsi bábosok Pécsett Megyénk bábjátékosai kö­zül öten vesznek részt a pécsi bábjátékos napokon, ínelyét az UN IMA — a Nemzetközi Bábjátékos Szö­vetség — és a Népművelési Intézet közösen rendez, no­vember 18 és 20. között. A pécsi tapasztalatcseré­ről a szabolcsi részvevők november 27-én beszámo­lót tartanak a megyei művelődési ház bábjátékos szakbizottságának munkaér­tekezletén. A iakásréS tárcsázhatlak Pestet Uj föposta, TGX központ Nyíregyházán Több telefon — Nagyarányú beruházások vidéken Megyénk postai hálóza­tának bővítéséről, korsze­rűsítéséről kértünk tájé­koztatást a Debreceni Fosta- igazgst'' g illetékes osztály- vezető — korszerű pos- taházakut kap 1967-ben Ho- dász, Tiszadada és T sza- szalka. Minden épületben szolgálati lakás is helyet kap. Régi problémát oldunk meg 1970-ig Tiszalökön, ahol járási székhelyhez mél­tó, reprezentatív kivitelű postahivatalt építünk. 1967— 68-ban megkezdődik a kis- várdai és a záhonyi posta­hivatalok korszerűsítése. — A legfontosabb az új nyíregyházi főp 'pitése. 1968—69-ben új Jrgalmi hivatalt építünk a jelenlegi szomszédságában. A felvé­teli helyiségek nagysága és kulturáltsása messze mága mögött hagyja a jelenlegit, így az ügyfelek kiszolgálá­sának színvonala is jelen­tősen emelkedik. .A régi épületben és a garázsok he­lyén műszaki központot rendezünk be. A telefonvo- halak és bekapcsolható ké­szülékek száma is megkét­szereződik, és annak lehető­ségét is megnyitja, hogy ké­sőbb — a debreceni gccköz- zet kiépítése után — Níjír- regyházát is bekapcsoljuk áz országos távválasztís há­lózatba, amellyel más váro­sokban — s természetesen Budapesten — lévő telefon­számokat is közvetlenül az előfizető tárcsázhat. A be­ruházási program szerint Nyíregyházán 1968-ban táv­gépíró (TGX) központot lé­tesítünk. Ezzel a jelenlegi távgépíró előfizetői állomás száma megháromszorozód­hat. — Jövő nyáron elkészül és megkezdi munkáját Nyíregyházán az Északi Al­központban áz új postahiva­tal. Sóstógyógyfürdőd nagy kapacitású kábelt fektetünk le, a jelenlegi három helyetti 50 állomást tudunk majd bekapcsolni. Nyíregyháza 2. postahivatal fölött emelet- ráépítéssel 25 személyes postaszállás létesítését is tervezzük. — A villamosítás megkö­vetelik, hogy a biztonság érdekében a villamosított vasútvonal mentén az összes légvezetékeket földkábelek­kel váltsuk fel. Ez a beru­házás az utóbbi évek egyik legnagyobb munkája Sza- bolcs-Szatmárban. A záho­nyi vasútvonal mentén ösz- szesen 28—30 községet érint a postai korszerűsítés. Nyíregyháza varos égy ré­szében is kábeles!tünk; a városnak csaknem a felében megszüntetjük a légvezeté­keket. A Nyíregyháza—Zá­hony vonal korszerűsítésé­hez kapcsolódik: Kisvárdán 1959-ben, Záhonyban 1970- ben kezdi meg üzemelését egy-egy automatd telefon­központ. Mindkét helye- tárcsázással közvetlené 1 hívhatók majd az előfize­tők. — 1967-ben megépítjük Mátészalka—Köcsord \ kör- zötkábelt, amelyet késői, ú Fehérgyarmatig és Cseng" • rig hosszabítunk meg. 1963- es térvünk a Nyíregyháza— Baklalórántháza körzétkábe’ megépítése. Az itt érints:: számos község között, és -a községekben ugyanesa megszüntetjük ez'zel a friar korszerűtlen légvezeték- s hálózatot. Később — a háló­zat teljés kiépítése után — a forgalmasabb helyeket be­kapcsoljuk az országos táv- választás rendszerbe. (mariki HASZNOS. TANULSÁGOS. ÉRDEKES EESZTVENN! részt venni az „Üttö- rők a biztonságos otthonért’* gyermek- balesetvédelmi pá­lyázaton. Értékes jü- talomtárgyak: ke­rékpár, zsebrádió, karóra, fényképező­gép, társasjáték, stb. , ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents