Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-19 / 273. szám
Felkészülés az ár- és belvízvédelemre @ Félezer kilométer árvédelmi töltés és 4000 kilométer belvizlevezctő Szabolcsban ® Belvízveszélyes terület: Felső*Szabolcs és az Ecsedi-láp 0 Napi teljesítménye 5 millió köbméter A Nyírséget és Szatmári sok folyó szeli át; a Tisza, a Síamos, a Kraszna és a Túr. A Tisza szabályozását 1846-ban Tiszadobnál kezdték meg. A szabályozás megkezdése óta, ha megszakításokkal is, kiépítették Szabolcs-Szalmár mintegy 550 kilométer hosszúságban az árvédelmi töltést, s már 4000 kilométeren húzódik végig a belvízlevezető csatorna is. Most újra elérkezett a csapadékos ősz s következik a tél. Jclent-e ez ár- és belvízveszélyt Szabolcsban? — kérdeztük Janesó Gyulától. a Félsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójától. — Nyíregyházán az átlagos évi csapadék 550 milliméter. Az idén januártól november közepéig azonban már több mint 800 milliméter csapadék hullott, tehát jóval több mint a sok évi átlag. Ez elsősorban belvízveszélyt jelent. Különösen Felső-Sza- bolcsban, Beszterec környékén és a Nyírség mélyebben fekvő területein — kezdte tájékoztatóját. — Ilyen veszélyeztetett terület süllyedése következtében az Ecsedi-láp, ugyanis az Itt korábban megépített belvízcsatornák már nem képesek a terület belvíz- mentesítését teljesen megoldani — Jelenleg közvetlen árvízveszély nem fenyeget. A jelenlegi vízállások folyóinkon alacsonyak. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy folyóink heves vízjárását figyelembe véve jóslásokba bocsátkozzunk, hiszen volt már példa, hogy néhány nap alatt megduzzadtak a folyók és közvetlen árvízveszélyt okoztak. Es ez azt jelenti, hogy nekünk mindenre fel kell készülni. — Hogyan készültek fel az ár- és belvízvédekezésre? — Ez évben is jelentős lépést tettünk a védekezés érdekében. Tiszateleknél befejeztük a halásztanyai és a belfői szivattyútelepek építését, melyek rendeltetése az, hogy a belvizeket átemeljük a Tiszába, s így mintegy 100 ezer hold földterületnek a vízmentesítését tudjuk biztosítani az eddigieknél jobban. Megjegyezni kívánom, hogy az igazgatóság területén a belvízvédelmi szivattyútelepek teljesítőképessége másodpercenként 58.8 köbméter víz. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett szántóföldekről egy nap alatt 5 millió köbméter belvizet tudunk leszivattyúzni. — Októberben bizottság vizsgálta meg az igazgatóság belvízvédelmi műveit, s megállapította, hogy rendeltetésüknek megfelelnek. Ezek a művek azonban az átlagos csapadékos évek vízlevezetését biztosítják. Éppen ezért a jelenlegi magas talajvízállásra és a várható csapadékos évre való tekintettel fontos, hogy a megyei tanács vb. által kiadott felhívást ezzel kapcsolatban a járási tanácsok a belvízvédekezéssel kapcsolatban tartsák be. — A művek felülvizsgálata az árvédelem szempontjából is megtörtént, rendelkezésünkre állnak a szükséges anyagok és szerszámok és biztosítva vannak a védekezéshez szükséges szervezeti és személyi feltételek is, — Milyen jelentősebb beruházásokra kerül sor a bel- és árvízvédelem szempontjából? — Befejezés előtt áll az Ecsedi-láp teljes vízrendezési tervének elkészítése. A főcsatornák és a szivaty- tyútelepek beruházási ösz- szege 16 millió forint. Ennek a munkálatait 1868- , ban kezdjük meg. Jövőre tovább fejlesztjük a Tisza —Szamos közi belvízrendszert, megépül 6 millió forintos költséggel a nagyari Túr-ág tiszai zsilipje is. Ezek mellett folyamatosan építjük a Nyírségben és Beregben a nagyobb teljesítményű belvízvédelmi csatornákat. Ezek keretében épül meg a Nyírségben több nagy kapacitású víztároló és a Beregben mintegy 300 kilométer hosszú mellékcsatorna. — Van-e a baráti országokkal a védekezésre megállapodás? — A sikeres ár- és belvízvédekezés fontos előfeltétele az, hogy a szomszédos, baráti országok területén kialakult csapadék, vízállás, hőmérsékleti és egyéb viszonyokat ismerjük. Erre vonatkozóan a Szovjetunióval és Romániával megállapodásunk van. A közelmúltban éppen Ki- jevben volt ilyen tanácskozás, amelyen magam is részt vettem, s ennek célja éppen a közös feladatok összehangolása volt — fejezte be tájékoztatóját Janesó Gyula. F. K. KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEINK A tsz-elnöknő Szviridov Ivánná 1349-ben indult Ofehértóról. Tanulni küldték, s egy év múlva már ő magyarázott a katedráról. Küzdelmes évek állnak a háta mögött. Felnőttként érettségizett, s felelős beosztásban dolgozott, amikor elvégezte a Mars Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi tagozatát. Szervezőként, tanfolyamvezetőként járt Kiskunhalason, Tápiógyör- gyén, Makón. Öfehértón és Baktalórántházán földmű, vesszövetkezeti ügyvezető volt. Három felnőtt gyereke van. 1959 óta az ófehértói Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke. ★ Egyáltalán nem örült, amikor termelőszövetkezeti elnökké választották. Kereskedelmi szakemberré képezte magát, úgy tervezte, örökre a földművesszövetkezeti mozgalomban marad. Sokan mosolyogtak is: pont ő fog rendet teremteni a szövetkezetben, amikor férfiaknak sem sikerült? Azt azonban érezte, hogy vállalnia kell. Vállalni, mert az egész falu benne bízott és ami sikerült az fmsz-nél, miért ne sikerülne a termelőszövetkezetben. Néhány álmatlan éjszaka következett. Megtanulta a termelőszövetkezeti üzem- szervezést és számvitelt, de a jövedelemelosztással hosz- szú ideig nem boldogult Pedig érezte, hogy itt kell kezdeni. Végül is rájött, s meg- hökkenve tapasztalta: kél- háromszoros bérért dolgoznak sokan a termelőszövetkezetben. Rendet kellett teremteni, megszüntetni a jövedelemben! aránytalanságokat. S amikor ez hosszú hónapok alatt sikerült, akkor már nem volt baj a munkafegyelemmel, a közös érdekeit is másképpen kezelték az emberek. Tavaly már 25 forint volt a munkaegység értéke, az idén végig tudták osztani a 10 forintos előleget. Hazajött néhány fiatal is. Garantált bért kaptak, s példájuk úja. kát vonzott haza a faluba. Egy esztendő alatt megváltozott minden a Búzakalászban. „Mindig talpon kellett lenni” — mondja — „S ilyenkor éreztem, hogy rengeteget segít a közgazdász! képesítés”. A munka most kezd gyümölcsözni. Az új vezetőség jól dolgozik, a brigádvezetők megbízhatóan végzik a rájuk bízott munkát. Persze azért sokat kell talpalni mostanában is. Járja a megyét, mert már a következő évekre gondol. Készpénzfizetésre szeretnének áttérni. Meglátogatják a gazdaságilag jól álló szövetkezeteket, igyekeznek a jó módszereket otthon is alkalmazni. Gyümölcsöző a kapcsolatuk egy Pest környéki termelő- szövetkezettel is, felesleges áruikat Miskolcon értékesítik — mindez már a nagyobb szövetkezeti önállóságból fakad. Sok a gond, sok a tennivaló még, hogy elfeledjék a tsz nevével kapcsolatban a „gyenge” jeizőt. Ma már azonban nemcsak néhány vezető vágya ez, hanem az egész falué, a szövetkezet minden tagjáé. Hatszáz ember gondja, ba. ja nagy felelősséggel tölti el. Jó érzés, ha nemcsak a közös ügyei miatt keresik az emberek, hanem saját gondjaikat Is elmondják. Szívesen segít ha tud — ilyen ügyekben még nagyobb eréllyel jár el, mint a szövetkezetében, hiszen ha csökken az otthoni gond, nagyobb felelősséggel végzik az emberek mindennapi munkájukat. it Szviridov Ivánnét küldött, nek választották a járásban a szabolcsi kommunisták értekezletére. Bátran, őszintén beszélt a járás, a szövetkezet gondjairól. Sokáig készült a felszólalásra, s amikor szólították minden mondatában a továbblépő ember gondolatai érződtek, aki mások számára is egyengetni akarja az utat. Amikor megválasztották kongresszusi küldöttnek azt mondták neki: szólaljon fel, mondja el ugyanezt ott is. Elhatározta szót kér majd. Esténként már erre készül. Gyűjti az adatokat, lejegyzi gondolatait — ne jöjjön zavarba majd, ha a kongresszus elé áll. Paliai János | Bömböl a táskarádió, hart sog a tánczene, visszhangzik az almatároló. Fiatal és idős nők rakodnak ott. — Halkitsátok mán le, meg siketülünk! — szól egy Öreg néni. — Rögtön — felel rá a másik, s máris a láda tetején pihenő készülékhez lép. A bömbölést lágy, halk hang váltja fel. E pillanatban lép be Marika, a szőke brigádvezetd. — Már többször szóltam, hogy a más holmijához ne nyúljanak — mondja rosz- szallóan. — Ö, lelkem mióta lettél ilyen szent! — csíp oda a lehalkító, bizonyos Sára néni. — Szent? — csodálkozik Marika. — Nem értem. — Mivelhogy te is any- vyira tisztelted a másét! Zaj, nevetés. Marika elvörösödik... Tudja már, mire céloz Sári néni. Már maga a kérdésfeltevés is érdekes: másfél milliót, nyolcszázezret, vagy félmillió forintot tesz ki az a kár, amit a nyírbátori Uj Barázda Termelőszövetkezetben egy-két év leforgásával közvetlen és közvetett úton a vezetők számlájára írnak? A „számlát” a járási tanács által kiküldött munkabizottság állította össze még ez év nyarán. Az ügyet tárgyalta valamennyi érdekelt járási fórum; a Nyírbátori Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága törvényességi vonatkozásokban határozatokat hozott. És ez idő szerint behatóan vizsgálják a törvény képviselői, hogy a közös gazdaság elnöke, s néhány más vezetője igazában mit követett el az Uj Barázda Tsz-ben, ami károsan hat a közösségi szellemre, a tagok jövedelmére, a gyenge gazdaság fejlődésére. Különös „számla“ A vizsgálat tehát most a dolgok sűrűjéhez ért. Avatatlanul nem lehetünk segítőtársak az összebonyolódott szálak kibogozásában. Az emlegetett százezrek „számláját” előbb-utóbb rendezik. Egy azonban kétségtelen: egyes vezetők önzése, magánakvalósága megsértette, háttérbe szorította a szövetkezeti demokráciát ★ Koda János 1961 tavaszától, a közös gazdaság megalakulásától elnöke az Uj Barázda Termelőszövetkezetnek. Mint a szövetkezeti mozgalom jó ismerője került a tsz élére, mivel ezt megelőzően évekig volt a Nyírbátori Járási Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője. Munkáját gazdag tapasztalattal kezdte és végezte a közös gazdaságban, megbecsült ember volt, példaként emlegették a járásban. Az utóbbi években azonban egyre több panasz hangzott el a közös gazdaság vezetésére, az elnök magatartására, a tagokhoz való nem megfelelő viszonyára. Többször tartottak a járási Vezetők ellenőrzéseket, figyelmeztetések hangzottak el, Ügyészségi, bírósági eljárásokra is sor került. Tízezres jogtalan jövedelem A járási munkabizottság vizsgálata legutóbb azt állapította meg, hogy a figyelmeztetések ellenére nem következett be lényeges változás a pénz- és anyag- gazdálkodásban, a közös vagyon védelmében. Az elnök cs néhány vezető a vezetőség és a kö2-, illetve a küldöttgyűlés fölé nőtt. Néhány dolog a munkabizottság megállapítása szerint. — Rendezetlen a földjárdák, (Féléve ment férjhez egy gépészhez, aki miatta vált el). — Ahhoz másnak semmi köze! — vág vissza bosszúsan, majd epésen hozzáteszi: — Maguk se voltak jobbak a Deákné vásznánál... Legfeljebb csőszköd- tek! Újabb, erősebb nevetés. (A rossz nyelvek szerint Sára néni fiatalabb korában a szőlőpásztor kunyhójába járt ki „csőszködni”). Az öregasszony elsápad, t mérgesen szívja fogatlan alsó ajkát, majd a legjobban nevető felé kiáltja: — Olyan kacarászik, akinek mindig rossz vót a fcé-, menyei jobban mondva eddig nem volt más, mint pénzügyi manőver: egyik oldalon kifizették, a másikon azonn 4 levonták „tartozások” címén. — A tagok által bevitt gyümölcsös területek kártalanítására biztosítottak hitelt a tsz-nek, de annak a felvételét elhanyagolták. — Közgyűlési jegyzőkönyv félreérthető megfogalmazása alapján a legtöbb szakvezető sokkal nagyobb jövedelemhez jutott, mint amilyet a rendelkezés megengedett. Az elnöknek 1965-ben például 7346 forint volt a havi — tsz-től és dotációként kapott — jövedelme, összesen 26 750 forintos túlbérezé.sel, Mandula Károly és Varga Zoltán havi 1500 forinttal vett fel többet. — A szövetkezet a gyengék közé tartozik, mégis, csak a vezetőség döntése alapján, betervezés nélkül, tetemes összegért két dohánypajtát alakíttatott át, így elestek az újak építése esetén járó több százezer forintot kitevő állami megsegítésről, — Alapos gyanú merült fel a vizsgálat alapján azzal kapcsolatban, hogy a szövetkezet elnöke, személyi haszonszerzés szándékával kötött megállapodást két budapesti üzletemberrel gombatermesztési üzemág létesítésére. Erről az üzemágról, persze, a valóságban szó sincs, a tsz vezetője csupán a közös gazdaság nevét és pecsétjeit adta a „bolthoz”. Talán elég is a felsorolásból, mert a járási tanács végrehajtó bizottsága által összeállított lista a felelősök és a felelősség megállapításáról több gépelt oldalt tesz ki és ennek mértékét a most folyó vizsgálatok állapítják majd meg. Maradjunk inkább a szövetkezeti demokrácia kérA tanév kezdetekor még igen nagy problémát jelentett Nyíregyházán a gyerekek óvodai elhelyezése. Főleg a Kert közi és a Malom utcai óvodáknál jelentkeztek súlyos nehézségek. A Kert közi óvodánál a kivitelező vállalat hibájából megrepedeztek a válaszfalak. És így a szokottnál jóval később indult az óvodai foglalkoztatás. Ugyanilyen problémák adódtak a Malom utcai óvodánál is, ahol a föld alatti vízvezeték- rendszert kellett teljesen felújítani. A felújításra mintegy 40 ezer forintot fordítottak. Az óvoda a városi tanács művelődési osztályának felújítási keretéből, mintegy 100 ezer forintos beruházásból a jövő évben külső tatarozást is kap. ——- i ..........Hatalmas hahota. (A nevető Piros nénihez ugyanis hosszú ideig egy kéményseprő járt kéményt kotorni, ha nem volt otthon senki). A megszólított arcára ráfagy a mosoly, de azért ö se hagyja magát: — Ha mán a felét lapátra tették, gyüjék a többi is! Zaj, helyeslés a „megcsí- pettek” részéről. Mindenki élvezi a játékot. — Ki is vót itt a papok szakácsnője? — ó, hogy az én istenem tapasztaná be a szátokat — morogja az egyik öreg. — Hát még az ilyesmit is felhány játok?! Bezzeg a nőtlen agronómust elhallgatjátok! Fuldokló nevetés. désénél. Vagyis annál, hogy á járási tanács érdekeit szakosztályra évek óta vizsgálták, felfedték a gazdasági, vezetési hiányosságokat és kedvező változás mégsem következett be. Mi ennek az oka? A járási vezetők azt mondják: a törvény annyit enged meg, hogy megvizsgáljuk az észrevételeket, bejelentéseket, határozatban kötelezzük a tsz vezetőit a hiányosságok megszüntetésére. Ezt vagy végrehajtják vagy sem. Ha nem, akkor újra figvelmeztetjük, vagy átadjuk az ügyet a bíróságnak. Az egyes személyekkel kapcsolatos döntés legtöbbször á közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tagok véleménye ■ Az Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai nemrég közgyűlésen ismerték meg azokat a problémákat. amelyeket a vizsgálat feltárt és a járási tanács végrehajtó bizottsá megvitatott. A tagok ké pártra szakadtak. A kül r • lepülésen élők inkább s : elmarasztalt vezetők mellett voltak, a községfcsli passzivitásba burkolóztak és elhagyták a közgyűlés helyét, mondván: úgyis úgy lesz, ahogy eddig volt, ahogv a felsőbbseg dönt. Ez a nagyfokú közömbösség lényegében újra csak a szövetkezett demokrácia nem megfelelő érvényesülésére vall, arra, hogy a tagok többségét távol tartották jogai gyakorlásától. Hogv ez így van. a termelőszövetkezet fennállásának hatodik esztendejében. a! ban nemcsak a tsz. hanem a községi és a járási vezetők felelőssége is nagyfokú. Samu Anett' Lényeges bővítést vélitek az ősz folyamán a Benczúr téri óvodánál is. Szolgálati lakás felszabadításával még 35 gyereket tudtak elhelyezni. Az átalakítás során új irodahelyiséget, gyermekeket fogadó szobát, szociális helyiséget létesítettek. Belső átalakításra közel 50 ezer forintot fordította :. Ebben a tanévben az elmúlt iskolai évhez viszonyítva 75 fővel emelkedett az óvodások létszáma. A városban minden óvodai ellátásra szoruló gyerek felvételt nyert. így ez évben több mint 1300 óvodás van már Nyíregyházán. A közeljövőben az Északi Alközpontban közel 2 millió forintos beruházással kezdenek hozzá 100 gyerek részére új óvoda építéséhez. (Két esztendeje, néhány özvegyasszony, nagy titokban, a házasság reményétől vezetve, gondozta a gyengélkedő agronómust). Marika, a szőke brigádve. zető kipirult arccal kiáltja feléjük: — Látjátok, mindenkire fújt mán a szél! — Dehogy is lelkem — szól sértett képpel a 70 éves Rózái néni. Mindenki kíváncsian néz rá. — Nem tudom miért, de kihagytatok... Pedig három erős férj dűlt ki mellőlem! (öl 1966. noveiaber 19. cMmatár&lÁ Ezerháromszáz óvodás gyerek Nyíregyházán Ahol nem érvényesülhet a smelheieti ileiriofcráoia ......................................•' _ - .......... .........- ------------------Kyfrbátor — ahol a feiatlltielí snindent lesietett ?
