Kelet-Magyarország, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ara so fillér 1966. NOVEMBER 19, SZOMBAT A LAP TARTALMÁBÓL: Röviriszoknyás kémek _____ (2. oldal) Különös „számla“ Nyírbátorban _______ (3. oIda J Döntött a fegyelmi hlzettsá* (4. oidai) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. Az ülésen Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának és a kongresszus határozatának tervezetét. [ A Magyar Szocialista Munkáspárt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, — amely a IX. kongresszus napirendjére kerül — Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára ismertette. A beszámolótervezet, a határozati javaslat és a szer vezeti szabályzattervezet fe­letti együttes széles körű vita után a Központi Bizottság az előterjesztéseket egy­hangúlag elfogadta. Átadták az Állami Biztositó új megyei székhazát Révai Zoltán igazgató sajtótájékoztatója az intézmény tevékenységéről Ünnepélyesen adták, át rendeltetésének az Állami Biztosító új megyei székhá­zát pénteken délelőtt Nyír­egyházán, a Zrínyi Ilona* utcán. Ebből az alkalomból megyénkbe érkezett Fe­hér Sándor, az ÁB vezér- igazgatója. Jelen volt a székházavatón Cs. Nagy • István, a megyei pártbizott­ság helyettes osztályvezető­je, dr. Fábián Laps, a me­gyei tanács vb titkára, dr. A Varsói Szerződés tagállamai katonai képviselőinek értekezlete 1966. november 14 és 17 között a Varsói Szer­ződés tagállamai hadsere­geinek képviselői Buda­pesten értekezletet tartot­tak, amelyen megtárgyal­ták . az egyesített fegyve­res erők állományába tar­tozó csapatok hadműveleti és harckiképzésével, harc- készültségével kapcsolatos kérdéseket. Az értekezlet baráti lég­körben 1 zajlott le. A meg­tárgyalt kérdésekben teljes nézetazonosság és egyetér­tés volt. Az értekezlet részvevői meglátogatták a Magyar A párti* on grreeezus tiszteletére: 28 milliós túitelpesítés a konzervgyárban A Nyíregyházi Konzerv­gyár ebben az évben — bár a Konzervipari Tröszt ezt túlzottnak tartotta — 259 millió 630 ezer forint értékű termék elkészítését tervezte. A gyár évi tervét októ­ber 17-én teljesítette és várható, hogy év végéig 28 millióval túl is fogják teljesíteni. Nem volt mellékes az évi jó munka szempontjából a dolgozók kongresszusi ver­senye. Fontos szerepet ját­szott a vállalásokban a költségek csökkentése. Amikor a dolgozók a lehe­tőségeket felmérték, a gyár vezetői legfeljebb másfél millió forintos megtakarí­tást vártak év végéig. Ez azonban már szeptember 30-ig (az októberi eredmé­nyeket még nem tudta ér­tékelni a könyvelés) 2 millió 29 ezer forintos megtakarítást hozott. A dolgozók vállalták, hogy a termelésben csök­kentik a selejtet és ^igye­keznek javítani az első osz­tályú termékek arányát. A gyár péntekig kiszállított, kül- és belföldre menő ter­mékeinek 99,7 százaléka el­ső osztályú volt. Ez az eredmény önmagáért be­szél. Az éves exporttervet péntekig 86,7 százalékban teljesítették és várható, hogy év végéig még . 5 szá­zalékkal túl is szárnyalják az előirányzatot. Erre már Épül, szépül a Déli Alközpont Néphadsereg és az ideigle­nesen Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok alakulatait, megtekintették azok gyakorlatait, bemuta­tóit. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnöke no­vember 17-én fogadta A. A. Grecsko, marsallt, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, va­lamint a tagállamok kato­nai küldöttségeinek veze­tőit és meleg, baráti be­szélgetést folytatott velük. elkészült az áru, és csu­pán az időjárás vagy a vasút befolyásolhatja a szállítást. , A gyár munkájában és a kongresszusi vállalások teljesítésében nagy ’ szerepe van a brigádok versenyé­nek is. A gyárban 16 — közöttük négy szocialista — brigád versenyez és ösz- szesen 168 dolgozót mozgat­nak meg. Említésre méltó a lap­kaüzem dolgozóinak helyt­állása. Az orosházi üveg­gyár nem tudta szállítani az ötliteres üvegekből fel­adott megrendelést, s eze­ket kisebb üvegekkel pó­tolták. A termelés gyors üteme miatt egyébként is nagy szükség volt az üvegeket lezáró lapkákra, a gépek kapacitása nem fe­dezte a túlteljesítéshez a szükséges mennyiséget, és az ország többi gyára sem tudott segíteni. A lapkaüzem három szocialista brigádjának tag­jai önként vállalták,, hogy hat vasárnapon át három műszakban dolgoznak. Áll­ták adott szavukat. A dolgozók jó munkájá­ból következik, hogy a gyár működése gazdaságo­sabb. a tervezettnél. Ezt pontosan kifejezi az, hogy az éves szinten tervezett nyereségnél az idén előre­láthatólag 9 millió 600 ezer forinttal többet adnak a népgazdaságnak. (ki) Eördögh János, a városi ta­nács vb elnökhelyettese, to­vábbá a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, a társintézetek vezetői, kö­zöttük Vezsenyi Andor, az MNB megyek igazgatója, Bojtos István, ae OTP me­gyei igazgatója, valamint a szomszédos Hajdú és Bor­sod megyei ÁB igazgatói. Fehér Sándor vezérigazgató adta át a több milliós léte­sítményt, mely az eddinél lényegesen kedvezőbb körül­ményeket nyújt az ÁB dolgozóinak fontos munká­juk ellát4sára­Délután sajtótájékoztatót tartottak a székházavatas alkalmából. Elsőként Erős Rezső, az Állami Biztosító főigazgatóságának osz­tályvezetője ismertette a sajtó, a rádió és a televízió munkatársaival az ÁB 17 éves fejlődését. Többek kö­zött elmondotta, .hogy az ez idő alatt ’ a díjbeszedés a huszonötszörösére, a kifi­zetés pedig a hatvanszorosá­ra emelkedett. Hangsúlyoz- . ta, különösen a termelő­szövetkezetek szempontjá­ból jelent nagy segítség a! az Utóbbi öt esztendőben az ÁB által nyújtott, kártérítés, mely országosan 2,5 milli­árd, megyei vonatkozásban pedig a második ötéves terv idején 250 millió forint volt Ezt követően Révai Zol­tán, az ÁB megyei igazgató­ja ismertette a biztosító 1966. évi tevékenységét Szabolcs-Szatmárban. Kö­zölte, hogy az idén a nö­vénykárok alakulása ked­vezőbb a korábbiaknál: ke­vesebb volt a „jeges nap”, kisebbek voltak az ár- és belvízkárok. Ennek e1 lenére az idén is számottevő se­gítséget nyújtott az ÁB a biztonságos termeléshez. Ezt igazolja, hogy a tsz-eknek az idén tíz hónap alatt 21,5 millió forint jégkártérítést fizettek ki. Ez leginkább a kisvárdai járás közös gazda­ságait érintette. A tuzséri Rákóczi Tsz-nek például a gyümölcsösben keletkezett károkért több. mint 2 mii- millió forintot térítettek meg. A fényeslitkei ■ Gárdo­nyi Tsz 837 ezer forintot ka­pott, míg a kalászos és ka­pás növényekben bekövet­kezett elemi kár pótlására ,a laskodi Vorosilov Tsz tagsága közel egymillió fo­rintot kapott az ÁB-tól. Megtudtuk: a fagy okozta károk térítése címén az idén 1 millió 300 ezer fo­rinthoz jutottak a tsz-ek, melyből főként a nyíregyhá­zi és a vásárosnamenyi já­rás közös gazdaságai része­sültek. Annak ellenére, hogy megyénkben nem volt je­lentősebb árvíz, az általa okozott kár pótlásaként 2 millió forintot fizetett ki az ÁB. A csengerújfalui Béke Tsz például így jutott fél­millió forinthoz.. Elmondta a megyei igazgató, hogy az idén fokozódott megyénk­ben az állatkár: az elhullá­sok és a kényszervágások miatt eddig 11 millió fo­rint kártérítést fizetett az ÁB megyénkben, annyit, amennyit’ tavaly egész év­ben. Mindent egybevetve: az év eddigi részében me­gyénk tsz-ei 38 millió forint kártérítésben részesültek. Szólt az egyéni biztosítás szélesedéséről. arról, -hogy jelenleg a megyei apparátus 125 ezer darab, több évre szóló vagyon- és személy- biztosítást kezel. Ezentúl több tízezer darab rövid tar­tamú biztosítást- vesznek fel évenként. Sok olyan tsz van megyénkben. ahol a tagság 90 százaléka rendel­kezik háztáji biztosítással. Kitűnt továbbá, hogy októ­ber végéig az idén 10 200 va­gyon- és közel 4 ezer sze­mélybiztosítási kárt ren­deztek megyénkben, 13 milliós összeggel. Végezetül hangsúlyozta: a jövőben a lakosság még szé­lesebb rétegeivel igyekeznek megismertetni a hagyomá­nyos és az új biztosítási for­mákat. E munkában a most átadott impozáns székház nagy segítségére lesz az Állami Biztosító megyei munkatársainak. A sajtótájékoztató befeje­zéseként az ÁB vezetői vá­laszoltak az újságírók kér­déseire. Épül, szépül Nyíregyhá­za Déli Alközpontja. A XII. számú általános isko­lában 828 gyerek 4anul. A kétemeletes és tizenkét tan­termes iskola modern fel­szerelése, igazi otthont nyújt. A legutóbbi értéke­lés szerint tanulmányi át­laguk révén a nyíregyházi iskolák közötti versenyben a második helyen állnak. Tornatermük a sportolási igényeket szolgálja. Kor­szerű konyhájukban 450 ebédet készítenek naponta. Az új lakóterület növeke­dése az iskola fejlődésével jár együtt. Jövőre újabb négy tanteremmel bővül az iskola. Foto: Hammel József A családi események társadalmi megünneplésének helyzete a megyei tanács yh előtt A családi események tár­sadalmi megünneplésének helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztés szerint a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának két évvel ezelőtt hozott határozata óta az alsóbb tanácsok is többet foglalkoztak a csa­ládi ünnepségek szervezé­sével, a fél Világosító mun­kával, s igyekeztek kielé­gíteni az ilyen irányú igé­nyeket. Az új formák nép­szerűsítését szolgálták az anyakönyvvezetők és nép­művelőd részére rendezett járási vagy körzeti tapasz­talatcserék. Az ünnepségek megrendezésének segítésé­hez módszertani kiadványt adtak ki a megyében. A művelődési intézmények is segítséget nyújtanak a köz­reműködő műkedvelő mű­vészeti csoportok munká­jához, műsoranyaggal, fel­szerelésekkel támogatták a rendezvényeket. Ujfehértón, Szatmárcsekén, Záhony­ban, Ibrányban. Vásárosna- ményban új énekegyütte­sek alakultak. Mindezek hatására váltakozó ered­ményeket értek el. Néhány járásban tavaly az előző évhez képest jelentős fej­lődés volt a családi esemé­nyek társadalmi módon való megrendezésében. A lehetőségeket azonban még korántsem használták ki. A felvilágosító munka sem elég széles körű. A végrehajtó bizottság határozata szerint töre­kedni kell annak elérésé­re, hogy a családi esemé­nyek társadalmi ünnepsé­gei mind külsőségeiben, mind tartalmában olyanok legyének, amelyek az igé­nyeket, beleértve a helyi szokásokat is, egyaránt kie­légítsék. Gondos, körülte­kintő munkával biztosítani kell, hogy községenként legalább egy-kettő, város­ban ennél több alkalmas személy legyen ezen ün­nepségeken való közremű­ködéshez. Bár az elmúlt években a tárgyi feltéte­lek is sokat javultak, a jövőben célratörőbben kell fáradozni azon, hogy a legszükségesebb eszközök, felszerelések rendelkezésre álljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents