Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

XXMl. ÉVFOLYAM, 24«. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. OKTÓBER 11, KEDD Helytállás a kongresszusi munkaversenyben Az idei esztendő első munkanapja hazánk, me­gyénk új 5 éves tervének kezdete volt. Nehéz, de szép és további gazdago­dást ígérő célok megvaló­sításához láttunk. Ered­ményeink és meglévő gondjaink mérlegelése után új üzemek, lakások, isko­lák, kórházak építését, az életkörülmények további javítását vázoltuk magunk elé. S mert a párt megfon­tolt politikáját tükröző harmadik 5 éves tervünk nem kendőzte nehézsége­inket, avult módszereinket sem, a jobb munka igény­lése széles körű helyeslés­sel találkozott. Ha nem is olyan külsőségek közepet­te, mint korábban, de 1966 első termelési tanácskozá­sain a munkások százai, ezrei álltak fel, kértek szót s tettek ígéretet még fe­gyelmezettebb munkára, hívták versenyre társaikat a költségek csökkentésé­ben, a minőség javításá­ban. Kifejező visszhangja volt ez a szinte valameny- nyi üzemben elhangzott, írásba foglalt vállalássoro­zat újabb céljainknak: a dolgozók ezrei támogatják, helyeslik a párt politiká­ját a szocializmus teljes felépítésének meggyorsítá­sára. Tisztában vannak az­zal, hogy az egyes tervfe­jezetek. az egyénnek még több és jobb élelmet, ru­házatot, kulturáltabb la­kást, biztosabb megélhe­tést jelentenek. S ha mind­ezért az eddiginél jobban kell dolgozni, szívesen te­szik. Erről tettek bizonyságot a szabolcsi-szatmári üze­mek dolgozói, amikor áp­rilisban — a SZOT és a KISZ felhívása után — újabb munkafelajánlásokat kezdeményeztek a párt kö­zelgő kongresszusa tisztele­tére. Alapos megfontolás nyomán tárták fel a gaz­daságosabb munkavégzés újabb lehetőségeit s reális vállalásokkal egészítették ki év eleji Ígéreteiket. A megyei építőipari vállalat dolgozói évi 603 lakás he­lyett 630 megépítésére vál­lalkoztak, a Tiszavasvári Alkaloidában közel fél­milliós értékű anyag meg­takarítását Ígérték, a má­tészalkai fűtőház dolgozói vállalták, hogy az év 11 hónapjában annyi szenet takarítanak meg, amennyi fedezi egész decemberi igényüket. Hosszan lehetne sorolni a komoly, konkré­tan mérhető vállalásokat a minőségjavításra, a takaré­kosságra, a gazdaságosság fokozására, az export ma­radéktalan teljesítésére, a műszaki fejlesztési tenniva­lók megvalósítására. Igaz, hiányoznak ezekből az Ígéretekből, a nagy sza­vak, de annál jobban ráirányították a figyel­met a munka jobb megszervezésére, a munka, a termék iránti személyes felelősségre, a pazarlás megszüntetésére. A munka örömét, izgalmát adó ver­senyek kezdeményezői ezúttal is a szocialista cí­mért dolgozó brigádok vol­tak Az év első felében már 1308 brigád több mint 12 ezer tagja küzdött a megtisztelő címért me­gyénkben, közülük mint­egy 700 kollektíva telje­sítette a követelményeket. örömmel állapította meg a napokban a párt megyei végrehajtó bizott­sága, hogy megyénk dolgo­zói nem pillanatnyi fellán­golásnak szánták a kong­resszusi munkaverseny kezdeményezését. Példás igyekezettel állják adott szavukat, s termelési si­kerekkel készülnek életünk, továbbhaladásunk fontos eseményére, a párt no­vemberi kilencedik kong­resszusára. A már említett építőipari vállalat munká­sai hat hónap alatt 213 helyett 335 lakást adtak át, majdcsak ezer munka­napot megtakarítva ezál­tal. Tiszavasváriban az éves anj'agmegtakarításnak már több mint a három­negyedét teljesítették. A mátészalkai fűtőháziak már júliusig 734 tonna, fél­millió forint értékű tüzelőt takarítottak meg. Nyírbog- dányban az olajipar dolgo­zói 900 ezer forinttal csökkentették a feldolgozá­si költségeket. A megye három téglagyárának mun­kásai egymillióval több téglát égettek, mint amit a terv részükre megszabott. Bíztató eremények tapasz­talhatók a Szerencs—Nyír­egyháza vasútvonal villa­mosításánál, ahol a kivite­lező vállalatok szocialista szerződést kötöttek: a párt- kongresszus tiszteletére határidő előtt átadják a létesítményeket, hogy mie­lőbb befuthasson az első villanymozdony Szabolcs- Szatmárba. Önmagukért beszélnek ezek a tettek Végrehajtóik a kétkezi munkások, a mű­szakiak nemcsak megértet­ték, hogy többet osztani csak a jobb munka gyü­mölcséből lehet, hanem szavak helyett szorgalom­mal igazolják bizalmukat a párt és politikája iránt. E bizalom egyik kifejezője a kongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny, mely­ben a helytállás nem könnyű, hiszen a vállalások sem a látszat kedvéért va­ló általánosságok. Minden eddiginél nagyobb figyel­met, szigorúbb munkafe­gyelmet, bátrabb önálló kezdeményezést követel az ígéretek valóra váltása. Uj munkamorálhoz igazítja ez a verseny a vezető és a beosztott dolgozót, egy­szerre növeli a velük szem­ben támasztott követelmé­nyeket. Éppen ezért most látha­tóbban kiviláglik a néhol tapasztalható sablonosság, kényelmesség is. Ahol a gazdasági vezetők nem éreznek felelősséget a dol­gozók kezdeményezése, a kongreszusi verseny fel­karolásáért s rendszertele­nül értékelik az elért ered­ményeket, nem adnak nyil­vános elismerést a leg­jobbaknak, ott kedvüket vesztik maguk a dolgozók is. Ha a dolgozók nem látják a részeredményeket, amihez igazodhatnak — állapította meg a párt me­gyei végrehajtó bizottsága — épp oly káros, mintha minden eredményt a mun­kaverseny javára könyvel­nek el. Mindkettőre akad még példa megyénkben s mindkettő árt a kongresszu­si verseny tekintélyének. Hiba, hogy kevés még a komplexbrigád, ahol a munkások a műszakiakkal szorosan együtt küzdenek a sikerekért. Pedig ez felmérhetetlen érték a szo­cialista munkakollektívák kialakításában. Gond, hogy a kongresszusi verseny élenjáróit csak kevés he­lyen jutalmazzák, tüntetik ki menet közben. Pedig a részsikerek erkölcsi és anyagi elismerése nagy vonzó erő, követésre ser­kentő megbecsülés. Sürgős feladat tehát a verseny nyilvánosságának megte­remtése, melyre jó alkal­mat kínálnak a termelési tanácskozások, a taggyűlé­sek, ahol nemcsak a leg­szorgalmasabb dolgozókat, brigádokat lehet megdi­csérni: el lehet — és el is kell! — mondani a további feladatokat, ismer­tetni a várható akadályo­kat, melyek fokozott helyt­állást követelnek Tekin­tettel arra, hogy sok he­lyütt már teljesítették ko­rábbi ígéretüket a dolgo­zók módót kell adni rá, hogy újabb vállalásokat tehessenek az éves terv még sikeresebb teljesítése érdekében. Ahol viszont még hiányzik a kongresz- szusi vállalás valóra váltá­sának jelentős része, ott a gazdasági irányítók a mozgalmi vezetők teremt­sék meg a jobb munka feltételét, hogy anyag­hiány, géphiba vagy hely­telen szervezés ne gátolja a munkásokat adott szavuk megtartásában. Gazdasági vezetőink fel­adatát meghatározza az is, hogy akik felelősek len­nének a kongresszusi mun­kaverseny értékeléséért, el­foglaltságra hivatkoznak s ha meg is teszik azt, gyak­ran formálisan, gépiesen és — milyen bántó! — pontatlanul. Az elfoglalt­ság köntösébe bújtatott kényelmesség nemcsak a gazdasági mutatókra hátrá­nyos, de nehezen pótolható veszteséget okoz a mun­kások gondolkodásában is. Ha a munkások őszinte szándéka egyes vezetők nemtörődömségén hal el, csalódásuk több mint kedv- vesztés. A nehézségek őszinte feltárása is egyik formája a kongresszusi verseny résztvevői megbe­csülésének: ha ők érzik, hogy most sok múlik raj­tuk, nem kerülik a dolgok nehezebb oldalát. A megbecsülés sok for­máját lehet és kell fel­használni a munkások el­ismerésére. Ezért határo­zott úgy nemrégiben a párt megyei végrehajtó bizottsága, hogy a kong­resszusi munkaverseny leg­jobb megyei vállalatait az év végi értékelés alapján oklevéllel jutalmazza, mely sokáig emlékeztet a példás helytállásra. Szovj et—1 eit gyei tárgyalások Moszkvában Moszkva (TASZSZ): Az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meg­hívására hétfőn reggel len­gyel párt- és kormánykül­döttség utazott hivatalos lá­togatásra Moszkvába. A küldöttség vezetője: Wla- dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankie- wicz, a lengyel miniszter- tanács elnöke. A vnukovói repülőtéren, ahol az IL—18-as különre- pülőgép leszállt a LEMP és a lengyel kormány vezetőit Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői, a moszkvaiak ezrei köszöntötték. Üdvözlő beszédében Le­onyid Brezsnyev hangoztat­ta, hogy a látogatás a két párt és a két ország állandó­an erősödő és fejlődő barát­ságának egyik megnyilat­kozása. A szovjet kommu­nisták, a Szovjetunió min­den dolgozója nagy jelentő­séget tulajdonit ennek a ba­rátságnak és mindent meg­tesz azért hogy az egyre erősödjék és sokoldalúbbá váljék. Mindenkor nagyra érté­keljük azt a lehetőséget, hogy eszmecserét folytatha­tunk a LEMP és a Lengyel Népköztársaság vezetőivel. Ez alkalommal is szép számmal akadnak időszerű problémák, amelyeket kö­zösen meg kell vitatnunk, amelyekről elvtársi tanács­kozást kell tartanunk. Meg vagyunk róla győződve, hogy megbeszéléseink gyümöl­csözőek lesznek, — jelentet­te ki Leonyid Brezsnyev. Wladyslaw Gomulka vá­laszában hangoztatta: A lengyel és a szovjet párt és kormány képviselői­nek minden egyes találkozá­sa figyelemreméltó sza­kasz együttműködésünk és barátságunk fejlesztésében. Gomulka kijelentette: meg­győződése, hogy a tárgya­lások elősegítik majd a sokoldalú gyüttműködés kiterjesztését és fejleszté­sét, különösen gazdasági té­ren tovább szilárdítják a két párt, a két nép egységét és szolidaritását. A LEMP első titkára hangsúlyozta, hogy Len­gyelország és a Szovjetunió barátsága a szocialista kö­zösség egységének fontos eleme. A repülőtérről a lengyel küldöttség rezidenciájára, a Kremlbe hajtatott. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői hétfőn s Kremlben tárgyalásokat folytattak a lengyel párt- és kormányküldöttséggel. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Szuszlov Jurij Andro­pov és más hivatalos szemé­lyiségek, lengyel részről Wla­dyslaw Gomulka, Jozef Cy- rankiewicz és a küldöttség tagjai vettek részt a tár­gyalásokon. TANÁCSÜLÉSEKEN HALLOTTUK-• Szélesedett a szocialista demokratizmus a csengeri és a tiszalöki járásban A közelmúltban két já­rási tanácsülésen is napi­rendre tűzték a szocialista demokratizmussal kapcsola­tos tanácsi feladatokat a Hazafias Népfront és a ta­nácsok kapcsolatát. Megállapították: az el­múlt tanácsválasztás óta a tanácsülések színvonala sokat javult a tiszalöki já­rásban. Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy a ta­nácsok elé kevesebb, de jobban kidolgozott napiren­dek kerüljenek. A munka­tervek összeállításánál min. den esetben kikérik a Ha­zafias Népfrontbizottságok és a tömegszervezetek vé­leményét is. Különösen nagy feladat vár a tanácsokra az egyes fontos napirendeknek a lakossággal történő elő­zetes ismertetésében. Ilye­nek a községfejlesztési ter­vek, községrendezés, iparpo­litikai tervek megvitatása. Eredményes szervezőmen_ kát végeztek a csengeri ta­nácsok a lakosság széles kö­rű mozgósításában, ha a mindenkit érintő feladatok megoldásáról volt szó. Az utóbbi három évben tízmil­lió forint értékű községfej­lesztési feladatot oldottak meg, illetve építkezést vé­geztek el A múlt évben csak a társadalmi munka értéke megközelítette a há­romnegyedmillió forintot. A csengeri járásban az elmúlt tanácsválasztáson 67 állandó bizottságot hoztak létre. Bár ellenőrzési tevé­kenységük javult, de a jogi korlátozások miatt munká­jukat gyakran nem lehet a kívánt tartalommal megtöl­teni. Hasonló a tapasztalat a többi járásban is. Sokkal helyesebb kezdeményezés, hogy egy-egy feladat meg­oldására ideiglenes bizottsá­got hoznak létre. Mindkét járásról el lehet mondani, hogy jó a kapcso­lat a tanácstagok és válasz­tóik között. A tiszalöki já­rás községeiben rendszere­sen vezetik a közérdekű be­jelentések naplóját, melybe minden javaslatot, észrevé­telt bejegyeznek s a lehető, ségekhez képest igyekeznek segíteni rajta. Különösen a tiszalöki járásban érezhető a lakosság nagyobb érdek­lődése az őket közvetlenül érintő feladatok megoldá­sában. Ezt bizonyítja, hogy az egy keresőre jutó társa­dalmi munka értéke évente eléri a hetven forintot, mely megyénkben az egyik legmagasabb. Hiányosságként értékelték — elsősorban a csengeri járásban — hogy az egyes tanácstagok túlterheltek. Egy embernek tucatnyi funkciója van, s így vala­mennyit aligha tudhatja precízen ellátni. Mindkét járási tanácsülés határozatban rögzítette a további feladatokat. Kér­ték, hogy a Hazafias Nép­frontbizottságok nyújtsanak nagyobb segítséget a továb­biakban a tanácstagoknak, kísérjék jobban figyelemmel munkájukat és személyesen is foglalkozzanak azokkal, akik kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. bt A magyar parlamenti küldöttség Kijeiben Kijev, (MTI): A Szovjetunióban tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség hétfőn délben vi­déki útjának második állo­mására, Kijevbe érkezett hogy eleget tegyen Ukrajna Legfelső Tanácsa meghívá­sának. Parlamenti küldöttségünk fogadására a repülőtéren megjelentek A. Botvin, az Ukrán Legfelső Tanács el­nökhelyettese a kijevi párt- bizottság első titkára, Vaszi­li) Klimenko az Ukrán KP Központi Bizottsága a Politikai Bizottságának tag­ja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, I. Szavcsuk a kijevi területi végrehajtó bizottság elnö­ke A. Zlenko az Ukrán Legfelső Tanács elnökségé­nek titkára miniszterek az Ukrán—Magyar Baráti Tár­saság vezetőségi tagjai. A magyar parlamenti kül­döttség hétfőn délután ud­variassági látogatást tett az Ukrán Legfelső Tanács elnökségénél ezt követően a magyar delegáció kegyelete jeléül hatalmas élővilág-ko­szorút helyezett el a nagy honvédő háború hősi halot­tainak kijevi emlékművé­nél, majd városnéző körútra indult

Next

/
Thumbnails
Contents