Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
A kommunisták felelősségével Készülnek a radiátorok az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében. Harmadik negyedéves tervük sikeres tül: ***jesítése után azon igyekeznek, hogy a kongresszusi versenyvállalásnak megfelelően már december 20-ra befejezhessék éves tervüket. Foto: Hammel J. Harmincnyolc lakás a 33 méter magas toronyházhan Még az idén tető alatt az Északi Alközpont legmagasabb épülete Nemrégiben fejeződtek be azok a párttaggyűlések vállalatunk alapszervezeteinél, amelyeken megvitatták az MSZMP IX. kongresszusának irányelveit, a szervezeti szabályzattervezetet. Meg. választották a vezetőségeket jelölő bizottságokat, akik nagy körültekintéssel kezdték meg munkájukat. Valamennyi taggyűlésürL kön egységesen állapította meg a párttagság: a párt irányításával többé kevésbé eleget tettünk a feladatoknak, melyből nagy részt vállaltak magukra a kommunisták, kiváló dolgozóink, szocialista brigádjaink, a munkások zöme Olyan kedvező légkör alakult ki a taggyűléseken ahol minden kommunistát áthatott a munka iránt érzett felelősség. A kongresszusi irányelvek megvitatásának tükrében pedig, nagyban előtérbe kerültek a sajátos adottságok, az egyes kommunisták konkrét tevékenysége az elmúlt években, de már a jövőre vonatkozóan is. Ezt annál is jobban üdvözöljük, mert a jövőben to. vább fog gyorsulni megyénkben az építkezések üteme, ami egyrészt a szocializmus természetszerű előrehaladásából, másrészt abból 'fakad, hogy a párt legfelsőbb vezetésének reális értékelése alapján hozott határozatok előtérbe helyezték a megye fejlődésének ütemét, amely a harmadik ötéves tervben már kezdetét is vette. Ennek alapján jelentős ipari, egészségügyi és kulturális létesítmények épülnek a következő években, amelyek részben már megkezdődtek, mint például a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, a megyei kórház bővítése, Záhony térségének fejlesztése, a Tiszavasvári Alkaloida nagy rekonstrukciója, a Nyíi-egyházi Gumigyár és így lehetne sorolni tovább. Ennek során már ebben az évben több mint 400 millió forint termelési értékű beruházást valósít meg vállalatunk. Ez nem kis összeg, de az 1967-es év még nagyobb követelményt állít elénk. A különböző beruházást szervek már bejelentették igényeiket. Meglepően nagynak mutatkozik. Eddig több, mint 560 millió forint az 1967-es építési igény! Megyénk fejlődésének szempontjából igen előnyös ez a növekedés, de ugyanakkor nagy erőfeszítés elé állítja építőiparunkat. Az előkészítő és vezetőségválasztó taggyűléseken mér ismertettük ezeket a várható feladatokat. A kommunisták úgy fogadták, hogy okosabb gazdálkodással na. gyobb cselekvőképességgel, a műszaki és fizikai dolgozók kölcsönös összefogásával, erőfeszítéseivel megvalósíthatók. A pártbizottság arra használta fel a taggyűléseket, hogy a kommunisták kezdeményezésével az egész vállalatot alkalmassá tegyük a feladatok végrehajtására, természete, sen figyelembe véve a gazdaságosságot, és még az eddigieknél is gyorsabb és jobb minőségű munka végzését. A taggyűlések egyik fő feladatukká tették: keresni azokat a módszereket. a pártmunka azon eszközeit, melynek segítségével a párt- szervezetek megfelelően tudják majd irányítani azt' a termelőegységet, amely hozzájuk tartozik. Mint ahogy a gazdasági irányítás rendszerében úgy a pártmunkában is új módon kell dolgozni, ha eleget akarunk tenni a követelményeknek, a feladatok teljesítésének. E célkitűzésekről folytatott beszélgetést a párttagság részéről a megfontoltság, a felelősségérzet, a segíteni akarás jellemezte. A meglévő hibák bírálatából is a segítő szándék csendült ki. Igaz, nem egy taggyűlésen élesen bírálták azokat, akik nemtörődömségből, felelőtlenségből kárt okoznak az anyagszállításoknál és az anyaggazdálkodásban. Egye. sek — akarva, vagy akaratlanul is — az ellenőrzés elmulasztásából a jövőben is sok kárt okozhatnak a vállalatnak. Helyesen mondták a kommunisták: „A gazdaságvezetés anyagilag is vonja felelősségre a felelőtlen, nemtörődöm embereket... Hisz nem megengedhető hogy százezrek csak úgy „elfollyanak” a nép, s mindnyájunk vagyonából. Ma már a középszintű gazdaságvezetők arra sem hivatkozhatnak, nem becsülik meg munkájukat — akár anyagi vonatkozásban is...” Véleményünk szerint a nemrég megtartott taggyűlések és a vezetőségválasztó tanácskozások betöltötték feladatukat. A jelölő bizottságok nagy aktivitással dolgoztak azért, hogy azok az elvtársak kerüljenek a párt. vezetőség élére, akik felkészültségüknél, tekintélyüknél fogva élvezik a tagság bizalmát. Természetesen figyelembe vették építőiparunk sajátosságát a szétszórtságot, és azokat javasolták akik beosztásuknál fogva a területen mozogni is tudnak. Az új pártvézető. ségek képesek lesznek arra, hogy majd a IX. pártkongresszus határozata szellemében mozgósítsák a dolgozókat a kezdeményezésre, az építési határidők betartására, a jobb minőségi munkára, a társadalmi tulajdon védelmére, a lazaságok megszüntetésére. Képesek lesznek arra, hogy biztosítsák adott területükön a párt vezetését és irányítását. Szabó Gyula, az ÉM megyei Építőipari Vállalat pártbizottság titkára j Teljes erővel épül megyénk első kilencemeletes toronyháza az Északi Alközpontban. Tekintve, hogy ilyen magas házat eddig Szabolcsban nem építettek, egész sor műszaki problémával kell a kivitelezőknek megbirkózni. Egy brigádot tapasztalatcserére küldtek Debrecenbe és Kecskemétre, ahol tanulmányozták a csúszózsalus technológiát, mely számukra teljesen újnak számított. Az építők már a negyedik emelet zsaluzásánál tartanak. Minden erőt mozgósítanak annak érdekében, hogy még a téli időjárás beállta előtt tető alá hozzák az épületet. így lesz lehetőség a téliesitésre, és a szakipari munkások már benn dolgozhatnak. A kivitelezők ezt az épületet kísérletnek tekintik, ezen tanulják meg a munkafogásokat A helyszínen kísérletezték ki a beton keverési arányát is. A befejezésig négyszer kell elvégezni ezt a munkát, hiszen hogy ezenkívül még két toronyház készül az Északi Alközpontban, azoknál már nem lesznek ilyen gondok. Várható, hogy a kivitelezés is éppen ezért gyorsabb lesz. A második toronyház alapozását már mintegy ötven százalékig elvégezték, a harmadiknál pedig a földmunkán dolgoznak. A 33 méter magas épületben 38 család kap kényelmes otthont. Három toronyházzal tehát 114 család lakásgondjain tudnak segíteni. Természetesen mindegyikbe liftet építenek be, s a lakásokat központi fűtéssel látják «1- S°k bírálat hangzott már el a tízszintes lakások miatt A leggyakoribb kifogás, hogy nem illeszkednek bele a városképbe. A tervezők szerint ilyen probléma nem lesz, hiszen a három toronyházat egymás mellett, háromszög alakban helyezik el, így valósággal külön egységet alkotnak. Érdekes, impozáns színfoltja lesz Nyíregyházának. A magas épületek készítése különben nagyon gazdaságos. Jó hatásfokkal öt emeletig és nyolc emeletesnél nagyobb házakat lehet építeni. Különösen mióta sikerrel alkalmazzák a csúszózsalus rendszert, a bekerülési összeg lényegesen kevesebb lett. Kár, hogy az Építőipari Vállalatnak jelenleg csak egy zsalurendszere van, így addig nem kezdhetnek másik lakás építéséhez, amíg az elsőt be nem fejezik. A gazdaságosságot mutatja, hogy egy toronyház bekerülési költsége 5 millió 691 ezer forint A gazdaságosságon kívül igen nagy előnye, hogy kevés helyet foglal el. Mindinkább ezt az előnyös tulajdonságát veszik figyelembe a városrendezők. hiszen a városközpontokban rendszerint kevés hely áll rendelkezésre. Éppen ezért nemcsak az Északi Alközpontban, hanem Nyíregyháza más részén is akarnak toronyházakat építeni. A beruházók már megtették az előkészületeket hogy a víztorony szomszédságában 9—11 emeletes lakóházakat építsenek. A kivitelezést előre láthatólag egy-két éven belül megkezdik. B. F. az alsóbb emeleteken nagyobb szilárdságú betonra van szükség, mint a felsőbb szinteken. Tekintve, 1 941 október 6-án este 8 óra felé, a háborús elsötétítés miatt rosz- szul világított belvárosi utcákon egyesével és kis csoportokban ifjúmunkások tünedeztek fel. Beszélgetve, nyugodtan sétáltak a Hold utcán, a Báthori utcán, a Kossuth téren a Batthyány tér felé. Jöttek kettesével, hármasával mások is, akik kevésbé voltak nyugodtak, — ide- oda tekingettek — a detektívek. Egy adott pillanatban a munkásfiatalok a tér közepére gyülekeztek, menetbe sorakoztak, körbejárták a teret, majd némán tisztelegve megálltak a 13 aradi vértanú emlékére emelt Batthyány-örökmécses előtt. Két fiatal koszorút helyezett a szobor talapzatára. Nem voltak zászlók, nem volt beszéd, még hangos szó sem hangzott el, s a tisztelgés után a tömeg némán szétoszlott. Ennyi volt az egész. Sikerült. Néhány száz fiatal vett benne részt, de a siker nagy önbizalmat, bátorságot adott a további nagyobb lépésekhez. A készenlétben álló rendőrök és detektívek nem avatkozhattak be nem volt ürügyük, hiszen azt még ők sem vitathatták el, hogy az aradi vértanúk emlékművét bárki megkoszorúzhatja. Ez volt a nyitánya, első nyílt akciója annak a harcnak, amelyet a kommunista párt a háború és a fasizmus elleni egységfront megteremtéséért, a független szabad demokratikus Magyar- ország kivívásáért indított. E programban jelentős szerepe volt azoknak a forradalmi hagyományoknak, amelyek minden magyar lelkében — 4Ö-ra emlékezve — mélyen éltek. A függetlenség a németekkel való szakítást jelentette. „Ne higyj magyar a németnek, akármivel hitegetnek”” — ezt mindenki már iskolásgyermek korában megtanul, ta. A szabadság és a demokrácia jegyében léptek fel a márciusi ifjak: 1941- ben ennek követelése a magyar fasiszta diktatúráéi, vesztését is jelentette. Petőfi, Kossuth Táncsics minden szava új értelmet nyert. Az első akciót egyre jelentősebb események követték. November 1-én, halottak napján, a Kerepesi temetőben, a Kossuth mauzóleumnál és Táncsics sírjánál már ezres tömeg tüntetett. Itt már részt vettek a parasztfiatalok képviselői és — a Horthy-rendszer idején első ízben — az egyetemi ifjúság küldöttei is, A tüntetéseknél még fontosabb volt az a párbeszéd, amely a kommunisták kezdeményezésére a magyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult, ennek nyílt fórumává a Népszava és a Szabad Szó vált. A Népszavában a szociáldemokraták mellett^ a kommunisták is kifejtették nézeteiket, a Szabad Szó pedig a dolgozó parasztság felé közvetítette a Függetlenségi Front eszméit. Mun. kás—paraszt, találkozók jöttek létre, falusi csoportok alakultak a mozgalom je. gyében. A Függetlenségi Front széles visszhangra talált az értelmiség között is. A szocialista és más haladó művészek irodalmi estekkel, kiállításokkal ébresztgették a nemzet lelkiismeretét. A mottó az irodalmi estek plakát, jain: „Adj emberséget az embernek, Adj magyarságot a magyarnak”. A vers harmadik sorát már nem nyomtatták ki, de mindenki tudta: „Hogy mi ne legyünk német gyarmat””. Röviddel ezután megalakult a történelmi emlékbizottság, a függetlenségi mozgalom legális fedőszerve. A bizottság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjtése volt. Valójában a 48-as eszmék jegyében harc. ra hívta a népet a független, demokratikus Magyar- ország megteremtéséért. A történelmi emlékbizottság szervezte meg azután a Petőfi szobornál e korszak legjelentősebb háború- és fasizmusellenes tüntetését. Már tízezres — a Horthy- rendszer háborús viszonyait tekintve hatalmas — tömegtüntetés hangos szóval hirdette a Függetlenségi Front jelszavait. Spontán alakult szavalókórusok kiáltották: „Le a háborúval!” „Vesszen Hitler!”'„Független, demokratikus, szabad Magyarországot!” „Szovjet- magyar barátságot!” Zászlók és transzparensek kerültek elő és a szabadság- harc hőseinek képei. Itt már a rendőrség sem volt tétlen; vágtáztak a lovasrendőrök. csattogtak a kardlapok. Csapatostól fogták el a tüntetőket. A forradalmi népmozgalmaktól megrettent uralkodó osztály véres leszámolása kezdődött. Több mint hatszáz kommunistát tartóztattak le, kínoz, tak halálra, mint Rózsa Ferencet és Rezi Károlyt, végeztek ki mint Schönherz Zoltánt. Baloldali munkáso. kát büntetőszázadokba osztva küldtek — „mozgó vesztőhelyként” — a frontra. A megindult mozgalmat azonban végleg nem tudták megtörni. Az október 6-i kis néma tüntetés kiindulópontjává vált egy széles körű nagy népmozgalomnak. Szemere Vera „Ha tovább adod.«6" Egy magasabb beosztásba helyezett munkatársáról így vélekedett a napokban egy ismerősöm: „Neked megmondhatom, hogy nem a legjobb munkaerő, amellett szeret furkálódni. De ezt csak neked mondtam, és ha tovább adod — letagadom" Tegyüa fel, hogy az említett munkatárs valóban nem alkalmas az új beosztással járó munkára. Egykori kollégája tudja ezt, tudja azt is, hogy névtelen káderjellemzese csupán arra jó, hogy a bizalmatlanság bogarát elültesse leendő munkatársai, vezetői fülébe. Arra viszont — eppen a felelősség elhárítása miatt — kevés, hogy megelőzzön, megakadályozzon egy téves kinevezést. Miért tartja az informátor maga elé a „ha tovább adod, letagadom” érvelés elvét Azért mert jobbnak látja eleve bebiztosítani magát mert fél, hogy rajtakapják a hazugságon. Visszafordítják ellene saját fegyverét, s a nyilvánosság ereje fényt derít rá. hogy ő az. aki „fúrással” akar boldogulni. De miért akarnak sokszor jószándékú emberek nyílt kritizálás helyett a névtelen ség homályába burkolózni? Miért csak a háttérben maradva, az említett mondat mögött meghúzódva nyilvánítanak véleményt? Az okok küzül elsónek a bírálat következményeit, 1L letve a bíráló nem mindig irigylésre méitó sorsát említenénk. Mert a számos és az egyre szaporodó jó példák mellett sem mindig és mindenütt lehet népszerűnek nyilvánítani a szókimondó egyenes beszédet. Akad rr.ég példa a megtorlásra is, amelynek nyomán olykor a bátornak is inába száll a bátorsága és jelszavául egy letűnt társadalmi rendben meghonosodott közmondást választ: „Ne szólj szám, nem fáj fejem”. Pedig sokat fáj a fejünk éppen az említett okoskodás miatt. Másrészt egyeseknek könnyebb, kényelmesebb társukat egy harmadiknak kibeszélni, elmondani róla mindent, ami reá tartoznék, és a felelősséget azzal elhárítani, „én nem mondtam semmit, nem tőlem hallottad”. Ma már a jellemzést megbeszéljük az érintettekkeij mert az ember jellemformálásának, hibái leküzdésének az az egyedüli helyes módja. De mint a fenti példa is bizonyítja a hivatalos jellemzés mögött, a háttérben folyik a nem hivatalos mende-monda, véleményeket alkotnak, s azt „ parti- zánkodva” terjesztik. El- vetendőnek ítéljük ezt a módszert, azért, mert csorbítja a kritika szabadságát Áporodottá, nyomasztóvá teszi a légkört olyanná, hogy többnyire mindenki sejti, mit tartanak felőle. De csak sejti és mert az informátort nem nevezheti meg. nem tudhatja. Nincs módja tisztázni magát vélt hibái alól, nem juthatnak tudomására valóságos hibái. És mindez azért történik így. mert az informátor — éljünk ezzel a cseppet sem politikai kategóriával — gyáva. Fél a kellemetlen szituációtól. De annyira nem, hogy másokat abba sodorjon. Orosz Szilán] 1966. október 6. 3
