Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

Bxm évfolyam, 234. szám Ára: 50 fillér 1966. OKTÓBER 4, KEDD Nyolcmillióval emelkedik a jövő évi költségvetés Három új bölcsődét kap Nyíregyháza — hangzott el a városi tanács tegnapi ülésén A szavak ereje Egy társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak sú­lyát és erejét: ha valóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret s fe­lelősséggel hangzik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a szavak elválasztó — a közömbösség, értet enség, felelőtlenség köveiből álló — falakat dönthetnek le ember és ember között, de társadal­mi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhang­zó szavak magasra tornyosu­ló akadályokat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami az okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri a fe­csegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyanjának, mi­kéntjének tisztázására. Tár­sadalmunk fokról-fokra ért el felnőtt korához: napjaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szű­kösebben, de éppen ezért igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyilt beszéd — nyílttá teszi a sza­vakért viselt felelősséget is: könnyebb tetten érni az intrikust, leleplezni a rágal­mazót ott, ahol számonkérik a szavak fedezetét, a ténye­ket, a valóságot. Társadalmi méretű folya­mat ez: része a gazdasági és a politikai előrehaladásunk­nak, annak, hogy tettek és szavak egybevágnak „oda­fenn” az országvezetésben, s hogy „odalenn”, azaz a tár­sadalom kisebb csoportjai­ban, egységeiben is mindin­kább ez a követelmény, s eh­hez igazodó a mindennapi gyakorlat. A szocialista, de­mokrácia kiterjedése, erősö­dése az élet minden terüle­tén nemcsak óhaj, hanem valóság, s még inkább azzá lesz az új gazdasági mecha­nizmus teremtette körülmé­nyek között: a közügyekbe, a nagy dolgokba való foko­zott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad kielégí­tetlenül, azt törvényes kere­tek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fegyel­me nélkül: ez adja meg ép­pen erejüket. Mert a bírálat nem süllyedhet demagógiá­vá; aki másoktól többet kö­vetéi, az maga is többet ad­jon — a szocialista demokrá­cia elválaszthatatlan a ma­gas fokú, az egész társadal­mat átfogó fegyelmezettség­től. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is ke­vesen, akik úgy gondolják, beszélni többet kell — meg könnyebb is —, mint csele­kedni. Frappáns példaként idekívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harma­dik negyedévi termelési érte­kezletén történt. A vita so­rán felállt a beállító lakato­sok művezetője, s azzal kezdte, hogy egyetért a fő­mérnökkel, aki beszámolójá­ban jogosan bírálta őket" va­lóban, háromszor is elkésett egyik embere, sőt, egy má­sik igazolatlanul hiányzott. Nem menti őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordulattal, s rögvest élén- kebb lett a hallgatóság —, a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki — mikor bé­lyegez És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át, mert az anyagosztály kés­Hétfön ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. Az ülésen előbb a város bölcsődei és óvodai ellátott­ságát vizsgálták. Az előter­jesztés szerint a második ötéves tervben kétszáztízzel szaporodott a bölcsődei fé­rőhelyek száma, de a három éven aluli gyerekeknek még így is csak 27 százalékát sikerült elhelyezni ezen in­tézményekben. A meglévők állapota és felszerelése sem kielégítő, mert kezdetben régi épületekben alakították ki a bölcsődéket, s az utób­bi években fenntartásukra is keveset költöttek. A harmadik ötéves tervben tovább javul a helyzet: há­rom új bölcsődét kap a vá­ros, száznyolcvannal bővül a helyek száma, a megnö­vekedett igényeket azonban még ez sem fogja teljes mértékben kielégíteni. Gyorsabban fejlődött a város óvodai hálózata. Szá­muk ma már 17, s 40 cso­portban 1450 gyerek fel­ügyeletét látják el. A háló­zat fejlesztésével sikerült elérni olyan szintet, hogy ve rendelt meg egy fél ma­roknyi csapszeget; hogyan ugráltatják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szólnak, akkor az a válasz: ne vitatkozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérü­a leginkább rászoruló gye­rekek mindegyikét felvették A gyorsan épülő Északi Al­központban azonban a har­madik ötéves tervben szük­ségessé válik újabb száz­személyes óvoda létesítése. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a jövő évi költségvetési és községfej­lesztési tervjavaslatot is. A költségvetés összege 76 millió, a községfejlesztési alap 13 millió, így a városi tanács jövőre csaknem ki- lencvenmillió forinttal gaz­dálkodik. A jövő évi költ­ségvetés összege nyolcmil­lióval magasabb lesz az ideinél " és 26 millióval több, mint 1962-ben volt. A többletköltség elsősorban az új intézmények üzeme­lésére. fenntartására szol­gál. Gazdasági feladatok® 18 milliót költenek. Ebből majdnem tízmilliót város és községgazdálkodásra, több mint ötmilliót a belterületi utak felújítására, karban­tartására. Az összeg na­gyobbik felét, 43 milliót költenek kulturális célokra. Az általános- és középisko­ket. S hány példa van arra is — ennek fordítottjaként —, hogy hanyag, lógós em­berek verik az asztalt bér­emelésért, követelnek jut­tatásokat, a „bátor bíráló” szerepében tetszelegve. A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, Iák működésére húszmilliót, míg az óvodák, iskolai napközi otthonok és diák­otthonok üzemelésére 17 milliót fordítanak. Kilenc­millió a szociális és egész­ségügy fejlesztését szolgál, ja. Csupán a bölcsődék fenntartására majdnem hat. milliót fordítanak. A 13 millió forintot kitevő köz­ségfejlesztési alapból ki­lencmilliót gazdasági fel­adatokra: utak, járdák, hi­dak építésére, villanyháló­zat bővítésére, a világítás korszerűsítésére, parkosítás­ra, Sóstó fejlesztésére irá­nyoztak elő. A magánerőből történő építkezések előse­gítésére újabb 320 lakáshoz biztosítják a szükséges tel­keket Egy és fél millió fo­rinttal támogatja a tanács az általános iskolai, nyolc- százezer forinttal a bölcső­dei építkezéseket. Előzetes felmérések szerint a város lakossága mintegy kilenc- százezer forint értékű társa­dalmi munkával járul hoz­zá a tervekben előírt fel­adatok megvalósításához. Hódi László de napról napra többen. Vannak, akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat ér­tenek, de nem ezekkel ösz- szefüggő kötelességeket, ám nő azok száma, akik jól tud­ják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. Ez pedig biz­Kongresszusi munkaversenyben A három Szoboszlai testvér (akik a képen láthatók) és a szocialista címért küzdő bri gád többi tagja naponta 100—110 köbm 'ter faárut mozgat meg az osztályozón. Ez a mun­ka fontos része a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat dolgozói által vállalt több mint ötmillió forintos kongresszusi munkaverseny vállalásnak. Az eddigi eredmények a vállalás sikeres teljesítéséről számolnak be. Hammel József felvétele Dolli István és Kállai Gyula fogadta a mongol parlamenti küldöttséget Dobi István, a népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn az Országház Munkácsy-termében fogadta a mongol parlamenti kül­döttséget, élén Szandzsin Batával, a nagy népi hu- rál elnökségének elnökhe­lyettesével. A fogadásnál jelen veit Pólyák János, az ország- gyűlés alelnöke, valamint Magalzsavin Zsamszran, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A ma­gyar államférfiak baráti eszmecserét folytattak a delegáció tagjaival a ma­gyar—mongol kapcsolatok fejlődéséről, a mongol parlamenti küldöttség ma­gyarországi látogatásának tapasztalatairól, a két nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, továbbá fel­adatairól, a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. A fogadást követően a mongol parlamenti küldött, ség tagjai részt vettek az Országház gobelintermé. ben tiszteletükre adott bú­csúebéden. Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese va­sárnap Moszkvába utazott a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 25. ülésére. A KGST-tanácskozás után Ap. ró Antal részt vesz a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormány, közi bizottság IV. ülésén. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ko­vács Imre élelmezésügyi mi­niszter, ott volt F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Osztrák parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Az országgyűlés meghívá- amelynek tagjai néppárti* sára hétfőn este Buda- szocialista párti és szabad­pestre érkezett az osztrák ság párti képviselők, parlament küldöttsége, Tanácskozik az ENSZ-közgyfílés New York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés hétfő délelőtti ülésén Tumbasz görög külügyminiszter volt az első felszólaló. Kijelen­tette, hogy a vietnami konf­liktus veszélyezteti a békét és akadályozza az olyan elsőrendű fontosságú prob­lémák megoldását, mint a leszerelés. A minszter nem nevezte meg a vietnami há­ború okozóit, az amerikai imperialistákat, sőt azt bi­zonygatta, hogy az Egyesült Államok „erőfeszítéseket tesz” a vietnami probléma rendezésére. Nepál küldötte síkraszállt azért, hogy az Egyesült Al­tos jelzője a társadalmi fej­lődés irányának, s ugyanak­kor tovább erősíti azt a lég­kört, amelyben az okos sza­vak ereje hűen szolgálja terveinket, céljainkat; holna­punkat <M.) lamok szüntesse be a VDK bombázását és állítsa le hadműveleteit Dél-Vietnam- ban. Luis Adolfo Siles, Bolí­via alelnöke latin-amenxaj kérdéseknek szentelte be­szédét és főként gazdasági Kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ala­csony nyersanyagárak sú­lyos kárt okoznak a latin­amerikai országoknak. Ki­jelentette, hogy véget kell vetni a gazdasági függés­nek. Afganisztán képviselője a Kína) Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállí­tása mellett szállt síkra. ★ Péter János külügymi­niszter, hazánk ENSZ-kül­döttségének vezetője hét­főn részt vett azon az ebé­den, amelyet Lujo Tonci- csorinj osztrák külügymi­niszter adott a közgyűlé­sen jelenlévő külügyminisz­terek egy csoportjának tisz­teletére. - ... VlUS MOIETJRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents