Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

Szőpakoziaiva GYEREKEKNEK tíMtsíi az Iskolarádió, és az Iskolatelevízió Ma már alig van iskola, ahol az Iskolarádió, vagy az Iskolatelevízió műsorait ne kísérnék érdeklődés­sel. , Egy idén készült fel­mérés adatai szerint az ál­talános és középiskolák 71—72 százaléka rendszere­sen felhasználja az Iskola­rádió műsorait. A széles körű érdeklődés indokolt, mert a rádió és a televí­zió is felbecsülhetetlen se­gítséget nyújt a pedagógu­soknak és főleg a tanulók­nak. Az Iskolarádió jelenleg öt tantárgyból heti kb. 200 percben sugároz műsort. Az öt tárgy: osztályfőnöki óra. irodalom, történelem, ide­gen nyelv zene A világ­nézeti, erkölcsi nevelés jól bevált formája az osztály­főnöki óra. Csak néhány érdekes cím a sorra kerülő osztályfőnö­ki órák anyagából: Tudsz-e titkot tartani? A hazugság útvesztői. Nekem nincs ba­rátom. Bizalom. önbiza­lom Ki a stréber? A mo­dernségről. A nagykorúság küszöbén. Az igen népsze­rű irodalmi órák anyagai a következő években olyan sorozattal egészítik majd ki. amely az anyanyelv használatában tökéletesíti a tanulókat fejleszti a szó­beli és írásbeli foaalma- záskészséget. Ebben a tan­évben 15 történelemórát tartanak, igen átgondolt, változatos tematikával. Nagy helyet kap az orosz nyelv oktatása. valamint az ének-zeneoktatás is. Az egész évi tantervből megállapítható, hogy a mű­sorok elsősorban az általá­nos iskola felső tagozatá­nak és a középiskolásoknak szólnak, s sajnos nagyon kevés az alsó tagozatoknak készülő műsor. Anélkül, hogy Kisebbíte­ni akarnánk a rádió érté­két. megállapíthatjuk hogy a leieviziu »rá»»* érdeklőd^ nagvobb n ba r atezer általános iskola közül mindössze háromezer ren­delkezik i v-készülékké V Iskolatelevízió az általános iskolások számára minden kedden, csütörtökön és pénteken, a középiskolá­soknak szánt műsorával pedig minden vasárnap délelőtt jelentkezik. Keddi napokon felváltva látható a mértan-számtanóra, az orosz nyelvóra, a fizika, a környezetismeret, olvasás, a kémia és a történelem. Csütörtöki napokon sugá­rozzák a földrajz, az élővi­lág a magyar irodalom, a magyar nyelvtan, az olva­sás órákat és' az általános iskolák nyolcadik osztálya számára új tárgyként. a kémiát. Ugyancsak idén lesz először — pénteki na­pokon — az általános is­kola nyolcadik osztálya számára számtan-mértan- óra és fizika, a kisebbek­nek pedig élővilág és orosz nyelv A középisko­lásoknak az Iskolatelevízió vasárnaponként, a kémiá­ban, a fizikában, az orosz és angol nyelvben segít. Az Iskolatelevízió műso­rában kap helyet a pedagógusok fóruma is. Ez a népszerű műsor természetesen csak akkor igazán életképes, és ele­ven. ha minél több peda- 1 gógus megírja tapasztala­tait, javaslatait. problé- ! máit, vitakérdéseit, tehát ha aktívan bekapcsolódik a fórum munkájába. Az Iskolatelevízió prog­ramja hűen követi az is­kolai tanmenetet. Az egyes órák alatt nemcsak fel­idézik, vagy megismétlik az iskolai órákon elhang­zottakat, hanem azokat a lehetőség szerint szemlélte­tik. filmanyaggal is kiegé­szítik. , így k0S7Ü! <» híres meisseni étkészlet V Október 31 én les? 44 éve, hogy meghalt Gárdonyi Géza. Ez alka­lommal egy bölcs mondását idéz­zük. Beküldendő sorrendben vízsz. 1, 65. függ. 16. és vízsz. 37. VÍZSZINTES: tS. Szélein zárok. 14. Himezett- hámozott. 15. Égboltja. 16. Távi­rati szövegben írt ..mar”. 18. Van erre menő küzdelem. 19. Pozitív töltésű elektróda. 20. Becézett férfinév. 21. MOÜ. 22. Francia szobrász (1840—1917). 23. Dal. 26. Kétszer egymás után igen olaszul. 27. DCA. 28. Egyjegyű szám — utolsó két betű felcserélve 29. Fürdő németül. 31. Hangtalan titán. 32. Szamárbeszéd. 33. Bc- szédrész. 34. Ez még nem hegy. 36. Klasszikus „é”. 39. EEEE. 41 Versenyeken ezt a személyt díjazzák. 42. Hiányos ágak. 43. Kés végek. 44. Elmúlt idő. 46. Knock .... ökölvívásban kiütés. 47 Egy olaszul. 48. Marokkói vá­ros. 49. Agg. 52. Veszprém me­'K ER t SZÍ REJTVÉN V\ gyei község. 53. Disznószőr. 54. Minőségi ellenőrzés. 56. A rádió- ! ból jól ismert tánczenei együttes. 57. Női név. 58. Bélpoklosság. 60. Dunántúli folyó. 61. BMÉ, 62. Ausztriai városból való. 64. For­dítva: az erő fizikai mértékegy­sége. FÜGGŐLEGES: 2. Erdei gyümölcs. 3. Szándé­kában volt. 4. Mint a 39. vízsz. 5. Az egyik Tolsztoj. 6. Tésztatölte- lék. 7. E királyi szék. 8. Borúra ] jön. 9. Fordított alaptétel. 10. Es I latinul. IX. Mozgásba hoz. 12. i önző. 17. Becézett Mária. 19. AOS. 24. Sebessége fokozódik. 25. Sza- | bölcs megyei község. 28. Híres j francia író. utónevének csak kez­dőbetűje 29. Helyhatározó rag. 30. A méhek családjába tartozó | nagy testű állat. 33. SSE. 34. Né- , met kalap. 35. Mezei növény. 38. I Annál inkább. 40. Folyamodvá- \ nya. 43. Határállomás. 45. A ga- j lambok családjába tartozó mada­rak. 48. Különösen, furcsán + H. 50. Kevert tag. 51. Takarító eszköz. 52. Bírósági ügy. 54. Jár. 55. Algériai város. 58. Laguna egyik fele. 59. AMK. 62. WE. 68. Erősítő szócska. A megfejtéseket legkésőbb no­vember 8-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Október 16-ai rejtvénypályáza­tunk megfejtése: Aki egy képzelt világ mesés kalandjaiban a nép álmait, vágvait jeleníti meg. Nyertesek: Kovács Jánosné, Légrády József, Nagy Sándor, i Nyolczas József és özv. Pelsóczy | Zoltánná nyíregyházi. Varga j Margit csengeri, Iski Károlyné gávai, Halász Júlia nyirbogdányi. Papp Gyuiáné plricsei és özv. Doszlop Miklósné tiszalöki ked­ves rejtvényfejtőink. j A nyereménykönyveket postán | elküldtük. VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Könnyedén, zökkenőmentesen. 11. Valamilyen célnak megfelelően módosított, szépített. 14. Kutya. 16. Ilyen „hal" is van. 17. Nikkel vegyjele. 18. Omladék. 19. SJ. 20. Római 450. 22. Váj. 23. Kiejtett mással­hangzó. 24. Szétzúz. 26. Kétjegyű mássalhangzó. 27. Érzelmeiben bánt. 28. Tromfok. 30. Férfinév (+’). 33. Vissza: névelővel párná­ba való toll. 35. Kis zörej, zaj. 36. Levegő. 38. Megfejtendő. 40. Meg­fejtendő. 42. Szilárd anyagot víz­ben eloszlat. 43. Ügy jelzője, melynek pontot tettek a végére <+S>. FÜGGŐLEGES: 2. Elód. 3. RTX. 4. Személyes névmás. 5. ... veszi, megelőz. 6. Megfejtendő. 7. Szamárhang. 8. Római 1051. 9. Keresztül. 19. Megfejtendő, (első kockában két­jegyű mássalhangzó). 12. Ilosvai Béla 13 Kölcsönkért tárgyat megtérítő. 15. Szeszes ital. 17. Szemlél. 19, Némán szorít! 11 21. Bizonygató szócska, kettőzve. 24. Szél betűi keverve. 25. öltöny. 27. Erősen maró folyadék. 29. Száz dekás. 31. SED. 32. Befeje­ződött. 34. PML. 36. Talál. 37. Azonos betűk. 40. Mezőgazdasági gépgyár betűjele. 41. YE. Megfejtendő: Gyümölcsfélék: vízszintes 1., 38., 40. függőleges 6. és 10. Múlt heti megfejtés: — OROSZ — ANGOL — SPANYOL — ÉSZT — NEMET — A PORTUGAL. Könyvjutalom: Kereeseny Ildi­kó Nyíregyháza, Zolái Irén Üjfe- hértó, Filep Katalin Mátészalka. Történetek a vörös Közületek bizonyára sokan jártak már Budán, a Vár­ban. Ott, ahol a bástyasé­tányon kis tuskókra ágyú­csöveket raktak, sőt igazi ágyúk is néznek a szemben lévő hegyre: itt van a Had­történeti Múzeum. Ebben az épületben dolgozik Kere­kes Zoltán alezredes. aki­ről az a hír járja, hogy hazánkban ő ismeri leg­jobban a magyar történe­lem zászlóit. Mikor mondom ezt neki, szabadkozik egy kicsit, de aztán mégis „kö­télnek állt” és elmesélte a következő történtet: A „tárgyak" fejlődése Bizonyára sokan azt hi­szik, hogy a vörös zászló csak a munkásmozgalom idején vált az internaciona­lizmus jelvényévé. Pedig egykorú feljegyzések tanú­sítják, hogy már az ókorban a görögök és a rómaiak is használták ezt a színt. Mit is jelent ez? Elsősorban azt, hogy a zászlók alatt utolsó csepp vérükig küzdenek. Azonkívül a piros szín fel­tűnő, jól látható a csatá­ban. Magyarországra né­met közvetítéssel, talán a X—XI. században került. István király és László ki­rály hadjáratain is fel­tűnt a kék és fehér zászlók mellett a piros is. Ugyanígy a XVI. XVII. században is. Ekkor a végvárak kapitá­nyai kaptak a királytól pi­ros színű zászlót. Mikor a történet mesélé- sében ide ért Kerekes Zol­tán, a szobából nyíló kis raktárhelyiségből piros anyagot hozott ki. — Mit gondol, mi ez? — Nem tudom. — Nemrég vidékről hoz­ták. Állítólag Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem piros színű zászója vöt. — Ezt miből állapítják meg? Budától a munkásmozgalomig — A kutatók dolga, hogy a szövés, a festék vegy- elemzése útján és összeha­sonlító kutatás alapján el­döntsék, valóban az erdélyi fejedelem zászlója volt-e? A piros zászlót tehát so­kan használták a független­ségi mozgalmak idején. II. Rákóczi Ferenc a tiszaháti jobbágyküldöttségnek ugyan­csak piros zászló adott és azt mondta, majd a hívójelre ez alatt vonuljanak a csá­szár ellen. A reformmozgalmak ide­jén, 1830-ban például a Madarász testvérek, akik nyíltan republikánusoknak vallották magukat, ugyan­csak vörös zászlót válasz­tottak jelvényükül. 1848 március 30-án a múzeum­kerti gyűlésen respublica kiáltások közepette emel­ték magasba a vörös zász­lót. A honvéd hadsereg a dicsőséges szabadságharc idején ugyancsak használta, s Vasvári Pál szabadcsapata ez alatt haroplt. Bizonyára a pajtások is hallottak arról, hogy a cári hadsereg a szabadságharc leverése után 56 zászlót zsákmányolt a honvédektől. Ezeket a Szov­jetunió 1941-ben visszaadta, sajnos azonban a közüttük lévő két vörös zászló a há­ború viharában eltűnt. A munkásmozgalom ki­alakulásának idején, különö­sen 1867 után, mikor a munkásegyletek alakultak, egyre több helyen tűzik ki ezt a zászlót. Egyik nagy munkásgyűlésen ilyen fel­irat szerepelt a zászlón: „Egyesüljetek munkások!” A május elsejéken az ag­rárszocialista mozgalmak tagjai Orosházától Hódme­zővásárhelyig, mindenütt a vörös zászlót emelték a ma­gasba. Voltak, akik azt mondták; hazafiatlanok, mert ilyen zászlót használnak Európa-szerte mindenütt. 1905 és I9Ó6 — Mit válaszolhattak erre akkor? — Azt, amit ma. Hogy a munkások Eurója-szerte, de világszerte a haladásért, az emberi jogokért küzdenek és kiömlő vérük jelképe ez a zászló. — Hosszú utat tett meg az emberiség az első piros zászlótól napjainkig. Akik ma a vörös zászló útját kö­vetik — az úttörőszervezetek tagjaiként —, találkozhat­nak olyanokkal is, akik még emlékeznek az 1905-öt kö­vető eseményekre. Sokat tu­Kályha Ha nyári nap heve lobban, kuksol búsan a sarokban. Oly morózus, nin csen kedve a világon semmi hez se. Ámde várja, alig várja, hogy hó hulljon a világra. Akkor él ő, ak kor boldog, ha vacognak a iák s bokrok. Fagyos télen, jeges télen nóta lángol a szí vében. Benne tűz és ked v dörömböl, pirosra gyűl az örömtől. No találd ki, mi az, Klára? Mi lenne más? A vén kályha. Ölbey Irén zászlóról dunk erről, de sajnos, még nem mindent. És mi — mondotta Kerekes Zoltán — örülünk annak, hogy a paj­tások is segítenek e kutató­munkában. — Az első világháborút követően a dicsőséges Ta­nácsköztársaság ideje alatt mintegy 100 ezer magyar so­rakozott fel a vörös zászló alatt a proletárhatalomért A Szovjetunióban, de Euró­pa-szerte ekkor magasan lo­bogott a vörös zászló. Ma­gyarországon a Tanácsköz­társaság ideje alatt — és talán jó, ha ezt tudják a pajtások is —, hadügyi nép­biztos rendelete alapján vö­rös zászlót kaptak a mun- kásezredek. Itt, a Hadtörté­neti Múzeumban őrizzük pél­dául a Vörös Vasas Hadosztály Zászlaját, a csepeli II. Mun- kászászlóalj és a Harminc­egyes Vörös Ezred zászlaját, amelyet Kun Béla adomá­nyozott az ezrednek az északi hadjáratban való helytállásukért. — Tudunk arról, hogy Szegeden például a Móra Ferenc Múzeumban őrzik azt a zászlót, amelyet Hor­váth Mihály internacionalis­ta katona hozott haza a Szovjetunióból, hogy itthon hívja harcba társait a ma­gyar munkáshatalomért. — A Tanácsköztársaságot követő időszakról és a má­ról bizonyára sok emléket tudnak összegyűjteni az út­törőkutatók és biztos lesz olyan úttörőcsapat, amely ma még számunkra is isme­retlen történeteket, esemé­nyeket dolgoz fel — mon­dotta befejezésül Kerekes Zoltán alezredes. <D> // Őszi eső őszi eső kipp-kopp veri az ablakot, szél sodor az utcán elsárgult falombot. Kietlen a szép kert, sehol semmi virág, a sok piros rózsa elhullatta szirmát. Az elhullott szirmot eső összeverte bús hideg fuvallat, messzire seperte. Kis madár sincs sehol, pedig mennyi járt itt, fészkeltek, repkedtek, csiripeltek váltig. őszi eső kipp-kopp veri az ablakot, szél sodor az utcán elsárgult falombot. Hova lett a szép nyár melege, pompája, virág és madárdal, játszótéri lárma? Esernyővel járnak a nénik és bácsik, itt-ott gyerek cuppog, kicsi és nagy fázik. Senki sem gondol már napsugárra, nyárra? Vagy fáj mindenkinek az ég zokogása? őszi eső kipp-kopp veri az ablakot, szél sodor az utcán el sárgult falombot... Szabó Iboly/ Törd a fejed

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents