Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-26 / 253. szám
xxm. Évfolyam, 253. szäm ÄRÄr 50 Fillér 1966. OKTÓBER 26, SZERDA Megkezdődtek a megyei műszaki napok Bevezető előadást tartott Dr. Dimény Imre, az MSZMP KB osztályvezetője Kedden délelőtt a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban megtartott ünnepi megnyitóval megkezdődött a november 4-ig tartó , Szabolcs-Szatmár megyei műszaki napok. A Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezete és tagegyesületei, valamint a KISZ megyei bizottsága szervezésében sorra kerülő tudományos előadássorozat első rendezvényén megjelent dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, Kállai Sándor az MSZMP megyei bizottságának titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Kuhár András és Gulyás János a megyei pártbizottság osztályvezetői, Joó Oszkárné, az MTSZ vidéki szervezeteinek titkára, Sholcz Béla, a MTSZ megyei szervezetének titkára. Bejczi Ferenc, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei elnöke. A megyei műszaki napokat megnyitó Nemes Imre hangsúlyozta: az, hogy a megye ipara és mezőgazdasága az utóbbi időben országos viszonylatban is számottevően, rohamos fejlődésnek indulhatott, az itt dolgozó műszakiak áldozatos, segítőkész munkáját is bizonyítja. Nemes elvtárs üdvözölte a MTSZ kezdeményezését, különösen azt, hogy a tudományos értekezések, előadások a megye adottságát figyelembe véve elsősorban a mező- gazdasággal, ezenbelül a belterjességgel, a gyümölcs- termesztéssel és a vízgazdálkodásai foglalkozik. A megnyitó után dr. Dimény Imre tartott bevezető előadást A mezőgazdaság műszaki fejlesztésével kapcsolatos problémák címmel. Bevezetőben az előadó elmondotta: a mezőgazdaság fejlesztése sokrétű feladatok megoldását jelenti. A műszaki fejlesztés csak egy része a mezőgazdasági termelés fokozásának. A fejlesztés három fontos tényezője: a nagyüzemek gyorsabb iramú fejlesztése, a korszerű gépek, berendezések, műtrágya, növényvédőszerek fokozottabb alkalmazása, és az ezeket működésbe hozó, alkalmazni tudó emberek képzettségi színvonalának alkalmazása. Közismert — mondotta —, hogy a magyar mezőgazdaság európai szinten a legelmaradottabbak közé tartozott. A felszabadulás előtti években mindössze hétezer traktorral rendelkezett és holdanként alig pár kiló műtrágyát használtak. A növényvédőszerek közül csak a rézgálic volt ismeretes. A belterjes gazdálkodás következtében az állatállományban az igénytelen fajták voltak honosak. A második világháborúban elpusztult az állat- állomány fele és csak 1950- ben értük el ezen a téren a háború előtti szintet. , A mezőgazdaság gyorsabb iramú fejlődése — pártunk helyes agrárpolitikája következtében — 1961 után kezdődött meg. A cél az volt. hogy a meglévő termelőszövetkezetek megerősödjenek, s megteremtsük a tudományos, anyagi és műszaki bázist. A második ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztése nem csak a falu, hanem a város érdeklődésének homlokterében állt. Ez a munka társadalmi ügy lett. A gyümölcsösök telepítése nagy távlatot nyitott meg Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága előtt is. A továbbiakban dr. Di- ményi Imre részletesen elemezte a mezőgazdaság második ötéves tervben elért eredményeit. Többek között azt, hogy az előző öt évhez viszonyítva a mezőgazdasági export mintegy hatvan százalékkal emelkedett. Ez idő alatt a mezőgazdaság 40 milliárd forint beruházást kapott, s ennek hatása jórészt a harmadik ötéves tervben jelentkezik. További feladat, hogy a harmadik ötéves terv időszakában előirányzott mintegy 44—45 milliárd forintot jól hasznosítsuk. Ezt a pénzt azután elsősorban a járulékos beruházásokra, a tárolás és szállítási kapacitás növelésére kell fordítani. Különösen nagy súlyt kell helyezni a gépi betakarítás fokozására, elsősorban a burgonya- és kukoricaföldeken. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a kemizá- lásra a növényvédőszerek fokozottabb használatára. Biztosítani kell mindezekhez a megfelelő szakkádereket, hogy a befektetett anyagi befektetések minél előbb gyümölcsözzenek. Erkölcsi kötelességünk jól sáfárkodni a meglévő lehetőségeinkkel — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre. Az előadás elhangzása után a megnyitón megjelentek megtekintették a megyei műszaki napok alkalmával az Irodaházban megnyitott üzemi termékbemutató kiállítást. (T. A.) Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A soron következő feladatokról tárgyalt keddi ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Vitaindító előadást Koncz Károly, a népfront megyei titkára tartott. Tájékoztatta az ülés részvevőit a második ötéves terv eredményeiről, a harmadik ötéves terv főbb célkitűzéseiről, majd vázolta a népfrontbizottságok tennivalóit. A népfrontbizottságok sokrétű feladatai közül is egyik legfontosabb a tömegpolitikai felvilágosító munka fokozása, kiterjesztése olyan területekre, elsősorban a tanyavilágra. ahova más szervek csak ritkán jutnak el. Ezt a munkát úgy látják el, hogy az szervesen kapcsolódjon más szervek hasonló tevékenységéhez, vagy kiegészítse azt. Kulturális téren a népfrontbizottságok feladatai között az első helyen szerepel az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem. Főként a szülői munkaközösségek keretén belül a nevelőkkel együtt munkálkodnak azon, hogy a gyerekek minél nagyobb százaléka a tankötelezettségi időben jusson el az általános iskola nyolc osztályáig. Nem kisebb szerepet vállalnak a népfrontbizottságok az ifjúság pályaválasztásában. Nemcsak az iskolások, hanem a szülők körében végzett felvilágosító munkával kívánják helyes irányba terelni az ifjúság figyelmét. Ezzel is segítséget kívánnak nyújtani a falusi ifjúság neveléséhez, továbbtanulásához éppen úgy, mint a cigánylakosság élet-, munka- és szociális körülményeinek javításához. Az eddigiekhez hasonlóan támogatják a bizottságok a községfejlesztési tervekben meghatározott létesítmények megvalósítását, a helyes sorrendiségek meghatározását, a társadalmi munka szervezését. A népfrontbizottságok sajátos eszközeikkel továbbrs is segítik a szocialista demokratizmus kiszélesítését Jelentősége csak fokozódik i választási törvény módosításával! A lakosság köréber szorgalmazzák, hogy éljenel is a demokratizmusból faka dó jogok és kötelezettségei együttes teljesítésével. Magyar— francia egyezmény Párizs (MTI): A magyar—francia kulturális vegyesbizottság 1966. július 28-án kötött kulturális, valamint műszaki és tudományos együttműködési egyezménynek megfelelően október 17—21 között Párizsban ülésezett. A bizottság kidolgozta a két ország kulturális, tudományos és műszaki együttműködési programját az 1967—68-as évekre. A magyar kötöttséget dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, a francia küldöttséget Jean Basdevant, a francia külügyminisztérium kulturális és műszaki főosztályának igazgatója vezette. A szívélyes légkörben lefolyt tanácskozáson megelégedéssel állapították meg az eddigi cserék eredményességét és elhatározták, hogy ezeket a jövőben fejlesztik. Román kulturális delegáció érkezett hazánkba Pompiliu Macovienek, a Román Szocialista Köztársaság művelődés- és művészetügyi állami bizottsága elnökének vezetésével kedden román kulturális küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt a repülőtéren Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A küldöttség . itt-tartózkodása ' során megtárgyalja a két ország közötti kulturális kapcsolatok időszerű néhány kérdését. Az 1000 méter magasan fekvő Sztnevéri tengerszem a dolgozók kedvenc kirándulóit rlye. Az idén 7000 turista kereste fel a festői szépségű tavat. A beregszászi bútorkombinát magyar műkedvelőinek egy csoportja. Az együttes nemcsak Beregszászon, hanem az egész területen ismert terjesztője a népi kultúrának. A nagy tempóban épülő Ungvár egyik új lakónegyede. Különösen sokat fejlődött a 1 ng-partjának kiépítése, itt létesült az új Uzshorod Szálló is, ameKben sok szabolcsi turista száll meg az utóbbi hónapokban. Kárpáfonfúlí hírek képekben
