Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Kilenc képzőművész közös tárlata Munkatársunk bemutatja: A fehér tisztek ott áll­tak a hombár ajtajában. Arcukról sugárzott a meg­elégedettség. Hogyisne, hi­szen kezükben volt a leg­értékesebb zsákmány, az omszki ellenállás legmaka­csabb feje, Ligeti Károly, a feleségével együtt. Az ellenforradalmárok is tud­ták, hogy jóformán ő vólt az egyetlen képzett bolse­vik katonai parancsnok ab­ban az időben Omszkban. És most itt állnak előt­tük arány váll-lapos arttant- szijas, révol veres kardos, korbácsos hóhérok. Mit akarnak tőlük? Gyönyör­ködni az élejtett vad szen­vedésében, mint a vadász a zsákmányában? Itt fog­ják kivégezni őket? Usakov hosszasan nézte Ligeti Károlyt, mintha a gondolatait fürkészte vol­na. Közben egy keringő­dallamot fütyörészett. Az­után megszólalt; — Érdekes ember maga. Ligeti hallgatott. A tiszt vontatottan, szinte minden szót tagolva beszélt, hogy könnyebbén érthető le­gyen: • Részlet a szerző Végren­delet címmel » Kossuth Könyvkiadónál most meg­jelent művéből. Pogonyi Antal: Az omszki ellenállás feje* — Igen, érdekes. Az ön hazája, ha jól számítók, körülbelül nyolcezer versz- tónyira van innen. Irtóza­tos távolság... Ért engem? — Pontosan — mondta Ligeti. — A sors különös sze­szélye folytán Szibériába kerül fogságba, mint az Osztrák—Magyar Monar­chia volt tisztje A tiszti tá. borban nyugodtan élhetett volna emberi körülmények közt Nem bántotta senki. Azt hihetné az ember, hogy örül a megmaradt életének, mint sok ezernyi társa, Most pedig itt van a kezeinkben sebesülten, mint lázadó fogoly. Tud­ja, mi jár ezért? — Tudom. Miért nem lőttek agyon ? — Nézze, nem olyan sietős. Erre még ráérünk. Előbb azonban tisztázni szeretnék valamit. Mondja, miért harcolt ellenünk? Ligeti nem felelt. —■ Ez is válasz — mond­ta Usakov. — Szóval nem Is tudja. Pedig én nem akartam kételkedni az ön intelligenciájában. Gondo­lom, karriert akart csi­nálni a vörösöknél. A ha­difogolyélet után ez vala­mennyire érthető. Bér in­telligens ember ném lehet bolsevista. Megszédülni a jelszavaktól? Nem mon­dom, egy időre megtörtén­het... Nálunk is előfordult ilyesmi a forró fejű fiata­lok közt. No igen. De ön újságot is írt, s mint ilyen, nem dűlhet bé ezek­nek a véres kezű tolvajok­nak, bódult álmessiások­nak... Nem hiszem. Akkor mi vezette mégis erre a végzetes útra? Ligetit most már érde­kelni kezdte a cári tiszt okoskodása. Ezért csak ennyit mondott: — Az idő, a hely és a körülmények nem alkal­masak arra, hogy ezt a kérdést behatóan megvitas­suk. Mit akar velem? — Azonnal rátérek. Ön, remélem, tisztában van az­zal, hogy az első szibériai büntetőosztag parancsnoka előtt áll. És azt is tudja, hogy Szibériában mi vá­gyunk az urAk, eé át fthők vörös per*diesnttu*rt*k mindörökre vége. Nem tar­tom szükségesnek hangsú­lyozni azt sem, hogy most kivételes állapötök Vártnak, és én akkor irthatom ki önt a feleségével együtt és olyan válogatott halálnem­mel, amikor és ahogyan akarom. — Ézzél tisztában va­gyok — mondta Ligeti. — Viszont én ezt nem akarom... Nézne, beszél­jünk őszintén. Nekünk legfőbb óhajunk a bäte. Azt hiszem, azzal ön is tisztában van, hogy az egész kultútvilág a mi oldalunkon áll. A fegyve­res ellenállás Csak a Vér- áldozatokat növelné mind­két oldalon. Mi ezt nem akarjuk, békés megoldást keresünk. Ezért Aem Vé­geztük ki sem önt, sem a féleségét, pedig már mind a ketten a sír szélén álltak Karta&evónál. Úgy döntöt­tünk, hogy önt tiszti be­csületszóra szabadon ea­Szabó Zoltán: Gondolkodó nő Reich Károly, Csohány Kálmán, Reszler Károly, Stettner Béla grafikusok, Sarkantyú Simon, Ridovics László, Szabó Zoltán, Konl'ar Gyula és Vati József festőművészek alkotásai közös kiállításon szerepelnek a Műcsarnokban. A tárlaton százötven festményt és száznegyven grafikát tekinthet meg r közönség. az új Nemzeti Színházat Vatl József: Anya Először nyitotta meg ka­puit a nagyközönség előtt október első vasárnapján az új Nemzeti Színház, amely hat évig — a városligeti Nemzeti felépültéig — ad otthont a nagymultú, most százharmincadik évadját kezdő színház művészeinek. Hevesi Sándor tér — hir­detik a frissen festett felira­tok A színházavatással csaknem egyidőben új ne­vet kapott a volt Izabella tér is.' Hevesi Sándorét, a századeleji színházi kultúra jelentős személyiségének, író­jának nevét, aki 1901-ben rendezője 1922—33-ig pe­dig igazgatója volt a Nem­zetinek. • Az új színházépület üde színfoltja a VII. kerület sűrű háztömbjeinek. Ma­gassága, modern vonalveze­tése újszerűsége könnyed­ség, felszabadultság han­gulatát árasztja. A homlok­zatot sok alakos mozgalmas relief-kompozíció díszíti. A pirogránitba égetett, egysze. rűségében is szép alkotás Illés Gyula munkája. A tágas előcsarnok fehér­márvány padlója és fekete­márvány oldalfalai szinte ráirányítják a szemlélődök figyelmét az előtér egyetlen díszítő mozaikjára, Barcsa Jenő üvegmárvány kompo­zíciójára. A beszélgető asz- szonyokat ábrázoló nagymé­retű mozaik, az antik mű­vészetet idézi — modern rugalmassággal. Az előcsarnokban helyez­ték el a ruhatárakat és az előtérből kétoldalt márvány­lépcső vezet az emeleti do­hányzóba, ahol á szünete­ket tölthetik el kényelmesen a nézők. A nézőtér stadionszerűen közelíthető meg: mindkét oldalon három bejáraton a földszinti sorok, hasonlóan az emeletiek. Az erkélyén és a földszinten összesen 756 személy foglalhat he­lyet a kényelmes, vörös hu- zatú székekben. A nagysze­rű belső elrendezés ered­ménye, hogy a szélső szé­kekből is jól lehet látni a teljes színpadot. A nézőtér oldalfalait sima szürkés- barna faburkolat fedi. A mennyezetet tört felületű álmennyezet rejti, amely­nek mozaikjaiban számos világítótestet helyeztek el. Ezek a nézőtér egészen kü­lönleges megvilágítását szol­gálják. Az épület és a szín­ház belső terének megter­vezése Azbej Sándor épí­tőművész munkája. Az új Nemzeti azonban nemcsak a néző szemének kellemes. Nagyszerű és jól felszerelt a művészek szá­mára is. A színpad új akusztikai berendezése a néző és a színész számára egyaránt kellemes sztereó- hanghatást biztosít. A szín­ház építői és szakemberei a forgószínpad mellett az új fényszabályozó berendezés­re a legbüszkébbek. Ennek 120 memóriaegysége van, ami azt jelenti, hogy az előadásra kerülő darab csaknem valamennyi vilá­gítási lehetőségét előre be lehet programozni, a keze­lőnek csak az automata váltásaira kell ügyelni. A Nemzeti Színházban elkészült már az 1966—67. évad teljes programja. Tíz bemutatót tartanak, ennek fele magyar szerzők alko­tása lesz. A jövőben tovább bővítik a magyar klasszi­kusok körét, színpadot biz­tosítanak a szocialista iro­dalom kiemelkedő alkotá­sainak és a nemes monda- nivaló.iú, művészi megfor­málásé kortársi műveknek. Érdekes vonása a Nem­zeti Színház programjának, hogy különösen nagy gon­dot fordít az ifjúság érdek­lődésének kielégítésére. A régi Nemzeti Színház híres karzata egykor az ifjúság, s főleg az egyetemi ifjúság törzshelye volt, nem egy­szer egy darab, vagy mű­vész sikerének elindítója. Ma a régi értelemben vett karzat már nem létezik, a fiatalság azonban olcsó helyárakkal (négy, hat és nyolc forint) tekintheti meg az ifjúsági előadásokat. Az idén nem kevesebb. mint nyolcvan ifjúsági előadást tartanak, részben a Nem­zeti Színházban, részben pedig a kamaraszínházban, a Katona József Színház­ban. Megyénkből az EX­PRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda indít szá­mos csoportot Budapestre. Csaknem mindegyikben sze­repel a Nemzeti Színház megtekintése is. Az ifjúság számára dió- adásra kerülő darabok he­lyes kiválasztása, valamint az előadások programszerű megtartása érdekében a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Nemzeti Színház vezetői hároméves tervet készítenek. A három év alatt állandóan műsoron tartják a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, a Téve­dések vígjátékát, a Tartuf- feot, az Antigonét, és a Stuart Máriát. Ezek mellett természetesen megtekintheti az ifjúság az új magyar darabokat valamint a leg­sikerültebb külföldi műve­ket is. Szó van arról, hogy a közönség, s főként az if­júság és a színház kapcso­latának elmélyítése érdeké­ben megalakítják a Nemzeti Színház baráti körét. Marik Sándor Új könyv: Akik a hírekben szerepelnek Az igen hasznos kézikönyv 250 mai politikus rövid élet­rajzát tartalmazza, természe­tesen elsősorban azokét, akik nevével gyakran találkozunk az újságok hasábjain. Most sokkal többet tudhatunk meg róluk e rövid összefoglalók­ból. Nemcsak azt, hogy irti- lyen nézeteket Vallanak, mi­ként cselekednek, a békéért tevékenykednek, avagy há­borús úszítók, vagy á semle­gesség hívei, hanem egész életútjukat is megismerhet­jük az egy-hérom hasábos kis leírásokban. Sok érdekesség is akad e könyvben. Példattl U fhsaít, nak — az ENSZ főtitkárá­nak — nevét mindén újságot olvasó, rádiót hallgató, Vagy televíziót néző efftber isme­ri, de azt pl. hogy nevében az u betű jellegzetes burmaí megjelölése a negyven éven felülieknek, — már kevesen tudják.,. E hézagpótló műben äs egyes országok bel- éa kül­politikájáról is eligazítást kap az olvasó, legyen az pe­dagógus, vagy tanuló, aktív politikai tevékenységet ki­fejtő, vagy egyszerű érdeklő­dő. (Kossuth Könyvkiadó.) Reich Károly grafikája- Fellépés előtt miiévé* &t*m

Next

/
Thumbnails
Contents