Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
A jövedelem alapja a munka legyen Járási pártértekezlet Baktalórántházán A tanácskozáson felszólalt Kanda Pál, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja A baktalóránthári járás kommunistái kedden tartották pártértekezletüket. Számot adtak az elmúlt négy esztendő gazdasági- politikai munkájáról és megszabták a következő évek teendőit. A beszámoló és a vita egyértelműen aláhúzta, hogy ebben a járásban is a VIII. pártkongresz- szus szellemében végezték munkájukat, amit elsősorban a sikerek, eredmények fémjeleznek. Ez a járás az, ahol a természeti, közgazdasági adottságok eddig a legmostohábbak voltak. A járás iparát csupán két kisipari termelőszövetkezet jelenti, amit valójában nem lehet iparnak nevezni. A szántó- terület nagy része futóhomok és folyóvize nincs a járásnak. Ilyen körülmények között is azt állapíthatta meg a pártértekezlet, hogy az elmúlt négy évben egészségesen fejlődtek a termelőszövetkezetek. A szövetkezeti parasztság szorgalmával és az egész társadalom segítségével létrehozták a korszerű nagyüzemi gazdálkodás legfőbb alapjait. A négy év előtti pártértekezlet óta 9,59 százalékkal nőtt a mezőgazda- sági termelés, az áruértékesítés pedig 23 százalékkal emelkedett. Az áruértékesítés ilyen növekedése hűen igazolja a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Jelentős üzemági és vetésszerkezeti változásokat hajtattak végre a termelő- szövetkezetek- Több mint 3090 hold új gyümölcsös fordul termőre a következő években. Megtöbbszöröződött a dohány termőterület, megindult a bogyósok telepítése is. A nagyobb jövedelmet hozó vetésszerkezet kialakításával 17 százalékkal csökkent a kenyérgabona vetésterülete, mégis 200 vagon kenyérgabonával termeltek többet a múlt évben és az idén is, mint 1962-ben. Ez a néhány adat is igazolja, hogy javult a belterjesség, szakmailag sokat fejiődtek a szövetkezetek. Az eredmények elismerése mellett a beszámolóban és a vitában is nagy helyet kapott a fogyatékosságok feltárásju Többek között megállapították, hogy még mindig keyés a pillangós takarmány, nagyobb gondot kell fordítani a kukorica hozamának növelésére. Nagy eredmények itt nem várhatók — az adottságok miatt — az állattenyésztés fejlesztésében. De a jelenleginél gondosabb takarmány- termesztéssel és a férőhelyek gyarapításával előre lehet és kell is lépni, hiszen nem egy szövetkezet van a járásban, ahol közös szarvasmarha-tenyésztés nincs. Több felszólaló foglalkozott az értékesítés problémájával, részben bírálták az átvevő vállalatok monopóliumát. egyes esetekben, mint az ipari burgonyánál az alacsony árakat, másrészt a szövetkezetek kereskedelmi hozzá nem értését. A termelés fejlődésétől messze elmaradt az árelőkészítés és a vállalatokkal Vftló egyenlő pgrtner- kénti fellépés. Javasolták, hogy áruforgalmazó szakembereket is képezzenek a termelőszövetkezetekben. Legvitatottabb kérdés volt • jövedelemelosztás a termelőszövetkezetekben. Különösen sokan bírálták a harmados művelést. Ez a módszer akadályozza a nagyüzemi technika térhódítását, de még ennél is jelentősebb, hogy egyenlőtlenségeket szül a jövedelemelosztásban. Ezzel a módszerrel nem a végzett munka arányában részesednek a tagok a jövedelemhői. Pusztadoboson például az állattenyésztők egy napi munkával 17 forintot kerestek, a harmados munkát végző növénytermelők pedig 4ä forintot. Ófehértón kísérletképpen 80 hold dohányt pénzes műveléssel termelnek. Ezen a területen jobb a termés, jobban ki tudták használni a gépeket és az ötven százalékos műveléssel szemben 40 százaié, kát fordítják a bevételeknek a munkabérre. Elmondták az értekezlet felszólalói, hogy nagy nevelő, felvilágosító munka vár a pártalapszervezeiek kommunistáira, amíg a jelenlegi sokféle munkadíjazásból egy egészséges, a végzett munkán alapuló díjazást kialakítanak. Javasolják a kongresszusnak, hogy a garantált béreket határozza még fő formának, ne fordulhasson elő az a jelenleg gyakori eset. pmikor ugyanannyi munkával az egyik szövetkezeti tag évi 6—7000 forintot keres, a másik pedig 20—25 ezer forintot, vagy ennél is többet. A szövetkezeti parasztság tudatváltozását jelzi, hogy a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet által kezdeményezett kongresszusi versenyhez a járás valamennyi szövetkezete csatlakozott. 1962 óta 15 brigád nyerte el a járásban a szocialista címet, jelenleg 54 brigád versenyez az elnyeréséért, ebből 22 a termelő- szövetkezetekben dolgozik. A 827 brigádtagból 231 a nő. A járásban jelentősebb ipar nincs, de az állami és erdőgazdaságokban, valamint a gépjavító állomáson figyelemre méltó az új típusú mezőgazdasági munkásság kialakulása. Gondolkodásmódjukban, munkához való viszonyukban egyre inkább túlsúlyba kerülnek a szocialista elemek. A termelőszövetkezeti parasztság egységes osztályé alakulása is megkezdődött, anai a szövetkezetek erősödésével és a tagság tudatának változásával fejlődik. A pártértekezlet azonban felhívta az új ellentmondásokra is a kommunisták figyelmét. Ilyen például a tagok és az alkalmazottak közötti ellentmondás, a jobb £s rosszabb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek közötti különbség, a munka díjazásának a sokfélesége, amikor nem minden esetben a végzett munka a mérce. Ezek az ellentmondások asdnban nem osztályjellegűek, nem ki- békíthetetlenek. A tudatformálás a párt- szervezetek mindennapos munkája kell hogy legyen, azonban a szervezett formákat sem szabad elhanyagolni. A pártoktatásban a tagságnak csak fele vesz részt, örvendetes, hogy a Uűk arányú erőset} javul. Hiányosság mutatkozik viszont az állami, gazdasági vezetők ideglögigi kép,zése terén. Megállapította a párt. értekedet,' bogy a szocializr mus teljes felépítésével járó gazdasági átalakulás a nemzetközi méretekben folyó osztáíyharc kiéleződése, valamint a nemzetközi kom. munista és munkásmozga- j lomban lévő viták mind arra intenek: az ideológiai és felvilágosító munkát még magasabb szintre kell emelni. Az agitáció hatékonysága érdekében időben, pontosan és részletesen kell tájékoztatni a dolgozókat az Időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A tömegszervezetek közül legtöbb szó esett a KISZ- ről, illetve az ifjúságról. Megállapította a pártértekezlet, hogy az ifjúság többsége magáévá teszi a párt politikáját Különösen sokat segítenek a fiatalok a termelésben. A IX. kongresszusra készülve újabb 9 ifjúsági brigád alakult, ezzel 25-re növekedett számuk és több mint 400 tagot számlálnak. Ahol a párt és a gazdasági vezetők megfelelően segítik a fiatalokat, mint az ófehértói Búzakalász Tsz-ben, vagy a nyírmadai Kossuthban nem mennek máshová, szívesen dolgoznak a termelőszövetkezetben is. Az eredmények mellett azt is megállapította a pártértekezlet, hogy nincs minden rendben a KISZ szervezeti élettel. Alig van érdekképviselete a fiataloknak a termelőszövetkezetek vezetőségében vagy a tanácsban. Az ifjúság ügyét társadalmivá kell tenni, nem elég csak az alapszervezet részéről egy párttagot megbízni, hogy patronálja a KISZ-szervezetet. Kanda Pál. a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja felszólalásában elmondotta, hogy a pártértekezlet beszámolója és a vita jó alapot nyújt a járás kommunistáinak a további munkához. Sok értékes javaslatot adott a megyei pártértekezletnek és a kongresszusnak. Az az érettség, amilyen magas színvonalon folyt a vita, arra matat, hpgy a IX. kongresszus határozatait ebhen a járásban képesek lesznek jpl végrehajtat. Eddigi eredményeink nyomán biztos perspektívát adhatunk népünknek. Minden ala- qnk megvan ahhoz, ogy politizálásunkban fel- világosító munkánkban mi legyünk offenzívában. Az elmúlt években becsületesen együtt dolgoztak velünk a pártonkívüliek. Ránk vár az a feladat, hogy a szocializmus teljes felépítéséért velünk jöjjenek, megértessük velük, hogy a jövő mindnyájunknak épül, a megvalósításáért ők is felelősek. Ehhez nemcsak szavakra van szükség, hanem egyéni helytállásra, példa- mutatásra a párt minden tagjától. A munka konkrét végrehajtása mindig az algpszer- yezetekben történik, itt fog megvalósulni a IX. kongresszus minden határozata. Ezt szem előtt tartva az eddiginél nagyobb gondot kell fgrdítani az alapszervezetek tevékenységére, A pártértekezlet megválasztotta a 45 tagú új pártbizottságot és a 17 küldöttet, akik a járást képviselik a megyei pártértekezleten. A megválasztott pártbizottság soraiból héttagú végrehajtó bizottságot választott. Tagjai: Nagy István, Iklódi Lqszló. Szabó Miklós, Palásti János, Tukttfs Sándor, Sasvári István és Pintér Árpád. A pártbizottság első titkárává Nagy Istvánt, titkárává Iklódi Lászlót választották. NAPIRENDEN: A KISZ ÉRDEKVÉDELME Beosztás, fizetés, lakás — és a város ifjúsága A megyei KISZ végrehajtó'bizottsága megtárgyalta a nyíregyházi KlSZ-bizott- ság előterjesztését a munkásfiatalok érdekvédelméről. A vizsgálatok alapján szerzett tapasztalatokról kértünk tájékoztatót Szász Józseftől, a városi KISZ- bizottság titkárától. II II — Milyen helyzetben vannak Nyíregyháza üzemeinek, intézményeinek fiataljai? — A rendeletek különös gonddal védik a fiatalok érdekeit és helyzetüket vizsgálva megállapítottuk, hogy a rendelkezések általában érvényre jutnak. A munkavédelmi előírásokat mindenütt megtartják és ellenőrzik. Néhány üzemben — kivéve a konzervgyárat, — tapasztaltuk, hogy a munkahelyek piszkosak, a munkatermek légtere kicsi, nem lehet egészséges körülmények között végzett munkáról beszélni. A Mezőgazdasági Gépjavítóban különösen csúf volt a munkahely és környéke, ahol szinte közlekedni sem lehetett az útra dobált rozsdásodó vasaktól. Ebben azonban a fiatalok is hibásak, mert nem támasztanak igényt önmagukkal szemben. — Milyen munkán foglalkoztatják a fiatalokat? Nem tapasztaltak-e igazságtalanságokat egyes üzemeknél? — A fiatalok előképzettségüknek, életkori sajátosságaiknak, fizikai erejüknek megfelelően vesznek részt az üzemek termelésében. Sok esetben tapasztaltuk, hogy bizalmat előlegeztek fiataloknak magasabb funkciók betöltésénél is. Egyes helyeken azonban hátrányban vannak kpruk miat. A konzervgyárban — és más idényjellegű üzemekben, — egy-egy alkalommal sok fiatalt bocsátanak el, mert lejár a szerződésük. A Mezőgazdasági Gépjavítóban pedig átszervezés miatt bocsátottak el több fiatalt, -*■ a KISZ- vezetők véleményének kikérése nélkül. Az elbocsátásuknál a fiatalok általában felkeresik a KISZ-titkárt, de a város egyetlen üzemében sem sikerült eredményt elérni ottmaradásuk érdekében. — Tapasztaltak-e bér- feszültséget? Hogyan részesülnek a fiatalok a lakáselosztásból és más szociális juttatásokból? — öregek és fiatalok közötti bérfeszültségről általában nem beszélhetünk, de helyenként tapasztalható. Különösen a fiatal műszakiak — elsősorban technikusok, — bére nincs arányban másokéval, még a hasonló korú szakmunkásokéval sem. Ez a helyzet például a VAGÉP-nél és az Építőipari Vállalatnál. De a VAGÉP-nél például végrehajtottak egy 130 ezer forintos béremelést, amely a nyolcvan közül hatvan fiatalt érintett. Más helyeken sikerült megoldani a fiatal műszakiak bé^ rezesét is, például a TI- TÁSZ-nái, ahol a magukat megbecsülő fiatalok herét a lehetőségekhez mérten emelikA fiatalok nehézségei közé tartozik a lakáshelyzet. Itt érvényt kellene szerezni annak a rendelkezésnek, hogy minden ötödik lakást fiatal házasok kapják, ahogyan a nagyobb üzemekben már sikerült ezt is megoldani. A lakáshelyzethez tartozik a vidéki fiatalok szálláshelyének hiánya is. Egyetlen olyan m up kasszálló van — az építőké', — amely korszerű és minden igényt kielégít. Szükség Jenne azonban női fnunkásszállásra is, tekintve a sok konzervgyári, gumigyári, háziipari, cipőgyári bejáró leányt és asszonyt. Más szociális kedvezményekből kellően részesülnék a fiatalok. Ami különösen örvendetes, hogy sokan kapnak üdülői beutalót. — Milyen helyzetben vannak a magánszektorban dolgozó fiatalok, tanulók? — Az állami, vagy szövetkezeti szektorban dolgozókhoz képest az ő helyzetük nehéz, rendezetlen. ötven ipari tanuló van a városban, aki kisiparosnál dolgozik. Többségüknek nagyon sokat kell dolgoznia, szabad napot pedig csak altkor kap, ha iskolába kell mennie, tehát sémikor. Egy fodrász kislányt elhelyeztünk Tisza- vasváribau, mert itt reggel hattól este hétig kellett rendszeresen dolgoznia. A tanulók helyzetét véleményünk szerint a KIöSZ- nak az eddiginél jobban figyelemmel kellene kísérnie, mert a jelenlegi ellenőrzés nem sokat ér. — A KlSZ-szerveze- teket hogyan becsülik meg a vállalatoknál? Engednek-e beleszólást a közügyekbe? — Egyértelmű választ nehéz lenne adni- Ahol az üzemi négyszög — a vállalatvezetés, a párt. a szakszervezet és a KISZ — összhangja jó, ott nincs baj. Jutalmazásnál, termelési kérdésekben, lakáselosztásnál, üdülésnél, bérrendezésnél kikérik a KISZ-vezetóség véleményét is. Ilyen hely a VÁG ÉP, a Mezőgazdasági Gépjavító, a TITÁSZ. Másutt — az alrpatárolóban, a nyomdában. a sütő és a vendéglátóiparnál — már kevesebb jót lehet elmondani erről, de ezeken a helyeken a KISZ-szervezet is gyenge. Különösen elhanyagolta a fiatalok segítségét a konzervgyári pártszervezet és ott az üzemi négyszög gyakorlatilag háromszöggé zsu- gorodoft. ygyanez volt a helyzet a gumigyárban is. E helyeken a KlSZ-veze- tőség bátortalanná vált. a kezdeti sikertelenség visz- szavetette őket. A jövőben mi is több segítséget fogunk nyújtani nekik. — Hogyan tovább a* érdekvédelem területén? — A fiatalok érdekvédelmi bizottságának — amely nemrég alakult meg a városban, — munkáját tovább szeretnénk javítani, és el szeretnénk érni, hogy a fiatalok érdekvédelme ne csak kampánymunka legyen, hanem folyamatosan ható tényező. Kun István Uj profil n sép ja vitában: Szerszámgép felújítás csaknem az egész országnak A szerszámgép felújítást, mint új profilt 1965 második felében kapta országos központjától a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Á tröszt megfelelő fedezetet biztosított az új profil megkezdéséihez. A nyíregyházi gépjavító szakemberei féléves tapasztalatcserén voltak a fővárosi szerszámgépgyárakban. Kísérletképpen 1965 negyedik negyedében a vállalat saját gépein kezdték meg a felújítási munkálatokat. 1966-ban a gépjavító tröszt felügyeletéhez tartoOlvasónk írja: Kényszerpihenő a hisvasúíon Furcsa meggondolás vezethette a Nyíregyháza, Beloiannisz téri kisvasúti állomás ügyeletesét október 17-én 23 óra 50 perckor. Az utolsó menetrend szerinti villamos helyett Diesel-motoros személykocsi érkezett a Beloiannisz térre. A villamospótlónak indulnia kellett volna vissza Sóstó fglé, de az ügyeletes kijelentette: A kocsi nem jpegy Sóstóra! — s a villamosszin felé irányította a szerelvényt- Igaz, nem várakozott tömeg a Sóstó felé induló kocsira, de mi és társaink,* akik emiatt reggel háromig nem tudtunk hazautazni, rendkívül kellemetlen helyzetbe kerültünk. Az ügyeletes így egész napi fárasztó munkából hazautazni kívánó embereket fosztott meg az éjszakai pihenéstől, kénysze. rített háromórás várótermi kényszerpihenőre. Joggal kérdezhetjük, mi bérletesek is: miért nem szereznek érvényt a hivatalos menetrendnek — még akkor is, ha ez egyesek szerint nem kifizetődő a vasút számára? Végh Zoltán és Oláh Gyula Sóstóhegy zó vállalatok szerszámgépeit — az év foiyaman huszonhetet — javították meg. Az idén még csupán a Tiszán inngpi megyék vállalatainak végeztek felújításokat, jövőre pedig már a dunántúli — veszprémi, szekszárdi, győri — gépjavító vállalatok gépéit is vállalják. A vállalat további célja kiterjeszteni felújítási tevékenységét a Földművelésügyi Minisztérium felügyeletéhez tartozó vállalatokra és intézményekre is. A jövő éyben már állami gazdaságok és gépjavító állomások gépeinek felújítását is itt végzik. A tervek szerint 1967-ben 90 szerszámgép — különböző típusú eszterga- padok — felújítását végzik el a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavítóban. Az új profil kiatakttásá- hoz megfelelő szakmunkás utánpótlásról gondoskodik a vállalat. Az üzem legjobb szakembereit átcsoportosítják a szerszámgép felújítási munkálatokhoz Később ezt a feladatot ipa- ritanuló-képzéssel oldják meg. A Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt már jórészt biztosította az új profilhoz szükséges berendezéseket. Jelenleg átépítés algtl ál? a fő szgfelőcsamok, a fel újítási munkálatok bázisa; s a mintegy másfél milluí forintos munkálat befejez, tével január elsején adjál át rendeltetésének. (Szilágyi
