Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

A Biztonsági Tanács nyilatkozatai U Thant maradjon ítélet Nörnbergben GABERONES Pénteken, új független állam jött létre Afrika föld­jén, Becsuánaföld angol protektorátusa Bostwana néven önálló állammá lett. A 38. független afrikai állam területe 712 000 négyzetkilo­méter, nagyobb mint Fran­ciaország. Lakossága ugyan­akkor mindössze 453 000 fő. Ebből mintegy 4000 a fe­hér. BBIONI Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának el­nöke, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára é» felesége pénteken dél­után Brioni szegeiére érke­zett. A vendégeket Joszip Broz Tito köztársasági el­nök, a JKSZ főtitkára és felesége üdvözölte. ULÁNBÁTOR A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának meghívására Ulánbá­torba érkezett Gus Hall, az Egyesült Államok Kommu. mista Pártjának főtitkára. MOSZKVA Csang Tö-csün, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője pénteken fo­gadást adott a Kínai Nép- köztársaság fennállásának 17. évfordulója alkalmából. DJAKARTA Mint az AFP jelenti, 400 főnyi hallgatóság előtt ma nyitják meg Djakartában Subandrlo volt külügymi­niszter perét. Tizenöt kül­földi újságírót is beengednek az esemény tudósítására, kö­zöttük az NBC és CBS ame- ! rikaj rádió- televíziós tár- 1 saságok képviselőit. Bombatámadás - egy kubai kikötő ellen Havanna, (MTI): A kubai forradalmi fegy­veres erők minisztériuma j közleményben jelentette be,, hogy csütörtökön Camagüey tartomány északi partjai ellen egy, az Egyesült Álla­mok irányából érkező két- motoros repülőgép bomba-1 támadást hajtott végre. A i támadás nyilvánvalóan egy j épülő erőmű ellen irányult, , szerencsére azonban csak egy bomba robbant. A töb­bi fel nem robbant bombát Tarafa kikötő közelében ta­lálták meg. New York, (MTI): A Biztonsági Tanács csütörtökön este egyhangú­lag elfogadott nyilatkozat­ban kérte fel U Thant ENSZ-főtitkárt, hogy ma­radjon posztján újabb öt­éves időszakra. „Teljes mértékben megfe. lelne a Biztonsági Tanács tagjai óhajának ha U Thant kinyilvánítaná szán­dékát, hogy újabb mandá­tumot vállal a világszerve­zet élén” — hangzik a nyilatkozat. A főtitkár szóvivője út­ján tudatta, hogy elisme­réssel adózik a nyilatko­zatnak és „a legkomolyabb formában tanulmányozza Moszkva (MTI): „Amikor Kína a szocializ­mus útjára lépett, lényege­sen kitolódtak a szocialista tábor határai, jelentősen megnőtt ereje és mégin- kább a szocializmus javára változtak meg a szocializ­mus és a kapitalizmus kö­zötti erőviszonyok” — írja Mihail Kapica moszkvai egyetemi tanár, a Les Mou- velles de Moscou most meg­jelent számában. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 17. évforduló­jára írt cikk rámutat egye­bek között, hogy Kínában szovjet közreműködéssel épült az első atomreaktor és az első ciklotron. A Szov­jetunió 200 nagyüzem építé­séhez nyújtott segítséget 1960-ban a szovjet segít­séggel létesített üzemek ad­ták Kína acéltermelésének 39 százalékát, traktorgyár­tásának 91 százalékát, vil- lanyenergia-termelésének 25 százalékát. A Szovjetunió 1400 üzem teljes dokumentációját bo­csátotta a népi Kína rendel­kezésére, tízszer annyit, mint amennyit Kínától cse­lébe kapott. Jelentősen elő­segítette Kína szakember- képzését. Érdekes mozzanatra emlé­keztet Kapica professzor cikkében: amikor a csankaj- sekisták és óceántúli támo­gatóik sorozatos berepülé­sekkel próbálták terrorizálni a Kínai Népköztársaság lakosságát, a népi kormány felkérésére szovjet repülők A Biztonsági Tanács Fe­dorenko szovjet ENSZ-fő- delegátus elnökletével tar­totta meg csütörtök esti zárt ülését, s a nyilatkozat elfogadásán kívül jóváhagy­ta a tanács által a közgyű­lés elé terjesztendő beszá­moló jelentős részét. A tagállamok csak a Német Demokratikus Köztársaság ENSZ-felvételi kérelme minősítésének kérdésében nem tudtak közös nevezőre jutni. Péter János külügymi­niszter, a közgyűlésen rész­vevő magyar küldöttség vezetője pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Ab. dúl Rahman Pazhwak-kal, a közgyűlés 21. ülésszaká­nak elnökével. érkeztek Kínába, akik ha­marosan elvették a betola­kodók kedvét az ország lé­gi terének megsértésétől. A moszkvai hetilap cikke végezetül idézi az SZKP Központi Bizottságá­nak szeptember elsejei nyi­latkozatát, amely szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Kínai KP vezetői által támasztott nehézségek ellenére, törekedni kíván a barátság erősítésére a kínai kommunistákkal és a kínai néppel, határozottan ra­gaszkodva a kommunista világmozgalom fő irányvona­lához, a marxizmus—leni- nizmus és a proletárinter- naiconalizmus elveihez. Bécs, (MT): t Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak ülésén a Politikai Bi­zottság dokumentuma alap­ján foglalkoztak a kínai fej­leményekkel. A dokumentum, amelyet a KB helyeslőleg tudomásul vett a többi között megál­lapítja: Nyilvánvaló, hogy Kí­nában az utóbbi időben végbement fejlemények nagy károkat okoztak a szocializmus ügyének. A Kínai Kommunista Párt­Külügyminiszterünk dél­után felkereste hivatalában U Thant-ot, az ENSZ fő­titkárát, akivel a világszer­vezet kérdéseiről, nemzet­közi problémáikról folytatott megbeszélést. n Pentagon a VDK bombázásának kiterjesztésire készül Washington, (MTI): A Pentagon magas rangú tisztjei a VDK elleni bom­bázások kiterjesztését kö­vetelik. A New York Ti­mes pénteki értesülése sze­rint a tisztek kijelentették: a jelenlegi bombázásoknak főként politikai jelentősé­gük van, — az a céljuk, hogy Észak-Vietnamot a tárgyalóasztalhoz kénysze­rítsék, s ha a légierő pa­rancsnokságán múlna, ha­ladéktalanul nagyszabású támadásokat indítanának az ipari üzemek erőművek és kikötők ellen is. A lap idézi a Pentagon képviselőinek véleményét, amely szerint a „korláto­zott” bombázás csak rész­ben érte el katonai céljait. A mindennapos támadások ellenére is például a VDK területén haladéktalanul helyre tudják állítani a közlekedést, s a lebombá­zott hidakat azonnal előre­gyártott elemekkel állítják helyre. „Azt akarjuk elér­ni, hogy bombázhassuk azo­kat a gyárakat is, ahol az előregyártott elemeket ké­szítik” — mondotta a New York Times munka­társának a Pentagon egyik beosztottja. ban megnyilvánuló súlyos válságjelenségek a szemé­lyi kultusz tovább már nem fokozható formáiban jelentkeznek. Ezt az elfaju­lást a „proletár kulturális forradalom” gyűjtőfogalom alatt baloldali frázisokkal próbálják magyarázni. A kínai pártvezetés vonala új tápot ad a kommuniz­mus ellenségeinek tevé­kenységéhez. Éppen ezért a KKP jelenlegi vonalát, mint a marxizmus—leni- nizmus alapelveivel ellen­tétben állót, elutasítják. Az ítélet, az amerikai— angol—francia—szovjet Nemzetközi Katonai Tör­vényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország hábo­rús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolom­posait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen tör­vényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az íté­lethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci há­borús bűnök minden kü­lönösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági el­járás szigorú törvényességé­hez. Nem a bosszúállás, ha­nem az igazságosság vezérelte őket. A ítélet 1946 szeptember 30-án és október 1-én hang­zott el, ám maga a pör csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945 október 18-án, s a Nemzet­közi Katonai Törvényszék az előkészítő munkálatok során több mint százezer do. kumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvé­telt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzet­közi Katonai Törvényszék a pör mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meg­hallgatott 116 tanút, s meg­vizsgált kétezer írásbeli ta­núvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerző­désszegések bűncselekmény, nek tekinthetők — mondotta a pör amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Né­metország követi el azokat. Nem akarunk olyan bünte­tőjogi rendszabályokat te­remteni mások ellen, ame­lyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmazni”. A nürnbergi r ítélet óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott S e változások közül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hó­napja hosszabb ideig mű­soron volt egy kitűnő ame­rikai film: az ítélet Nürn­bergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürn­bergi per, egy amerikai bí­ró működésének egy epi­zódját. A film végén fel­irat jelent meg: azokat a jólismert számadatokat tar­talmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaságban vagy éppen a NATÓ-ban felelős funkciója, hány eL ítélt van szabadlábon. Né­hány perccel korábban pe­dig azt a jelenetet láthat­tuk amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európá­ba érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sür. getik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörében az Egyesült Államoknak szüksége van a német kato­nai és gazdasági potenciál­ra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly do­kumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövetsé­gi Köztársaság huszonegy felelős kormány ti tsz vise lő­je, száz tábornoka és ten­gernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugat­német parlament úgy dön­tött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az ere­deti határidőt a bonni par­lament öt évvel meghossza- bította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen há­borítatlanságukban élő há­borús bűnösek. Azután azonban bonni mércével el­évül, amit az emberiség el­len elkövettek. Mi több: most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fon­tolóra vették: megkegyel­meznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítél, tek. Ilse Koch a buchen- waldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaernyőket ké­szíttetett, s akinek bünteté­sét annak idején még ame­rikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihírde. tésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyag áll ren. delkezésünkre az elmélkedés., hez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlé­kezteti az Egyesült Álla­mok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítél­keztek azok fölött a német tábornokok fölött. akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esztende. je még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok hatá­rainak megváltoztatását kö­vetelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy há­ború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Szovjet professzor a kínai forradalom győzelmének évfordulójáról Az Osztrák Kommunista Párt KB plénuma a kínai fejleményekről Molnár Géiar 17. Kireggeledett, a dübör­gés, a fegyverek hangja távolodott. — Na de most csakugyan megnézzük, mi van fent — mondta Árpi. — Addig ma­radjatok, míg le nem szó­lunk. Gyere, Jóska. Már világosodott a ne­héz felhők ólmos késő őszi szürkeséget árnyékoltak a földre. A nedves levegő kö­zel hozta a hangokat, gép­pisztolyok zakatoltak, kézi­gránátok robbantak a falu­nak azon a szélén, amerrő! jöttek. — Nézd csak... ez volt az — mutatta Jóska a falon tátongó rést. A lövedék ki­tépte. s a szobába dobta az ablakkeretet is. — Ez vá­gott vissza engem a földre. — Ha már fönn vagy, megöl. — Árpi átgázolt a törmeléken, beugrott a szobába, Jóska utána Néz­ték a pusztulást. Zajf hallottak. Szovjet katona állt az ajtóban, a konyha felől jö­hetett.. Intett a géppiszto­lyával. emeljék fel a ke­züket. Társa hozzájuk lé­pett, megmotozta őket. A két revolvert a földre dob­ta, majd a belső zsebekből kiemelte a celluloid tokba bujtatott igazolványokat, amelyeken virított a nyilas­kereszt, s a német nyelvű felirat. — Errő] tökéletesen el­feledkeztünk — gondolta Árpi. Hirtelen olyan fá­radtságot érzett, azt hitte összerogy. — Csak legalább mondhatnék valamit oro­szul. Csak annyit, hogy várjanak, hogy várjanak egy kicsit... Aki megmotozta őket, be­lenyomta géppisztolyát az oldalába a másik intett, menjenek ki a házból. A kert végébe kísérték őket a szalmakazalhoz. Már egész világos volt, jól lehe­tett látni azt a szovjet tisz­tet, akit itt lőhettek agyon, s társai talán azért tá­masztottak ülve a kazal­nak, hogy haláltusája köny_ nyebb legyen. Még egészen fiatal volt, gyerek arcú, tej. fölösen szőke fejű. Arcára rádermedt a súlyos aggoda­(Kisregény) lom, a száján kiömlő vér arany vállapjait is be­fröcskölte. Árpi kimeredt szemmel, megkövülve bámulta a ha­lott tisztet. — Csak nem hiszik azt...?! Hogy mi hogy éppen mi... kérdezte önmagától kétség­beesve. — Ö, ha tudnék valamit oroszul mondani... A rászegeződő tekintetekbői sütött a szovjet katonák vad haragja és gyűlölete. ★ A vagonra rácsukta a smasszer az ajtót, le is lakatolta. Bent húszán vol­tak, nyolc kommunista, a többi a Margit körúti fegy- házban működő Számonké- rő Szék elítéltje, különböző hűtlenségi perek vádlottjai: katonatisztek, mérnökök, tanárok, alkalomszülte ta­pasztalatlan ellenállók. A szökés előkészítésébe nem lehetett bevonni őket, szá­molni kellett vele. hogy beépített spicli van közöt­tük, vagy valamelyik, hogy mentse az irháját, elárulja őket A kommunisták úgy in­tézték, hogy a vagon hátsó része nekik jusson. Kifelé füleltek a távolodó lépések­re, halkuló beszédre. — Kezdhetjük? — kér­dezte halkan Nagy Jocó. — Nem. Meg kell várni, amíg a vonat elindul — rendelkezett Hámos. Rajta kívül még három margit- városi ifjúmunkás volt kö­zöttük. Hámos Pisti az alagi per­ben a fellebbezés után rámért három évet, részben a Gyűjtőben részben a szegedi Csillagban töltötte be. Ez év januárjában sza­badult, s még a börtönben megkapta új kapcsolatának címét, akit azonban eszmé­letlen állapotban súlyos betegen érkezése előtt kór­házba vittek. Csaknem egy hétig kóborolt a városban, míg az utcán összetalálko­zott Lukáccsal, aki ismét összekötötte a párttal. Uta­sították, menjen illegalitás, ba, s Margitvárosban te­remtse meg a Béke Párt szervezetét. A párt jó in­formációkkal dolgozott; Há. most ezúttal megmentette a DEF embereitől akik rövi­desen ismét keresték a la­kásán, hogy letartóztassák. A német megszállás után a párt katonai csoportok szervezését bízta rá. Hámos a hadseregben szolgáló ifi­ken keresztül fogott munká­hoz. A Budafoki úti lakta­nyában volt híradós Ker­tész Sanyo, rajta keresztül eljutottak a többi ifihez is. A csoport bevont tevékeny­ségébe hazafias érzelmű, németellengg altiszteket is, ezeken keresztül fegyverhez, katonai felszereléshez jutót, tak. Gabács szakaszvezető a raktárban dolgozott, s már korábban részt vett a gé- hás-tisztek nagyszabású lo­pásaiban. A tiszteket lelep­lezték, Gabácsnál is. ház­kutatást tartottak, s megta­láltak a lakásán egy láda kézigránátot is. Gabács el­árulta a csoportot; Hámost az illegális találkozóra a DEF nyomozói várták. Mint régi ismerőst, öt hónapig tartották kurtavasba verve. A nyilaspuccs után a Rökk Szilárd utcai rabkiképzőbe vitték, majd október vé­gén átszállították a Margit körúti fegyházba. A Vezér­kari Főnök különbírósága elé állították. A tárgyaló­teremben Horthy képe még mindég fenn volt a falon, s az ítélkező katonatisztek többsége utálta a nyilaso­kat. Az ügyész is. az elnök is, hagyta beszélni, nem szakította félbe egyikük sem, amikor bizonyította, hogy a kommunisták a nemzeti függetlenségért harcolnak. Kirendelt védője karsza­lagos nyilas volt. Nem ítélték halálra tíz évi fegyházat kapott. Novemberben megkezdték a kiürítést. A közönsége* bűnözőket kivágták a front­ra, így a politikaiak is munkához juthattak a mű­helyekben. Sikerült szerszá­mokat szerezniük. Megtud­ták, hogy őket is viszik hamarosan a komáromi erődbe, s onnan valamelyik németországi lágerbe. Kint­ről utasítást kaptak, hogy szervezzék meg a szökést, közölték a kinti találkozók helyét és időpontját is. Legnehezebb volt a szer­számok kicsempészése — de sikerült. Most mindnyájuk­nál kézben voltak a vé­sők, csavarhúzók, kések és egy vasfűrészlap. A szerelvény alig észre­vehetően megmozdult, majd fokozatosan gyorsítva, kihű. zott a pályaudvarról. — Arany keze van a gé­pésznek — szólalt meg Nagy Jocó. — Tudjátok, milyen nehéz ezt a hatalmas sze­relvényt ilyen finoman, könnyedén megmozdítani? Hámos Pisti arcát a va­gon falához tapasztotta, s egy résen figyelte, mikor futnak ki a nyílt pályára. Tudta, Jocó azért beszél, hogy izgalmát leplezze, mégis megjegyezte: — Olyan finom keze van, elmennél vele szívesen Buchenwaldig... •— Arról nem volt sző. Elmaradt a jelzőtorony. — No, most fiúk rajta. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents