Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
AZ MSZMP SZABÓtCS-SZA TMAB MEGYEI BIZOTTSÁGA TANÁCS LAPJA XXJtll. évfolyam, 232. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. OKTÓBER 1. SZOMBAT Ülésezett a szaktanács Napirenden a munkaverseny, az üzemi demokrácia és a Munkatörvénykönyvének módosítása A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése Kádár János elvtárs felszólalása a vitában Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaként r Szakszervezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT-titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a SZOT eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT-titkár számolt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről és a kongresz- szusj munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT- nak arra a határozatára, amely kimondta hogy a terv alapvető céljainak megvalósításra kell irányulnia a termelést segítő szak- szervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny is. A kongresszusi munkaverseny eredménye ma már számokban is lemérhető. Az első nyolc hónapban az előző évhez képest meggyorsult a fejlődés üteme. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket. megállapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő kiesések. Amá nem egyszer a vállalatok közti együttműködés akadozására vezethető visz- sza. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyekezett fokozni az exportot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gondot a belföldi igények kielégítésére. Örvendetes hogy a brigádok vállalásai között egyre többször bukkan fel a minőség javítása. Igaz, az ilyen irányú fejlődést az is hátráltatta, hogy általában nem sikerült megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik valóban lelkiismereti ügynek tekintik a jó munkát. Ugyanakkor a hanyagul dolgozókkal szemben sem történik meg minden esetben a szükséges elmarasztalás pedig ezt a jól dolgozók megbecsülése is megkívánná. Hangsúlyozta Beckl Sándor. hogy itt nem általános hibáról van szó, hanem csupán arról, hogy egyes dolgozók nem teljesítik feladatukat elég lelkiismeretesen. A szakszervezeti vezető szervek — mondotta — megtárgyalták a kongresz- szusi munkaverseny tapasz, talatait, vitáikat azonban gyakran nem követte a tennivalók konkrét meghatározása. A vállalatok és az üzemek műszaki és gazdasági vezetőinek egy része még mindig külső szemlélője csupán a versenynek, s többek között ez is oka annak, hogy kevés a. munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet. és munka- körülményeinek megjavítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővítésére irányuló versenyvállalás. Részletesen ismertette Beckl Sándor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmét érintő intézkedéseket és ezek hatását, a létszámgazdálkodás helyzetét és a dolgozók árufogyasztására vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta hogy ez év hátralévő részében még nagyobb mértékben kell érvényt szerezni annak az alapelvnek hogy a verseny a terv teljesítésének eszköze. Ezért a gazdasági vezetők a most következő termelési tanácskozásokon konkréten mondják meg minden termelési kollektívának, hogy mit kívánnak tőlük a hátralévő hónapokban. A dolgozók szakmai büszkeségére és hazafias önérzetére hivatkozva teremtsenek az üzemekben olyan légkört, hogy az egyes kollektívák csak minőségileg kifogástalan termékeket adjanak ki a kezükből. A szocialista munkaversenyben nemcsak a dolgozóktól várjuk el hogy többet és jobban alkossanak, hanem járuljanak hozzá ehhez a műszaki-gazdasági vezetők is. Többek között azzal, hogy a dolgozók közvetlenül érezzék a több és jobb munka eredményét A termelési tanácskozásokon változatlanul sok munkaszervezési hiba kerül szóba. A dolgozók észrevételeinek és javaslatainak jelentősége egyre nagyobb lesz, amint közeledünk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munkaverseny nem ér véget a IX. pártkongresszus tanácskozásaival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a következő évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan fel kell oldani a munkaversenyre vonatkozó központi megkötöttségeket. A jövőben a versenyformákat az alapszerveknek kell megválasztaniok. Bejelentette Beckl Sándor, hogy a SZOT titkársága illetve elnöksége rövidesen megtárgyalja a Munkatörvénykönyve módosításával. valamint a kollektív szerződések rendszerével kapcsolatos tervezeteket. A vállalati önállóság növekedése egyenesen megköveteli az üzemi demokrácia erősödését. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások valóban a dolgozókkal való együttes vezetés érdemi fórumaivá váljanak — fejezte be beszámolóját Beckl Sándor. A beszámolót a tanácsülés egyhangúlag tudomásuk vette és állást foglalt az idei népgazdasági terv teljesítéséről, valamint a további feladatokról. A tanácsülésen felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagja, továbbá Vas Imre, a művészszakszervezet, Tóth Anna, a textilesek Simon Antal, a bányászok, dr. Darabos Pál, az orvosegészség, ügyi dolgozók, Szabó Antal, a vasutasok. Földvári Aladár, a közlekedésügyi dolgozók és dr. Jókai Lóránt, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára Készéi Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, Molnár Ferenc, a SZOT tagja és Mórus Gábor, a Munka c. lap szerkesztője. A tanácsülés Brutyó Jánosnak, a SZOT elnökének zárszavával ért véget. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongresszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár Társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének történetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak a Párttörténeti Intézetben, közgazdászok, történészek, és filozófusok részvételével. Ott volt a tanácskozáson Szerényt Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártfőiskola igazgatója és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója nyitotta meg az ülésszakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott bevezető referátumot a társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének főbb kérdéseiről. Elmondta, hogy az elmúlt évtized kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történetében: a legutóbbi tíz év és benne az MSZMP története a pártmunka alap. elveit, módszerét és stílusát tekintve is új, egységes időszaknak tekinthető. Megalakulása és tevékenységémondott bevezetőt. A vita során felszólalt Bállá János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, dr. Er- dey-Grúz Tibor, Darvas József, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal, Sin Lajos és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nek kibontakozása véget vetett a személyi kultusz, a pártot bomlasztó belső harcok időszakának. Olyan szakaszt nyitott népi demokráciánk történetében, amelyben a marxizmus—leniniz- mus alkotó alkalmazása nyomán a szocializmus építése eredményesebben és gyorsabb ütemben haladhat Ez idő alatt valósította meg a párt a megelőző időszak helyes céljait és szüntette meg azt, ami az előző időszakban nem állta ki a történelem kritikáját, sértette a szocialista építés törvényszerűségét, a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait. A következőkben részletesen elemezte az elmúlt évtized társadalmi-politikai küzdelmének főbb szakaszait, majd a párt vezető szerepéről szólva elmondta, hogy az MSZMP vezetőségének számtalan, a szocialista építés gyakorlata által már korábban felvetett kérdést kellett megoldania, illetve azokra új választ adnia. Az elnökség beható es», mécsére után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. El. határozta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. (MTI) szerünk új mechanizmusáról. Hangsúlyozta, hogy a reform, a benne lévő új gondolatok és elképzelések ellenére sem áll történelmi előzmények nélkül: egyenes folytatása az 1957 óta bekövetkezett változásoknak, minőségileg magas' bb szintre emeli eddigi gazdaságpolitikánkat, olyan lehetőségek valóra váltását biztosítja, amelyek országunk anyagi erőforrása 11 még hasznosithatóbbá teszik; meggyorsítja haladásunkat, a szocializmus teljes felépítését. Végezetül Vass Henrik elmondta, hogy eredményeink megszilárdítása, a szocializmus teljes felépítése szempontjából alapvető fontosságú a szocialista eszmék és kultúra további térhódítása, a szocialista világnézet érvényre juttatása társadalmi életünk minden területén. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal folytatódott. A tanácskozás ma fejeződik be. (MTI) A mongol parlamenti küldöttség városnézésen. A hazánkban tartózkodó mongol parlamenti küldöttség Szand- zsin Bata, a nagy népi hurál elnöksége elnökhelyettesének vezetésével megtekintette Budapest nevezetességeit. A vendégeket Pólyák János, az országgyűlés alelnöke kísérte eL A képen: Mongol vendégek a Halászbástyán. (MTI foto 1— Vígovszki Ferenc tetv.) Dobi István iidvozlő távirata a kínai nemzeti ünnep alkalmából LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének PEKING — A Kínai Népköztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. kormánya és népe nevében jókívánságaimat küldöm önnek és a nagy kínai népinek A magyar nép nagy sikereket kíván a testvéri kínai népnek a szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában. Közös ügyünk győzelemre juttatása, közös ellenségeink visszaverésének érdekeitől vezettetve, őszintén óhajtjuk népeink barátságának erősödését, oszágaink kapcsolatainak feilődését. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Csen Ji kínai külügyminisztert. Társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben A továbbiakban szólt népgazdaságirányítási rendÍILÁG PROLETÁRJAI. fj
