Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-13 / 216. szám
A kölcsönk tekintély Az egyffe hivatalunkban pjgóta bajok voltak egy előadóval, s minthogy az előadó irányításáért az osztályvezető felelős — mindenki tőle várta az intézkedést. Az osztályvezető azonban óvatos ember volt, s különböző elfoglaltságaira hivatkozva kitért a döntés elől. Egy napon azután felkereste őt a csoportvezető és arra hivatkozott, hogy az igazgató véleménye szerint is sürgősen le kell váltani a szóban forgó előadót. Az osztályvezető erre azonnal intézkedett... Amint látjuk, egy tekintélyt — jelen esetben az igazgatóét — egyszerre ketten is kölcsönkérték. A csoportvezető a javaslathoz és az osztályvezető az intézkedéshez. Vajon miért volt erre szükség? Talán nem lehetett volna valóságos és józan érveket felsorakoztatni az azonnali döntés szükségessége mellett? De igen. Ilyen érvek elegendő számban és súllyal rendelkezésre állhatták volna, de a csoportvezető úgy vélte, többre megy, ha az igazgató véleményére hivatkozik. S ebben a vélekedésében — amint a példa is bizonyítja — nem csalatkozott. Miért? Természetesen nehéz belátni az osztályvezető legbensőbb gondolataiba, de feltehető, hogy az előadó leváltásának ügye (és nagyon rossz értelemben) hirtelen a ..saját ügyévé vált, mert az elejtett megjegyzésből azt hallotta ki, hogy z igazgató ilyen értelmű öntést vár tőle. De az sincs dzárva, hogy az osztályve- stő már maga is régen ajlott ilyen döntés felé és alakinek az elmozdítása mkaköréből kényelmetlen adat, járhat bizonyos nép- jrűtlenséggel is) éppen pora jött az igazgatói vé- nény. Ha az igazgatónak :z a véleménye, mindjárt ;bb a felelősség. A vál- i is, meg a lelkiismereti önösen az utóbbi ket- való félelem olykor öbbször teljesen indiánul) valóságos „li- másként” nehezedik •e és úgy értelmezik tív vezetést, hogy szerűbb ügyek el- is napokig, vagy ésleltetik, mert a e néha várni kell, '/alaki tekintélyt n kapni. Nyilván- mindennek sem- oll ektív vezetősávra alkalmas, az értetlensé- rekben, akik tudják felfogni, .ha annyit várügyek elintézőtalán leegysze- gokat ez a kölcsönkért tekintély, de nagyon súlyos következményekkel járhat. Milyenek lehetnek ezek a következmények? Először is: rendkívül nagy esélye van a tévedésnek. Az előadó például az osztályvezető hatáskörébe tartozott, elsősorban ő foglalkozik vele, s ha az igazgató állást is foglalt egy futó mondat, egy megjegyzés erejéig, ezt nyilvánvalóan abban a megnyugtató tudatban tette, hogy az érdemi döntést alaposan mérlegeli majd az arra hivatott. Mégpedig megfelelő érvek és ellenérvek birtokában. Másodszor: egy ilyen eset példát teremt arra, hogy érdemes kölcsön, kért tekintéllyel érvelni. Ilyen módon azután visszaélésekre is alkalmat ad. Gyakorta előfordul, hogy akire hivatkoztak, nem ;s tud az egész ügyről semmit. Még gyakoribb — és tegyük hozzá: veszélyesebb is — amikor a tekintélyét akaratlanul is kölcsönadó vezető hallott egyet-mást a dolgokról, úgy futólag említették is neki, mintegy „szájába adva” a tetszést vágy- nem tetszést — és nem is sejti, hogy az ártatlan beszélgetés során kölcsönkértek tőle valamit,, mégpedig nem is keveset: a tekintélyét. Ráadásul egy olyan ügyben, amelyről csak egyoldalúan és felületesen tájékoztatták. Tegyük fel, hogy mindez nincsen így. Tegyük fel, hogy a „tekintélyérv” jó és helyes ügyet szolgál. Akkor is hibás módszer. Mert ha ,a tekintéllyel „érvelő” vezetőnek meg kellene indokolnia a tisztviselők előtt az intézkedését — alighanem bajban lenne. Benne talán eldönt- hette a kérdést az igazgató véleménye, de a munkatársakban — bármily kiváló ember is legyen az igazgató — nem döntheti el. Pedig az élet arra tanít bennünket, hogy a legjobb osztály- vezető, a legbecsületesebb igazgató, egyetlen vezető sem nélkülözheti az emberek állandó meggyőzését, a kis és nagy kérdésekben egyaránt. Nyugodtan kimondhatjuk: a meggyőzésben teljesen használhatatlannak bizonyul a legjobb „tekintélyérv” is. Azután még egy: a tekintély kölcsönkérése olykor kényelmi szempontból megszokássá is válhat. Munkastílussá. Mármost mi történik ott, ahol kialakul egy ilyen munkastílus, és egyszer csak nincs kitől tekintélyt kölcsön kérni? Mert ma mindenkitől megkövetelik, hogy saját fejével gondolkozzék. Orosz Szilárd Ij díj ázás — jobb eredmények Kialakult az egyéni felelősség a mérki Kossuth Tsz-ben A mérki Kossuth Tsz brigádvezetöinek alig tíz percig tart a másnapi eligazítás megbeszélése. Pár éve ugyancsak tanúja voltam a tsz-ben egy ilyen eligazító tárgyalásnak. De az hosszú órákon át tartott, mégsem tisztázódott minden. Keresem a változás magyarázatát. Szerencsére az irodában tartózkodik Tar István elnök, Képiró Lajos párttitkár, elnökhelyettes, Kazány Tivadar főag- ronómus. Minden termény Kerüljön a mazsura Azzal kezdik a vezetők, hogy az a bérezési forma, amelyet a különböző változatokból kialakítva vezettek be a tsz-ben, teljesen megváltoztatta a helyzetet. Mindenki gazdája a maga feladatának, nem hárítanak felelősséget másokra. Különösen a növénytermesztésre vonatkozik ez, ahol korábban a legtöbb baj volt. Most a növénytermesztésben eredményességi készpénzdíjazás van. Ez a kukoricánál minden megtermelt mázsa után 40, burgonyánál, étkezési, minőség után 40, vetőnél 50, etetésre, vagy ipari célra valónál 15, cukorrépánál 13, magkendernél 50 forint. Dohány termelése 40 százalék, ugyancsak készpénzben. A kertészetben az értékesített áruk bruttó bevételének szintén 40 százaléka illeti meg a termelőt. Ma már nincs olyan, hogy rosszul végeznének el valamilyen vetést, kapálást. Minden növémyápoló ügyeli a maga részét, a terményt nem engedi prédáink Máskor nem sokat törődtek azzal, hogy a kocsisok cukorrépa kupac elé hajtották a lovat, had egyen; szállításkor csörgött az úton a tengeri, burgonya. Ilyesmiért szólnak a tagok, felszedik az elhullott terményt, hogy minél teljesebben mázsálás- ra kerüljenek — magyarázzák a vezetők. A díjazás másik oldala A mostani díjazási módszer — amelyet a könyvelés a gazdasági szakirányítással közösen dolgozott ki és a közgyűlés szentesített — igen figyelemre méltó gazdasági eredményeket mutat. A nem éppen kedvező időjárás ellenére is, a legfontosabb kapások holdankénti termésátlaga az alábbiak szerint alakul: vonta 10 forintot. A növénytermelők „eszményi munkaegységük” szerint részesülnek előlegben Szükséges kenyérnekva- lót, szalmát, egységenként fél kiló árpát, burgonyát, 60 deka kukoricát' hatósági áron válthatnak meg a tagok. 5000 forinttal több kereset Általános a tsz-ben a vélemény: ez a díjazási módszer közmegelégedésre talált. Megszűnt a feszültség növénytermelő és más dolgozó között. A szervezés könnyebedett, előtérbe került a minőségi munka, a személyes felelősség. A terméshozamok nyomán fejlődött a közös értékesítési lehetősége, a szövetkezeti vagyon növelése. Most 400 kövér sertéssel, 80 ezer liter tejjel is többet ad el idén a tsz, mint tavaly. Pillangós és egyéb szálas takarmányokból, a közismerten elterjedt 30 százalékos módszerrel biztosítja a szövetkezet a közös takarmánybázist. A múlt évi, egy tagra jutó 7000 forint átlagkereset, az idén mintegy 5000 forinttal növekszik a tsz- ben, Ez és a többi eredmény pedig azt bizonyítja, hogy a mérki szövetkezeti gazdák helyesen alakították ki sajátos díjazási rendszerüket. Asztalos Bálint Tudósítónk írlat Segítettek a Aatalok Záhonyban sokrétű építkezés folyik. Az egyik létesítménynél komoly akadály merült fel: kapcsolótáblára lett volna szükség az energia biztosításához. Sajnos a gyártó vállalat, — a Villamoselőszerelő Vállalat — csak 1967. III. 31-vel igazolta vissza a rendelést, viszont legkésőbb 1966. szeptember 15-re szükség van a berendezésre. A beruházási szervek és a KISZ csúcsvezetőség kérésére a Villamoselőszerelő Vállalat KISZ alapszervezete, fiatal kommunistái, munkaidő után. szabad idejük egy részét feláldozva elvállalták, hogy 1966. augusztus 31-re elkészítik a kapcsolótáblát. Igyekezettel dolgoztak, a IX. pártkongresszus tiszteletére. A jól szervezett munkának meg is lett az eredménye, a fiatalok a vállalt határidőre elkészítették a kapcsolótáblát. Köszönjük a Villamoselőszerelő Vállalat ifjúsági kollektívájának és KlSZ-szerve- zetének a segítséget, mert ez lehetővé tette a létesítménynek fél éwei előbb történő üzembe helyezését. Gál Gyula, KISZ KB szervez6 Záhony Százmilliós termelés jövőre a VAGEP-nél Megkezdik a dömperalkatrészek gyártását Késik a fejlődést biztosító beruházások megvalósítása Az idei átlagok, a biztonság kedvéért inkább szerény, általában óvatos becslésen alapul. De ebből is világosan kiderül, menynyit keresnek a tagok az egyes növények termelésével. Kukoricánál például, egy hold termeléséért (30x40) 1200 forintot kap készpénzben a növénytermelő. Hasonlóan egyszerű számítást igényel a többi növényféleség is. A kertészetben pedig, 1 hold paradicsom gondozása után, átlag 4000—4500 forint részesedés jut. Természetesen, a talajelőkészítést, s aminél lehet a vetést, ápolás köny- nyítését (ekekapázás) és szállítást a közös gép- és fogat végzi. A díjazás másik oldala viszont megköveteli, hogy a termeléshez tartozó összes részmunkák is kielégítően el legyenek végezve : szárvágás, válogatás, tisztítás és dohánynál a fűzés, simítás, csomózás. Palánták nevelése munkaegység jóváírásért történik. Míg a növénytermelésben a kimondottan termelői munkáért jár eredményességi készpénzdíjazás munkaegység nélkül, az egyéb munkában résztvevők egység jóváírást kapnak. Traktorosok műszaknormánként talajmunkáknál 60 forintot keresnek, míg szállításnál munkaegységet és prémiumot. Az állattenyésztésben dolgozók munkaegységet kapnak és célprémiumban részesülnek. A tsz vezetősége fél évenként értékeli az állattenyésztés helyzetét, s az ott dolgozókat érdem szerint cél jutalomba részesíti. így például, a kocagondozók — a legutóbbi értékelés alapján — S—3 darab süldőmalacot vihettek haza jó munkájukért. A tehenészek pedig, minden kifejt liter tej után 50 fillér eredményességi jutalomban részesültek. Az előlegezést pedig úgy oldották meg a szövetkezetben, hogy a munkaegységes dolgozók szerzett egységeik után kapnak haA Kohó és Gépipari Minisztérium megbízottaival folytatott tárgyalások eredményeképpen újabb, jelentős termelési értéket képviselő munkát kapott a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat. A mar megkötött szerződés értelmében a VAGÉP vasvázas színek, fémkeretek és szerkezeti elemek gyártását kezdi meg jövőre. Ennek értéke mintegy húszmillió forint. A minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál történő profiltisztítás módot adott arra is, hogy az üzemfűrészgépek első darabjai már készülnek, s még ez évben rátérnek a sorozat- gyártásra. A vállalat ez évben hatvanmillió forint értékű termék előállítását tervezte. Az új munkák jövőre újabb 36 millió forintot jelentenek, ami húszszázalékos felfutást jelent. A VAGÉP 1967-ben tehát már közel százmillió forint termelési értéket állít elő, s a város jelentős gépipari üzemévé válik. Jelentősen segítené munkájukat, ha az év végére a_ közösségézt dolgoznak amarás Mihály „leitárja“ .ga riportját így kez- .íamarás Mihály: „Az unkám nem látványos, .lkat szabok, varrók, nádit csövezek, átalakítok, sok apró bosszúságtól megszabadítom az em- oereket. Ha elromlik a táskán a cipzár, jönnek hozzám. Habszivacs kabát, bőrnadrág, divatos női ruhák, — mind az én profilom.” Akad azért más érdekessége is? „Hogyne, hisz nem unatkozik itt az ember. Ha végzek a szabóműhelyben, kezdődik a második műszak, a tanácson, a tűzoltóparancsnokságban, és még ki tudja hány helyen. De megéri, már 180 családnak ad jó vizet a 4,5 millióból épült törpe vízmű, minden 300 méteren van kifolyó. Azelőtt egyetlen kút volt Gáván, az is többször volt rossz, mint jó, Aztán elkezdtük ezt a törpe vízmüvet szervezni, sok vesződséggel járt, előbb úgy volt, Vencsellő- vel közös lesz, mikor elkészült a glóbusz, magunkra maradtunk. Házról- házra kellett járni, hogy ne essen kútba ez a dolog”. És a többi elfoglaltság? „Kiverekedtük a villanyt a Hadház utcának, járdát építettünk a Kossuth telepen, a tanyán. Következik a művelődési ház, amit fel akarunk építeni, 300 ezer forintot tartalékolunk rá és még iskolai tanterem is kellene. Ezek persze napi gondok...” Mit mond a család? „Hogy már megint mégy? Dehát menni kell, nemcsak itt a községben vannak elintéznivalók. A vásárokat ts járjuk, legutóbb hitelesítés nélkül árultak hordókat, és ez nem szabályos. Másutt pondrós kolbászt találtunk. Mivel pedig helyettes tűzoltóparancsnok is vagyok, ott is akad elfoglaltság, nemcsak tűz esetén. Díjat nyertünk a megyei versenyen”. Hogyan fér össze a kétkezi munka és a társadalmi? „Összefér — kikapcsolódás. És az sem zavar, hogy nem tartanak aktatáskás embernek, ahol kopogok éppúgy tárgyalnak velem, — legyen szó a törpe vízműről, iskola, útépítésről, egyéni ügyekről, — mintha nekem is lenne íróasztalom, hatásköröm. És van is hatásköröm, a falutól kaptam”. Hány éve csinálja? „Tizenhat éve dölgozom a ktsz-ben, alapító tagja vagyok. Azóta megvannak a pótfunkciók is. Persze nem feledkezem meg magamról, a családról sem. Tavaly rakodómunkát is vállaltam, kellett a pénz, a nagyobbik fiam egyetemista, közgazdász lesz. De az ilyen mellékes munkára csak egyszer került sor. Lehet itt épp eleget dolgozni, ha sürgős a munka, — mint most a tiszaber- celi iskolának a függönyök, még a vasárnap délelőtt is rámegy. Mert a megrendelő nem várhat.” Végül egy kis „leltár” a pótfunkciókról ? „Községi és járási tanácstag vagyok, a népfront helyi titkára, községi tűzoltóparancsnok-helyettes, a törpe vízmű igazgatósági tagja, az ipari és kereskedelmi állandó bizottság tagja. Több nem jut eszembe”. Fejezzük be azzal, hogy ezt a munkát nem lehet befejezni. A gondok, bajok mindig új formában jelentkeznek, az elkészült törpe vízmű után következnek a többi ■ „nagy fák”, amibe Kamarás Mihály nem restelli belevágni a fejszét. S eddig mindig ő győzött, nem pedig a fa. PG. ben eddig nem készült termék gyártását is átvegyék. Uj gyártmány lesz jövőre a VAGÉP-nél a dömperalkatrész. A szerződés értelmében a dömperekhez forgó- és rakodó alkatrészek gyártását kezdik meg már januárban. Ez a munka mintegy 12—15 millió forinttal növeli a termelési értéket. A gyártáshoz szükséges gépek, felszerelések, berendezések átadását, illetve átvételét már megkezdték, egy részét már je is szállították Nyíregyházára. A teljes átvétel — a zökkenő- mentes átmenet biztosítására folyamatosan — áprilisban fejeződik be. A vállalatnál természetesen jövőre is folytatódik a már hagyományos termékek gyártása. Azonban jelentős felfutás lesz még az ez évben megkezdett galvanizáló berendezések tartozékai és a keretes fűrészgépek gyártásánál. A keretes átadásra tervezett műhely- csarnok elkészülne. Az egymillióháromszázezer forin. tos költséggel épülő létesítmény építése azonban vontatottan halad. Az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat még csak az alap lerakását kezdte meg, 's félő, hogy nem készülnek el december 31-re. Ugyancsak lassú ütemben készül a fürdő-öltöző rekonstrukciója is. A munkások kénytelenek a szabad ég alatt tisztálkodni. Jó lenne, ha az építőipar nagyobb erőfeszítéseket tenne , a vidéki ipar fejlesztésében e fontos bázist jelentő üzem fej’ődésének előmozdításában. Tóth Árpád 1966. szeptember 13, növény tavalyi tér a>és idei termés kukorica 20 mázsa (csöves) 30 mázsa burgonya 55 mázsa 99 mázsa cukorrépa 113 mázsa 150 mázsa magkender 2,5 mázsa 5 mázsa dohány 4 mázsa 7 mázsa
