Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

Harmincezer diákot vár a mezőgazdaság és élelmiszeripar Milyen munkát végezhetnek a tanulók? Az ellátás és a teljesítmények elszámolása Az idén szinte minden mezőgazdasági terményből jobb termés ígérkezik, mint az elmúlt évben. Mindez gondot okoz a termelőszö­vetkezetek vezetőinek, hi­szen az őszi betakarítási munkákban számos helyen munkaerőhiányra lehet szá­mítani. A betakarításban — a korábbi évekhez hasonlóan — most is sokat segíthet­nek az általános és középis­kolás tanulók. A 111/1965. számú Mü. M. rendelet ér­telmében tíz nap rendkívüli szünidő adható a tanulók­nak, akik ezalatt a mezőgaz­dasági és a mezőgazda­sági termékeket feldolgo­zó üzemekben segédkezhet­nek. Már nagyobb létszámú tanulócsoport megkezdte a munkát a Nyíregyházi Kon­zervgyárban, a Vasvári gim­názium diákjai pedig a nyírbogdányi Kossuth Ter­melőszövetkezet földjén dol­goznak. Az elmúlt évben 28 ezer diákot foglalkoztattak a termelőszövetkezetek, mező- gazdasági üzemek. Az idén azonban — éppen a na­gyobb terméseredmények miatt — mintegy 30 ezer tanuló munkájára számíta­nak. Hiba, hogy még mindig igen sok üzem nem jelen­tette be munkaerőigényét, pedig azonnal nem lehet azt biztosítani. Ahol ez még nem történt meg, ott feltét­len pótolni kell. A tanulók őszi munkáját — okulva a korábbi év ta­pasztalatain — sokkal kö­rültekintőbben szervezik meg. Az iskola vezetőinek adott a lehetőség, hogy a helyszínen győződjenek meg a munkafeltételekről, és csak azután kezdjenek a ta­nulók dolgozni. A cél, hogy a fiatalok valóban eredmé­nyes munkát végezzenek, és segítsék az őszi betakarítást. Arra is volt pél.da me­gyénk néhány termelőszö­vetkezetében, hogy a ta­nulókkal olyan munkát vé­geztettek, melyet a tagság nem volt hajlandó elvállal­ni. Természetes, hogy ilyen adottságok mellett csak ke­veset tudtak naponta ke­resni. Ismeretes a rendelkezés­nek az a pontja is, hogy ha a diákok nyolc órát dolgoz­nak, akkor a munkáltató köteles részükre egyszeri ét­kezést biztosítani. A múlt évben erre is sok panasz, észrevétel hangzott el. Jo­gosan kifogásolták az ebéd minőségét és mennyiségét is. A pedagógusok feladata, hogy ellenőrizzék: a ter­melőszövetkezet, vagy üzem valóban biztosítja-e a tanu­lókat megillető követelmé­nyeket. Az elvégzett munkáért természetesen munkabér jár. A rendelet értelmében a ta­nuló minimális órabére 3 forint. Órabér alapján első­sorban a termelőszövetkeze­tek fizetnek, a mezőgazda- sági termékeket feldolgozó üzemekben teljesítménybér­ben megy az elszámolás. Szabály, hogy ha a diák teljesítményben nem is éri el az óránkénti 3 forintot, az alapösszeget akkor is ki kell részükre fizetni. (A há­rom forintos órabér csak az alsó határt jelenti, van le hetőség, hogy a diákok en­nél többet is kereshessenek.) Korábban sok vita volt a kifizetés módszere miatt. Az üzem rendszerint csak késve és az iskolának küld­te meg a pénzt, Az idén a munka befejezésétől számí­tott tíz napon belül a tanu­lónak kell elküldeni a fize­tést. Az üzem Vezetői a diákok fizikai erejének megfelelő feladatot bízhatnak csak a tanulókra. Elsősorban tehát almaszedést, burgonyasze­dést. Az általános iskolások részére a kukoricatörés már nem ajánlatos. Amennyiben mindenhol maradéktalanul biztosítják a fiatalokat meg­illető körülményeket, nö­vekszik a munkakedv és az elvégzett munka értéke. <bf) „FÉNY NÉLKÜL NINCS ÉLET“ * Távoli pici pont Pici pont valahol a fák között. Ennyit lát aki be­fordul á tiszaeszlári útra. Figyelni kell, hogy ennyit is lásson, mert magasan még a Nap, a pásztor épp­hogy végzett a déli itatással. Hanem most mégse szóró­dik szét a gulya a zsombé- kos legelőn. Hazafelé tere­li a puli a sok borjút, te­henet s a nyomukban Haj­dú Józsi ugyancsak forgat­ja a karikást. Az a piros pont pedig világít és Józsi sokért nem adná, hogy ő látta meg a tanyából elő­ször amikor felvillant. Nem is felejti el. Elmeséli majd a gyerekeinek is, ha lesznek gyerekei és ha egyáltalán meghallgatják, mert nekik már nem lesz az újság, ami Józsinak úgy megdobogtatta a szí­vét. Évek peregnek le Milyen egyszerű dolog. Egy kapcsolót felkattint va­laki, aztán világít a körte. Villany! Villany világít a Szurkos tanyán. A nagy betonoszlopok két kilomé­ter hosszan kiemelkednek a fák közül, drót húzódik közöttük, az hozza az ára­mot. Most még világos T Olvasóink panaszára válaszol az illetékes A Kelet-Magyarország augusztus 13-i számának Fórum rovatában közölte Ko­csis Józsefnének, a nyíregy­házi Petőfi lakásszövetkezet tagjának levelét „Miért bün­tetik a kötelességtudókat is” címmel. Azt kifogásolta, hogy miért szüntettük meg a melegvízszolgáltatást, an­nak ellenére, hogy a lakás­szövetkezet tagjai túlnyomó többségükben befizették a központi fűtés és melegvíz- szolgáltatás díját. A Petőfi lakásszövetkezet 168 lakásának fűtését azzal a feltétellel vállaltuk, hogy a központi fűtést rezsis alapon üzemeltetjük. Megállapodást kötöttünk a lakásszövetke­zettel, illetve a fűtési bi­zottsággal, hogy a központi fűtés díját a szövetkezet sze­di be, majd egy összegben átutalja. A fűtési idény be­fejeztével a befizetések felül­vizsgálata alkalmával meg­állapítottuk, hogy közel 100 ezer forintos díjhátraléka van a lakásszövetkezetnek. Ez a hatalmas összeg pénz­ügyi helyzetünket teljesen megbénította, és az ezen a címen rendelkezésünkre álló keret kimerült. Szemléltetés­képpen közöljük, hogy ez az összeg 50 család egész évi fűtési és melegvízszolgálta­tási díját foglalja magába. Megjegyezzük, hogy a me­legvízszolgáltatás mindössze egy alkalommal szünetelt a lakóbizottság és a fűtési bi­zottság engedélyével. A díj hátralékok behajtására pol­gári peres úton van lehető­ségünk, amely elhúzódhat huzamosabb ideig. így ha a központi fűtés és meleg vízszolgáltatás díjának befi zetése továbbra is számotte vő hátralékkal zárul, a fű­tést a jövőben be kell szün­tetnünk. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat „A bessenyödiek jogos pa­nasza” címmel megjelent cikkel kapcsolatban közöl­jük, hogy az abban foglalt ügyben a tárgyalás folya­matban van. A községi ta­nács közölte, hogy a fiók­posta részére megfelelő he­lyiséget tud biztosítani. A helyszíni szemlén kiküldöt­tünk megállapította, hogy a felajánlott helyiség, megfe­lelő átalakítással, alkalmas lesz postafiók céljára. Az át­alakítást a községi tanács végezteti, s azután a fiók­posta áthelyezéséről intéz­kedni fogunk. így a helyi posta ideiglenes szünetelte­tésére nem kerül sor. Postaigazgatóság Debrecen Beköltöztek az új lakók a mezőgazdasági technikum di­ákotthonába. Gecs Zoltán tiszaluei és Czombi Sándor tisz­taberek! diák már berendezkedett a szobában. ^ Foto: Hammel József „Színészek“ iiihon — ódáéiról Néhány epizód arról: egyes volt hazánkfiai haza- látogatóban különleges eré­nyekről tettek tanúságot. Színészi és rendezői adottsá­gokról van szó. • Mindenki meglepődött B. községben, mikor hazaláto­gatott az egyik 56-os disszi- dens. Itthon a vasútnál krampácsoló volt, a nyolc általánost épphogy elvégez­te, magasabb tanulmányo­kat nem folytatott. Ezért is lepődtek meg, amikor azzal dicsekedett, hogy odakint egy gépgyár mérnöke. Min­den simán ment, amíg ki nem derült, hogy van a gazdaságnak egy nyugatné­met gyártmányú erőgépe, amihez nem kapnak alkat­részt. A gazdaság vezetője gondolt egyet, hátha tud segíteni a koma, megkérte, ha visszamegy próbáljon majd utánanézni, aztán va­lahogy elintézik a vámot, és az egyéb tennivalókat. A „mérnök” úr készséges­nek mutatkozott, maga küldte el a kért alkatrészt, egy parányi körkést, amit remekül fel tud használni a gép kezelője. Persze nem az erőgéphez, hanem vil­lanyborotvájához. A „mér­nök” nagyvonalúan elnézte a méretet... Akadnak házasságok, me­lyek „nem az égben köttet­nek”, pontosabban a szülők ösztönzése, a meggazdago­dás illúziója diktálja a bol­dogító igen kimondását vagy inkább kimondatását. Már minden rendbe volt B. községben a házasságot megelőzően az iratokkal, amikor valami közbejött. S ezen — ami közbejött — nagyon felháborodott a há­zasulandó mister. Levélben értesítette kinti barátait, hogy Magyarországon az állam óriási pénzt kér a kivándorló nőktől, csak úgy engedik ki őket... A handabandázó „újság­író” mezében tetszelgő vő­legény még akkor sem nyu­godott meg, mikor közölték, nem arról van szó, csupán egy apróságról: a menyasz- szony a Magyar Népköztár­saság ösztöndíjasaként ta­nult az egyetemen öt évig, a nép pénzén, csupán ezt, a ráköltött összeget kell ki­egyenlíteni, tekintve, hogy a hölgy nem foglalja el mun­kahelyét. A vőlegény nem mutatkozott megértőnek, a meglepett násznépre fittyet hányva útilaput kötött a talpa alá. Akad egy „igazi” színész is a hazalátogatók között: az­előtt segédmunkás volt, tíz évvel korábban. Most saját kocsin érkezett, filmekről beszélt, nagy neveket emle­getett, — akikkel együtt játszik. Néhányan kételked­ni kezdtek és megkérdezték, miért nem látják mégsem az angol filmekben, mikor ná­lunk annyi angol filmet vetítenek. — Hát, kérerh, — vála­szolt a „művész” — az úgy van, hogy olyan filmekben játszom, amit nem bír meg­vásárolni a magyar állam. Néhány villanás. Mutatja: nemcsak józan érdeklődők, hazavágyók jönnek el régi hazájukba, hanem ilyen szí- nészhajlamű emberek Is próbálják él játszani — legalább, ha kint nem sike­rül itthon — szerepüket. van, nem kellene, hogy ég­jen, dehát. .. Hirtelen eltűnik a fény. A pásztor megtorpan. Nem tudja, hogy ott az iskolánál, ahol az első égő kigyúlt, a tanító játszadozik. Játszik a kapcsolóval, nem szégye­ll, pedig egy csapat iskolás is nézi. Nem figyel a gye­rekekre. Két kattintás kö­zött évek peregnek le. Gye­rekek, akik a téli délutáno kon már nem láttak írni, sok száz dolgozatfüzet, amit lámpánál javítgatott. A rá­dió, aminek akkor merült ki a telepe, mikor legjob­ban szerette volna hallgat­ni a család... Viharlámpás parasztemberek, akik éjjel felzörgették: tanító úr! A feles igent... á lányom... A hangjukról ismerte őket. Gyertya mellett kapkodta magára a ruhát és motorra ült, hogy szaladjon az or­vosért. De jöttek ezek az emberek máskor is. Mozit csináltak régi istállóból, ke­rítést faragtak, színpadot ácsoltak, s pénzt ad+ak, hogy a gyerekeik meglát­hassák Budapestet. Ro!yo£ a bogrács Páll Géza! Finom zúgás hallatszik a szobából, a tanítóné most kapcsolta be a porszívót. Hányán takarították ennek a 60 éves iskolának a po­rát, sarát. Hány tanító menekült el innen. Az asz- szony tologatja a kis kefét, hajnal óta talpon van, mint mindig, s reggel nekj is tanítani kell, de most nem panaszkodik. Ragyog a szoba, a szom­szédos tanterem asztalait fehér abroszok borítják és az udvaron jó csutkatűz fölött rotyog a bogrács. A termelőszövetkezet egy bir­kát adott az ünnepre. A paprikás Tanyi Ferenc gondja. Hány lakodalomnak főzött, most mégis izgul egy kicsit. Itt lesznek a járástól, jönnek a TITÁSZ emberei, meg az egész ta­nya. Mind a ”0 családból jön valaki. Itt nem szabad késni, s úgy kell mérni a sót. borsot, paprikát, mint a patikában. A lányok reggel óta tesz- nek-vesznek. Jaj, csak va­lamit nehogy elvétsenek. A fehér kötényeket még teg­nap kikeményítették, a tá­nyérok ragyognak. Van-e minden asztalon virág? Nagy dolog ez, kérem A kis piros pont már messzire fénylik, megvilá­gítja az utat, a legelő egy részét, s a vendégek gon­dosan kerülve a sarat, egy­más után lépnek be az is­kola kapuján. Tisztes feke­te ruhában, fényes csizmá­ban jönnek, s mikor fel­pillantanak a terem fényes opál bóráira, leveszik a ka­lapot. Sűrű vendégek itt, most mégis meg vannak illetődve. Kiss Mihály bá­csi kétszer is megköszörü- M a torkát, hogy valamit mondjon, aztán csak eny- nyire futja: — Hát nagy dolog, nagy dolog ez kérem. Egészségünkre! Megmarkolja a kis pálinkáspoharat. A ta­nácselnök szép beszéddel készült. Sűrűn ismételgeti: Fény nélkül nincs élet. Aligha mondhatna ennél többet. Szakolczainé átszól az asztal másik oldalára Halascsák Ferencnének: Mégis a mosógép lesz az első. Nem dörzsölöm én azokat a dohányzsíros gú­nyákat. Csak a pulyka si­kerüljön — mondja Halas- csákné. — Az elnök 40 forintot ígért zárásra — szól közbe valaki. Az meglesz, annak meg kell lenni; Kiss Mihály bácsit arról faggatnám, hogy mennyi volt a kommencióia a Vé- esey-birtok cselédeinek, de megszólal a magnetofon. . Gyarmati Béla Tudósítóink írják: Fiatalok a kongresszusért Megfeszített munkatempót követel a betakarítás a termelőszövetkezetek tag­ságától. E munkából kive­szik részüket a baktaló- ránthózi jáiásban a fia­talok is. Öfahéitón 80 fiatal dol­gozik rendszeresen a ter­melőszövetkezetben. Egy 40 tagú ifiús.gi munkacsapat a zöldségi:erlészetben dol- dogzik, de 75 hold burgo­nyát is művelnek. részt vettek a mák és a cu­korrépaterületen adódó munkában is. A gyógymen- ta éjjeli és kora hajnali forgatását is a fiatalok vállalták. és becsülettel el is végezték, Ugyancsak a fiatalok érdeme a kul- túrház élőt i parkosítás. Űrben 28 tagú ifjúsági brigád dolgozik a zöldség- kertészetben, akik eddig négy alkalommal, szombat délután és vasárnap is vé­gezték a termésbetakarítást. Paradicsomból 320 mázsát, paprikából 220 mázsát és uborkából 130 mázsát szed­tek le szállításra. A 4 ezer forintos társadalmi múnka felajánlásukból eddig 1500 forinbt teljesítettek. 13 if­jú traktoros 250 hold t.;.r- lóhántást végzett el eddig, s 8 ifjú traktoros három va­sárnapi műszakot végzett szántással. míg kettő a kombájn'ól szállította a terményt. Ramocsaházári 65 fiatal segíti a termelőszövetkezet munkáját. A 15 fős munka­csapat a gyümölcsösben te­vékenykedik. Az 5 ifjú trak­toros váltott műszakban va­sárnap is végezte a ter- ménybehordást és tarlóhán­tást. Az eddigi eredmények alapján biztosítottnak lát­szik. hogy a baktalóránt- házi járás termelőszövetke­zeteiben dolgozó fiatalok eleget, tesznek a IX. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlásaiknak. Krlcsfalussy Béla Baktalórántházá jó kereset, kirándulás Termelőszövetkezetünk a pártvezetőség javaslatára az év elején zöldségtermelő if­júsági brigádot alakított. Huszonhármán jelentkez­tek a brigádba. A fiatalok szervezésében kiváló mun­kát végzett Ornbódi Balázs párttitkár és ifj. Nagy Sán­dor KISZ-titkár. A fiatalok brigádjának irányításával Kalydi Gusztáv tsz-ta- got bíztuk meg. Az ifjúsági brigád meg­alakulása után munkaszer­ződést írt alá, amelyben vállalták húsz hold zöldbab, tíz hold zöldborsó és tíz hold uborka megművelését. Munkájuk eredményessé­gét a 230 ezer forintos be­vétel biztosítja. De nemcsak a közös gazdaság, de a fia­talok is megtalálták szá­mításukat. A napokban történt végelszámolásnál je­lentős összeget kaptak mun­kájukért. Kiszámítottuk, hogy közel 7 forintos óra­bérért dolgoztak. Ez azt bi­zonyította, hogy nálunk is megkereshetik azt az óra­bért, amit az iparban kap­nának. De ezenfelül — ju­talomként — két alkalom­mal kirándulni is elvittük fiataljainkat. Úgy éreztük, megérdemelték! Markász József tsz-elnök Szatmárcseke 1966. szeptember 9.

Next

/
Thumbnails
Contents