Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-08 / 212. szám
Felsőbb osztályba lépnek Á bahtalóráníházi Úttörő Tsz Lommumstáinak tanácskozása Több, mint félmillió forintos költséggel korszerű zuhanyozó fürdőt és öltözőt építenek az ÉRDÉRT mátészalkai telepén. A munkát a vállalat karbantartóiból alakult brigád még az idén befejezi. Foto: Hammel József Ki lesz a legjobb ? Megkezdődött a Ki minek mestere verseny területi döntője Este hat óra, Kezdődne a taggyűlés, de késnek az emberek. Egy órával ezelőtt még kinn voltak a földeken, vetették a rozsot, szedték a burgonyát, csépelték a napraforgót. Csak annyi idejük volt a párttagoknak, hofey átöltözzenek. Egység a széthúzás helyén Külsőségeiben szerény, tartalmában igaz és mély számadás volt az elmúlt esztendők munkájáról a bak- talórántházi Úttörő Tsz kommunistáinak vezetőségválasztó taggyűlése. Olyan, mint a párttitkárasszony, Nagy Mihályné, aki néhány évvel ezelőtt még a mezőn dolgozott, s már három esztendeje titkára a pártszervezetnek. S, hogy hogyan végezte munkáját, arra a választás adott választ. Ezen a taggyűlésen újra bizalmat szavaztak neki a tsz kommunistái. A beszámoló valóban tükrözte azt a küzdelmes utat, amelyet az átszervezés óta megtettek. Frappáns példákkal mutatta be, hogyan szűnt meg a volt tehetősebb és szegényebb parasztok közötti ellentmondás a közös tevékenység útján, a kommunisták helyes politizálása eredményeként. A párttitkár mondta így: Orosz József egykori 22 holdas középparaszt helyett ma már Orosz József tsz- tag él a közösségben”. S jó megértéssel együtt dolgoznak a tsz-t valamikor féltő alapítók azokkal, akik az elmúlt évek során döntöttek a közös gazdálkodás mellett. Hogy mennyire nem volt könnyű idáig eljutni, arról a felszólalásában Nagy Balázs, az idős kommunista szólt. Elmondta, hogy 1960-ban csupán 24 tagja volt a tsz-nek, 240 Száztízezer köbméter fa kitermelését tervezte a Nyírségi Állami Erdőgazdaság az 1965—1966-os gazdasági évben. Eddig 105 ezer köbmétert termeltek ki, tervük teljesítése e hónap közepére várható. Még szeptember utolsó napjaiban felújítják, javítják a meghibásodott gépeket, hogy teljes kapacitással tudják kezdeni az október elsején nyíló új gazdasági évet, amelyben újabb 110 ezer köbméter fa kitermelését tűzték ki célul. A kitermelési munkát 90 százalékban gépesítették. Csak a fiatal és sűrű erdő lecserélését végzik kézi erővel, mert a fűrészgép használata itt nem gazdaságos, balesetveszéllyel is jár. Zömmel akácot, mintegy 60 százalékban, majd 15—15 százalékban nyár és tölgy, a továbbiakban pedig egyéb fafajok lecserélését végezték. A nyert faanyag 25 százalékát, a rönköt a Fűrész- és Lemezipari Vállalatoknak szállítják. Ugyanennyit szállítanak a bányák részére is, mint kitűnő minőségű bányafát Az évi termelésnek 7 millió forint az éves forgalmi terve a nyírbátori földművesszövetkezet bútorboltjának. Fél év alatt 3 millió 200 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Az üzlet a járás több községében rendez bútor- és lakberendezési kiállítást. Legutóbb a nyírlugosi kiállításukon válogathattak a szép, modern vonalú bútorokban az érdeklődők. A közeljövőben Nyírmihálydiban kerül sor hasonló kiállításra. A falusi lakosság megnöhold földön gazdálkodtak, s s 12 kommunistára nehezedett a gazdálkodás terhe. De helyt álltak. És különösen az átszervezés után tettek sokat a kommunisták, amikor látták, hogy a baktai és lórántházi tsz-ta- gok között nézeteltérések mutatkoztak. „Széthúzással nem boldogulhatunk ezután” — mondták akkor. És az egység alapját meg is vetették. A tagság bizalma Nehéz volt az első, az 1961-es esztendő. Mérleghiány: egymillió. A kishitü- eket a párttagok erősítik. A következő esztendőben már kigazdálkodták, s már osztottak is. Egy munkaegység értéke 17 forint felett volt. „1963-ban rendeződtek dolgaink, s már 24 forint 70-et osztottunk. Ez adott lendítő erőt, s így értük el, hogy 1964-ben már 53,80 forint volt az értéke egy munkaegységnek. Az elmúlt esztendőben, a katasztrofálisan rossz időjárás visszavetett bennünket, de még így is 30 forintot osztottunk”. E néhány számban benne van az a megfeszített munka, amelynek nyomán ma már az Úttörő Tsz-ben egyesült parasztság bízik jövőjében. Ékes bizonyítéka ennek az is, hogy míg 1962- ben 1 millió 780 000 forint, addig 1965-ben már 5 millió 383 000 forint volt a tiszta vagyonuk. Üj létesítmények sorát építették, almást, őszibarackost telepítettek, megsokszorozták az állatállományt, s most a tervezett 1 millió 400 000 forint jövedelmet várnak forint jövedelme várnak még. Tóth Ferenc, az állat- tenyésztési brigádvezető mondta felszólalásában: „így teljesítettük túl válmintegy 15—20 százalékát a megye termelőszövetkezeteinek gazdasági építkezéseihez használják fel. A puhább fafajokat az ország cellulóze- üzemei vásárolják. A többi mint tűzifa a megye és az ország tüzifaellátást segíti elő. Folyamatosan telepítik a letermelt erdőterületeket. Az erdőgazdasághoz tartozó erdők helyén még ebben az évben 750 hektár erdőt létesítettek. Ezenkívül a mező- gazdaság által nem hasznosítható területeken 150 hektár erdőt telepítettek. A megye területén az erdőgazdaság 1200 hektár termelőszövetkezeti erdő telepítéséhez szállított facsemetéket és nyújtott szakmai segítség- adást. A régi erdőterületeken 60 —70 centiméter mélyforgatást végeznek a lánctalpasok, csak azután kerülnek elültetésre a csemeték, ami kézi szerszámokkal történik. A gépesített ültetést csak új erdők telepítésénél tudják végezni, ahol a gépeknek nem jelentenek akadályt az erős gyökerek. (m. m.) vekedett igényeinek kielégítése és a forgalom növekedése érdekében bizományi árusítással bővítik a bútorellátást. A jövőben ez a szaküzlet látja majd el a balkányi és a hodászi földművesszövetkezeteket bútorral és lakberendezési tárgyakkal. A nyírbátori fmsz jövő évi tervében szerepel egy régi épületnek bútor- és lakberendezési áruházzá történő átalakítása. Kovács Endre Nyírbátor látásunkat a IX. kongreszszíts tiszteletére”. Szép felajánlás volt az is, hogy a fiatalok közül szakmunkásokat nevelnek. Tíz ilyen fiatalt segítenek így. Az eredmények nem maradiak hatástalanul. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években tovább erősödött a pártszervezet. Többen emlékez.ek arra, hogy 1961-ben még csak 17 tagú volt a tsz pártszervezete, s ma már 30 párttag dolgozik, s örvendetes, hogy többsége példát mutat, s a legnehezebb munkákat vállalja el. Nincs több to Itt még van tennivaló. Akadnak olyan párttagok, akik több jogot követelnek maguknak, mint a pártonkí- vüliek. Ezeknek a meggyőzése is fontos munkája a pártvezetőségnek. A beszámoló védte a traktorosokat, akik nem kapnak elegendő alkatrészt. De bírálták is őket, mivel nem takarékoskodnak az üzemanyaggal holott éppen a kongresszusra készülődve döntöttek úgy, hogy megküzde- nek a szocialista címért. A szocialista címért dolgozó brigádok munkájának értékeléséről megfeledkeztek. Igaz, hogy volt szó a beszámolóban és a felszólalásokban is az őszi nagy munkákról, de nem elég céltudatosan, márpedig ez döntő fontosságú a jövő év megalapozására. A felszólalók sok fontos teendőkre hívták fel a pértvezetőség figyelmét. Tóth Ferenc azt kérte, ne sajnálják a beruházást az állattenyésztéstől, mert az visszafizeti. Lecza Sándor a takarmánnyal való helyes gazdálkodásra figyelmeztetett: „Most van bőven, adjuk a jószágnak, de gondolni kell a télre is”. Geszten Mihály arról szól, hogy eddig a szövetkezeti mozgalomnak az elemi iskoláit járták ki, s a gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel élve most léphetnek felsőbb osztályba a szövetkezetek. Ennek az alapjait kell jól megtermelni. Elmondta, hogy eredmény az is, hogy 220 holdon végeztek talajjavítást eddig, s ezekre a földekre ez jó hatással lesz. Valeczki Bálint figyelmeztetett arra, hogy még tapasztalni politikánktól idegen kispolgári nézeteket, s ezekkel szemben Is határozottabban kell fellépni a párttagoknak. Munkaértekezlete is volt ez a vezetőségválasztó taggyűlés a baktalórántházi Úttörő Tsz-nek. Olyan határozatokat fogadtak el, melynek végrehajtása még tovább erősíti a közösséget, s erőt ad a kommunistáknak, hogy még határozottabban tevékenykedjenek a köz javára. F. K. — Tudod. Julikám, a háztartásban legfontosabb a takarékosság. — Valóban? És mondd, Évikém, te hogyan csinálod? Elkerülöd a presszót? — Szó sincs róla! Kávén nem lehet takarékoskodni. Különben is, ha így volna, most nem lennék veled a Holdvilág cukrászdában. — Akkor bizonyosan fogyókúrát vezettél be, és rávetted erre a férjedet is. — Haha... Látod, ebben van már valami. Én azonban másképp takarékoskodom, — Áruld már el végre a titkodat! — Titok? Jó. Hát halljad. — Január elsején határoztam el, hogy új életet kezdek. Első lépésként a divatlapokból kiválasztottam a nekem tetsző ruhákat. Ne állíts meg, kérlek, most jön a lényeg: a gimnáziumi politechnikán tanultak alapján saját magam varrók. Ahány ruha, annyiszor 2—300 forint. No, mit szólsz hozzá? 'igaz, a varrógép 3200 forintba került, de ha megA NYÍREGYHÁZI VAGÉP Vállalat portása frissen, jókedvűen igazítja útba a kapun betérő ismerősöket és idegeneket. A műhelyben a zsűri tagjai már várják a Ki minek mestere verseny területi döntőjére benevezett fiatal esztergályosokat. A gépek is tisztán, frissen olajozva, indulásra készen. Még senki sem tudja, melyik esztergapadon fog dolgozni és milyen munkát kell elvégeznie. Érthető az izgalom, hiszen többen is más gépekhez szoktak, s először vesznek részt ilyen versenyben. Fokozza a verseny érdekességét az is, hogy a megyei döntők győztesei már az országos nyilvánosság előtt, a televízióban mérik össze tudásukat. Az azonban messze van. Először itt kell megmutatni, hogy ki a hát legjobb a VAGÉP-nél és a szomszédos gépjavítóban folyó területi vetélkedőn. A VERSENYZŐK MEGKAPJÁK a rajzokat, kisorsolják; ki, melyik gépre kerül. Nem könnyű a feladat. Egy csigatengelyt kell elkészíteni, s a rajta lévő három csavarmenet közül egy három bekezdé- ses, trapéz alakú csigamenet. Elkészítési ideje' majdnem három óra. Fürgén mozognak a kezek, hiszen a másodpercek is számítanak. A jó késbeállítással, a forgácsolási sebesség és az előretolás gondoljuk, 10—15 ruhánál a befektetés máris megtérül. — Hát ez valóban óriási Évikém. És másoknak is varrsz... — Ugyan, Julikám, hová gondolsz? Meggazdagodni nem akarok, csupán takarékoskodom. A hivatal után bérmunka végzésére időm sem maradna. Hiszen tudod... presszó, strand, színház, hétvégi kirándulás, nekem és Bélának is mániám. — Fél év alatt mennyit spóroltál? — Épp a napokban számoltam össze. Januárban varrtam magamnak egy fémszálas estélyit, amivel a vállalati bálban voltam. Emlékszel rá, milyen sikerem volt? Én varrtam azt a szivacs anyagból készült ruhát is, aminek az anyagát múlt év szeptemberében Bécsből hoztuk. Februárban sikerült az Állami Áruházban hozzájutni a sárga terylén szövethez, abból varrtam az helyes megválasztásával perceket lehet nyerni. Baksa József, a VAGÉP esztergályosa már az első órában jelentős előnyre tesz szert. Az esztergakésen többször is igazit, a hőségtől sötétkék színt kapott forgács hosszan kígyózva hagyja el a gépet. Nyugodtnak látszik, de minden idegszálával a munkadarabra koncentrálva igyekszik fokozni a tempót. A menetvágást is ö kezdi meg először. Az egyik gépen — valószínű a nagy előtolástól, vagy a gyenge befogástól — megcsúszik az anyag. Pár perc és már újra dolgozik a gép. A GÉPJAVÍTÓBAN VERSENYZŐ öt esztergályos is ugyanolyan munkadarabon dolgozik. Horváth Dezső szakoktató kis büszkeséggel mutatja be a fiatalokat. — Az ott, a 11-es padnál Onofer György. A legigényesebb munkadarabokat is rá lehet bízni. Kleba László is itt tanulta meg a szakmát. Még csak egy éve, hogy megkapta a szakmunkás-bizonyítványt. Már az is szép dolog tőle, hogy benevezett a versenybe. Benkőházi József is a gépjavítóban tanult, de aztán elkerült más vállalathoz. Most újra itt van, hogy bizonyítson. Nem tanították hiába. — Az egyik legjobb tanulóm volt — jegyzi meg a szakoktató. új télikabátomat. Csak a gallérra való prém és a szűcsmunka került pénzbe. A kékpettyes pizsamát és a télen készült három blúzt is én varrtam. — Nincs még vége! Márciusban megtudtam, hogy a nyáron a geometriai minta lesz a divat. Felhajtottam egy cuki anyagot és május közepéig elkészült a habkönnyű piros-fekete műszál ruhám. Remek fazon. A színek, pontosan a felsőtest közepén, átlósan váltják egymást. Ugyanilyen megoldással csináltam magamnak egy köpenyt is. Aztán a többi apróság. Legjobban a bolyhozott, narancssárga és borsózöld kosztümöm sikerült. Mintha a Váci utcában készült volna. Na és a fürdőruháim, az op-art frottír- köpenyekkel?! Isteniek. — Mondom, sokat dolgoztam, de megérte. Itt a nyár, és már mindenem megvan. Te, olyan jó érzés a sajó.t Onofer György viszont tíz éve dolgozik a szakmában. Nem csoda, ha itt a verseny az ö javára dől el A többiek alig kezdtek hozzá a csigamenet készítéséhez, ő már ki is szedte a gépből a kész munkadarabot. Időben neki van a legjobb eredménye. A csigatengely 164 perc alatt készült el. Szeretnék az országos döntőbe bejutni, a szakma legjobbjaival versenyezni. MIRE VISSZATÉRÜNK a VAGÉP-hez, a verseny gyakorlati része az első turnusnál lezárult. Baksa József végig tartotta előnyét, elsőnek lett kész. Csak hat perccel maradt el Onofer idejétől. A helyezés sorrendje ezzel természetesen még nem dől el, hiszen az elméletin is meg kell mutatni a rátermettséget. Délutánra ez is eldőlt. A VAGÉP fiatal esztergályosai közül Baksa József, Gipa László, a gépjavítóból Onofer György és Virányi Tibor jutott be a megyei döntőbe. Részt vesznek még a megyei döntőn Béréi Balázs, a tejipari vállalat, és Pálfalvi Pál, a konzervgyár ifjú esztergályosai. A területi versenyt a közeli napokban még Kisvárdán és Mátészalkán rendezik meg A megyei döntőre — összesen tizennégy résztvevővel — a VAGÉP forgácsoló üzemében kerül sor, szeptember 25-én. Tóth Árpád magam alkotta ruhákban járni, és elcsípni a strandon az irigy pillantásokat. — Majdnem elfelejtettem, hogy a cipőimet tulajdonképpen ingyen kapom, hiszen minden egyes ruha varrásánál éppen annyit spórolok, amennyibe egy- egy cipő kerül. — Bökd már ki, mennyit takarékoskodtál fél év alatt? — Na persze, a pontos adatok is érdekesek. Ehhez azonban némi összehasonlításra van szükség. A múlt esztendőben legfeljebb tíz ruhát csináltattam. Többre nem jutott. A varrásra pedig 2500 forintot dobtam ki. Most, illetve télen és tavasz- szal 15 utcai ruhát, 4 garnitúra fürdőruhát és 3 pizsamát varrtam. Testvérek között is megspóroltam a varrással legalább 5500 forintot. — Édes Évikém, és a szövetek... — Drága Julikám... hát megfeledkeztél arról, amit az imént mondtam? Takarékosságról van szó, és nem meggazdagodásról! Lónyai Sándor UJ erdő 2JOG hektáron Szabolcsi fából bútor, bányafa, építőanyag Olvasónk írja: Modern bútorok kiállítása Takarékosság
