Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

A szeptemberi taggyűlések előtt Kerekaszial-beszélgetés Acél Bélával a MESZOJ elnökével dr. Czimbalmos Bélával, a MÉK igazgatójával Minden megtermelt mezőgazdasági áru jusson el a városokba, a fogyasztókhoz Pártunk nagy eseményé­re, a IX. kongresszusra ké­szülnek a kommunisták. Már megkezdődtek a tanács­kozások. Az augusztusi tag­gyűléseken megvitatták a kongresszusi irányelveket, a szervezel szabályzat mó­dosítását. Most kerül sor az új vezetőségek és küldöttek megválasztására. A választás, sál demokratikus jogait gya­korolja a tagság, de ezzel egyetemlegesen számot ad a vezetőség két évi munkájá­ról, és irányt szabnak az el­végzendő feladatoknak is. Már a tézisek tárgyalása­kor nyilvánvaló volt, hogy a szeptemberi taggyűléseken ts nagy szerepet kell kapni a gazdasági és kulturális kérdéseknek. A párt nem öncélú szervezet, így a párt. munka minőségét, a terme­lésben, a nevelő, tudatváltoz­tató munkában elért ered­ményekkel helyes mérni. A most elhangzó beszámolókban az alapszervezetek többsé­ge gazdag eredményekről adhat számot. Az elmúlt két esztendő­ben megyénkben is tovább szilárdultak a szocializmus alapjai, erősödött a párt po­litikai befolyása az élet min­den területén. A második ötéves tervben megyénk munkásosztálya több mint 7000 fővel növekedett, ma már az üzemi munkások szá­ma meghaladja 20 000 főt. A munkásosztály nemcsak létszámban, de tudatban, gondolkodásmódjában is nagy változáson ment ke­resztül. Eredményeként nö­vekedett a termelékenység, javult a minőség, fejlődött az újító- és szocialista bri­gádmozgalom. A múlt év­ben már 1369 brigád ver­senyzett és közülük 507 el­nyerte a szocialista címet A munkásosztály pozitív változása hatással volt a parasztságra is. Az elmúlt években előtérbe került az egységes szocialista paraszt­osztály kialakulása. Ahogyan erősödnek a szövetkezetek szervezetileg, gazdaságilag, úgy változik a tudat; az emberek megítélésének mér­céje egyre inkább a közös munka lesz. Az átszervezés óta egyet­len esztendőben sem volt kedvező az időjárás. Ennek ellenére évről évre fokoza­tosan szilárdultak a szövet­kezetek. Második éve hazai termésből tudjuk megoldani kenyérellátásunkat. Mindezt a nagyfokú gyümölcstelepíté­si program végrehajtása* a zöldség, dohány és más ipari növények területének növe­lésével egyidőben. Néhány év alatt megduplázódott a műtrágya használata, csak Z Ferenc géplakatos mesélte el az alábbi történetet. * — Én életem­® ben három ve­rést kaptam Döb- rögi úrtól, pedig származá­som után én lennék a Lu­das Matyi és igazság sze­rint nekem kellett volna adni.. j — A végén kezdem, nem akarlak sokáig untatni. Tu­dod, most költöztem be Nyíregyházára háromszobás szövetkezeti lakásba, eddig falun laktam, onnan jártam be dolgozni. A falusi há­zat, amelyben a főbérleti lakásom volt, öt esztendeje megvette ifjú Döbrögi. Fi­gyelj; ifjú Döbrögi! A név­nek jelentősége van! Ta­valy felajánlotta, hogy szí­vesen adna tízezer forintot, hogy befizessek szövetkeze­ti lakásra és költözzem ki. Neki nagyon megéri, hiszen bagóért kapta meg a házat. Na, jó, gondoltam, s össze­ült a családi tanács. Tudod, nem élünk könnyen, én 1800-at keresek, az asszony ezret, négy gyerek szaggat­ja a ruhát és az iskola­könyveket, de ha ifjú Döb- röginek megéri, egye fene — vágjunk bele a kiadás­ba, hiszen egy szép, új la­kás önmagában is boldog­ság. az erőgépek száma 2600 da­rabbal gyarapodott. 11000 hold dohány termésének szá­rításához építettünk pajtát és így tovább. A második öt­éves tervben összesen két és fél milliárd forintot ru­háztunk be a megye mező- gazdaságába. Megnövekedett az értelmi­ségi dolgozók társadalmi és politikai aktivitása. A mű­szakiak számos újításban, ésszerűsítésben kezdeményező szerepet vállalnak. A peda­gógusok többsége az agrár­értelmiséggel vállvetve küzd, a falu gazdasági, kulturális felemelkedéséért. A kulturá­lis élet területén anyagi erőnkhöz mérten nagy be­ruházásokat végeztünk. A második ötéves tervben 269 új tantermet építettünk, 40 művelődési otthonnal és 30 mozival gazdagodott me­gyénk. Amikor az alapszervezet vezetősége összegezi az el­múlt két évi tapasztalatait a pártéletben, a gazdasági munkában szükséges, hogy programot adjon a következő időkre. Az üzemekben a kommunisták helyesen te­szik, ha számba veszik, mi­ként állnak éves tervükkel, kongresszusi vállalásaikkal. Mit értek el az önköltség- csökkentésben,* a minőség javításában, az exportter­vek teljesítésében. A mezőgazdaságban a munkacsúcs az őszi hóna­pokban van. Az esős idő, a gazdagabb termés a szoká­sosnál is nagyobb erőfeszí­tést kíván, a betakarításban több kézi mukára és szállító- eszközre lesz szükség, mint bármikor. Közel egy évi küzdelem gyümölcse érik a szántóföldeken, a kertje­inkben. Minden szem termés elvesztése eddigi munkánk eredményét csorbítja, jobb ellátásunkat hátráltatja és csökkenti a zárszámadás eredményét. Megyénkben különösen nagy feladat a hosszú évek óta először jó termést Ígérő burgonya vesz­teség nélküli betakarítása, de ezt követi az alma szedé­se és a gazdagnak Ígérkező kukorica törése. A másik nagy feladat a jövő évi kenyérgabona-ter­mésünk megalapozása. Eb­ben a munkában különös gondot kell fordítani a trak­torosok tevékenységére, a gépek jó kihasználására. A minőségi munkával párhu­zamosan hangsúlyozni kell: a kenyérgabona vetésében a mennyiségi tervek is kö­telezőek. Az ország kenyér- ellátását nem bízhatjuk a véletlenre. Az elmúlt évek példája bizonyítja: fiatal Befizettem Nyíregyházán a szövetkezeti lakást, an­nak módja szerint, ötezer forint OTP-kölcsönt kap­tam, tízezer forintot a só­gorom adott kölcsön, volt néhány ezer forint megta­karított pénzünk. Gondol­tuk a tízezerből visszafizet­jük a kölcsönök nagyját, s majd csak kinyögjük a töb­bit is. — Amikor megkaptam a lakáskulcsot, ifjú Döbrögi úr közölte velem, hogy saj­nos pénzt nem tud adni. úgyis megyek én már ma­gamtól is... Nagyon elke­seredtünk, hiszen temérdek adósságokba vertük magun­kat. Tudom, nem valami szép. hogy belementem az üzletbe, de ifjú Döbrögi is jóljárt és nekem se lett volna hátrányos, s főként ő kérte, ő ajánlotta fel. — Annyira összegyűlt bennem egy este az elkese­redés ifjú Döbrögivel szem­ben, hogy pokoli patáliát csináltam. Szégyen ide, szé­gyen oda, megtörtént. Ifjú Döbrögi bement az üzemi pártszervezethez és panaszt tett rám. Mondhatom, nem tudtam, nyeljek, vagy köp­szocialista üzemeinkben minden lehetősége megvan annak, hogy parasztságunk ezt a feladataiét maradékta­lanul teljesítse. A harmadik ötéves terv megvalósítása, a gazdasági irányítás reformja, végső soron a szocialista társada­lom felépítése megköveteli, hogy az alapszervezetekben a pártmunka az eddigieknél magasabb szinten folyjon. Ennek egyik biztosítéka, hogy az alapszervezet tagjai közül a legszilárdabb, leg­képzettebb kommunistákat választják a vezetőségbe. Természetesen a vezetőség magában csak néhány em­ber, a 20—30, vagy 50 fős kollektíva helyett nem vé­gezheti el a feladatokat. Csak az egész tagság együt­tesen mozgósíthatja az üzem, vagy termelőszövetkezet valamennyi dolgozóját az új mechanizmus szabta fe­ladatokra, III. ötéves ter­vünk végrehajtására. Az új vezetőség összeállí­tásánál, megválasztásánál gondoljanak arra a pártta­gok, hogy a lenini normák fokozottabb érvényesítésé­re, a kollektiv vezetésre al­kalmas kommunistákat vá­lasszanak soraikból, de egy­ben olyanokat is, akikben a rájuk bízott feladatok vég­rehajtásához megvan a kellő személyi felelősség is. A IX. kongresszus valamennyi alapszervezetnek — minden bizonnyal — megadja az el­lenőrzési, beszámoltatási jo­got. Ez tovább erősíti a párt vezető szerepét, de növeli az alapszervezet, elsősor­ban a vezetőség felelősségét. Minden feltétele megvan an. nak, hogy a pár: tagságra támaszkodva az új vezetősé­gek ennek a követelmény­nek megfeleljenek. A taggyűléseken elhang­zó javaslatokkal és a leg­képzettebb kommunisták küldöttként való megválasz­tásával a járási, megyei pártértekezletek, de végső soron a kongresszus munká­ját segíthetik az alapsze */e- zetekben dolgozó kommu­nisták. Mindenütt megfon­toltan éljenek ezzel a jog­gal, hiszen a kongresszus a taggyűlésekkel, — ahol most mindenki közvetlenül is beleszólhat a következő évek irányító munkájába — már megkezdődött. Minden remény megvan rá, hogy megyénk alapszer­vezeteiben jól készülnek a kongresszusra, gazdag út- ravalóval látják el a meg­választott küldötteket ha­zánk, egész népünk javára, valamennyiünk boldogabb jövőjéért. jek, úgy megkaptam a ma­gamét. Mondták, hogy én öntudatos ember vagyok, szégyen amit csináltam, fe­gyelmit kapok! — Hej a kutya mindenit ennek a világnak. Hát nem háromszor verte el rajtam a port Döbrögi úr?! Hogy miért háromszor? Hát fi­gyelj. Másodszor amikor megtagadta, amit felaján­lott, harmadszor, amikor a maszületett bárány ártat­lanságával bepanaszolt. Először pedig pajtás, az el­ső port 26 éve verte el raj­tam, nem is ő. hanem az édesapja, idős Döbrögi. — Mi urasági cselédek voltunk, az apám szolgált-e Döbrögiéknél. vagy nem, er­re nem emlékszem, csak arra, hogy 16 éves korom­ban felfogadott egy napi munkára Döbrögi uram. A vasútállomáson 17 mázsa burgonyáját 20 zsákban raktam be a vagonba. (Mert azt nem mondtam. Döbrögi uram igen-igen módos gazda volt. malom­mal, darálóval, ahogy ez egy első vilirishez illett.) Azt mondta, hogy Ferenc, egy pengőt kapsz ezért a Szabolcs-Szatmár közös gazdaságaiban felkészültek az őszi betakarításra. A ter­melőszövetkezeti parasztság dacolva a szeszélyes idő­járással, fáradtságot nem kímélve mindent megtesz, hogy a sok munkával meg­termelt burgonya, zöldség­félék, gyümölcs betakarítás­ra kerüljön. Most a felvá­sárlási szervek jó munkájá­tól, szervezőképességétől is sok függ. hogy a megter­melt értékek ne vesszenek kárba, a fogyasztók aszta­lára kerüljön. Hogyan ké­szültek fel erre a munká­ra? Erről kértünk tájékoz­tatást Acél Bélától, a MÉ­SZÖV elnökétől és dr. Czimbalmos Bélától, a MÉK igazgatójától. MESZÖV-elnök: A ter­méskilátások és a becslések valóban szükségessé tették, hogy jól készüljünk fel, kü­lönösen a burgonyából és gyümölcsfélékből mutatko­zó termések felvásárlására. Lényegében augusztus kö­zepétől jelentkezett a gond, a burgonyával. Két dolgot szeretnék említeni. Egyik, hogy több helyen víz alatt a burgonyatáblák, a másik — mivel elég jó burgonya- termésre számítunk — a tsz-ek tartanak attól, hogy nem vásároljuk meg. Újra szeretném hangsúlyozni: minden leszerződött burgo­nyamennyiséget átveszünk. De viszont kára származik a népgazdaságnak is, ha az éretlen burgonyát felsze­dik, ' ugyanakkor tavasszal nem lesz. Ügy gondoljuk, hogy azzal a tsz-szel, ame­lyik tart attól, hogy nem vesszük át a burgonyáját, tárolásra szerződést kötünk biztosítékul. ÜJSÁGlRÓ: Elsősorban azt kell tisztázni, megérett-e a burgonya vagy sem, mert vannak olyan nézetek a fel- vásárlási szerveknél, hogy még nem érett meg. A me­zőgazdasági szakemberek vé­leménye szerint a rózsafaj­ták, a kisvárdai rózsa és a gülbaba megérett, szedésre alkalmas. Tarthatatlan, hogy egyesek, mivel most elég jó termésre van kilátás, sokszor indokolatlanul válo­gatnak, bírálgatják, fity­málják a termést. Felelőt­lenség lenne, ha most nem tudnánk biztosítani a mun­kásság, a városi lakosság ellátását. Természetes, hogy ott, ahol nem érett meg a burgonya, nem szabad szed- ' munkáért. Két óra alatt raktam be a zsákokat. Cin- gár kamasz fiú voltam, bi­zony remegett utána a lá­bam. Amikor végeztem, Döbrögi uram jóságosán így szólt: hát, édes fiam, ez nem nagy munka volt, ez csak két óra hosszáig tartott, elég neked ötven fillér is. Mondom neki, de Döbrögi uram egy pengőt ígért! Az nem számít Fe­renc — mondta még jósá­gosabban — nem is lenne helyénvaló ilyen kicsiny munkáért olyan nagy fizet­ség, és kezembe adta az öt­ven fillérest. Mentem én panaszra mindenfelé, még az állomásfőnökhöz is, de hát mondanom se kell, senki sem foglalkozott az ügyem­mel. — Ezt csak azért mesél­tem el neked, hogy lásd: az életben minden van. Nem mindig Ludas Matyi veri el háromszor a port Döbrögi úron. hanem olyan is van, hogy Döbrögi úr ve­ri el a Ludas Matyin ... Dehát azért én igencsak bi­zakodom. hogy a legköze­lebb; dobásnál én követke­zem .., Ordas Nándor ni. Ahol viszont megérett, szorgalmazni kell a szedé­sét és az átvételt gyorsítani. MESZÖV-elnök: Szep­temberben mindennap 150 vagon burgonya átvételéről gondoskodunk. Csak abban kérünk segítséget, hogy a tsz-ek ne úgy hozzák, ahogy a földből felszedik. Válo­gassák ki előtte és a faj­tákat ne keverjék össze. ŰJSÁGÍRÖ: Minden étke­zésre alkalmas burgonyát át kell venni azoktól a tsz-ek- től, amelyekkel szerződési kötöttek és van lehetőség a háztájiból is a felvásárlás­ra. MESZÖV-elnök: Ezektől a tsz-ektől a szerződésen felül is átvesszük az étke­zésre alkalmas burgonyát és gondoskodunk a tárolásáról. Nem feledkezünk meg a háztáji gazdaságokról sem. ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan gon­doskodnak burgonyából a megye, a város, a járási székhelyek, ipari központok ellátásáról? MESZÖV-elnök: 1 Meg­szervezzük a házhoz szállí­tási akciót. Felkeressük a gazdasági vezetőket, üze­mekben a szakszervezetet, megbeszéljük velük, mennyi burgonyára van szükségük, s ezt biztosítjuk. ÚJSÁGÍRÓ: Bőséges ter­més mutatkozik szilvából a megyében. Milyen lehetősé­gek vannak ennek feldolgo­zására, hasznosítására? MÉK IGAZGATÓ: Isme­retes, hogy szilvából export- lehetőség nincs. Ezért mint­egy 40—45 vagon szilva aszalásáról gondoskodunk. A termés jó, a likőriparnak is tudunk biztosítani, viszont az esős időjárás következ­tében a minőségi besztercei szilva romlik, kireped, s egyrésze csak szeszipari cél­ra lesz alkalmas. A kon­zervgyár naponta hét és fél vagon szilvát vesz át, de át­menetileg a nyíregyházi al­matárolóban is tárolunk szilvát, innen biztosítjuk a konzervgyár folyamatos el­látását. Mintegy 45—50 va­gon lesz az a mennyiség, amelyet a fákon hagyunk aszalás céljára. Ennek kiló­jáért 2 forint 40 fillért fi­zetünk. ÚJSÁGÍRÓ: Van-e arra lehetőség, hogy a termelők, a tsz-ek is aszaljanak szil­vát? Lekvárként is lehetne hasznosítani. MESZÖV-elnök: Ha aszal­nak is szilvát a termelők, az nem egységes, s így nem tudjuk értékesíteni. El­lenben már a napokban gondoskodunk arról, hogy a boltokat megfelelően el­lássuk olcsó és jó szilvá­val, s az árát is csökkent­jük 20—30 fillérrel. Szil­valekvárból minden meny- nyiséget megvásárolunk. Lett volna lehetőség aszalt szilva értékesítésére is. Az egysé­ges, jó minőségű aszalt szil­va előállítása érdekében a fehérgyarmati járásban szak­csoportot akartunk létrehoz­ni, de nem vállalták, pe­dig a tsz-ek jól jártak vol­na. ÚJSÁGÍRÓ: Jó a termés paradicsomból. Nehogy úgy járjunk, hogy ennek ellené­re sem tudjuk az igényeket kielégíteni. Ennek érdeké­men mit tettek? MÉK IGAZGATÓ: Előre­láthatóan a paradicsom-el­látással nem lesz problé­ma. Eddig 60 vagonnyi mennyiséget vásároltunk, s még 30 vagonnal veszünk át. Gondoskodunk a meg­felelő terítésről, hogy min­denhol legyen. Szezon vé­géig megnyugtatóan bizto­sítva van az ellátás, lehe tőség van arra, hogy a há­ziasszonyok befőzzenek pa­radicsomot téli ellátásra. El­lenben probléma van a szál ­lítási eszközökkel, ezek hiá­nya részben akadályozza a termékek idejében történő kiszállítását. ÚJSÁGÍRÓ: Milyen lesz a megyei ellátás papriká­ból, uborkából és egyéb zöldségfélékből? MÉK IGAZGATÓ: Ubor­kából. a másodvetésűvel együtt 200 vagon vásárlásá­ra számítunk, értékesítési probléma nincs vele. A je­lenlegi ellátás jó, a fogyasz­tói árak is alacsonyabbak, ötven fillér kilója, s a 12— 22 centiméter közötti, 3,5 cm keresztátmérőjű ubor­kából korlátlanok az ex­portlehetőségeink. A Sza­bolcs megyei MÉK ebben az évben uborkából 40—50 vagont savanyít, s egy ré­szét üvegekben hozza for­galomba. Paprikából az igények kielégítése érdeké­ben fokozzuk a savanyító­üzemben a feldolgozást. ÚJSÁGÍRÓ: Bevált-e a kezdeményezés a paprika szárításával kapcsolatban7 MÉK IGAZGATÓ: Ig^n. Leaszaljuk a paprikák s té­len vízben íeláztatva a há­ziasszonyok szinte friss áru­hoz jutnak, melyei lectó ké­szítésére kiválóan has.-vál­hatnak. Hasonló eljárást ve­zettünk be a sárgarépánál, s egyéb zöldségféléknél is. Leves zöldségfélékből a ter­més nem ígérkezik jónak, többre van szerződésünk. mint amennyire számítunk, s ezért minden mennyisé." :í megvásárolunk, hogy bizto­sítsuk az ellátást. Káposz­tából a szerződött 470 va­gonnyi mennyiségét megvá­sároljuk, s egy részét sava­nyítva hozzuk forgalomba. MESZÖV-elnök: Szeret­ném megjegyezni, hogy dió­bélből is átveszünk minden mennyiséget, hogy az ellá­tást biztosítsuk. Bab is szé­pen van az idén. Az első fél évben 31 vagonnal vá­sároltunk, de a jövőben is átveszünk minden mennyi­séget. • ÚJSÁGÍRÓ: Az almaszü­rettel egyidőben megkezdő­dött a felvásárlása is. Mi­lyenek a felvásárlási kilátá­sok, s megfelelő lesz-e az ellátás? MÉK IGAZGATÓ: Az idén 7000 vagon alma fel­vásárlására számítunk. Ör­vendetes, hogy a tsz-ek ide­jében kezdték meg a fehér alma szüretelését és szep­tember 10-ig be is fejezik. Még originált állapotban is átvesszük tőlük az almát, így segítjük a betakarítás gyorsítását. Az idén már több olyan közös gazdaság van, amelyik közvetlenül ex­portra dolgozza fel az al­mát, mint tavaly. Az érté­kesítést részben akadályozza a vasúti kocsihiány, ezen úgy igyekszünk segíteni, how a MÉK több teher­gépkocsit foglalkoztat mint a múlt esztendőben. Folyik a körszedett jonrtánalma szervezése is. Ezért ötven fillérrel fizetünk többet ki­logrammonként. Nyolcvan százalékos érettségi fokban mintegy 5—800 vágón jo­natánt vásárolunk így. Kí­vánatos lenne, ha a s-ii el­tel október végére, az át­adásával pedig november 15-ig teljesen végeznénk s megyében. Téli körtéből e felvásárlás szeptember 10.-e •min indul meg nagyobb ütemben. Eddig R4 v^-mal vásároltunk, s még 30 va­gonra van kilátás. ÚJSÁGÍRÓ: A lakosság igényeinek a kielégítése nagy feladatok elé állítja felvásárló és keres'-ndelmi szerveinek. Közös gazdasá­gaink mindent elkövetnek, hogy a megtermelt burgo­nyát, zöldségfél éket gyü­mölcsöt maradéktalanul be­takarítsák, s ezért is indo- ’■olatlan lenne, ha az ellá­tással problémák lennének. Erre kell most minden erőt mozgósítania felvásárló és kereskedelmi szerveinknek. Farkas Kálmán Negatív Ludas Matyi

Next

/
Thumbnails
Contents